Magyar Hírlap, 2004. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)

2004-08-30 / 202. szám

14 • Magyar Hírlap • 2004. augusztus 30., hétfő kultúra A Másnap című film külföldi fesztiválokon Janisch Attila Másnap című filmje, amely a 35. Magyar Filmszemlén a fődíjat, az operatőri díjat, valamint a legjobb férfi alakítás és a legjobb női epizódszereplő díját is elnyerte, a Karlovy Vary-i nemzetközi filmfesztivál versenyprogramjában megtartott világpremierjét követően számos fontos fesztiválmeghívásban részesült. A skóciai Edinburgh után kanadai fesztiválsorozat mutatja be a Másnapot, amely augusztus végén és szeptemberben mindhárom jelentős kanadai fesztivál (montreali, torontói és vancouveri) programjában szerepel. Ezután az izraeli Haifában és a dél-koreai Pusanban megrendezendő filmfesztiválok tűzik műsorukra Janisch harmadik játékfilmjét. Európában szeptemberoktóber hónapokban a portugáliai Lisszabonban, a belgiumi Gentben szerepel, majd a Varsói Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjában mérettetik meg. Az Egyesült Államokban pedig a New Hampton-i Nemzetközi Filmfesztivál versenyében indulhat a film a fődíjért. A magyar mozikban november elejétől látható a szemledíjas Másnap. (mh) Táncshow és zenei fesztivál Biatorbágyon Viadukt Fesztivál lesz szeptember 4-én Biatorbágyon. Lesz táncház, bábjáték, lovas program. Fellép a Kerekes együttes, a Kormorán, az After Crying és az ExperiDance táncegyüttes. (mh) mondatban . A Vidor Fesztivált az idén szeptember 3-ától 11-éig rendezik meg, a közönség sok vidám színházi előadáson, koncerten, filmen szórakozhat Nyíregyházán. (mh) Hopszi címmel láthatja az Állami Népi Együttes és a Nox együttes közös produkcióját a publikum kedden este 8 órakor a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon. (mh) HIRDETÉS Kevés pénz, sok vita Újabb vita az irodalmi kerekasztalról Ha nem harminckilencmilliót kapnának az írók, hanem százötvenet, akkor nem lennének ekkora viták - foglalhatjuk össze L. Simon László, a Fiatal Írók Szövetsége (FISZ) elnökének szavaival a József Attila Kör (JAK) nyári táborában elhangzottakat. Ugyanis a József Attila Kör 16. irodalmi táborában Hogyan tovább? címmel nyilvános vitát tartottak az írószervezetek és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának (NKÖM) képviselőivel. Mézes Gergely A JAK irodalmi tábora az írók számára az egyik legfontosabb nyári esemény, eljön mindenki, aki számít vagy számítani szeretne. Idén még Kertész Imre Nobel-díjas írónk is újra ellátogatott Szigligetre, ahol több művét is írta egykor. A pályakezdők versekkel, kötettervekkel lobbiznak, a már befutottak pedig igyekeznek lazítani, pihenni. Erre a szigligeti alkotóház - ódon fáival, gyönyörű kertjével - kétségkívül az egyik legalkalmasabb hely. Szemináriumok, szervezett beszélgetések, esténként pedig koncertek töltik ki a táborozók napjait. Persze a békesség egy pillanat alatt tovatűnik, ha szóba kerül az irodalom támogatása. A Hogyan tovább? című beszélgetésen - néhány meg nem hívott kivételével - az összes írószervezet képviseltette magát: jelen volt Csaplár Vilmos, a Szépírók Társaságától (SzépíT), Géher István a műfordítók képviseletében, Mezey Katalin, az Írók Szakszervezetének elnöke, Menyhért Anna mint házigazda, a József Attila Kör elnöke, Kalász Márton, a Magyar Írószövetség elnöke, Schneider Márta, az NKÖM helyettes politikai államtitkára, Sumonyi Papp Zoltán, a magyar PEN Klub elnöke, L. Simon László, a Fiatal Írók Szövetségének elnöke és Szávai Géza az erdélyi magyar írók képviseletében. A háromórás megbeszélés nem