Magyar Hírlap, 2004. június (37. évfolyam, 126-151. szám)

2004-06-10 / 134. szám

VI • Magyar Hírlap • 2004. június 10., csütörtök halló - mobilpiac Kérdőjelek az UMTS- tender előtt GSM világvetélkedő: Budapesten március 22-én je­lentették be, hogy a piacvezető GSM társaság, a Westel, fenn­állásának tizenegyedik évében nevet változtat. A Deutsche Te­lekom dinamikusan fejlődő mobil üzletága az érdekeltségé­hez tartozó valamennyi ország­ban egységes márkát kíván létrehozni, s ennek jegyében a Westel az esztendő közepétől T-Mobile Magyarország néven folytatja pályáját. A váltásról Sugár András vezérigazgatót kérdeztük. A GSM cégek fúziója, amely ma világszerte jellemzi a mobil üz­letágat, megpróbál elébe menni a jövő­ víziójának? Pontosan erről van szó. Ha megnézzük a mai igényeket, teljesen egyértelmű, hogy me­lyek azok a valóságos piaci kö­vetelmények, amelyeket egy mobilszolgáltatónak ki kell elé­gítenie. A GSM világban ma egyértelműen a színek, a „nem­zetközi színek” háborúja zajlik. A globális szövetségek vetél­kednek nem csak az elsőségért, hanem egyben azért is, hogy minél szerteágazóbb transz­kontinentális kapcsolatokat hozzanak létre. Ezt diktálja a piac, ehhez kell alkalmazkod­nunk, és megpróbálni a csök­kenő tarifák mellett is növelni a használatot és ezen keresztül a bevételeinket. Mindenképp arra kell törekednünk, hogy már a hangkommunikációban is ilyen feltételeket biztosít­ ► Hónapokig tartó hírzárlat után nemrégiben jelentette be a szaktárca, milyen felté­telekkel írják ki Magyaror­szágon a harmadik generá­ciós mobiltendert. Az előze­tes hírekkel ellentétben, több ponton is változtattak a koncepción. Sokan tudni vélték, hogy az UMTS licencet viszonylag olcsón szerezhetik meg a pá­lyázók, mert a költségvetés második félévi tervében 14,5 milliárd forinttal szerepel a várható bevétel. Kiderült, hogy az összeg még koránt­sem biztos, ugyanis „egy összegű, de több évre szóló” díjat kell fizetniük a szolgál­tatóknak az engedélyért. Eb­ből következtetni lehet arra, hogy Magyarország sem kí­vánja olcsón áruba bocsátani a nagy jövő előtt álló 3G koncessziót, s csupán annyi engedményt ad, hogy a teljes összeget 2 vagy 3 év alatt fizethetik meg a nyertesek. Meglepetést okozott az is, hogy a tárca négy frekvencia­­engedély kiadását tervezi, te­hát számít arra, hogy a pia­con lévő három mobilszol­gáltató mellett egy negyedik is aspirál a győzelemre. Egyébként előfordulhat, hogy az idei tenderen csak hárman versenyeznek, vi­szont a negyedik szereplőnek módjában lesz jövőre vagy az utána következő években be­jelenteni igényét az UMTS szolgáltatásra. A pályázat el­bírálásánál az ár mellett sze­repet játszik az is, hogy a re­ménybeli szolgáltató milyen határidőre vállalja a szolgál­tatás indítását. (Ez többek között azért is meglepő fel­tétel, mert a 3G-re a piaci prognózisok szerint egyelőre nincs nagy piaci igény, s nem állnak rendelkezésre a szol­gáltatás elterj­esztéséhez szükséges berendezések (te­lefonkészülékek) sem. Euró­pában általában kísérleti szolgáltatásként indítják az UMTS-t, a nagy szolgáltatók sem bíznak az átütő piaci sikerben, viszont a nagyon drágán megszerzett kon­cessziós szerződések arra kö­telezik a nagy mobilbirodal­makat, hogy záros határidőn belül kezdjék bevezetni a piacra a harmadik generá­ciós szolgáltatásokat, egyéb­ként elveszítik frekvenciaen­gedélyüket. A magyar piac három mo­biltársaságának annyiban van előnye a versenyben, hogy kiépített hálózattal, át­játszó állomásokkal rendel­keznek, így vélhetően előbb tudják megkezdeni a 3G ho­nosítását, mint egy új