Magyar Hírlap, 2004. június (37. évfolyam, 126-151. szám)

2004-06-01 / 126. szám

2 • Magyar Hírlap • 2004. június 1., kedd a nap témája: Városok - papíron Falusias jellegű települések viselik egyre töb­ben a városi rangot, most újabb tizennyolc köz­séget nyilvánítottak várossá. Miért van szükség a városi rang lejáratására? - kérdezik az ellen­zők. Miért ne adjunk lökést egy helyi közösség fejlődni akarásához? - kérdezik a támogatók. A várossá nyilvánításnak gyakorlatilag semmilyen kritériuma nincs. Megszűn­tek az 1990-ig működő szabályok, ami­kor még konkrétan felsorolták, milyen középfokú intézményi struktúrával kell rendelkeznie egy településnek a városi ranghoz. Ennek ellenére a múlt héten várossá nyilvánított 18 település konkrét fejlesztési programmal pályázott a meg­tisztelő címre. Közöttük nagyvárosok mellett felnőtt alvó falvak és régi dicső­ségükre büszke kistelepülések is. Lam­­perth Mónika belügyminiszter javasla­tára Mádl Ferenc köztársasági elnök a múlt héten várossá nyilvánította a kö­vetkező településeket: Abaújszántó, Adony, Balkány, Berhida, Bélapátfalva, Cigánd, Dunavarsány, Dunavecse, Fót, Hajdúsámson, Jánossomorja, Kende­res, Lábatlan, Örkény, Szigethalom, Tompa, Badacsonytomaj, Velence. A polgármestereket ezekben a napok­ban értesítik. Zongor Gábor, a Települési Önkor­mányzatok Országos Szövetségének fő­titkára azt mondja, sokszor maguk a pá­lyázók sem gondolják végig, mivel jár a városi rang. Mert jelentősen több pénz­hez ugyan nem jut az önkormányzat, de automatikusan építésügyi vagy például gyámhivatali hatáskört kell ellátnia. A gyakorlatban helyben kell kiadni pél­dául az építési engedélyeket, vagy gyám­hivatalt kell működtetni. Amelyik tele­pülés korábban ilyen hatáskörrel nem bírt, az most kénytelen pénzt áldozni új feladataira. Ráadásul a 256, illetve július 1-jétől 274 város és a legújabb koncepció sze­rint működő 168 kistérség érdekei ütik egymást. A fejlesztéseket ugyanis a ki­stérségi központokba kellene koncent­rálni, de azok a települések, amelyek most válnak várossá (1990 óta összesen 90-en), joggal várják el, hogy a ranghoz bizonyos fejlesztések is párosuljanak. Város azonban több van, mint kistérség, így a várossá nyilvánítás gyakran csak ünnepélyes gesztus, és a rosszmájúak szerint nem több, mint korábban a mil­lenniumi zászlók átadása volt. „A rendszerváltás óta valóban nincse­nek kritériumai a várossá nyilvánítás­nak, csak egy eljárási mechanizmus van” - mondta lapunknak Tóth Zoltán, a Belügyminisztérium közigazgatási ál­lamtitkára. A Belügyminisztérium azt vizsgálja, hogy a település képes-e tar­talmilag megfelelni a város fogalmának, azaz nyújt-e szolgáltatásokat a környező települések számára is. Az államtitkár nem hiszi, hogy korlátozni kellene a vá­rosok számát.,Miért akadályozzuk meg azt, ha egy helyi közösség a városi cím megszerzésére fűzi fel fejlesztési terveit? Miért ne támogassuk ezzel a címmel azokat a településeket, ahol egy ambi­ciózus polgármester, egy profi jegyző és egy lelkes csoport programot formál a fejlődésre?” - teszi fel a kérdést az állam­titkár, aki éppen a most várossá nyilvá­nított települések vezetőivel folytatott beszélgetések alapján arról számol be, hogy a cím elnyerése pozitív lélektani lö­kést ad a településeknek. Két olyan település polgármesterét is megkérdeztük terveikről, amelyek jú­lius