Magyar Hírlap, 2004. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

2004-02-02 / 27. szám

► Voltak végül „mesefilmek” a néprajz jelenünkhöz illő horror­­elemeivel. Lóth Balázs Nincs meséje video-showműsor-film összeszövésével s hallatlan dur­va szóhasználattal ébreszt nosz­talgiát a tisztaság iránt. Jeles András, Salamon And­rás hiányzik ebből az összképből. Velük külön érdemes majd fog­lalkozni. Dokumentum- és kisfilmek A Magyar Történelmi Film Ala­pítvány (MTFA) kuratóriuma idén félmiliárd forintos támo­gatást oszthat szét. Ebből 300 milliót az 1956-os forradalom és szabadságharc bemutatására vállalkozó filmeknek, 200 mil­liót pedig más, a közelmúlt tör­ténelmével foglalkozó játék- és dokumentumfilmeknek ítélhet­nek oda - jelentette be hétvégi sajtótájékoztatóján Szakály Sán­dor, a Duna Televízió alelnöke, az MTFA kuratóriumi titkára. Az 1992-ben létrehozott alapít­vány működésének első tíz évé­ben több mint 1,4 milliárd, forint értékben támogatott új filmal­kotásokat, s ezzel a magyar do­­kumentumfilm-gyártás egyik fontos bázisa. A magyarországi filmterjesz­­tés problémáiról és új lehetősé­geiről tartott szakmai konferen­ciát a Mozisok Országos Szövet­sége. A fórumon elhangzott: je­lenleg - a multiplex mozikat is beleértve - 605 vetítőhely van Magyarországon, az értékes ha­zai filmalkotások mégis nehe­zen jutnak el a vidéki nézőkhöz, mert a rendszerváltás óta eltelt időszakban a hagyományos mo­zik többsége tönkrement. Petró­­czy Sándor, a Szegedi Mozgókép Kht. igazgatója, a szövetség el­nöke arról tájékoztatott, hogy az úgynevezett e-mozi - vagyis a kópiák elektronikus hordozón való terjesztése - technikai fel­tételei adottak, de a rendszer hazai bevezetéséhez még jó né­hány jogi és gazdasági kérdést meg kell oldani. A hétvégén a gyerekek az animáció rejtelmeivel ismerkedhettek Alternatív kultúrák Közép- és Kelet-Európában 1956-1989 Szamizdattárlat A ma nyíló nagyszabású kiállítás a magyar ellenzék születésének 25. évfordulóját is ünnepli. 1979-ben volt Prágában a Char­ta '77 mozgalom ügyvivőinek második pere. 1979 őszén, 25 éve 250 magyar értelmiségi írta alá a második Charta-szolidaritási nyilatkozatot, vállalva az aláírás­sal járó egzisztenciális és bünte­tőjogi rizikókat. Ez az aláírási akció nem pusz­tán szolidaritási nyilatkozat volt, hanem a magyar ellenzék szüle­tése. 1989. június 16-án a Hősök terén megemlékeztek az 1956-os forradalom vezetőiről és névte­len mártírjairól. Ez az újrateme­­tési szertartás volt a magyar rendszerváltás kezdete. Ennek 15 éve, 2004. május 1 jén Magyarország Csehországgal, Szlovákiával, Lengyelországgal együtt hivatalosan is visszakapja „európai” tagságát. Ezzel az ak­tussal fejeződhet be a kelet- és közép-európai rendszerváltozá­sok időszaka. Az 1989 előtti mozgalmakra, illetve elődeikre, a Szovjetunió sztálini diktatúrá­jának ellenzékére emlékezve a Brémai Egyetem Kelet-Európa Kutatóintézete (Forschungsstel­le Osteuropa), a Millenáris Kht. és az Európai Kulturális Alapít­vány közös rendezésében kiállí­tás nyílik a Millenáris Park D kiállítócsarnokában. A tárlat különleges anyaga Berlin, Prága és Brüsszel után látható most