Magyar Hírlap, 2004. június (37. évfolyam, 126-151. szám)
2004-06-10 / 134. szám
VI • Magyar Hírlap • 2004. június 10., csütörtök halló - mobilpiac Kérdőjelek az UMTS- tender előtt GSM világvetélkedő: Budapesten március 22-én jelentették be, hogy a piacvezető GSM társaság, a Westel, fennállásának tizenegyedik évében nevet változtat. A Deutsche Telekom dinamikusan fejlődő mobil üzletága az érdekeltségéhez tartozó valamennyi országban egységes márkát kíván létrehozni, s ennek jegyében a Westel az esztendő közepétől T-Mobile Magyarország néven folytatja pályáját. A váltásról Sugár András vezérigazgatót kérdeztük. A GSM cégek fúziója, amely ma világszerte jellemzi a mobil üzletágat, megpróbál elébe menni a jövő víziójának? Pontosan erről van szó. Ha megnézzük a mai igényeket, teljesen egyértelmű, hogy melyek azok a valóságos piaci követelmények, amelyeket egy mobilszolgáltatónak ki kell elégítenie. A GSM világban ma egyértelműen a színek, a „nemzetközi színek” háborúja zajlik. A globális szövetségek vetélkednek nem csak az elsőségért, hanem egyben azért is, hogy minél szerteágazóbb transzkontinentális kapcsolatokat hozzanak létre. Ezt diktálja a piac, ehhez kell alkalmazkodnunk, és megpróbálni a csökkenő tarifák mellett is növelni a használatot és ezen keresztül a bevételeinket. Mindenképp arra kell törekednünk, hogy már a hangkommunikációban is ilyen feltételeket biztosít ► Hónapokig tartó hírzárlat után nemrégiben jelentette be a szaktárca, milyen feltételekkel írják ki Magyarországon a harmadik generációs mobiltendert. Az előzetes hírekkel ellentétben, több ponton is változtattak a koncepción. Sokan tudni vélték, hogy az UMTS licencet viszonylag olcsón szerezhetik meg a pályázók, mert a költségvetés második félévi tervében 14,5 milliárd forinttal szerepel a várható bevétel. Kiderült, hogy az összeg még korántsem biztos, ugyanis „egy összegű, de több évre szóló” díjat kell fizetniük a szolgáltatóknak az engedélyért. Ebből következtetni lehet arra, hogy Magyarország sem kívánja olcsón áruba bocsátani a nagy jövő előtt álló 3G koncessziót, s csupán annyi engedményt ad, hogy a teljes összeget 2 vagy 3 év alatt fizethetik meg a nyertesek. Meglepetést okozott az is, hogy a tárca négy frekvenciaengedély kiadását tervezi, tehát számít arra, hogy a piacon lévő három mobilszolgáltató mellett egy negyedik is aspirál a győzelemre. Egyébként előfordulhat, hogy az idei tenderen csak hárman versenyeznek, viszont a negyedik szereplőnek módjában lesz jövőre vagy az utána következő években bejelenteni igényét az UMTS szolgáltatásra. A pályázat elbírálásánál az ár mellett szerepet játszik az is, hogy a reménybeli szolgáltató milyen határidőre vállalja a szolgáltatás indítását. (Ez többek között azért is meglepő feltétel, mert a 3G-re a piaci prognózisok szerint egyelőre nincs nagy piaci igény, s nem állnak rendelkezésre a szolgáltatás elterjesztéséhez szükséges berendezések (telefonkészülékek) sem. Európában általában kísérleti szolgáltatásként indítják az UMTS-t, a nagy szolgáltatók sem bíznak az átütő piaci sikerben, viszont a nagyon drágán megszerzett koncessziós szerződések arra kötelezik a nagy mobilbirodalmakat, hogy záros határidőn belül kezdjék bevezetni a piacra a harmadik generációs szolgáltatásokat, egyébként elveszítik frekvenciaengedélyüket. A magyar piac három mobiltársaságának annyiban van előnye a versenyben, hogy kiépített hálózattal, átjátszó állomásokkal rendelkeznek, így vélhetően előbb tudják megkezdeni a 3G honosítását, mint egy új