elsejétől városi rangot kapnak. Haj­dúsámson az elmúlt tíz évben elért fejlő­désének, Abaújszántó elsősorban törté­nelmi érdemeinek köszönheti, hogy vá­rossá válhat. Hajdúsámson polgármes­tere, Hamza Gábor arról számolt be, hogy ez az ország leggyorsabban népe­sedő települése, tíz év alatt négyezerrel nőtt a lakosok száma, elsősorban a ki­lenc kilométerre fekvő Debrecenből köl­töznek ki. Az infrastruktúra csaknem teljes, még tízszázaléknyi csatornázás hiányzik. Négyezer gyermek és százöt­ven terhes kismama él Hajdúsámsonon. A polgármester úgy számol, hogy a hely­ben maradó szja a városi címmel száz­millió forinttal több lesz. Abaújszántó lakossága mindössze ötöde Hajdúsám­­sonénak, emiatt az szja-bevétel nem nő jelentősen. Ennek ellenére Soltész Zol­tán polgármester szerint a korábban öt­száz évig mezővárosi rangú településnek nagy lökést adhat a városi rang. Jelenleg 152 vállalkozás működik ott, az elván­dorlás megállt, a munkanélküliség ala­csony. Városként könnyebb lesz nyerni a pályázatokon - mondja a polgármester. Fót Ybl Miklós által tervezett katolikus temploma. A nagy­városok peremén gyorsan fejlődnek az alvó falvak Mit hozott a konyhára? Szirtes Lajos, Zalakaros polgármestere: 1997 óta viseljük a városi rangot. Fel­gyorsult a fejlődés, több szálloda épült, nagyobb a beruházási kedv. Zalakaros népessége húsz százalékkal nőtt város­sá alapítása óta, most 1800 lakosa van. Ez a legkisebb város Magyarországon. De semmilyen finanszírozási nehézséget nem okozott nekünk, csak profitáltunk abból, hogy megkaptuk a városi rangot. Molnár János, Gönc polgármestere: Három éve kaptuk meg a városi rangot. Előnyeit leginkább a közigazgatás terüle­tén tapasztaljuk egyelőre, egyszerűbb a helyi ügyintézés. Nálunk is épült okmány­iroda és gyámhivatal, tizennyolc település tartozik hozzánk. A személyi jövedelem­­adó nálunk maradó részének emelkedé­se nem számottevő, hiszen kis település vagyunk, mindössze 2460 lakossal. Szerkesztette: Újvári Miklós Közreműködött: Angyal Ágnes, Dreissiger Ágnes, Éber Sándor, Németh Szilárd e-mail: naptemaja@mhirlap.hu www.magyarhirlap.hu/naptemaja Rovatvezető Újvári Miklós/e-mail ujvari@mhirlap.hu/telefon 470-1286 Fót: viskók mögött a modern település A látszat csal. Az autópályát elkerülő út hiányából fakadóan forgalmas, zajos főutat övező lepusztult, több mint százéves viskók ugyanis csak a régi falu elhanyagolt maradványai. Ami mögötte van, az egy modern, tetszetős kertvárosias település, amely július elején városi rangot kap. Fóton járunk, a buda­pesti városhatártól alig néhány kilométerre. A 17 ezer lakosú település azok közé tartozik, amelyeket a köztudat már város­ként tart nyilván, és ez sok városrészen meg is látszik. Frissen befejezett lakóparkok tömege fogja körül a régi köz­pontot, bankokkal, új óvodával, üzletekkel, rendelőintézettel. Jelentősen rontja azonban az összképet, hogy az igényes épü­letek között töredezett, rossz minőségű az aszfaltút, már ahol van egyáltalán. Ezzel együtt a telekárak Szentend­rével vetekszenek, és az el­múlt években hihetetlen mértékű népességnövekedés volt tapasztalható. Jórészt kisgyerekes családok költöz­tek ide, így nem csoda, hogy az aktív lakosság aránya jóval meghaladja az országos átla­got. Budapest közelsége miatt a település nagyon vonzó a vállalatok számára is, akik ide települve jelentős bevételt