hozott eredményt. Irodalmi szervezetből ugyanis lassan annyi van, mint égen a csillag, az írók pedig igyekeznek belépni a lehető legtöbbjükbe. Csaplár szerint a szervezetek megtöbbszöröződésével ugyanazon írók számos helyen kerültek a vezető testületekbe, az így kialakult szavazathalmozással a döntési mechanizmusokat - mint például a József Attila-díj, a pályázatok és a támogatások odaítélését - is befolyásolni tudják. A Döbrentei-ügy óta pedig a Szépírók Társasága úgy érzi, hogy a csaknem kétszáz „átigazolt” íróval az írószövetséggel egyenrangúvá vált. Az írószervezetek azt szeretnék, ha minden csoport a súlyához mérten részesülne a döntési jogokból, és mindenki csak egyszer, egy szervezetben szavazhatna. Abban minden jelenlevő egyetértett, hogy a tárgyaló szervezetek számát a korábbi nyolcról négyre, esetleg ötre kéne csökkenteni. Az viszont világossá vált, egyikük sem lesz hajlandó önként lemondani a kerekasztal-tárgyalásokon való részvételről. A négy „nagynak”: az írószövetségnek, a FISZ-nek, a JAK-nak és a SzépíT-nek természetesen a saját részvétele látszott a legalapvetőbbnek, úgyhogy a vita végére már-már körvonalazódni látszott egy „négyszögletű kerekasztal” megalakulása. De csak látszott. Bár Kalász Márton elfogadhatónak tartotta a négy szervezet együttműködését, alapvető célkitűzéseiket, lapunknak elismerte, hogy az októberben esedékes írószövetségi elnökválasztás miatt érdemi állásfoglalást most nem tud tenni. (Kalász még nem döntötte el, hogy indul-e a megmérettetésen.) Felvetődik, ha valaki nem tagja semmilyen szervezetnek, őt ki képviseli? Ahogy Csaplár mondta: „Vannak írók, aki azt remélik, olyan fontosak, hogy szervezeten kívül is érvényesülhetnek..., de őket sem lehet képviselet nélkülinek tekinteni. Minden szervezet saját legitimitását kérdőjelezi meg, ha a jelentős írók érdekeit nem képviseli.” Ebből egy dolog biztos: irodalmi társaságoknak legitimitást csak az alkotók adhatnak. Alföldi Róbert kiállítása a zsidó fesztiválon Alföldi Róbert színész-rendező a festményeivel a zsidó hitközség dísztermében (Bp. VII., Síp u. 12.) rendezett kiállításán A XIV. kerületben csendes, családi házas környezetben található négyszintes, légkondicionált, 3778 nm területű irodaépület, saját parkolóval, 7,0 EUR/nm/hó (+ rezsi) áron kiadó. Az irodaház 1999-ben teljesen felújított, részben átalakított, több önálló bérleményre is osztható. ig a (06-70) 338-0229-es számon Molnár Istvántól kérhető További információ 08 Rovatvezető Szarka Klára/e-mail szarka@mhirlap.hu/telefon 470-1283 Az írószervezetek története A Szépírók Társaságát 1997- ben hozták létre a Magyar Írószövetség munkájával elégedetlen írók. Bár a társaság ekkor még megmaradt az írószövetség keretein belül, a látszólagos egység felbomlott. Az évek során számos új írószervezet jött létre, de a támogatási rendszer elosztási arányai nem változtak. 2003 őszén Hiller István kultuszminiszter meghirdette a százmillió forintos összdíjazású Édes anyanyelvünk pályázatot, amely a legtöbb szervezetet a támogatási rendszer felülvizsgálatára késztette. Az ekkor létrejött nyolc írószervezetet tömörítő Irodalmi Kerekasztalon belül a József Attila Kör és a Szépírók Társasága az elosztás szavazati arányait kívánta átalakítani. Szerintük egyes írócsoportok számos szervezetben töltenek be vezető pozíciót, így összességében többségi szavazattal rendelkeznek. Az érdekellentétek és az írói-etikai-közéleti viselkedés szabályainak értelmezése körüli viták miatt a kerekasztal, mivel munkája nem hozta meg a kívánt eredményt, 2004 májusában feloszlott. Jubileumát ünnepelte