szereplő. Viszont ha más társaság is eséllyel lép a ringbe a vetélkedőben, megkapja a lehetőséget arra, hogy záros határidőig éljen a belföldi roaming esélyével, amelyet mindhárom szolgáltató köteles biztosítani addig, amíg az önálló hálózat ki nem épül. Gyakorlatilag ez történt az 1800-as frekvencia esetében is, amikor a Vodafone számára a Westel (TMobile Magyarország) és a Pannon biztosította az összeköttetést. A negyedik társaság - akár most lép be a piacra, akár későbbi időpontban kéri a licencet - lehetőséget kap arra is, hogy a 900-as és a 1800-as frekvenciatartományban GSM szolgáltatást végezhessen. bzs A Starmap Mobile, a harmadik legnagyobb európai társulás transzkontinentális előnyöket biztosít Pannon-üzletpolitika: helyre, térre, kifutóra Az egészséges üzletmenet fenntartását jelölte meg a Pannon GSM legfontosabb céljának Ove Fredheim, a mobiltársaság április elsejével kinevezett vezérigazgatója. Molnár Sándor Új jelszavak jelentek meg az utóbbi időben a hazai mobilcégek reklámjaiban: nemzetközi tarifák, külföldi partnerek, barangolás. Nő a magyar fogyasztók igénye a külföldön is rendelkezésre álló mobilszolgáltatás iránt? Tapasztalataink szerint igen. Az emberek egyre többet utaznak, s a vállalatok is nemzetközibbé válnak - ez a globális tendencia Magyarországra is érvényes. A szabványoknak köszönhetően a mobilkészülékek külföldön is használhatók, a GSM például nem csupán egész Európában, de az öreg kontinensen kívül is számtalan helyen használatos. A fogyasztói és a vállalati szokásoknak ez a változása számunkra is fontos, ehhez alkalmazkodunk ajánlatainkkal. Ügyfeleiknek hány százaléka tartja fontos döntési tényezőnek szolgáltatóválasztáskor a külföldi rendelkezésre állást? Mintegy fele. Hozzá kell ugyanakkor tenni, hogy ténylegesen ennél kevesebben élnek a lehetőséggel. Sokan azok közül ugyanis, akik hasznosnak vélik a szolgáltatást, a gyakorlatban soha nem próbálják ki. Éppen ezért a Pannon GSM olyan szolgáltatást vagy tarifát semmiképp nem fog bevezetni, ami a hazai beszélgetések igen magas percdíjából támogatná a ritkán használt, külföldi irányú, kedvezőnek tűnő hívásokat. A külföldi vonatkozású szolgáltatások leginkább a sokat utazó üzletemberek számára relevánsak. Vagyis vannak még tartalékok... Igen. Már csak azért is, mert az árak a jövőben - a szektor fejlődési tendenciáinak megfelelően - tovább fognak csökkenni. Milyen előnyt tartogatnak a fogyasztók számára a nemzetközi mobilszolgáltató-szövetségek? A szövetségek létéből elsősorban a magasabb szintű szolgáltatásokat igénybe vevő ügyfelek profitálnak. Ezek a fejlettebb szolgáltatások - például az adatátvitel - ugyanis azok, ahol a kezelési és használati funkcióknak a szövetségek egységesítési törekvéseiből származó hasonlósága a legkézzelfoghatóbb előnyöket eredményezi. Persze minden ügyfél nyertes, gondoljunk csak arra, micsoda könnyebbséget jelent, hogy ma már számos hálózatból külföldön is ugyanazt a 170-es számot kell tárcsáznunk hangpostánk meghallgatásához, mint itthon. Tagságunk a Starmap Mobile szövetségben éppen ezeket az előnyöket biztosítja ügyfeleink számára. Természetesen az egyes szolgáltatók rendszerei közötti átjárhatóság bonyolult technológiai megoldásokat igényel, ám a végeredmény magáért beszél. Erősítik a szövetségek az egyes szolgáltatókat? Természetesen. A méret ugyanis néha kifejezetten fontos. Az általában tetemes fejlesztési költségek például a szövetségben megoszlanak az egyes szolgáltatók között. Gondoljunk csak arra, mennyire