sze­replő. Viszont ha más társa­ság is eséllyel lép a ringbe a vetélkedőben, megkapja a lehetőséget arra, hogy zá­ros határidőig éljen a belföl­di roaming esélyével, ame­lyet mindhárom szolgáltató köteles biztosítani addig, amíg az önálló hálózat ki nem épül. Gyakorlatilag ez történt az 1800-as frekven­cia esetében is, amikor a Vo­dafone számára a Westel (T­­Mobile Magyarország) és a Pannon biztosította az össze­köttetést. A negyedik társa­ság - akár most lép be a piacra, akár későbbi idő­pontban kéri a licencet - le­hetőséget kap arra is, hogy a 900-as és a 1800-as frekven­ciatartományban GSM szol­gáltatást végezhessen. bzs A Starmap Mobile, a harmadik legnagyobb európai társulás transzkontinentális előnyöket biztosít Pannon-üzletpolitika: helyre, térre, kifutóra Az egészséges üzletmenet fenn­tartását jelölte meg a Pannon GSM legfontosabb céljának Ove Fredheim, a mobiltársaság áp­rilis elsejével kinevezett vezér­­igazgatója. Molnár Sándor Új jelszavak jelentek meg az utóbbi időben a hazai mobilcé­gek reklámjaiban: nemzetközi tarifák, külföldi partnerek, ba­rangolás. Nő a magyar fogyasz­tók igénye a külföldön is rendel­kezésre álló mobilszolgáltatás iránt? Tapasztalataink szerint igen. Az emberek egyre többet utaz­nak, s a vállalatok is nemzetkö­zibbé válnak - ez a globális ten­dencia Magyarországra is érvé­nyes. A szabványoknak köszön­hetően a mobilkészülékek kül­földön is használhatók, a GSM például nem csupán egész Euró­pában, de az öreg kontinensen kívül is számtalan helyen hasz­nálatos. A fogyasztói és a vállala­ti szokásoknak ez a változása számunkra is fontos, ehhez al­kalmazkodunk ajánlatainkkal. Ügyfeleiknek hány százaléka tartja fontos döntési tényezőnek szolgáltatóválasztáskor a kül­földi rendelkezésre állást? Mintegy fele. Hozzá kell ugyanakkor tenni, hogy tényle­gesen ennél kevesebben élnek a lehetőséggel. Sokan azok közül ugyanis, akik hasznosnak vélik a szolgáltatást, a gyakorlatban soha nem próbálják ki. Éppen ezért a Pannon GSM olyan szol­gáltatást vagy tarifát semmi­képp nem fog bevezetni, ami a hazai beszélgetések igen magas percdíjából támogatná a ritkán használt, külföldi irányú, kedve­zőnek tűnő hívásokat. A külföl­di vonatkozású szolgáltatások leginkább a sokat utazó üzlet­emberek számára relevánsak. Vagyis vannak még tartalé­kok... Igen. Már csak azért is, mert az árak a jövőben - a szektor fej­lődési tendenciáinak megfele­lően - tovább fognak csökkenni. Milyen előnyt tartogatnak a fo­gyasztók számára a nemzetközi mobilszolgáltató-szövetségek? A szövetségek létéből elsősor­ban a magasabb szintű szolgál­tatásokat igénybe vevő ügyfelek profitálnak. Ezek a fejlettebb szolgáltatások - például az adat­átvitel - ugyanis azok, ahol a ke­zelési és használati funkcióknak a szövetségek egységesítési tö­rekvéseiből származó hasonló­sága a legkézzelfoghatóbb elő­nyöket eredményezi. Persze min­den ügyfél nyertes, gondoljunk csak arra, micsoda könnyebbsé­get jelent, hogy ma már számos hálózatból külföldön is ugyanazt a 170-es számot kell tárcsáznunk hangpostánk meghallgatásához, mint itthon. Tagságunk a Star­map Mobile szövetségben éppen ezeket az előnyöket biztosítja ügyfeleink számára. Természe­tesen az egyes szolgáltatók rend­szerei közötti átjárhatóság bo­nyolult technológiai megoldáso­kat igényel, ám a végeredmény magáért beszél. Erősítik a szövetségek az egyes szolgáltatókat? Természetesen. A méret ugyanis néha kifejezetten fon­tos. Az általában tetemes fej­lesztési költségek például a szö­vetségben megoszlanak az egyes szolgáltatók között. Gondoljunk csak arra, mennyire