Magyar Hírlap, 2004. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
2004-01-16 / 13. szám
2004. január 16., péntek • Magyar Hírlap • 21 tudomány Állatról emberre vándorló vírusok Nincs több fertőzés, mint korábban, csak sok ismeretlen betegség kórokozóját most azonosították Újabb és újabb, korábban az emberek körében nem tapasztalt állati eredetű betegségek ütik fel a fejüket a világban. Az új koronavírus által okozott atípusos tüdőgyulladás ismételt felbukkanása miatt pánik tört ki Kínában. A szakember szerint azonban nincs ok aggodalomra, a helyzet nem romlott, és kis odafigyeléssel magunk is elejét vehetjük a nem kívánt fertőzéseknek. Gombás Bálint Az embereket is veszélyeztető állati betegségek száma vélhetően nem növekszik - mondja Varga János, az állatról emberre terjedő betegségek, a zoonózisok szakértője. A Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Karának járványtani tanszékén tanító tanár szerint alapvetően azért hallunk többet e betegségek okozta járványokról, mert a tudomány fejlődésének köszönhetően sok, korábban ismeretlen eredetű betegség kórokozóját azonosították. A kutató szerint az állatokról emberekre terjedő betegségek kórokozóinak száma azért is nő, mert jó néhány olyan állatfajt bakteriológiai és virológia vizsgálatnak vetettek alá, amelyet korábban nem tanulmányoztak, így egyebek mellett denevérekben, rágcsálókban, osztrigafajokban mutattak ki vírusokat, amelyek egyes emberi betegségekért felelősek. A nyugat-nílusi láz világméretű elterjedése például a vándormadaraknak köszönhető. A globalizáció miatt, az emberek mobilitásának megnövekedése következtében az addig elszigetelt megbetegedések nagyobb területre is elterjedhetnek. Ezt tapasztalhattuk a SARS vírusa esetében is, amikor a Kínában kitört járvány utazók révén Kanadába is átterjedt, ahol a betegség szintén több áldozatot szedett. A tudós úgy véli, a legtöbb járvány kialakulásáért az ember a felelős. Az AIDS-et okozó HIV1 és HIV2 vírus eredetileg csimpánzból jutott át az emberre. Évtizedekkel ezelőtt feltehetően harapás vagy nyál útján került az emberi szervezetbe, és vezetett sokmilliós halálozással járó világméretű járványhoz. A szintén borzalmas - ötven-hatvan százalékos halálozási aránnyal járó - ebola vírus is a főemlősöktől ered: az éhség sújtotta afrikai területeken, illetve Kongóban, a trópusi őserdők kitermelésére alkalmazott emberek elfogyasztották a vírushordozó majmok húsát, azáltal fertőződtek meg. A mérsékelt és a hideg égövi országokban a kedvezőtlen éghajlati viszonyok miatt kisebbek a járványok. Sok fertőzésért ugyanis a szúnyogok felelősek, amelyek télen elpusztulnak. Európában körülbelül két tucatnyi a veszélyt jelentő zoonózis, míg a trópusokon számuk a kétszázat is meghaladhatja. Hazánkban a többnyire enyhe lefolyású megbetegedéseket okozó zoonózisokat kell kezelniük az orvosoknak. Kiemelkedő a szalmonellózis gyakorisága: 2002-ben az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat statisztikái szerint 10 721 esetben regisztrálták. Az emberi szalmonellózisesetek többsége nyersen fogyasztott vagy nem megfelelően megsütött, megfőzött állati eredetű élelmiszerekből ered. A legtöbb megbetegedést a háromévesnél fiatalabb korosztálynál észlelték. Hasonlóan lázzal és hasmenéssel járó betegség a campylobakteriosis. 1998 óta nem változott lényegesen a bejelentett esetek száma, 2002-ben 9234 új megbetegedést regisztráltak. Varga János szerint kis odafigyeléssel akár 95 százalékkal is csökkenthetjük a zoonózisok kialakulásának kockázatát. A kínaiak által alkalmazott módszer, a SARS tévesztésével gyanúsított cibetmacskák tömeges leölése, talán segít a vírus szétszóródásnak megakadályozásában. A megoldás azonban nem ez: az embernek egyszerűen el kellene kerülniük az állatok természetes élőhelyét, és le kellene szoknia húsuk fogyasztásáról. Másrészt ésszerűen kell bánnunk az állatokkal: kerülni kell a harapást vagy a karmolást, ami szintén a betegségek terjedésének útja lehet. A védekezés egyik legjobb módszere azonban a megfelelő