Magyar Hírlap, 2004. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
2004-02-07 / 32. szám
18 • Magyar Hírlap • 2004. február 7-8., hétvége sport Labdarúgás Vádemelés Bognár-ügyben Lezárta a rendőrség a nyomozást Bognár György, a Sopron volt ügyvezetőjének ügyében. Bognárt tavaly nyáron jelentette fel a klub; a rendőrség kétrendbeli sikkasztás, egyrendbeli magánokirat-hamisítás és csalás miatt vádemelési javaslattal adta át az ügyet az ügyészségnek. (mti) Súlyemelés Tizenegy doppingoló Dankó Ilona mellett további tíz versenyzőt értek doppinghasználaton a vancouveri világbajnokságon: a nőknél két, a férfiaknál kilenc pozitív eset volt. (mti) Kézilabda Folytatás a női BL-ben Fontos mérkőzést játszik ma mindkét magyar résztvevő a női BL-ben. A negyedik fordulóban a Ferencváros a D csoport listavezetőjét, a Larvikot fogadja 18 órakor (tv: Sports). Ha győz, utoléri norvég riválisát. Az A csoportban élen álló Dunaferr fél ötkor a nyeretlen spanyol L’Eliana Valencia otthonában lép pályára (tv: M2). (mti) Eredmények Labdarúgás - Olasz Kupa-elődöntő, 1. mérkőzés: Milan-Lazio 1-2. Spanyol Kupa-elődöntő, 1. mérkőzés: Alaves (II. osztályú)-Zaragoza 1-1. Ügető 1. Golden Lady (5) - Golali (4) - Gabriella (3) - Elite Control (7) 2. Hitelező (4) - Gellért (7) - Fegyőr (1) - Héla (2) 3. Dixiland (9) - Entusasto (4) - El Action (6) - Filmszínész (8) 4. Gyöngyvirág (8) - Fidji (3) - Gamma (4) - Big Bear Scot (6) 5. Gloria Action (6) - Hers (8) - Hóvirág (3) - Gelsomina (4) 6. Dior (5) - Claudius Action (1) - Express (4) - Delta Star (7) 7. Zűr (9) - Díva (7) - Driver Guy (2) - Gertrud (8) 8. Donatello (6) - Eliot (3) - E. T. (4) - Brokát (8) 9. Fabel Action (5) - Frida Ally (2) - Edina Rosa (9) - Direktíva (10) 10. Freddy Dust (4) - Forest Gump (5) - Fidelio (11) - Enigma (12) Kezdés ma 12 órakor. Rovatvezető Erdei Tamás/e-mail erdei@mhirlap.hu/telefon 470-1614 Mintha ott sem lettek volna Előzetes letartóztatásba helyezték mind a négy vádlottat Simon Tibor ügyében A vádlottak meghallgatásával megkezdődött a Fővárosi Bíróságon a Simon Tibor agyonverése miatt indított büntetőper. Az ügyészség halált okozó testi sértéssel vádolja a négy állítólagos elkövetőt, de a minősítés emberölésre változhat, ezért a bíróság a fogva tartott elsőrendű vádlott három társának is elrendelte az előzetes letartóztatását. Burkovits Ferenc A rendőrség mindenre felkészült. A Markó utcában, a Fővárosi Bíróság körül megerősítette a járőrszolgálatot, vélhetően attól tartva, hogy a Fradi-szurkolók maguk akarnak ítéletet hozni Simon Tibor halála ügyében. A biztonsági intézkedésekre nem volt szükség, s a díszteremben kezdetét vehette a Sopron edzőjének, az FTC egykori válogatott futballistájának agyonverése miatt indított büntetőper. Az ismertetett vádirat szerint az ügyészség halált okozó testi sértéssel vádolja a négy fiatalembert. Az elsőrendű vádlottat, G. Jánost a tanácsvezető bíró, Szebeni László arról kérdezte, bűnösnek érzi-e magát. A zömök testalkatú férfi elismerte, hogy részt vett Simon Tibor bántalmazásában, ám annak haláláért nem érzi magát felelősnek. Vallomásában többször már-már komikus ellentmondásokba keveredett, ám ilyenkor mindig azzal érvelt: két éve, amióta letartóztatásban van, ezen gondolkodik, ám a mai napig nem jött rá, mi is történt pontosan. G. János önként adta fel magát annak idején a rendőrségen, de tegnap kiderült, ez azért történhetett, mert két elfogatóparancsot is kiadtak ellene más bűncselekmények miatt. A mintegy másfél óráig tartó kihallgatás során G. azzal