Magyar Hírlap, 2005. április (38. évfolyam, 75-100. szám)
2005-04-01 / 75. szám
Magyar Hírlap, 2005. április 1., péntek04 a nap témája__________________________________________________________ A botrány politikai lélektana Botrány botrány hátán - sokszor még a tájékozott újságolvasók is csak kapkodják a fejüket, amikor igyekeznek figyelemmel kísérni, mi zajlik a politikában. Gyakran támad az a benyomás, hogy a közélet másról sem szól, csak botrányokról. Nagy kérdés, mi szűrődik le ezekből az emberekben, s az szűrődik-e le, amit a botrányokkal operáló politikusok remélnek. Vagyis, hogy saját pártjuk, politikájuk népszerűbb lesz, ha a másik oldalra ráhúzzák a vizes lepedőt. Általában minden résztvevő az erkölcs, a tisztesség szószólójaként lép fel, amikor megpróbálja tetten érni az ellenfelet, de nem kétséges, hogy valódi mozgatórugói - természetesen - saját politikai érdekei. BIZONYÍTÉKOK A SPÁJZBAN A hazai pártok nem ad hoc alapon indítják támadásaikat. Jó előre bespájzolnak különböző bizonyítékokat, dokumentumokat, hogy amikor eljön a megfelelő alkalom, előhúzhassák ütőlapjaikat a másik fél lejáratására. Amikor valaki számára kínos ügyek látnak napvilágot, az ellenkező oldal rögtön kirobbant egy ellenbotrányt. Ez rendszerint akkor következik be - mondta el lapunknak Giró-Szász András politológus -, amikor egy politikus vagy párt népszerűsége csökken, hiszen így bizonyos ügyeket napirenden tartva valamivel növelni lehet a közéleti személyiségek népszerűségét. FIGYELEMELTERELÉS A botrányok és ellenbotrányok kirobbantásának és kezelésének már kifinomult technikája alakult ki a magyar politikai életben. A pártok igyekeznek elkerülni, hogy ellenfelük túlerőbe kerüljön. Az ellenbotrányok két fő célját Sükösd Miklós szociológus abban látja, hogy egyrészt eltereli a figyelmet az aktuális ügyről, másrészt kirobbantójuk saját táborát erősíti, amikor a másik félre mutogat. A botrányok súlyát mindenképpen csökkenti az ellenbotrány kirobbanása. Amikor egy párt számára kellemetlen ügyet hoznak nyilvánosságra, a másik oldal önmaga tisztázása helyett bizonyítékokat gyűjt a másik oldal lejáratására, vagy előhúzza a már raktáron lévőket, amelyeket épp ilyen esetekre tartalékolt. FONTOS AZ IDŐZÍTÉS A botrányok kirobbantásával és időzítésével a pártok rendszerint az ellenfél választási esélyeit akarják csökkenteni - mondta Németh Erzsébet szociálpszichológus, de mindemellett úgy látja, hogy a sajtó kettős mércével mér, mert a jobboldal „ügyei” gyakran nagyobb visszhangot kapnak a baloldaléinál. Más elemzők - például a botránypolitizálás természetrajzával régóta foglalkozó Dessewffy Tibor - erről úgy vélekednek, hogy a jobboldalhoz közel álló sajtó ügyesebben bánik a botrányokkal, mert amelyiket felveti, az biztosan megjelenik a „balliberális” lapokban, fordítva viszont alaposan megszűri az információt, nem szívesen szellőzteti a neki szimpatikus politikusok ügyeit. KÖLCSÖNÖS SÁRDOBÁLÁS Az elemzők körében általános a vélekedés, hogy a politikai botrányok a stabil szavazótábor véleményére nem hatnak, inkább megerősítik meggyőződését. Ezzel szemben a pártokhoz szorosan nem kötődő bizonytalan választók a vádakat csak kölcsönös sárdobálásnak érzik, és felvetődik bennük: az érintettek miért nem reagálnak a vádakra. Az embereknek szükségük van a magyarázatokra, és elvárják, hogy a politikusok akár a hatalomból való kivonulással is éreztessék felelősségüket - hangsúlyozta Németh Erzsébet, hozzátéve, hogy bizonyos időszakokban másképp reagál a közvélemény a botrányokra. A választások közötti időszakban kisebb a stabil szavazók száma, a bizonytalan szavazók szavazási hajlandósága is sokkal kisebb. A választások közeledtével a választók érzelmi intenzitása növeli a választási hajlandóságot, így többen mennének el szavazni. Aki az ő voksukra pályázik, annak a botrányos ügyek kezelését jól kell időzítenie - mondta Németh, s szerinte . Magyar Hírlap, 2005. április 1., péntek Vizsgálóbizottságokban folyik Az Orbán-szőlők ügye is