Magyar Hírlap, 2004. június (37. évfolyam, 126-151. szám)
2004-06-01 / 126. szám
2 • Magyar Hírlap • 2004. június 1., kedd a nap témája: Városok - papíron Falusias jellegű települések viselik egyre többen a városi rangot, most újabb tizennyolc községet nyilvánítottak várossá. Miért van szükség a városi rang lejáratására? - kérdezik az ellenzők. Miért ne adjunk lökést egy helyi közösség fejlődni akarásához? - kérdezik a támogatók. A várossá nyilvánításnak gyakorlatilag semmilyen kritériuma nincs. Megszűntek az 1990-ig működő szabályok, amikor még konkrétan felsorolták, milyen középfokú intézményi struktúrával kell rendelkeznie egy településnek a városi ranghoz. Ennek ellenére a múlt héten várossá nyilvánított 18 település konkrét fejlesztési programmal pályázott a megtisztelő címre. Közöttük nagyvárosok mellett felnőtt alvó falvak és régi dicsőségükre büszke kistelepülések is. Lamperth Mónika belügyminiszter javaslatára Mádl Ferenc köztársasági elnök a múlt héten várossá nyilvánította a következő településeket: Abaújszántó, Adony, Balkány, Berhida, Bélapátfalva, Cigánd, Dunavarsány, Dunavecse, Fót, Hajdúsámson, Jánossomorja, Kenderes, Lábatlan, Örkény, Szigethalom, Tompa, Badacsonytomaj, Velence. A polgármestereket ezekben a napokban értesítik. Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára azt mondja, sokszor maguk a pályázók sem gondolják végig, mivel jár a városi rang. Mert jelentősen több pénzhez ugyan nem jut az önkormányzat, de automatikusan építésügyi vagy például gyámhivatali hatáskört kell ellátnia. A gyakorlatban helyben kell kiadni például az építési engedélyeket, vagy gyámhivatalt kell működtetni. Amelyik település korábban ilyen hatáskörrel nem bírt, az most kénytelen pénzt áldozni új feladataira. Ráadásul a 256, illetve július 1-jétől 274 város és a legújabb koncepció szerint működő 168 kistérség érdekei ütik egymást. A fejlesztéseket ugyanis a kistérségi központokba kellene koncentrálni, de azok a települések, amelyek most válnak várossá (1990 óta összesen 90-en), joggal várják el, hogy a ranghoz bizonyos fejlesztések is párosuljanak. Város azonban több van, mint kistérség, így a várossá nyilvánítás gyakran csak ünnepélyes gesztus, és a rosszmájúak szerint nem több, mint korábban a millenniumi zászlók átadása volt. „A rendszerváltás óta valóban nincsenek kritériumai a várossá nyilvánításnak, csak egy eljárási mechanizmus van” - mondta lapunknak Tóth Zoltán, a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára. A Belügyminisztérium azt vizsgálja, hogy a település képes-e tartalmilag megfelelni a város fogalmának, azaz nyújt-e szolgáltatásokat a környező települések számára is. Az államtitkár nem hiszi, hogy korlátozni kellene a városok számát.,Miért akadályozzuk meg azt, ha egy helyi közösség a városi cím megszerzésére fűzi fel fejlesztési terveit? Miért ne támogassuk ezzel a címmel azokat a településeket, ahol egy ambiciózus polgármester, egy profi jegyző és egy lelkes csoport programot formál a fejlődésre?” - teszi fel a kérdést az államtitkár, aki éppen a most várossá nyilvánított települések vezetőivel folytatott beszélgetések alapján arról számol be, hogy a cím elnyerése pozitív lélektani lökést ad a településeknek. Két olyan település polgármesterét is megkérdeztük terveikről, amelyek július elsejétől városi rangot kapnak. Hajdúsámson az elmúlt tíz évben elért fejlődésének, Abaújszántó elsősorban történelmi érdemeinek köszönheti, hogy várossá válhat. Hajdúsámson polgármestere, Hamza Gábor arról számolt be, hogy ez az ország leggyorsabban népesedő települése, tíz év alatt négyezerrel nőtt a lakosok száma, elsősorban a kilenc kilométerre fekvő Debrecenből költöznek ki. Az infrastruktúra csaknem teljes, még tízszázaléknyi csatornázás hiányzik. Négyezer gyermek és százötven terhes kismama él Hajdúsámsonon. A polgármester úgy számol, hogy a helyben maradó szja a városi címmel százmillió forinttal több lesz. Abaújszántó lakossága mindössze ötöde Hajdúsámsonénak, emiatt az szja-bevétel nem nő jelentősen. Ennek ellenére Soltész Zoltán polgármester szerint a korábban ötszáz évig mezővárosi rangú településnek nagy lökést adhat a városi rang. Jelenleg 152 vállalkozás működik ott, az elvándorlás megállt, a munkanélküliség alacsony. Városként könnyebb lesz nyerni a pályázatokon - mondja a polgármester. Fót Ybl Miklós által tervezett katolikus temploma. A nagyvárosok peremén gyorsan fejlődnek az alvó falvak Mit hozott a konyhára? Szirtes Lajos, Zalakaros polgármestere: 1997 óta viseljük a városi rangot. Felgyorsult a fejlődés, több szálloda épült, nagyobb a beruházási kedv. Zalakaros népessége húsz százalékkal nőtt várossá alapítása óta, most 1800 lakosa van. Ez a legkisebb város Magyarországon. De semmilyen finanszírozási nehézséget nem okozott nekünk, csak profitáltunk abból, hogy megkaptuk a városi rangot. Molnár János, Gönc polgármestere: Három éve kaptuk meg a városi rangot. Előnyeit leginkább a közigazgatás területén