Magyar Hírlap, 2004. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)
2004-08-02 / 179. szám
4 • Magyar Hírlap • 2004. augusztus 2., hétfő belföld Kolompár: a romák helyzete ma is rossz Egymás megértésének és elfogadásának fontosságáról, a Magyarországon élő népcsoportok összetartozásáról beszéltek annak a szombati budapesti rendezvénynek a szónokai, amelyen felavatták az Országos Cigány Önkormányzat épületén elhelyezett, a roma holokauszt áldozatai előtt tisztelgő emléktáblát. Göncz Kinga esélyegyenlőségért felelős tárca nélküli miniszter: „nehéz, fájdalmas évszázad legsötétebb óráinak” nevezte a holokauszt időszakát, hangsúlyozva reményét, hogy ilyen népirtás soha többé nem fordul elő. „A romák helyzete igen sanyarú” - jelentette ki beszédében Kolompár Orbán, az Országos Cigány Önkormányzat elnöke, aki szerint a szélsőséges, rasszista megnyilvánulások miatt „hatvan év elteltével sem hajthatjuk nyugodtan álomra a fejünket”. (mti) BKV-áremelés: az MSZP másként látja Nem várható BKV-tarifaemelés az idén, s a jövőre vonatkozóan sincs döntés - jelentette ki tegnap Gy. Németh Erzsébet, a fővárosi MSZP-frakció vezetője. A szocialista politikus erről a Népszabadság szombati számában megjelent cikk kapcsán beszélt. A Népszabadság Atkári János gazdasági főpolgármester-helyettes szavait idézte, amely szerint jövőre akár húsz százalékkal emelkedhetnek a BKV-tarifák, azt követően pedig 2010-ig évente tízszázalékos drágulás várható. (mti) Állami pénzen mennek az olimpiára A kormány döntése alapján a központi költségvetésből finanszírozzák a miniszterelnök és a gyermek, ifjúsági és sportminiszter részvételét az augusztus 13-án kezdődő athéni olimpián - közölte Gőz Gabriella, a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium sajtófőnöke. A sportminisztérium államtitkárainak utazási és tartózkodási költségeit a tárca biztosítja - tette hozzá. Azt azonban nem tudta megmondani, mennyi pénzt fordítanak összesen az utazásokra. A sajtófőnök elmondta: Gyurcsány Ferenc a játékok megnyitó ünnepségén és a versenyek utolsó hetében tartózkodik Athénban. Augusztus 15-20. között az olimpián a sporttárcát a minisztérium államtitkárai képviselik. Medgyessy Péter pedig az olimpia utolsó napjaira érkezik Athénba. (mti) mondatban • Ismét Karsai Péter országgyűlési képviselőt választotta elnökének az MDF Bács-Kiskun megyei választmánya, a szombati ülésen Font Sándorral, a Lakitelek munkacsoport szóvivőjével szemben 14:11 arányban győzött. (mti) • A viharkár-igényeket augusztus közepére összesítik a települési jegyzők, ennek alapján a károsodott ingatlantulajdonosoknak kioszthatják az erre a célra elkülönített négyszázmillió forintos keretet - mondta Gy. Németh Erzsébet, az MSZP parlamenti frakciója önkormányzati munkacsoportjának tagja. (mti) Rovatvezető Varga Gergely/e-mail gergely.varga@mhirlap.hu/telefon 470-1254 Kitelepítenek a Hernád mellől A védtelen településeknél ma tetőzik a folyó - Újabb főútszakaszt zártak le Négy településről harminckét embert telepítettek ki tegnap estig a Hernád áradása miatt. A felső szakaszon már tetőzött a víz, de a veszély nem múlt el. A folyó legkevésbé védett középső és alsó részét csak ma éri el az árhullám csúcsa. Szilágyi A. János nem okozott - legalábbis lapzártánkig - jelentős pusztítást a Hernád rekordhoz közeli, sőt helyenként azt meghaladó áradása. Csupán néhány védhetetlen ártéri lakást kellett eddig elhagyni lakóiknak. Noha az árhullámot előidéző esőzések