bonyolultak és épp ezért mennyire drágák ma már a mobilkommunikációs technológiák! Ehhez jön, hogy egyre ritkább az úgynevezett killer application, azaz az olyan „piacütő” megoldás, amely önmagában széles ügyfélkör gyors meghódítását teszi lehetővé. Miként tudják a szolgáltatók érdekeiket képviselni a szövetségeken belül? A Starmap Alliance szövetség demokratikusan működik, célkitűzései eléréséhez különféle ajánlásokat fogalmaz meg, amelyekhez a tagszolgáltatóknak tartaniuk kell magukat, ám ez mindig a közös érdekek szolgálatában áll. A szövetségek célja egy univerzális szolgáltatásérzet kialakítása, azaz hogy az ügyfelek mindig és mindenütt ugyanazzal a szolgáltatással találkozzanak, operátortól függetlenül. Európában három nagy szövetség versenyez egymással. Vajon ki nyeri a versenyfutást? Ez egy nagy iparág, a három szövetség mellett számtalan kis önálló szolgáltató működik a piacon, van hely mindenkinek. A Pannon GSM előtt Ön Ukrajnában, a Kyivstar szolgáltatónál töltött be vezető pozíciót. Nagyok a különbségek az ukrán és a magyar telekommunikációs piac között? Igen. Az ukrán piac minden tekintetben fejletlenebb a magyarnál. A mobilpenetráció csupán 12 százalékos, szemben a 80 százalék feletti magyarországi értékkel, s a fogyasztói szokások is éretlenebbek. Ukrajnában a piacbővítésen, Magyarországon viszont a legértékesebb ügyfelek megszerzésén, az eltérő előfizetői igényeknek megfelelő ajánlatok kialakításán, az üzleti szférának szóló szolgáltatások fejlesztésén, a már megszerzett piaci pozícióink megőrzésén van a hangsúly. Az áprilisi statisztikák szerint részesedésük 35 százalék alatt jár. Milyen terveik vannak a tendencia megfordítására? A piaci részesedés önmagában nem garancia egy szolgáltató sikerére, másfelől a Pannon GSM ügyfélköre az elmúlt évben is jelentősen nőtt, miközben a cég kiemelkedő üzleti eredményeket produkált 2003-ban és 2004 első negyedévében egyaránt. Természetes, hogy verseny van, a kiélezett helyzetek pedig csak tovább inspirálnak minket. Ami első hallásra hátránynak tűnik egy ilyen helyzetben, pont az az előnyünk: gyakorlatilag minden magyar családdal kapcsolatban vagyunk, míg körülöttünk változnak a logók, vagy éppen a minket üldöző 3. szolgáltató még mindig csak feleakkora, mint mi vagyunk. Nagy felelősségünk van a felhasználók irányában, hiszen tíz éve ugyanazzal a jól ismert logóval és ügyfélkezeléssel szolgáljuk ki ügyfeleinket. Úgy véljük, kezünkben a recept, amellyel több piaci szegmensben is képesek leszünk részesedésünket növelni. Számunkra most a legfőbb cél azonban az egészséges üzletmenet, mind piaci, mind pénzügyi szempontból, hiszen a következő évek nagy beruházásokat igényelnek majd, hogy mást ne említsek, jön a 3G. A 3G-t illetően mik a Pannon GSM tervei? Álláspontunk egyértelmű: szeretnénk megszerezni az egyik 3G-koncessziót, készen állunk a befektetésre. Az utóbbi időben több pletyka is felütötte a fejét, miszerint a Pannont megvenné a Vodafone... Csak azt tudom mondani, hogy a Pannon GSM-et tulajdonló norvég Telenor a világ 12 legnagyobb mobilszolgáltatójának az egyike, teljesítménye pedig számottevően meghaladja a piaci átlagot. Magyarországi helyzete abszolút kedvező: száz százalékban ellenőrzi a Pannon GSM-et, amely meghatározó pozícióval bír egy konszolidálódott piacon. Röviden kifejezve: sosem értettem, honnan és miért jönnek ezek a pletykák, hiszen a Pannon GSM sikeres, a Telenor számára stratégiai jelentőségű befektetés. A szövetségek létéből elsősorban az ügyfelek húzhatnak előnyt