Magyar Hírlap, 2003. december (36. évfolyam, 279-303. szám)
2003-12-31 / 303. szám
2003. december 31., szerda • Magyar Hírlap • 5 Az érmékről szavaztak olvasóink: Szent István névjele, Kossuth és a Parlament a legnépszerűbb A félig magyar euró A Magyar Hírlap olvasói legszívesebben nemzeti jelképeket, valamint tudósok, feltalálók és Puskás Öcsi portréját látnák szívesen a majdani magyar euróérméken, sokan pedig a hungarikumok közül pulikutyát és Rubik-kockát tennének a 2008-ban megjelenő új fémpénzeinkre. A szakemberek szerint kizárólag szakmai zsűrinek kellene döntenie, így elkerülhető lenne, hogy dilettáns módon például háziállatok kerüljenek a magyar eurókra. A Magyar Hírlap olvasóinak javaslatai alapján Anev Kámen grafikus rajzolt meg új érmeterveket. Perger István A kormány 2003 júliusában úgy döntött, hogy 2008 januárjától Magyarország hivatalos pénzneme a már most is csaknem húsz országban forgalomban lévő euró lesz. (A közös európai fizetőeszköz a tizenkettő EU-tagból álló eurózónán kívül számos törpe-, illetve balkáni államban is használatos.) Eltekentve az új pénz bevezetésének pénzügyi és politikai feltételeitől, az értelmes vita kialakulásának érdekében érdemes minél előbb elgondolkozni azon, milyen érmesor képviselhetné Magyarországot megfelelő módon Európában és a világban. Természetesen az új pénzeknek elsősorban a mi tetszésünket kell elnyerniük, mégsem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a magyar eurók a kibővülő eurózóna minden államában forgalomban lesznek. Vitaindító cikkünkben (A félig magyar euró, Magyar Hírlap, 2003. július 24.) a már elkészült tizenöt eurósorozat tanulságait felhasználva, egy olyan érmesor kialakítását javasoltuk, amely képes lehet kifejezni nemzeti sajátosságainkat, ezeréves államiságunkat, reprezentálja a magyar kultúrát, és országképépítő, ismeretterjesztő funkcióval is bírna. A lapunkban megjelent tervek szerint a 2 eurósra a korona, az 1 eurósra Szent Istvánnak a leginkább az István, a király rockopera lemezborítójáról ismert kézjele, az 50, 20 és 10 centesre Liszt Ferenc, Bartók Béla és Kodály Zoltán portréja, az 5, 2 és 1 centesre a Parlament, a Hősök tere és a Lánchíd sziluettje kerülne. A Magyar Hírlap honlapján az elmúlt fél évben több ezren szavaztak, és több százan szóltak hozzá a témához vagy küldtek elektronikus levelet. A voksolók relatív többsége - egyharmada - nemzeti jelképeket látna szívesen a magyar eurón, tőlük kicsivel leszakadva a feltalálók és találmányaik képét preferálók következnek. Ezután a híres épületeket, majd a történelmi személyiségek portréit előnyben részesítők jönnek a sorban. A júliusi tervek közül feltűnően nagy népszerűséget vívott ki olvasóink körében a Szent István névjelével ékesített 1 eurós terve. Erről a legtöbben pozitívan nyilatkoztak, megemlítve, milyen különleges, egyedi darab lenne egy ilyen pénz az európai érmék között. Ugyancsak népszerűnek bizonyult a Bartók Béla arcélét ábrázoló 20 centes, a legtöbb hozzászóló azonban túlzásnak érezné, ha három zeneszerző is szerepelne új pénzeinken. A koronamotívum erősen megosztotta olvasóinkat. Volt, részeket, akadémikusokat is bevonna. Szerinte a zsűri által már minden szempontból alkalmasnak talált terveket lehetne bemutatni a közvéleménynek. A döntés azonban mindenképpen szakmai lenne. Egy híd esetében sem a köz dönt arról, pontosan hova, milyet kell építeni. Ez a szakemberek dolga - mondta Kiss György, aki az országot képviselő eme „névjegy" kiválasztását túlontúl felelősségteljes döntésnek tartja ahhoz, hogy elhamarkodott, szakmaiatlan elképzelések valósuljanak meg, aki azt írta, bármi lehet csak korona ne, mások viszont támogatták a javaslatot. Többen a teljesen egységes sorozat mellett érveltek, egyesek szerint a legjobb az lenne, ha minden érmén a magyar címer lenne. A nemzeti hagyományoknak megfelelő jelképek sorából sokan a turulmadarat emelték ki, mint fémpénzünkre való motívumot, de érkezett szavazat