hoznak a városnak, másfelől munkahelyeket te­remtenek. Fót már nem alvó A ranggal a friss aszfalt is város, a lakosok jó része hely­megjön - remélik a fótiak­ben vállal munkát. A lakosság örül a városi rangnak. Előnyöket és lehetősége­ket látnak a várossá válásban. „A gyerekeink valószínű többet fognak majd ebből élvezni. Mindenesetre biztos, hogy több vállalkozás jön majd ide, több lesz a munkahely” - mondta egy bankból kitérő hölgy. Mások az infrastruktúra fejlődésében reménykednek. A fóti Garay János Általános Iskola igazgató­­helyettese, Kónya Ilona szintén abban bízik, hogy ezután több pénz jut majd a fejlesztésre. „Szeretnénk, ha a várossá válással az állami és a kiegészítő támogatásokból is több forráshoz jut­nánk. Beruházásra, jutalmakra most alig van pénzünk. Egyéb­ként nagyon örülünk, hogy megkaptuk a városi rangot. Sze­rintem kiérdemeltük, hiszen Fótnak sokkal patinásabb a tör­ténete, mint azt sokan gondolnák.” A dinamikus fejlődés már az előző ciklusban felvetette a vá­rossá válás gondolatát a képviselő-testületben, a pályázatot azonban a mostani testület nyújtotta végül be. „A városi rang megszerzéséhez szükséges feltételek 90 szá­zalékát teljesítettük. Már eddig is végeztünk körzeti tevékeny­séget, van középiskolánk és kisegítő iskolánk is. Az egészség­­ügyi ellátási rendszerünk is megfelel az előírásoknak: szakor­vosi rendelőt Dunakeszivel közösen tartunk fenn, területileg pedig a váci kórházhoz tartozunk - mondja Szent-Iványi Gé­za, Fót polgármestere. - Az infrastrukturális ellátottságunk megfelelő, a szennyvízhálózat csaknem teljes kiépítettségű. Útjainknak azonban csak a fele szilárd burkolatú. Ez a legna­gyobb hiányosságunk. A megoldást a lakosság bevonásával képzeljük el, részfinanszírozással.” A városvezetőség több anyagi forrást vár a városi címtől. A személyi jövedelemadó nagyobb hányada marad itt a tele­pülésen, de ez nem oldja majd meg gondjainkat. A városi rang inkább a pályázatoknál jelenthet majd előnyt, és a vállalkozá­sok is inkább városokba települnek - mondta a polgármester. 267­­3 CL -30 Mi kell a ranghoz? Rangot ad, de feladatokkal, illetve kötelezettségekkel is jár, ha egy tele­pülést várossá nyilvánítanak - mondta Magyar Levente, a Kisváro­si Önkormányzatok Országos Ér­dekszövetségének elnöke. Szerinte olyan elvárásoknak kell megfelelnie egy városi jogú településnek, ame­lyek lehetővé teszik az alapvető te­rületi feladatok ellátását. Ilyen egészségügyi feladat például, hogy ha kórház nem is, de egy rendelőin­tézet, illetve körzeti ügyelet legyen a városban. Az oktatási feladatok esetében ez egy középfokú oktatási intézmény meglétét jelenti. Jó, ha van egy szociális otthon, kultúrház, könyvtár. Közigazgatási szempont­ból is meg kell felelnie a település­nek. Vagyis legyen okmányiroda, hatósági, gyermekjogi, gyámügyi feladatokat ellátó iroda vagy intéz­mény a városban. Ugyan nincs tör­vényi előírás a fenti kritériumokra, de egy szakmai testület vizsgálja, hogy az adott település képességei megfelelnek-e a várossá válás köve­telményeinek - mondja Magyar Le­vente, aki úgy véli „funkció nélküli városokra nincsen szükség”. A belügyminiszter mellett működő szakmai testület tesz javaslatot, hogy az önjelölt települések közül melyek felelnek meg a városi felada­tok ellátásának, a városi címnek. Kenderesi iskola - júliustól városban

Next