érvelt, hogy hirtelen haragú ember, ám amilyen gyorsan felmegy nála a pumpa, olyan gyorsan meg is nyugszik. O. Roland, a másodrendű vádlott nem kívánt vallomást tenni, de kérdésekre válaszolt. Ő még gyakrabban keveredett ellentmondásba. Például a bíróság kérdésére, hogy miért szaladt az utcán a menekülő Simon Tibor után, a vádlott azt mondta: békés úton szerette volna tisztázni Simonnal, miért is kellett a szórakozóhelyen lefejelnie egy vendéget. Ő nem gáncsolt el senkit, senkit nem bántalmazott egy ujjal sem. O. Roland vallomása végén még meggyanúsította a rendőrséget, hogy a nyomozó hatóság az ő tudta és beleegyezése nélkül írt bele a jegyzőkönyvbe rá nézve súlyosító tényeket. A harmadrendű vádlott, H. János két évvel ezelőtt még a készenléti rendőrség tagja volt, és portásként dolgozott a budai szórakozóhelyen, amely előtt meghalt Simon. Amikor a bíró megkérdezte, miért nem helyezte magát szolgálatba, a vádlott úgy válaszolt: nem legálisan dolgozott, és azt gondolta, békés vége lesz az utcán a konfliktusnak. A vallomása végén mármár olyan zavarban volt, hogy védőügyvédje kérdéseire sem tudott válaszolni. A negyedrendű vádlott, H. Attila szintén nem kívánt vallomást tenni, sőt kérdésekre sem kívánt válaszolni. A bíróság így a tanú- és gyanúsítotti vallomását olvasta fel, amiből kiderült, hogy talán neki van a legkisebb szerepe abban, hogy 2002. április 21-én életét vesztette Simon Tibor a Lövőház utcában. Szebeni László a rendelkezésre álló adatok és az újabb szakértői vélemények alapján megállapította: módosulhat a bűncselekmény minősítése a halált okozó testi sértés helyett akár különös kegyetlenséggel elkövetett emberölésre változhat, s mivel jóval súlyosabb lehet a büntetési tétel, ezért a tanács elnöke elrendelte az eddig szabadlábon védekező három vádlott letartóztatását. Az ügyvédek kétmillió forintos óvadékot ajánlottak fel, de a bíróság nem fogadta el. A következő tárgyalás február 18-án lesz, és Szebeni László lapunknak úgy nyilatkozott, hogy az elsőfokú ítélethirdetés március hatodika táján várható. Nagy hóhányók Tegnap kezdődött a németországi biatlon-világbajnokság. Illetve csak kezdődött volna, merthogy ehhez a sportághoz nélkülözhetetlen kellék a hó 1 Tóth és Bátorfi 170 ___ ___ 1 az Európa Top 12-n A Majna menti Frankfurt ad otthont ma és holnap az asztaliteniszezők második legrangosabb kontinensviadalának, az Európa Top 12 versenynek. Magyar mintára 1971-ben vezették be Európában is a Tízek-bajnokságát, most a ranglista legjobb tizenkét játékosát hívják meg. Kezdetben körmérkőzést vívtak, az utóbbi években csoportmérkőzésekkel kezdenek, majd a továbbjutók kieséses rendszerben döntik el a helyezéseket. A magyarok közül most is Tóth Krisztina és Bátorfi Csilla kvalifikálta magát, Bátorfi a női mezőny legeredményesebb tagja, már háromszor (1987,1992, 2001) nyert. A női mezőnyben Nemes és Schöpp két-két, Boros és Badescu egy-egy tornagyőzelemmel rendelkezik. Bátorfi tizenhatszor indult eddig, elsőségein kívül kétszer a második, egyszer a harmadik helyen végzett. Tóth Krisztinának ez lesz a kilencedik indulása, tavaly bronzérmes lett. A férfiaknál Waldner hétszer, Szamszonov háromszor, Boll kétszer, Schlager, J-M. Saive és Persson egyszer-egyszer győzött a versenyen. A játékosokat négy csoportba sorsolják, itt körmérkőzést játszanak, majd az első és második helyezettek jutnak a kieséses negyeddöntőbe. fg A mezőnyök (az európai ranglistán elfoglalt helyük sorrendjében): Nők: Boros (horvát), Stefi (román), Tóth, Liu Jia (osztrák), Jie Schöpp (német), Badescu (román), Struse (német), Tan Morfandini (olasz), Bátorfi, Viktorija Pavlovics (fehérorosz), Wosik (német), Nemes (német). Férfiak: Szamszonov (fehérorosz), Kreanga (görög), Boll (német), Schlager (osztrák), Szmirnov (orosz), J-M. Saive (belga), Karlsson (svéd), Persson (svéd), Waldner (svéd), Chen Weixing (osztrák), Korber (cseh), Rosskopf (német). Mekkorát ugorhat örömében egy olimpiai bajnok Kilencvenéves a Magyar Vívószövetség, a hazai versenyszerű vívás azonban kétszer annyi idős. A szövetség megalakulásáig adtak ki vívószakkönyvet, oktattak világhírű mesterek, a hazai vívók pedig nyertek négy olimpiai bajnokságot. Kő András az elmúlt kilencven év történetének megírására kapott megbízást, de mint a könyvéből vett szemelvények mutatják, a hőskor is izgalmas volt. A sportszerű vívás az 1820-as években indult meg Magyarországon, Wesselényi Miklós kezdeményezésére. „Ma vevék Gomard-nál először leckét fedtírozásból” - áll a báró naplójában egy párizsi feljegyzés 1822 márciusából. A sok ügyes vívó között önmagát kezdőnek minősítette, annak ellenére, hogy már gyermekkorában vívóleckéket vett katonatisztektől, vándor vívómesterektől. Wesselényi ott volt a Pesti Nemzeti Vívó Intézet alapítói között is 1825-ben, többek között Széchenyi István és Batthyány Lajos társaságában. Az alapszabályban rögzítették, hogy víváskor ki-ki tisztességes ruhában legyen öltözve, továbbá „az egymást bosszantás, valamint az ejtett hibáérti kinevetés tiltatik”. Az első magyar nyelvű szakkönyv 1839-ben jelent meg Vitán címmel, Demján Sándor műve, Eggenberger s Heckenast könyvárusoknál volt kapható egy pengő forintért. A szerző nemcsak testedzésre akart nevelni, hanem hazafiságra is: „Ki tudja, mikor ülhet külső vagy belső ellenség a nyakunkra?” Az 1840-es évek közepén több városban működött vívóiskola, Pesten főleg az egyetemi ifjak vívtak. A legügyesebben Vasvári Pál forgatta a kardot, de a gyakorlásokon megfordult Petőfi Sándor és Kossuth Lajos is. A szabadságharc leverése után Keresztessy József fakardokkal oktatta a vívást magániskolájában, mert a rendes fegyverek használatát tiltották. Mondhatni, hogy a mester visszatért a gyökerekhez, mert a legenda szerint őt magát is véletlenül, az utcán fedezték fel, amikor egy idősebb fiú ellen védekezve virtuózként forgatott egy seprőt. Működésének ötvenedik évfordulója 1892-ben országos eseménnyé vált, hiszen mintegy ötezer tanítványa volt. Ajándékként Stróbl Alajos elkészítette Keresztessy mellszobrát. Halálának évében, 1895-ben rendezték meg az első országos vívóversenyt. A mesterek lőrszámában Halász Zsiga vívó- és ökölvívómester (MAC) úgy győzött, hogy „egy szúrást sem kapott”. Ugyanez a Halász Zsiga - derül ki a Nemzeti Sportból - 1910- ben „megkezdte a vitez, a kard, az ökölvívás és a tornázás tanítását. Beiratkozási díj 10 K, mely összeg egyszersmind a lift szabad használatára is jogosít.” „A vívás vágyától duzzadó, dagadó kebleket plasztron védte” - olvasható egy 1894-es Pesti Hírlapban. Egy bécsi mester hölgy tanítványai tartottak bemutatót a pesti Vigadóban. Legnagyobb akadályuk a szégyenkezés volt, főképpen a festői rövid ruhák viselése miatt”. Az első kardbajnokságot 1900-ban Porteleky László nyerte meg. Ez a szép szál férfiú atletizált, evezett, tornázott és bokszolt is, ő volt „Pest gavallérja”, és Stróbl Alajos róla mintázta meg Toldi Miklós alakját. Az olimpiai sikerlistánk hosszabb lehetne, ha az első játékokra magyar vívó is elutazik. Pedig itthon is tudtak a vívóversenyekről, sőt kisgeszeni Szabó