megszűntek, és a szlovák határhoz közeli Hidasnémeti térségében megállt a vízszint emelkedése, a veszély nem múlt el: a folyó középső és alsó szakaszán vasárnap éjjel, illetve ma délelőtt várható az árhullám tetőzése. Mivel ezen a szakaszon több települést nem védenek körtöltések, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) szóvivője szerint nagy valószínűséggel további családokat kell majd hétfő hajnalig kitelepíteni. Pillanatnyilag hat ház sorsa látszik kritikusnak, újabb húsz ember kitelepítése várható - közölte Dobson Tibor. Számítások szerint ma Gesztelynél 440 centiméterrel tetőzik a folyó, itt a legmagasabb vízállást (423 centimétert) 1989-ben mérték. A mellékvizek duzzasztó hatása miatt az alsó szakaszon tehát megdőlhetnek az eddigi magassági rekordok. Rossz hír az is, hogy a meteorológiai előrejelzések a napos hétvége után hétfőre újabb esőket ígérnek. Dobson Tibortól megtudtuk: elsősorban egyes mély fekvésű településrészeken válhat kritikussá a helyzet. Vasárnap Bocs és Nagykinizs község külterületein dolgoztak a legnagyobb erőkkel. Bőcsöt kettévágta a víz, Nagykinizsben pedig tegnap kora este átszakadt egy nyári gát. A falu felé beömlő vizet sikerült homokzsákokkal megállítani, de a víz így is négy lakóházat öntött el, két épület pedig összedőlt. Tegnap a Hernád mentén 23 településen több mint hatszázan vettek részt a védekezési munkákban. Lapzártánk idején négy településről (Felsődobsza, Hernádkércs, Hernádvécse és Nagykinizs), kilenc épületből költöztettek ki összesen harminckét embert. Az utóbbi három településen megrongálódtak a vízben álló épületek, de senki sem sérült meg. A kiköltöztetett emberek többségét rokonok fogadták be, néhány idős embert pedig önkormányzati szállásokon helyeztek el. Az árvíz miatt öt alacsonyabb rendű úton nem lehetett közlekedni. Mivel a víz vasárnap reggel elérte a 3-as számú főutat is, emiatt azt Garadna határában fél szélességben lezárták. Göncön tegnap sem tudták, hogy pontosan mekkora a kár, s mikor végeznek a munkával fotó: Sárközy György Vácegres nem akarja ismét felvenni a Zsidó nevet A rendszerváltozás óta tizenöt település nevét változtatták meg Magyarországon, a módosítások közül kilenc esetben „helyesírási hibát” javítottak. Joób Sándor Az év elejétől ki kellett cserélni a településjelző táblát az addigi Baranyahídvégen (sic!). A változás talán sokaknak fel sem tűnt, mert mindössze egy ékezet lett hosszabb. A látogató így ma már hivatalosan is Baranyahídvégre érkezik. Hasonló „helyesírási hibát” javítottak január 1-jétől Búcsúszentlászlón, Szabadhídvégen és Fűzvölgyön is. Magyarországon 1990 óta összesen tizenöt település neve változott meg, kilenc esetben ékezetek miatt. Korábban több esetben a politika miatt volt szükség a név megváltoztatására. A legismertebb ezek közül az egykori Tiszaszederkényből lett Leninváros, amelyet 1991-ben kereszteltek Tiszaújvárossá. Más esetben a kívülálló aligalig hinné, hogy a politika játszott szerepet a név meg-, illetve visszaváltoztatásában. A Zala megyei Pátró és Rádó község 1991-ben kapta vissza Nemeselőtagját. Ezt az akkor reakciós származásra utaló szócskát ugyanis az ötvenes évek elején törölték a névtáblákról. Különösen érdekes a mai Vácegres helyzete. A falut ugyanis a XIII. századtól a második világháborúig Zsidónak hívták. Ennek semmi köze a bibliai néphez, a falu az ősi Sidó nemzetség után kapta nevét. Ezt a második világháború idején is pontosan tudták, ám az antiszemitizmusáról