Budapesten. A kiállítást Joschka Fischer, a Németországi Szövetségi Köz­társaság külügyminisztere nyitja meg ma, Demszky Gábor, Buda­pest főpolgármestere, Magyar Bálint oktatási miniszter és Wolfgang Eichwede, a kiállí­tás szakmai irányítója, a For­schungsstelle Osteuropa igazga­tója társaságában. A kiállítás rendezői szerint, ha valahol a XX. század második fe­lében békés eszközökkel küzdöt­tek a hatalom és a társadalom ci­­vilizálásáért, illetve egyfajta „ön­fegyelmező” stratégiával, akkor az éppen ezekben a világokban, a szamizdatok sajátos mikrovilá­gában történt. A kiállítás Közép- és Kelet-Európa szabadságtör­ténetének egyik alapvető fejeze­téről szól, különös szemszögből vizsgálva különös tárgyát. Az „alulról jövő” kezdeményezése­ket, nem a lentről irányított” rendszerváltozást, a dissziden­sek általuk „antipolitikának” te­kintett politikai tevékenységét, nem pedig a hatalmasok közti erőviszonyok alakulását veszi szemügyre. A tárlat középpont­jában a régi Európa politikai földrajzával összhangban az NDK, Csehszlovákia, Len­gyelország, Magyarország és a Szovjetunió áll. A kiállított tár­gyak többségét a brémai egye­tem Kelet-Európa Kutatóköz­pontjának Archívuma kölcsö­nözte: ez az intézmény több mint százezer eredeti szamizdat­­dokumentummal rendelkezik. Látható május 2-áig a Mille­náris Park D kiállítócsarno­kában. dj A Nórán Kiadó a kiállítás tema­tikájához kap­csolódóan je­lentette meg Hodosán Róza Szamizdat történetek című kötetét Bemutatkoztak a megyeiek A Pest megyei Megyeházán mu­tatkozott be a Megyei Múzeu­mok Szövetsége. Az alapítók, akik a megyei önkormányzati múzeumokat képviselték, fő célként egy sajátos érdekképvi­selet létrehozását fogalmazták meg. A szervezet 2003. június 16-án jött létre, mintegy jelké­pesen, Magyarország földrajzi középpontja közelében, Sza­badszálláson. A szövetség szo­ros kapcsolatokra törekszik a magyar muzeológusokat ösz­­szefogó Pulszky Társasággal - mondta megnyitóbeszédében dr. Vándor László, a szövetség elnöke. Arról is beszélt, hogy a magyar műtárgyállomány több­ségét őrző múzeumokat össze­fogó szövetség fontos javaslato­kat tesz a hazai kultúrturiszti­­kában kiemelkedő helyet elfog­laló önkormányzati múzeumok fejlesztésére és szerepük meg­határozására. A szövetség tagjai együttes pályázatokat készíte­nek elő, és közös kiállításokkal terveznek a közönség elé lépni. Az első egy vándorkiállítás lesz, amely a megyei múzeumok leg­szebb képzőművészeti kincsei­nek bemutatására vállalkozik. A bemutatkozó rendezvényen látható volt az a 121 kötet, ame­lyeket a Megyei Múzeumok Szövetségén belüli kiállítóhe­lyek tavaly jelentettek meg. jpg Mozart-árialemez, videoklip és jótékonysági koncert az énekesnő tervei között Rost Andrea a Metropolitanben A világhírű szoprán, Rost And­rea ezekben a hetekben a New York-i Metropolitan Operában vendégszerepel. Verdi Rigoletto című zenedrámájában Gilda szerepét énekli. Tervei között egy új Mozart-lemez, egy Ma­gyarország európai uniós csatla­kozását köszöntő videoklip és egy művészetoktatást segítő ala­pítvány létrehozása is szerepel. Kitűnő szereposztásban, Otto Schenk hagyományos rendezé­sében újította