a szarajevói filmfesztivál Hírességek kitüntetett figyelme Tíz éve, 1994-ben még heves ostrom alatt állt a bosnyák város, amikor kezdetét vette az első filmfesztivál. Miközben számos kelet-európai szemle küzd azzal, hogy személyes látogatásra nyerje meg a sztárokat és sztárrendezőket, Szarajevó fesztiválját mindig is kitüntetett érdeklődés vette körül. A hírességek kíváncsiak a többéves pusztítás után éledező országra. Kriston László/Szarajevó A lövöldözések nyomaival kilyuggatott házfalak vagy a szellemtoronnyá lőtt húszemeletes kormányépület betoncsonkja valószínűleg még újabb tíz évig szolgálnak majd mementóként az utókornak. Ettől függetlenül nem nehéz észrevenni, hogy a hely történelmileg is súlyos tektonikus ütközőpont, mintha a föld mélyrétegeinek lemezei találkoznának itt: néhány utcára a fesztivál mozijaitól történt az első világháború kirobbanásához vezető merénylet, a Habsburg trónörökös Ferenc Ferdinand és felesége meggyilkolása. Egy másik kulturális régió, a Balkán határán vagyunk, a többségében muszlim lakosságú Boszniában, ahol Allah imádására szólít a szent dal, gyakran megesik esténként, hogy a csaknem háromezres nézőközönség előtti szabadtéri gálavetítésekbe behangzik a müezzin éneke a közeli mecsetből. A dinamikusan növekvő, külföldről idén csaknem ötszáz szakmai vendéget fogadó fesztivál regionális versenyprogramja pontos betekintést nyújt a környező országok filmgyártásába. A zsűri - amelynek többek között tagja volt a fesztiválra harmadszor ellátogató Mike Leigh, a Mezítelenül, a Titkok és hazugságok brit rendezője, és Peter Scarlet, a Robert De Niro által létrehozott New York-i Tribeca filmfesztivál igazgatója talán szükségét érezve annak, hogy egy jellegzetesen helyi, nyers és érdes filmet koronázzon meg, a Mila a Marsról című meglehetősen zavaros bolgár filmnek ítélte oda a huszonötezer euróval járó fődíjat. A film a maffia szorításából egy lerombolt, öregek által lakott faluba menekülő terhes prostiról szól. De az elsőfilmes rendezőnőnek, Zornitsa Sophiának csak helylyel-közzel sikerül markáns humorral ábrázolnia a két generáció különbségét (a falu vénjei a zsűri külön oklevelében részesültek). Ízig-vérig „nyugati” film viszont a tízezer eurós különdíjjal elismert Egy csodálatos éj Splitben, amely szilveszter éjszakáján játszódik Split ódon belvárosának szűk macskaköves sikátoraiban. Ez a nagyfokú technikai tudásról, dramaturgiai és időkezelési készségről tanúbizonyságot tevő (mégsem üresen csillogó) mozi a szemle abszolút felfedezése. A horvát Arsen Anton Ostojic érdekes módon, mágikus realizmussal láttatja az életünk végiggondolására késztető éjjelen feltáruló tragikumot és fenségességet. Az idei sztárvendégek között megtalálhattuk a fesztiválon másodszor vendégeskedő John Malkovichot, a sokszoros Grammy-díjas Gangsta’s Paradise című filmbetétdaláról ismert rappert, Cooliót (aki az említett Splitben játszódó filmben szerepel), valamint Gerard Depardieu-t és Carol Bouquet-t (a színésznő az Oscar-díjas Senkiföldje rendezője, Danis Tanovic új filmjét készül forgatni novembertől), sőt Anthony Minghella, a Hideghegy rendezője is benézett két napra, minden különösebb apropó nélkül. Miközben a közönség Dusan Makavejev (W. R., avagy az organizmus misztériuma) és Gáspár Noé (Visszafordíthatatlan) retrospektívjét nézhette, a Cinelink koprodukciós piacon reménykedő és elszánt producerek kínálták egymásnak filmterveiket, esténként pedig a - számunkra Kusturica filmjeivel összeforrt - mélabúval vegyes duhajkodó balkáni zenére vagy modern technoritmusra mulattak a fesztivál partijain.