Magyar Hírlap, 2004. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
2004-01-02 / 1. szám
Mádl: az unióval véglegessé válik biztonságunk A pápa új nemzetközi világrendet sürgetett újévi üzenetében Az európai uniós tagsággal véglegessé válik Magyarország biztonsága, politikai és gazdasági helye Európában - mondta Mádl Ferenc államfő újévi köszöntőjében. mh-összeállítás Mádl Ferenc köztársasági elnök szerint Magyarország közelgő EU-csatlakozásával történelmi esély valósulhat meg gazdaságunk, anyagi és erkölcsi életviszonyaink felemelkedéséhez, „de rajtunk áll, és sokat kell érte tennünk, hogy az európai integrációnak mi is nyertesei lehessünk”. Az államfő újévi köszöntőjében hangsúlyozta: „Sok minden megváltozott bennünk és körülöttünk azóta, hogy tavaly ilyenkor poharat emeltünk az új esztendőre. Nem vagyunk egészen ugyanazok, mint voltunk.” Kitért arra, hogy a minket körülvevő világ sem ugyanaz. Tőlünk több ezer kilométerre háború van, amiről akkor is tudomást kell vennünk, ha legszívesebben elfordulnánk tőle. „Mintha kevésbé hinnénk el a másikról, hogy ő is jót akar. Sokszor érezzük úgy, hogy szinte kizárólag az anyagi javak kerülnek előtérbe” - fogalmazott az államfő. Mádl Ferenc szerint a magyarok mintha túlságosan is beletörődnének abba, hogy sokan nemcsak az anyagi emelkedésből maradnak ki, hanem a legszükségesebb javakhoz sem tudnak hozzájutni. Hangsúlyozta: az ő napjaikat a mindennapi kenyérért, gyermekeik jövőjéért való aggodalom teszi nehézzé. A köztársasági elnök szólt a szabadság fontosságáról, leszögezve: az 1990- ben visszanyert szabadság nem ajándék, nemcsak esély, hanem kötelezettség is mindannyiunk számára. Mádl Ferenc elmondta: „Befolyásolhatjuk a politikai döntéseket, segíthetjük az ország és a határon túli magyarság, hazai kisebbségeink, nehéz helyzetben lévő embertársaink anyagi és szellemi-lelki felemelkedését.” Az államfő köszöntőjében felvetette az együvé tartozás gondolatát, amely - mint mondta - a néhány hónap múlva bekövetkező EU-tagság miatt idén szilveszterkor kicsit többet jelent, mint más évek fordulóján. Kijelentette: a tagsággal véglegessé válik Magyarország biztonsága, politikai és gazdasági helye Európában. Mádl Ferenc szerint az uniós tagság bizonnyal jobban segíti a nemzet megmaradását, a határon innen és túl élő magyarok jövőjét, nyelvünk, kultúránk megőrzését, mint a kívül maradás. Újévi köszöntőjében az államfő Deák Ferenc szavait idézve azt mondta: „boldogságunk elsősorban önmagunktól függ.” Legyen a 2004-es esztendő a béke és a kibontakozás éve - mondta az új esztendő első napján a vatikáni Szent Péter-bazilikában II. János Pál pápa. Szentbeszédében az egyházfő megismételte a béke világnapja alkalmából hetekkel ezelőtt megfogalmazott üzenetének alapgondolatait, így azt a meggyőződését, hogy a béke megteremtése lehetséges és kötelező is. A pápa új nemzetközi világrendet sürgetett, amelyben a fegyverek erejét a jog és az erkölcs ereje váltja fel. Minden jóakaratú embert arra emlékeztetett, hogy a megoldás csak összefogással és megbocsátással érhető el. Sajnálatosnak mondta, hogy Jézus szülőföldjén változatlanul drámai helyzet uralkodik. II. János Pál hangsúlyozta: szükség van az igazságtalan és kilátástalan helyzetet kiváltó okok felszámolására is. Szerinte csak a nemzetközi jog, az ENSZ adhat felhatalmazást erőszak alkalmazására, s a világszervezet tapasztalataira építve lehet kialakítani az új nemzetközi rendet. A brit