fel Verdi Rigolet­­tóját a New York-i Metropolitan Opera. Gildát Rost Andrea, a címszerepet Juan Pons, a man­­tuai herceget Frank Lopardo alakítja. Maddalena szerepében a fiatal grúz énekesnő, Mzia Nioradze, míg Sparafucile meg­­személyesítőjeként a mexikói Rosendo Flores mutatkozott be. Rost Andrea a Magyar Hírlap­nak elmondta: összesen nyolc Rigoletto-előadást tartanak New Yorkban, és nemcsak a szerep­lők, hanem a közönség is öröm­mel fogadja a látványos, de kon­vencionális rendezést. „Nap­jainkban egyre több merészen formabontó, sőt botrányos ren­dezői koncepcióval találkozha­tunk, ezért egyáltalán nem baj, ha egy rendező - jelen esetben a világhírű Otto Schenk - tiszte­letben tartja a zeneszerző szán­dékát és az opera dramaturgiá­ját.” A közelmúltban Rost And­reának is volt része botrányos rendezésben: a londoni Covent Garden operaházban egy ere­detileg Düsseldorfban bemuta­tott Lammermoori Lucia-pro­­dukcióban (rendező: Christophe Forey) énekelte a címszerepet. „Quentin Tarantino legújabb horrorisztikus filmje, a Kill Bill jutott eszembe, amikor megtud­tam, hogy az őrülési jelenetben a férjem feldarabolt holttestét egy kofferben kell behoznom, amiből ömlik a vér. Hosszú szá­rú csizmát kellett viselnem és bőrdzsekit. Nem csoda, ha a lon­doni publikumot sokkolta az előadás” - meséli. Bár Rost And­rea az év legnagyobb részét kül­földön tölti - idei összes fellépé­se megtalálható a www.andrea­rost.com honlapon -, nagyon fontos számára, hogy a magyar zenei életben is jelen legyen. A diósdi Phoenix stúdióban nemrég fejezte be egy Mozart­­árialemez felvételét, a Liszt Fe­renc Kamarazenekar közremű­ködésével, Pál Tamás vezényle­tével. Ez a CD - a Warner Music Hungary gondozásában - vár­hatóan még az első félévben megjelenik. Az énekesnő egy vi­­deoklipet is szeretne készíteni, ami Magyarország EU-csatlako­­zását köszönti, s ami a Duna Te­levízióban, illetve nemzetközi kulturális csatornákon (Arte, Mezzo) és a Malév-járatokon lenne látható. Tervezi egy zene­oktatást segítő művészeti alapít­vány létrehozását, s ezzel össze­függésben egy jótékony célt szol­gáló, budapesti karácsonyi kon­certsorozat megvalósítását, reá Rost And­reának a Covent Garden­­ban a Kill Bill jutott az eszébe 2004. február 2., hétfő • Magyar Hírlap • 17 kultúra Kiállítás az ambulancián Nevető majmok, színes,jó kedvű halacskák, no meg hosszú nya­kú, csintalankodó zsiráfok néz­nek szívet melengető derűvel egy kórház ambulanciájának faláról a székeken várakozó csöppsé­gekre. Jordán Katica kiállítása óriási siker Pécsett. Különös helyszínt választott a pécsi képzőművész első, önálló kiállításának megrendezéséhez, amikor úgy döntött, hogy a tár­latot a város egyik frekventált egészségügyi intézményében, a PTE gyermekklinikáján nyitja meg. Mosolygó anyukák, a ké­peket kíváncsian fürkésző apró­nép jellemzi a pécsi gyermekkli­nika ambulanciájának váróját. A hangulat jóval oldottabb az ilyenkor megszokottnál: a fala­kon lévő hatalmas festmények - melyek figurái ismert állatokat ábrázolnak - ez amúgy remek pszichikai érzékre vall - látha­tóan eltereli a figyelmet a közel­gő orvosi vizsgálatról. A kiállítás ötletgazdája