higiénia, azaz ha az edényeket, evőeszközöket kellően elmosogatjuk, és étkezés előtt alaposan kezet mosunk. Orvosi rendelő Szingapúrban a SARS-járvány tavalyi csúcspontján, Kínában újra felütötte fejét a fertőzés, amely a cibetmacskáktól ered Zoonózis által okozott járványok Influenza Már Hippokratész korában is ismert volt a betegség, azóta is néhány évente kisebb-nagyobb járványokra lehet számítani, melyeket a vírus különböző variánsai okoznak. Az emberiség talán eddigi legpusztítóbb járványa 1917-1918-ban tört ki, a betegség akkori elnevezése spanyolnátha volt: e járvány húszmillió áldozattal járt, és a későbbiekben is több százezer lehetett az influenza más változataiban elhunytak száma. Az úgy nevezett madárinfluenza már tucatnyi halálos áldozatot követelt Vietnamban. Tuberkulózis Az emberek hajlamosak alábecsülni ezt a betegséget, annak ellenére, hogy évente kétmillió áldozata van. A WHO adatai szerint minden másodpercben megfertőződik valaki a világon. Malária Az emberiség negyven százaléka él olyan területen, amely a betegség által veszélyeztetett régió. Az elsősorban trópusi vidékeket sújtó betegség évente egymillió áldozatot szed. A malária kórokozóját, a plasmodiumot, az Anopheles szúnyog nősténye terjeszti. AIDS A szerzett immunhiányos betegséget 1981-ben fedezték fel, a HIV két variánsát 40 millió ember hordozza a világon. A legfertőzöttebb terület fekete-Afrika. A betegség a WHO 2002-es adatai szerint addig 22 millió ember életét követelte. Az AIDS kórokozóját eredetileg csimpánzok hordozták magukban. Hepatitis A vírusos májgyulladás kórokozója elsősorban rossz higiénés körülmények között terjed. Ivóvízben, ételben egyaránt előfordulhat a vírus, egyes nem megfelelően elkészített tengeri állatokból készült ételek is veszélyforrást jelenthetnek. A vírus egyik változata csimpánzokban is megtalálható. Magyar vegyészhallgató a Nobel-héten Tóth Ágnes, az ELTE másodéves vegyészhallgatója december elején részt vehetett a Nobel-díj átadásán. Kutatási eredményeinek köszönhetően egy hetet töltött a svéd fővárosban, és előadást is tartott. Nagy Z. Róbert Minek köszönheti, hogy részt vehetett a Nobel-díj átadásán és az ezt kísérő egyhetes tudományos konferencián? A Kutató Diákok Országos Szövetségétől és a Magyar Innovációs Szövetségtől kaptam ezt a lehetőséget. Az eddig elért versenyeredményeim, valamint egy angol nyelvű vizsga alapján választottak ki. A Stockholmi Nemzetközi Fiatal Tudósok Szemináriuma évente 20-25 fiatal kutatót hív meg a világ minden tájáról. Ők részt vesznek a Nobel-hét eseményein: az előadásokon, fogadásokon, a díjátadón és a királyi vacsorán. A királyi vacsora híres a szigorú protokollról. Előre értesültek a különleges illemszabályokról? A szervezők már az utazás előtt elküldték az öltözködési szabályokat, és amint megérkeztünk, ellenőrizték a ruhatárunkat, hogy megfelelő-e. A protokoll nagyon szigorú, ezért egyik este négy órán keresztül gyakoroltuk az etikettet és a táncot. Elmondták, hogyan kell koccintani, melyik fogáshoz melyik evőeszköz, illetve ital illik. Ha például a pincér kitöltötte a megfelelő borfajtát a fogáshoz, akkor (0«O Z^›› oCL ›› o Tóth Ágnes a pszichogenetikai kutatásairól tartott előadást Stockholmban már nem szabad az előzőből inni. Külön Nobel-étkészlet van, amit évente csak egyszer használnak. Belépéskor megkaptuk az ülésrendet, a fogások listáját és a műsorfüzetet. Sajnos csak egyetlen magyar nevet találtam: a karmester, Stefan Sólyom valószínűleg magyar származású. A tudományos konferencián miről, tartotta előadását? Kutatási témám a pszichogenetika, vagyis a pszichiátriai rendellenességek öröklődésének vizsgálata. A figyelemhiányos hiperaktivitás - amely igen gyakori gyermekpszichiátriai rendellenesség - kialakulását több génhatás, valamint a környezeti tényezők együttesen befolyásolják. E betegség jellemzője, hogy kamaszkorra a tünetek jórészt elmúlnak. Ám az addig megélt kudarcok, esetleges megaláztatások következtében felnőttkorukra fogékonyabbá válhatnak ezek az emberek a pszichés betegségekre, az