miniszterelnök újévi üzenete szerint tavaly az iraki háború megindítása volt a legnehezebb döntés. Tony Blair azt mondta: Szaddám Huszein kézre kerítése létfontosságú lépés volt a stabil Irak megteremtéséhez. Blair dicsérte Líbiát, amely nemrég önként lemondott a tömegpusztító fegyverekről. A kormányfő ezt olyan bátor döntésnek nevezete, amely biztonságosabbá teszi a világot. Nem hivatalos értesülések szerint a december második felében tett líbiai bejelentést a brit külső elhárítás által szervezett, évekig tartó háttéregyeztetés előzte meg. A ír kormányfő szerint a legnagyobb arányú uniós bővítés közeledte miatt Írország „kedvező időszakban” vette át a fél évre szóló elnöki tisztségét. Bertie Ahemn újévi üzenetében utalt arra, hogy az elnökség egyik legfontosabb feladatának a feszült transzatlanti viszony enyhítését tartja A konzervatív ír kormánykoalíció első embere dublini nyilatkozatában azt mondta: az ír elnökség célja, hogy „mindenki érdekei és aggályai meghallgattassanak” Ahem egyértelművé tette, hogy a soros elnökségi fél év alatt Dublin nem elsősorban a zsákutcába jutott uniós alkotmányozási folyamat továbbvitelére, hanem az iraki háború és egyéb vitás kérdések miatt feszültté vált európai-amerikai kapcsolatok rendezésére fog koncentrálni. Mádl Ferenc a szegényekért szólt A pápa a jog ereje mellett érvelt Tony Blair dicsérte Líbiát Szilveszterkor a mentőké volt az egyik főszerep Szilveszter éjszakája nemcsak a megabuliktól volt hangos, de a mentők és tűzoltók is szinte megállás nélkül dolgoztak. Tegnap reggel hat óra óta tilos petárdázni, a szabálysértőket megbüntetik. Minden korábbinál nagyobb számú riasztás érkezett a mentőkhöz az év utolsó napján, illetve szilveszter éjszakáján. Az elmúlt 24 órában 560 sérülthöz és beteghez kellett kivonulniuk az orvosoknak. Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője lapunknak elmondta: a korábbi években szilveszterkor átlagosan 450-re szokott növekedni a hétköznap háromszáz körül stagnáló riasztások száma. A mostani több mint félezer kivonulás nagyobb hányada este tíz és hajnali négy óra között történt. A legtöbb esetben az alkoholfogyasztással összefüggő események okoztak problémát. Tucatnyi ittas, kihűlőfélben lévő magatehetetlen embert szedtek össze a nyílt utcáról. Előfordult, hogy verekedések sérültjeit kellett ellátniuk a mentősöknek, és négy súlyos kimenetelű gyalogosgázolás is történt a fővárosban. Szilveszteréjszaka gyakori, hogy a gyalogosok felelőtlenül kelnek át az úttesten, erre viszont néhány autós nem számít. A Margit hídról eddig tisztázatlan körülmények között a budai alsó rakpartra zuhant egy férfi, épp egy arra haladó tűzoltóautó elé, amely elgázolta. A szabadon árusítható petárdák mindössze egyetlen balesetet okoztak, amely szerencsére sokkal kevesebb a vártnál. Egy kilencéves kisfiú szenve Hétszáz köbméter szemét Budapesten Hat-hétszáz köbméter szemetet kellett elszállítaniuk a Fővárosi Közterület-fenntartó Rt. (FKF) dolgozóinak Budapest közterületeiről az új év első napján - közölte tegnap a cég szóvivője az MTI-vel. A munkálatok reggel hat órakor kezdődtek és kora délután fejeződtek be - mondta Szegedi Péter. Az FKF Rt. négyszáz kézi úttisztítóval és tizenöt-húsz takarító, szállító célgéppel takarította az Andrássy utat, a Vörösmarty teret, a Nyugati teret, a Felvonulási teret, a Kis- és Nagykörutat, illetve az aluljárókat és környéküket. Tett sérülést saját erkélyükön, amikor a közvetlen közelében