és a képek alkotója egy fiatal képzőművész, Jordán Katica, aki tavaly szerezte meg diplomáját az egyetem művésze­ti karán. A volt hallgató tanára, illetve a kar dékánja, Aknai Tamás sze­rint az ifjú képzőművész az utób­bi évtized legígéretesebb tehet­sége. Jordán Katica szín- és for­mavilága valóban képes arra, hogy elterelje a figyelmet az or­vosi várószobában rekedt szo­rongásoktól. A szóban forgó festmények egyébként a Nemze­ti Kulturális Örökség pályázatá­ra készültek, a cél pedig az volt, hogy­­ a mostani kiállításhoz ha­sonlóan - a jövőben minél több hazai közintézmény falát díszít­sék efféle műalkotások. Erdei Éva/Pécs Édes anyanyelvűnk: 3459 pályamű Összesen 3459 pályázat ér­kezett az Édes anyanyel­vűnk címmel meghirdetett anyanyelv-ápolási program­ra. A Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) hat kategóriában hirdette meg tavaly októberben a százmillió forint összdíja­zású programot. Dráma ka­tegóriában 406-an, novella kategóriában 1069-en pá­lyáztak. Vers kategóriában 1201, a gyermekről-gyer­­meknek kategóriában pedig 594 pályamű érkezett. A pá­lyaműveket nyolc írószerve­zet - Magyar Írószövetség, Magyar Írók Egyesülete, Magyar PEN Klub, Fiatal írók Szervezete, Szépírók Társasága, Független Írók Egyesülete, József Attila Kör és írók Szakszervezete - küldötteiből álló, 32 tagú kuratórium bírálja el április 5-éig. A további két - a je­lentés az anyanyelvről, vala­mint az örökhagyók-életmű - kategóriában 119, illetve 70 pályamunka készült; előbbi kategóriában egy másik, öttagú kuratórium hoz döntést. A Magyar Író­­szövetség, a József Attila Kör és a Szépírók Társasága december elején közös köz­leményben bírálta a pályá­zatot. Hiller István kulturá­lis miniszter írószervezetek­kel folytatott január eleji megbeszélése után úgy fo­galmazott: esélyt lát arra, hogy a tárca és a szakma közötti egyeztetések nyo­mán valamilyen norma­­rendszer alakuljon ki az írók helyzetének lényeges javítása érdekében. (mti) Ma este elmarad a Giselle Ma elmarad a Nemzeti Táncszínházban Csabai Atti­la Társulatának GISEL­­LE@CSABAI.MPEG.HU cí­mű előadása sorozatos meg­betegedések miatt. A jegyek az előadás napján a helyszí­nen visszaválthatók, vagy későbbi időpontra cserél­hetők. (mh) programötlet Játékos könyvek címmel tart bemutatót a Pont Kiadó és a Kiss Áron Ma­gyar Játék Társaság február 5-én, csütörtökön 17 órakor az Óbudai Társaskörben (Bp. III., Kiskorona u. 7­)­­Kriston Vízi József: Közös nyelven Ungon, Berken. Néprajzi játéktanulmányok a múlt évszázad elejéről, Tészabó Júlia: A gyermek­­játék a 19-20. század for­dulóján, Katona Imre: Néprajz és gyermekvilág, Lukácsy András: Költészet és játék I-V. Tarján Tamás: Szószóró, Tényszóró című köteteit dr. Györgyi Erzsé­bet, a Kiss Áron Magyar Já­ték Társaság soros elnöke méltatja. A könyvek a hely­színen kedvezményesen meg is vásárolhatók. (mh) •1 mondatban • Porkoláb Tibor irodalom­­történész, a Miskolci Egye­tem adjunktusa nyerte el az idén a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudomá­nyi Intézetének Martinkó András-díját. (mti) • Seidner Zoltán kiállítása február 22-éig látható a Mai Manó Házban. (mt)

Next