tapasztaljuk egyelőre, egyszerűbb a helyi ügyintézés. Nálunk is épült okmányiroda és gyámhivatal, tizennyolc település tartozik hozzánk. A személyi jövedelemadó nálunk maradó részének emelkedése nem számottevő, hiszen kis település vagyunk, mindössze 2460 lakossal. Szerkesztette: Újvári Miklós Közreműködött: Angyal Ágnes, Dreissiger Ágnes, Éber Sándor, Németh Szilárd e-mail: naptemaja@mhirlap.hu www.magyarhirlap.hu/naptemaja Rovatvezető Újvári Miklós/e-mail ujvari@mhirlap.hu/telefon 470-1286 Fót: viskók mögött a modern település A látszat csal. Az autópályát elkerülő út hiányából fakadóan forgalmas, zajos főutat övező lepusztult, több mint százéves viskók ugyanis csak a régi falu elhanyagolt maradványai. Ami mögötte van, az egy modern, tetszetős kertvárosias település, amely július elején városi rangot kap. Fóton járunk, a budapesti városhatártól alig néhány kilométerre. A 17 ezer lakosú település azok közé tartozik, amelyeket a köztudat már városként tart nyilván, és ez sok városrészen meg is látszik. Frissen befejezett lakóparkok tömege fogja körül a régi központot, bankokkal, új óvodával, üzletekkel, rendelőintézettel. Jelentősen rontja azonban az összképet, hogy az igényes épületek között töredezett, rossz minőségű az aszfaltút, már ahol van egyáltalán. Ezzel együtt a telekárak Szentendrével vetekszenek, és az elmúlt években hihetetlen mértékű népességnövekedés volt tapasztalható. Jórészt kisgyerekes családok költöztek ide, így nem csoda, hogy az aktív lakosság aránya jóval meghaladja az országos átlagot. Budapest közelsége miatt a település nagyon vonzó a vállalatok számára is, akik ide települve jelentős bevételt hoznak a városnak, másfelől munkahelyeket teremtenek. Fót már nem alvó A ranggal a friss aszfalt is város, a lakosok jó része helymegjön - remélik a fótiakben vállal munkát. A lakosság örül a városi rangnak. Előnyöket és lehetőségeket látnak a várossá válásban. „A gyerekeink valószínű többet fognak majd ebből élvezni. Mindenesetre biztos, hogy több vállalkozás jön majd ide, több lesz a munkahely” - mondta egy bankból kitérő hölgy. Mások az infrastruktúra fejlődésében reménykednek. A fóti Garay János Általános Iskola igazgatóhelyettese, Kónya Ilona szintén abban bízik, hogy ezután több pénz jut majd a fejlesztésre. „Szeretnénk, ha a várossá válással az állami és a kiegészítő támogatásokból is több forráshoz jutnánk. Beruházásra, jutalmakra most alig van pénzünk. Egyébként nagyon örülünk, hogy megkaptuk a városi rangot. Szerintem kiérdemeltük, hiszen Fótnak sokkal patinásabb a története, mint azt sokan gondolnák.” A dinamikus fejlődés már az előző ciklusban felvetette a várossá válás gondolatát a képviselő-testületben, a pályázatot azonban a mostani testület nyújtotta végül be. „A városi rang megszerzéséhez szükséges feltételek 90 százalékát teljesítettük. Már eddig is végeztünk körzeti tevékenységet, van középiskolánk és kisegítő iskolánk is. Az egészségügyi ellátási rendszerünk is megfelel az előírásoknak: szakorvosi rendelőt Dunakeszivel közösen tartunk fenn, területileg pedig a váci kórházhoz tartozunk - mondja Szent-Iványi Géza, Fót polgármestere. - Az infrastrukturális ellátottságunk megfelelő, a szennyvízhálózat csaknem teljes kiépítettségű. Útjainknak azonban csak a fele szilárd burkolatú. Ez a legnagyobb hiányosságunk. A megoldást a lakosság bevonásával képzeljük el, részfinanszírozással.” A városvezetőség több anyagi forrást vár a városi címtől. A személyi jövedelemadó nagyobb hányada marad itt a településen, de ez nem oldja majd meg gondjainkat. A városi rang inkább a pályázatoknál jelenthet majd előnyt, és a vállalkozások is inkább városokba települnek - mondta a polgármester. 2673 CL -30 Mi kell a ranghoz? Rangot ad, de feladatokkal, illetve kötelezettségekkel is jár, ha egy települést várossá nyilvánítanak - mondta Magyar Levente, a Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetségének elnöke. Szerinte olyan elvárásoknak kell megfelelnie egy városi jogú településnek, amelyek lehetővé teszik az alapvető területi feladatok ellátását. Ilyen egészségügyi feladat például, hogy ha kórház nem is, de egy rendelőintézet, illetve körzeti ügyelet legyen a városban. Az oktatási feladatok esetében ez egy középfokú oktatási intézmény meglétét jelenti. Jó, ha van egy szociális otthon, kultúrház, könyvtár. Közigazgatási szempontból is meg kell felelnie a településnek. Vagyis legyen okmányiroda, hatósági, gyermekjogi, gyámügyi feladatokat ellátó iroda vagy intézmény a városban. Ugyan nincs törvényi előírás a fenti kritériumokra, de egy szakmai testület vizsgálja, hogy az adott település képességei megfelelnek-e a várossá válás követelményeinek - mondja Magyar Levente, aki úgy véli „funkció nélküli városokra nincsen szükség”. A belügyminiszter mellett működő szakmai testület tesz javaslatot, hogy az önjelölt települések közül melyek felelnek meg a városi feladatok ellátásának, a városi címnek. Kenderesi iskola - júliustól városban