István, a Győri Vívó Club tagja a nevezését is elküldte, a tőrözők között akart indulni. A rajtnál azonban már nem jelent meg, inkább itthon indult el a millenniumi versenyen a kardozó mesterek között - Italo Santelli győzött -, első osztályú besorolást és díszoklevelet kapott. Az athéni mezőnyt ismerve olimpiai érmet is nyerhetett volna. Négy évvel később Párizsban már voltak magyarok, de éremig nem jutottak. Igaz, akkor a külföldieknek nem sok babér termett, a zsűri szinte tetszése szerint alakította az eredményeket. Az 1904-es versenyek megint Hivatkozási alap Kő András még az újságírás régi iskolájának képviselője. Ha egy nevet kétféleképpen lát, addig kotor a könyvtárakban, amíg bizonyosságot nem talál, melyik változat a helyes. Ha rájött, hogy tévedett, még az utolsó pillanatban is tucatnyi helyen javított a könyvben. Azt mondja, olyan munkát akart kiadni a kezéből, amely hivatkozási alap lehet. Ha elbizonytalanodunk, vegyük csak le nyugodtan a polcról könyvét, a Pengevilágot, és amit benne látunk, azt tényként kezelhetjük. És ha nem tudjuk, hogy Mészáros Ervin, a Kapitány bal kézzel távozott és jobbal kardozott-e vagy fordítva, Kő Andrásnak elhihetjük, hogy az első verzió a helyes, magyarok nélkül folytak le. A hazai rangsor alapján Békessy Béla és Mészáros Ervin utazhatott volna Amerikába, de egy császári parancs értelmében - mivel mindketten katonatisztek voltak - csak az Osztrák-Magyar Monarchia színeiben indulhattak volna, ezt pedig egyikük sem vállalta. Magyar kardozó valószínűleg soha olyan könnyen nem nyert volna olimpiai aranyérmet, így aztán a kardhegemónia csak 1908-ban kezdődhetett el. A londoni olimpián a vívás szabadtéren folyt. „Négy oldalról semmi védelem az üvöltő szél, a heverő eső ellen, felül könnyű ponyvafedél, amelyből kövér cseppek hullanak alá. A talaj, amelyen vívni kellett, kavicsozott kerti útszerű, amely ez idő szerint fel van ázva, így mindenki fülig sáros” - tudósított a helyszínről a Nemzeti Sport. A tornán Fuchs Jenő és Zulavszky Béla hat-hat győzelmet aratott, így ők ketten küzdhettek meg az aranyéremért. Egy tusra vívtak, győzött Fuchs, aztán olimpiai bajnok lett a csapat tagjaként is. Négy évvel később, a stockholmi olimpián a csapatdöntőben Schenker Zoltán vitte be az utolsó tust, és nagyot ugrott örömében. A vesztes osztrákok az ünneplésnek ezt a formáját rossz néven vették, szerintük nem volt illő az öröm ilyen kifejezése egy közös gyalogezredbeli főhadnagytól. Ferenc Ferdinándig jutott az ügy, a trónörökös úgy foglalt állást, hogy ennek nem szabad máskor megtörténnie. A stockholmi siker nagy lökést adott az önálló hazai szövetség megalakításának is. Addig a Magyar Athletikai Szövetség vitte a sportág ügyeit, abban az időben ez nem volt szokatlan, oda tartoztak a tornászok is. Nagy Béla, a sportág meghatározó egyénisége - Santelli-tanítvány, magyar bajnok kardozó, a vívás nemzetközileg elfogadott szabálykönyvének megalkotója - tanácskozásra hívta össze a vívóklubok képviselőit. Mivel nem volt egyöntetű a lelkesedés, Nagy Béla így tette fel a kérdést: „Ki van ellene egy önálló szövetség létrehozásának?” A vívóvezetők melléálltak, tizennégy budapesti és kilenc vidéki klub támogatta az elképzelését, de ekkor még csak a szándék volt meg. Aztán egy évvel később, 1913 decemberében megalakult a nemzetközi szövetség, a kilenc alapító ország képviselői között ott voltak a magyarok is. Nem sokkal később, 1914. január 18-án létrejött a magyar szövetség, első elnökévé Beöthy Pált, a képviselőház elnökét választották. Iz