bonyolultak és épp ezért mennyire drágák ma már a mobilkommunikációs technológiák! Ehhez jön, hogy egyre ritkább az úgynevezett killer application, azaz az olyan „piacütő” megoldás, amely ön­magában széles ügyfélkör gyors meghódítását teszi lehetővé. Miként tudják a szolgáltatók ér­dekeiket képviselni a szövetsége­ken belül? A Starmap Alliance szövetség demokratikusan működik, cél­kitűzései eléréséhez különféle ajánlásokat fogalmaz meg, ame­lyekhez a tagszolgáltatóknak tartaniuk kell magukat, ám ez mindig a közös érdekek szolgá­latában áll. A szövetségek célja egy univerzális szolgáltatásérzet kialakítása, azaz hogy az ügyfe­lek mindig és mindenütt ugyan­azzal a szolgáltatással találkoz­zanak, operátortól függetlenül. Európában három nagy szövet­ség versenyez egymással. Vajon ki nyeri a versenyfutást? Ez egy nagy iparág, a három szövetség mellett számtalan kis önálló szolgáltató működik a piacon, van hely mindenkinek. A Pannon GSM előtt Ön Ukraj­nában, a Kyivstar szolgáltató­nál töltött be vezető pozíciót. Nagyok a különbségek az ukrán és a magyar telekommuniká­ciós piac között? Igen. Az ukrán piac minden tekintetben fejletlenebb a ma­gyarnál. A mobilpenetráció csu­pán 12 százalékos, szemben a 80 százalék feletti magyarországi értékkel, s a fogyasztói szokások is éretlenebbek. Ukrajnában a piacbővítésen, Magyarországon viszont a legértékesebb ügyfelek megszerzésén, az eltérő előfize­tői igényeknek megfelelő aján­latok kialakításán, az üzleti szfé­rának szóló szolgáltatások fej­lesztésén, a már megszerzett piaci pozícióink megőrzésén van a hangsúly. Az áprilisi statisztikák szerint részesedésük 35 százalék alatt jár. Milyen terveik vannak a tendencia megfordítására? A piaci részesedés önmagá­ban nem garancia egy szolgálta­tó sikerére, másfelől a Pannon GSM ügyfélköre az elmúlt évben is jelentősen nőtt, miközben a cég kiemelkedő üzleti eredmé­nyeket produkált 2003-ban és 2004 első negyedévében egy­aránt. Természetes, hogy ver­seny van, a kiélezett helyzetek pedig csak tovább inspirálnak minket. Ami első hallásra hát­ránynak tűnik egy ilyen helyzet­ben, pont az az előnyünk: gya­korlatilag minden magyar csa­láddal kapcsolatban vagyunk, míg körülöttünk változnak a lo­gók, vagy éppen a minket üldöző 3. szolgáltató még mindig csak feleakkora, mint mi vagyunk. Nagy felelősségünk van a fel­használók irányában, hiszen tíz éve ugyanazzal a jól ismert logó­val és ügyfélkezeléssel szolgáljuk ki ügyfeleinket. Úgy véljük, ke­zünkben a recept, amellyel több piaci szegmensben is képesek le­szünk részesedésünket növelni. Számunkra most a legfőbb cél azonban az egészséges üzletme­net, mind piaci, mind pénzügyi szempontból, hiszen a követke­ző évek nagy beruházásokat igé­nyelnek majd, hogy mást ne em­lítsek, jön a 3G. A 3G-t illetően mik a Pannon GSM tervei? Álláspontunk egyértelmű: szeretnénk megszerezni az egyik 3G-koncessziót, készen állunk a befektetésre. Az utóbbi időben több pletyka is felütötte a fejét, miszerint a Pan­nont megvenné a Vodafone... Csak azt tudom mondani, hogy a Pannon GSM-et tulaj­donló norvég Telenor a világ 12 legnagyobb mobilszolgáltatójá­nak az egyike, teljesítménye pe­dig számottevően meghaladja a piaci átlagot. Magyarországi helyzete abszolút kedvező: száz százalékban ellenőrzi a Pannon GSM-et, amely meghatározó pozícióval bír egy konszolidáló­dott piacon. Röviden kifejezve: sosem értettem, honnan és miért jönnek ezek a pletykák, hiszen a Pannon GSM sikeres, a Telenor számára stratégiai je­lentőségű befektetés. A szövetségek létéből elsősorban az ügyfelek húzhatnak előnyt

Next