míves honfoglalás kori tarsolylemez és az 1956-os lyukas zászló szerepeltetésére is. A magyar pénzverési tradíciókra hivatkozva többen Szűz Mária eurós megjelenítése mellett érveltek. Történelmi személyiségeink közül a legtöbben Kossuth Lajost tennék az új pénzre, őt Széchenyi István és a Hunyadiak követik. Voltak, akik Antall Józsefet javasolták. Művészeink közül sok támogatót szerzett Bartókon kívül Liszt Ferenc és Kodály Zoltán is, de Petőfi Sándorra, Ady Endrére és Móra Ferencre is érkezett szavazat. Sokan látnák szívesen magyar tudósok arcképeit az új pénzeken. A legtöbb voksot közülük Szent- Györgyi Albert, Neumann János, Teller Ede és Eötvös Loránd kapta. Többen magyar találmányokkal - például Rubikkockával, gyufával, helikopterrel - találkoznának szívesen pénztárcájukban kotorászva. Sokan vélték úgy, hogy a „legismertebb magyar”, a magyarság számára nagy tiszteletet és elismertséget kivívó most 76 éves labdarúgó, Puskás Ferenc arcképe lenne a leginkább méltó arra, hogy új pénzeink valamelyikére kerüljön. Többen is hiányérzetüknek adtak hangot, amiért érmetervezőink hajlamosak elfelejtkezni nőalakok szerepeltetéséről. Ennek szellemében érkezett jelölés Kéthly Annára, a szociáldemokrata politikusnőre és Fischer Annie zongoraművésznőre is. Olvasóink megemlítették Honthy Hanna és Tolnay Klári színésznők nevét is. Az épületek, építmények közül messze a legtöbben a Parlament látképét ajánlották. Ezután a Lánchíd, a hortobágyi kilenclyukú híd és a szegedi dóm támogatói következnek, de voksoltak a pannonhalmi apátságra, a debreceni Nagytemplomra, az esztergomi és az egri bazilikára, sőt a Hungaroringre is. A vitaindító cikkben megfogalmazott aggályok ellenére többen ragaszkodtak a hungarikumoknak tartott motívumokhoz. A legtöbben közülük pulikutyát és Rubik-kockát tennének euróinkra, de van, aki nem idegenkedne a vizsla, a kuvasz, sőt a szürke marha megjelenítésétől sem. Felvetődött a magyar találmányként ismert, Kocs községből származó kocsi és a Balaton körvonalának ábrázolása is. A viccesebb természetű internetezők például Kulcsár Attila álbrókerről mintáznák a magyar 1 euróst, esetleg csirke far-hátat, templom egeret vagy koldusbotot tennének a Magyarországot reprezentáló pénzsorozatra. Keveseket mozgatott meg a 2 eurós peremfelirata megválasztásának lehetősége. Júliusban a Magyarország szót, illetve a Himnusz első sorát javasoltuk erre, ezeket a véleményt formáló olvasók elfogadhatónak ítélték. Olvasóink egyik kedvence: Szent István névjele az 1 euróson A magyar euróval kapcsolatos cikkeink és érmeterveink megtalálhatók honlapunkon: www.magyarhirlap.hu/euroerme 20 centes Puskás Ferenccel Korábbi tervünk: 20 centes Bartók Bélával Turulábrázolás a 2 euróson 10 centes Szent-Györgyi Alberttel 1 euróson magyar címer 5 centes a hortobágyi kilenclyukú híddal Rubik-kocka a 2 centesen 1 centes pulikutyával Egy régebbi terv: a Parlament az 5 centesen A szakemberek nem szavaztatnának Vagyóczky Károly, aki a jelenlegi magyar papírpénzeket és a korábbi bankjegysorozatból a Bartókportrés 1000 forintost, valamint a széchenyis ötezrest is tervezte, kérdésünkre azt mondta, a magyar eurósorozat kiválasztását kizárólag szakmai zsűri döntésére bízná. A bélyegtervezés szaktekintélyének is számító művész nem kötné meg az ötleteikkel jelentkező művészek kezét, rájuk bízná, milyen motívumot használnak fel az új érmetervek készítésénél. A szakember szíve szerint egyébként portrékat helyezne el az új magyar pénzeken. Bartók, Liszt, Kodály - sorolta a korábbi terveinken is szerepelt jeles személyiségek nevét Vagyóczky, aki egyébként teljesen dilettáns elképzelésnek tartja a hungarikumok körébe sorolt állatok (puli, szürke marha, mangalica) szerepeltetését a magyar eurón. Ugyancsak rossznak tartja a Hősök tere érmére rajzolását. Kiss György szobrász, éremtervező is csak szakmai döntést tartana helyesnek. Ő a zsűri munkájába a bankszakembereken kívül képzőművészeket, művészettörté háttér