hamarosan eljut arra a fórumra, amely biztosan nem derít ki róla semmit. A parlament ügyrendi bizottsága már elfogadta a vizsgálóbizottság felállításáról szóló határozati javaslatot, s nem kétséges, hamarosan az Országgyűlés létre is hozza a testületet. Csakhogy ezek a bizottságok éveket tanácskoznak különösebb eredmény nélkül, mintha éppen erre lenne kitalálva az egész rendszer. A vizsgálóbizottságok eddigi működésének tapasztalatai alapján kétséges, milyen eredményre jut majd az MSZP kezdeményezésére felálló, Orbán Viktornak a felesége egykori cégében betöltött szerepét felderíteni hivatott testület. Az eredmény szempontjából az sem mérvadó, hogy a grémium megalakítása elé ígérete szerint a Fidesz sem gördít akadályt - elég, ha csak a hajdani olajbizottság vagy az egy évvel ezelőtt bohózatszerűen működő brókerbizottság munkájára gondolunk. „Az Orbán család állami forrásokból történő gazdagodása, különös tekintettel a szőlőbirtokokra” elnevezésű testület felállításáról szóló határozati javaslatot szerdán az ügyrendi bizottság is általános vitára alkalmasnak találta. Miután a javaslat tárgyalását korábban sürgősséggel kezdeményezték a szocialisták, az ügyrendi jóváhagyás után akár már hétfőn megkezdheti róla az általános vitát a parlament. A testület megalakítása előtt egy figyelmetlenség miatt azonban még egy módosító indítványról is szavazniuk kell a képviselőknek: a javaslatnak a grémium létszámát és összetételét nyolc főben meghatározó részéből ugyanis kimaradtak a függetlenek. Bár a vizsgálóbizottság létrehozásáról szóló javaslat általános vitára való alkalmasságát az ügyrendi bizottság fideszes tagjai is megszavazták, az ellenzéki frakció - legalábbis megnyilatkozásaiban - továbbra is tartja magát ahhoz a vélekedéshez, hogy a „mondvacsinált” ügy célja a Fidesz-elnök lejáratása, illetve hogy az MSZP Gyurcsány Ferenc apadó népszerűségéről és lendületéről akarja elterelni a figyelmet. Az ellenzéki pártban - ettől függetlenül - továbbra is tartja magát az a vélekedés, hogy súlyos kommunikációs hibát követett el Orbán, amikor a történtekre már hetekkel korábban nem adott magyarázatot, vagy nem indította meg legalább az ilyenkor szokásos jogi eljárásokat még azelőtt, hogy a közvéleményben életre kelt volna a gyanú a pártelnöknek tulajdonított kijelentések valódiságáról. Mint arról korábban beszámoltunk, a Fidesz jogászai óvatosságból várhatóan nem Orbán állításait cáfolják vagy a kijelentések Orbánnak tulajdonítását támadják majd a „hamarosan” megindítandó keresetekben, hanem olyan részletkérdésekbe kapaszkodnak, mint hogy a hetilap által közgyűlési taggyűlésnek mondott esemény nem az, vagy nem pontosan az volt, illetve hogy Orbán nem is akarta privatizálni a kereskedőházat. Az továbbra sem tisztázott, hogy a jegyzőkönyvet nyilvánosságra hozó Élet és Irodalom állításai, illetve az azokat „másodközlő” politikusok és sajtóorgánumok ellen Orbán Viktor vagy a Fidesz indít-e keresetet. A Fidesz politikusai több megszólalásukban az utóbbiról beszéltek, a lapunk által megkérdezett szakértők szerint viszont egyértelműen Orbánnak kellene perelnie. Bár az ügyben konkrét törvénytelenség nem történt, kérdés, hogy a Fidesz elnöke morálisan hogyan számol majd el a történtekkel, illetve ha kiderül, hogy igazak az állítások, lesznek-e a dolognak rá nézve párton belüli következményei. A Fidesz sem tett le a saját, Tokaj-ügyi vizsgálóbizottság-alakítási terveiről. A kezdeményezéshez szükséges aláírásokat már múlt héten összegyűjtötte az ellenzéki frakció, a javaslatot várhatóan ma vagy a jövő hét elején nyújtják be a parlamenthez. Az ellengrémium a tervek szerint a Tokaj Kereskedőház tervezett privatizációjának körülményei után kutakodna, és többek között a Tokaj Kereskedőház 23 százalékos részvénypakettjét rövid ideig tulajdonló, majd azt az ÁPV Rt.-nek újból eladó, Leisztinger Tamáshoz köthető Arago Rt. kilencvenmilliós haszonszerzésére keresne magyarázatot. Egy emlékezetes bizottság: éppen a brókerügyet vizsgálják