ismert (és 1946-ban háborús bűnök miatt kivégzett) Endre László alispán még 1943-ban elérte, hogy Vácegresre kereszteljék át a falut. „Eddig nem merült fel, hogy visszaállítsuk a régi nevet” - mondta kérdésünkre Szántovszki Kálmán, Vácegres polgármestere. A kilencszáz lelkes falu idősebb lakóinak hivatalos irataiban ma is az szerepel, hogy Zsidón születtek, a név(vissza)változtatás a polgármester szerint ismét sok okmány módosításával járna. „Ha egy község azt kéri, hogy eredeti nevét kapja vissza, azt minden esetben támogatjuk” - mondta kérdésünkre Pokoly Béla, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban működő földrajzinév bizottság munkatársa. Mielőtt a névváltoztatás ügyében a Belügyminisztériumhoz fordulnak és népszavazást tartanak, a helyi önkormányzat javaslatát mindig ez a nyelvészekből, térképészekből, közigazgatási szakemberekből álló testület véleményezi. Az elbírálás során főként nyelvészeti szempontokat mérlegelnek. Az elmúlt években előfordult, hogy a bizottság nem támogatott egy-egy új helységnévre vonatkozó javaslatot. Az egyik ilyen a Tokodtól 1997-ben sikertelenül elválni akaró Tokodüveggyár volt. „A bizottság nem tartotta elfogadhatónak, hogy egy üzem bármilyen formában megjelenjen egy földrajzi névben” - idézte fel Földi Ervin térképész, a bizottság nemrégiben nyugdíjba vonult vezetője. Földi Ervin említett egy másik esetet is. Korábban Szentbékkála is módosítani akart Szent Benedekre, így akart csatlakozni az ilyen nevű európai települések közösségéhez. A bizottság azonban úgy látta: semmi sem indokolja a régies név megváltoztatását, a „szentbék” ugyanis a Szent Benedek régies formáját rejti, s abba nem kell mást belemagyarázni. Egy ellentüntető zavarta meg tegnap azt a felvonulást a kecskeméti rendőrség előtt, amelyen a rendőri intézkedés során egy héttel ezelőtt meghalt fiatalemberre emlékeztek. A „Horváth Aladár politikai hulla”, „A rendőr dicséretet érdemel”, az „Elég a hisztériából” feliratú táblát tartó férfit a mécseseket gyújtó résztvevők szidalmazták, majd három asszony megverte Megmentené Verespatakot a Greenpeace A Greenpeace Mentsétek meg Verespatakot! jelmondattal újabb kampányt indított a verespataki aranybánya megépítésének megakadályozására. Bogdán Tibor A nemzetközi környezetvédő szervezet, a Greenpeace több tucat önkéntese kezdett aláírásgyűjtésbe a napokban a ciános technológiával működtetni kívánt aranybánya és mosóüzem ellen Románia hét nagyvárosában. Néhány nem kormányzati szervezettel közösen létrehozták a Mentsétek meg Verespatakot!-koalíciót. Az akcióhoz csatlakozott az aranykitermelést a leghatározottabban ellenző romániai civil szervezet, az Alburnus Maior Egyesület is. A Greenpeace augusztus végén egy hanglemez-kiadóval közösen nagyszabású koncerten toboroz majd további híveket. A verespataki beruházás nem román belügy. A döntően kanadai tőkéből megvalósuló mosóüzemben az ércből ciános technológiával nyernék ki az aranyat, hasonlóan a négy éve a Tiszát megmérgező Aurul céghez. Ha baleset történne, ismét Magyarországon okozná a legnagyobb kárt a folyó elszennyezése. Az aranybánya ellenzői egyelőre derűlátóak, bíznak abban, hogy a józan ész felülkerekedik majd a puszta üzleti megfontolásokon, bár nem titkolják: ismerik azt a román közmondást is, miszerint, „a pénz, az arany az ördög szeme”. A Greenpeace mostani akciója nem egyedülálló. A környezetvédők már 2002-ben tüntetéseket szerveztek a helyszínen és a környéken.