robbant fel egy pirotechnikai eszköz. Könnyebb szemsérüléssel zárta az ünnepet egy szilveszterező, akinek szemébe repült egy pezsgősdugó. Az óév utolsó napján 126-szor kellett kivonulniuk a tűzoltóknak országszerte, ami egy átlagos hétköznap „forgalmának” felel meg. Petárda és tűzijáték miatt tíz helyszínen kellett oltani, személyi sérülés sehol nem történt - mondta el a katasztrófavédelem szóvivője, Dobson Tibor. Egerben egy emeletes épület erkélyén csaptak fel a lángok, amelyek átterjedtek a belső helyiségekre is. Szigethalmon egy parkoló személygépkocsi alá dobtak petárdát, a motor kigyulladt. Nem árt tudni, hogy hivatalosan január 1 jén reggel hatig engedélyezték a petárdázást, aki ezután is durrogtat, büntetésre számíthat. Akárcsak azok, akik a nagyobb rakétákat és pirotechnikai eszközöket nem adják le a vásárlás helyén, ugyanis ezeket otthon szigorúan tilos tárolni. Két halálos közlekedési baleset történt szilveszter éjszakáján, az egyik Győr-Moson-Sopron megyében, a másik Szegeden. gg: 2004. január 2., péntek • Magyar Hírlap • 3 belföldi álláspont Fellélegzéssel indul az új esztendő az elmúlt évet végigveszekedő Európa fővárosaiban. A megbízhatatlan, botrányairól és cikis vicceiről ismert olasz Silvio Berlusconitól ugyanis a józanságáról és komoly európai elkötelezettségéről ismert ír Bertie Ahern veszi át az EU irányítását a következő fél évre. Az írek ráadásul az egyik leglelkesebb támogatói az unió bővítésének, és nem veszett ki belőlük a szolidaritás sem, pedig mára a közösség második leggazdagabb nemzetévé váltak. Az írek ugyanis nemcsak átélték és megértik a tízek minden gondját-baját, de a legjobb példaképként is szolgálhatnak. Talán leginkább Magyarország számára, mely nemcsak méreteiben, de adottságaiban is legközelebb áll a zenéjükről és nagy ivászatokkal egybekötött mulatságaikról is elhíresült szigetlakókhoz. Az ír csoda, ahogyan manapság nevezik, több tanulsággal is szolgálhat. A legfontosabb, hogy a csoda csak akkor tart tovább három napnál, ha hosszú és türelmes, jól végiggondolt stratégia alapján születik meg. Írország - mely hazánkhoz hasonlóan szűkében van a nyersanyagoknak, és ahol tehetséges, de alapvetően a modern tudást nélkülöző emberek éltek - harminc év alatt küzdötte fel magát az élcsapatba. Kihúzta az első 15 évet anélkül, hogy kétségbeesésbe, kiábrándultságba esett volna attól, hogy nem köszönt be rögtön a Kánaán. Komoly országstratégia alapján, jól előkészítetten volt képes lehívni az uniós támogatások jelentős részét, és a pénzt a legfontosabb infrastruktúrába, az emberi tudásba fektette. Az immár friss és konvertálható ismeretekkel felvértezett emberek hatékony munkaerőnek bizonyultak, és vonzották a befektetéseket az országba. Ugyanők képesek voltak változtatni gondolkodásmódjukon is, önálló, kreatív életstratégiákat alakítottak ki, és a jövőben bízva, az eladósodást is vállalva újjáépítették lakókörnyezetüket, így nyilvánvaló: a csoda nem is csoda. Hanem egy ország önmagára találása, önmegvalósítása. Bemo Bommam Másnap Szále László rovatvezető (szale@mhirlap.hu) Véget értek a szilveszteri ünnepi napok, 31-én délelőtt fociztunk a barátaimmal (győztünk), délben a Fradi Múzeumban koccintottunk a muzeológussal (Nagy Béla) és a muzeális értékű régi nagyokkal (Albert, Rákosi, Szűcs Lajos...), délután az ügetőn próbáltunk szerencsét (pénz az ablakban), estefelé fölséges kocsonya Zoltaiéknál, ahol szórakozás helyett a Wagner- és a Hitler-jelenség