alkoholizmusra vagy a depresszióra. A betegség általában csak az iskolában derül ki, de genetikai úton sokkal korábban kimutatható lenne, és gyógyszerrel már kezelhető. A kandidáns gének közül a D4-es dopaminreceptor-gént vizsgáltam, ugyanis az agy dopaminszintje összefügghet bizonyos pszichiátriai jegyekkel. Molekuláris biológiai módszereket dolgoztam ki a DNS vizsgálatára, így hatékonyabban és olcsóbban kimutatható ez a betegség. Tanulmányoztam az összefüggéseket a különböző génváltozatok és a rendellenesség kialakulása között is. Mióta foglalkozik kémiával, és mi keltette föl először az érdeklődését e tudomány iránt? Anyukámnak köszönhetem, hogy kíváncsian szemlélem a világot. Mivel a kémia középúton van a fizika, a biológia és a matematika között, így a kémikus mindegyikhez ért valamennyire, eldöntheti, mire specializálódjon. Az esztergomi Dobó Katalin Gimnáziumba jártam, ottani kémiatanárom, Siiger András is jelentős szerepet játszott abban, hogy megszerettem a kémiát. Milyen kilátásai vannak itthon az egyetem elvégzése után? Gondolkodik azon, hogy külföldön folytassa pályáját? Az egyetem után szeretnék doktori iskolába járni, és tanítani, de szívesen tanulnék külföldön is. A Nobel-héten Uppsalában is jártunk, és megfogott a régi, egyetemi város hangulata, ahol a lakók 65 százaléka diák. Végül azonban mindenképpen itthon szeretnék letelepedni. Emberbarát semleges áram Forradalmi változással járhat az energiaiparban az a felfedezés és fejlesztés, amelyet a napokban mutattak be hazai kutatók Budapesten. Készülékükkel, az úgynevezett transzverterrel, szobahőmérsékleten sikerült előállítani semleges áramot. A transzverter 24 voltos egyenáramból váltóáramot állít elő, melyről működtethetők a mindennapjainkban használt 230 voltos, 50 hertzes elektromos hálózatokról üzemeltethető gépek is. A készülék révén úgynevezett semleges áram keletkezik, melyet tudósok eddig csak szubatomi szinten mutattak ki. A találmánnyal ez szobahőmérsékleten „nagyban” is sikerült. A semleges áram hasznos tulajdonságok sorával bír. Csefkó Pál vezető konstruktőr és Magyar László mérnök a múlt héten be is mutatta ezt. A transzvertert hozzákapcsolták egy a hálózatról működtethető izzóhoz, a hagyományos szigetelésű égőt és foglalatot beletették egy vízzel teli edénybe, és a világító égő mellett a vízbe nyúlva kezet fogtak. Az égő a víztől nem lett zárlatos, a két mérnököt pedig nem rázta meg az áram. Magyar László mindezt a semleges áram biológiai hatásaival magyarázta. Ezzel a megoldással például elkerülhetők lennének a vízbe esett hajszárítók által okozott halálos balesetek. A semleges áramnak köszönhetően a készülék jól viseli az olyan terheléseket, mint amikor több villanymotort egyidejűleg be és kikapcsolnak. A transzverterről üzemeltetett motorok mechanikus akadályozás hatására sem égnek le, és nem teszik tönkre az áramátalakítót sem: a terhelés megszűnte után zavartalanul újraindulnak. Az Energitech kutatóinak készülékével előállított semleges áram a szupravezetési jelenségekhez is hasonló tulajdonságokat mutat: igen vékony tápkábeleken akár 100 amperes áram is folyhat melegedés nélkül, tehát az ellenállás nagymértékben lecsökken. A kutatók szerint egy hagyományos háztartásban alkalmazva a transzverterrel 30 százalék energiát lehetne megtakarítani. Ha például Veszprém közvilágítását a találmányukkal korszerűsítenék, a beruházás négy év alatt megtérülne. A mérnökök új technológiájuk segítségével fénycsőgyújtó elektronikát is kidolgoztak. A kiégett, működésképtelen fénycsövet a fénycsőgyújtó elektronikához csatlakoztatva az égő ismét kigyullad, és szabályozható fényerővel világít. A tudósok találmányaikat már szabadalmaztatták, amenynyiben mecénásokra találnak a legkevesebb 600 millió forintba kerülő beruházáshoz, még az idén beindulhat a sorozatgyártás. A tervek szerint az észak-alföldi régióban alakítanának ki egy gyártóbázist. gb Az oldalt szerkeszti: Joób Sándor joobsandor@mhirlap.hu Csefkó Pál feltaláló és Magyar László a vízben áztatott villanykörtével