kapcsolatáról beszélgettünk, miközben kintről robbanó petárdák hangja muzsikált - nem wagnerien. Ez után a hosszú nap után „kellett volna” a tévé előtt ülve szórakozni, s aztán pezsgővel megünnepelni, hogy ezután hármas helyett négyest írunk az évszám végére. Minthogy a koccintásokat minden helyszínen többször megismételtük, nem állítom, hogy az év utolsó óráiból kristálytisztán néztem előre a jövőbe, de miközben kattintgattam ide-oda a tévén, jól láttam a szórakoztató nagyüzemek erőlködését, s egyre jobban elkedvetlenedtem. A gagyi diktatúrája és a teljes elhülyülés vár ránk az új esztendőben és az új Európában? Hol van az ember számára valóban hasznos kultúra, és mi lesz vele? Az emberek vajon miért nem használják? Pedig ez lenne az egyetlen igazi esélye a kis hazának majd a közös nagy hazában. Nem akarom én bántani az igénytelenség térhódítását, a tömegkultúrának nevezett manipulációt. Dehogy. Hiszen a magas kultúra gőgös arisztokratizmusa már rég a múlté. Az nem triumfálhat, legfeljebb egy kis szűk, szerény helyet kérhet a nap alatt. Tábora kicsi, kereskedelmi szempontból érdektelen, a kicsi példányszám, a kicsi nézettség a tűrt kategóriába száműzi, legfeljebb késő esti műsoridőt kaphat, amikor már majdnem mindenki alszik, s lám, egyből bizonyítva van a döntés, hisz kevesen nézték. Szilveszter az egyetlen nap, amikor az emberek sokáig fönnmaradnak. Akkor viszont nem is lehet olyan műsor, amely nemcsak a zsigerekre, jobb esetben a rekeszizmokra hat, hanem a homlok mögött lévő tartományra is. Tudjuk rég, ilyen a világ, a kultúra funkciója megváltozott, már nem az a feladata, hogy az ember általa és vele könnyebben, szebben, értelmesebben élhessen, elég ennek az illúziója, pótléka. Az emberibb, igazságosabb, boldogabb élethez a kultúrát magunkévá kellene tennünk - olvasással, gondolkodással, munkával, szellemi erőfeszítéssel. Az pedig strapás. Enélkül viszont csak annyit kaphatunk a médiaboldogságtól, mint kábítószeres a drogtól. Most úgy fest, nincs esélye az emberi személyiséget fejlesztő kultúrának. Miért? Mert nem állítható elő, nem működtethető nyereségesen. Kétségtelen tény persze, hogy a tömegkultúra forradalma rendkívül fontos és hasznos változásokat (is) hozott. A paternalista állami kultúraközvetítés merev, tekintélyelvű és egyirányú rendszerét fölborította, s a mindennapi élethez közelebb álló őszintébb, közvetlenebb, szórakoztatóbb formákat honosított meg. Ám az már nem igaz, hogy a közvetlenség, az őszinteség, a tabudöntögető nyíltság és a szórakoztatás szükségképpen összefügg az igénytelenséggel és az erkölcsi nihilizmussal. Miként az sem igaz, hogy az értékelvű kultúraközvetítés szükségképpen merev, unalmas, tömegidegen. Bizonyítja ezt sok minden, köztük a Mindentudás Egyetemének fergeteges sikere. Önként adódna a megoldás: valahogy közelíteni egymáshoz a végzetesen kettévált populáris és az értékelvű kultúrát. Az egyik hozza az igényességet, a másik az érdekességet. Természetesen erre addig nincs esély, amíg a tömegmédiában a siányabb hoz több hasznot. Most még, úgy fest, ebben a szakaszban vagyunk. Mégis: előbb-utóbb új szintézisre lesz szükség. Vagy legalább békés egymás mellett élésre. Ora et labora! (imádkozzál és dolgozzál!) - biztatják magukat több mint ezer éve a bencés szerzetesek. Gondolkozz és nevess! - lehetne a kultúrabéke jelszava. Békében lehet eredményesen dolgozni, s aki így dolgozik, boldogul. S aki boldogul, az már majdnem boldog.