Magyar Hírlap, 2005. október (38. évfolyam, 230-255. szám)
2005-10-07 / 235. szám
MAGYAR HÍRLAP , 2005. OKTÓBER 7., PÉNTEK Golyóálló mellény a divat Floridában Csak semmi pánik. Mosolyogjon, és kezei legyenek láthatók, ne tegyen fenyegető mozdulatokat. Ne álljon le vitatkozni. Október elseje óta Floridában ezek a turistákra érvényes fő szabályok. Az Egyesült Államok napsuga■as államában életbe lépett az a törvény, amely a közterületekre is kiterjeszti az „én házam az én váram” jogszabályt. A floridai eddig nyugodtan lelőhette az otthonába betörő bűnözőt, ám ezentúl az utcákon, tereken is lőhet. Eddig azt íta elő a törvény, hogy nyilvános helyeken a megtámadott félnek az ésszerűség és a lehetőség - haárain belül meg kellett hátrálnia, kerülnie kellett konfliktust. Ezenél a floridai, ha megtámadják, az erőre erővel válaszolhat. Ha úgy véli meg, hogy az élete veszélyben drog, előveheti engedéllyel tartott egyverét, és lelőheti a támadót , bárkit, hacsak nem rendőrről vanzó. Jeb Bush kormányzó - az elnök fivére - még áprilisban írta alá a most hatályba lépő törvényt, melynek egyik fő támogatója a Nemzeti Lövészegylet. A hivatalos és a bűnözés visszaszorítása, Florda biztonságának fokozása (nem pedig a fegyvereladások növelése). A Brady-csoport azonban - mely az 1981-ben súlyosan megebősített Jim Bradyről, Ronald Leagan elnök szóvivőjéről kapta nevét - kampányt kezdett a tuisták felvilágosítására: szerintük gyelmeztetni kell a látogatókatra, hogy néhány floridai esetlegleges, és „túlreagálja” a helyzetet. Jó szolgálatot tehet ez ellen a cvlar, a golyóálló mellény. (mh) Feladta magát az Izraelnek kémkedő amerikai Pentagon egy volt elemzője beismerte, hogy bizalmas információt adott át egy Izrael javára tevéenykedő lobbicsoportnak és egy raeli diplomatának. Lawrence Franklin 2002 és 004 között rendszeresen találzott a befolyásos Amerikai Izlési Közügyek Bizottságának LIPAC) két képviselőjével, Stevensennel és Keith Weissmannal, az al-Keidáról, Iránról, a Kö■p-Ázsiában folyó terrorista terkenységekről és Irakról adott bizalmas információkat nekik. Az IPAC áprilisban elbocsátotta két lobistáját, és jelezte, kész együttűködni a vizsgálatban. Franklint Izrael nem szervezte, és nem is tudott tevékenységért - írta a Haarec egy magas rangú raeli tisztségviselőre hivatkozva. Franklin az amerikai védelmi misztériumban Irak- és Iránakértő volt, együtt dolgozott onald Rumsfeld védelmi miszterrel. Önként adta fel magát Szövetségi Nyomozó Irodának, bár tízévi szabadságvesztésre is írhetik. (mh) A szenátus és a Fehér Ház csörtéje A Fehér Házzal szembeszállva, elsöprő többséggel szavazta meg a republikánus többségű szenátus az amerikai börtönökben tartott foglyokkal való bánásmódról szóló törvényt. MH-ÖSSZEÁLLÍTÁS A Fehér Ház szerint a jogszabály megkötné az elnök kezét a háborús időkben, ezért kilátásba helyezte, hogy megvétózza az amerikai hadsereg börtöneiben fogva tartott rabok kihallgatását szabályozó törvényt. George Bush eddigi ötéves elnökségének ez lenne az első vétója. A száztagú szenátusban mindössze kilenc republikánus szenátor szavazott a javaslat ellen, kilencvenen pedig támogatták azt. Tucatnyi magas rangú tisztségviselő - köztük Colin Powell volt külügyminiszter és John Shalikashvili volt vezérkari főnök - támogatta a törvényt, amely megtiltaná az amerikai börtönökben a „kegyetlen, embertelen és megalázó bánásmódot és büntetést”. A heves vitában a törvény támogatói azzal érveltek, hogy a szabályokat eddig övező zűrzavar járult hozzá a visszaélésekhez. Az iraki fogolykínzásokról szóló beszámolók és fényképek 2004 áprilisa óta vetettek árnyékot a Bushkormányzatra. Az Abu Graib-i börtönben történt visszaélések miatt kilenc katonát ítéltek el, parancsnokukat pedig lefokozták, a Pentagon vizsgálatai azonban a magas rangú tiszteket tisztázták a felelősség alól. A korábban a republikánus elnökjelöltségért induló John McCain szenátor által támogatott javaslat értelmében a börtönökben dolgozóknak a hadsereg kézikönyvének előírásait kell alkalmazniuk a terroristagyanús rabok fogva tartása és kihallgatása alatt. A volt vietnami hadifogoly szerint tarthatatlan, hogy az amerikai katonákat úgy bízták meg a kihallgatással, hogy nem mondták meg nekik, mi az, ami megengedett, és mi az, ami tiltott. Elemzők szerint a Fehér Háznak címzett republikánus rendreutasítás azt tükrözi, hogy a törvényhozók vonakodnak ellenőrizhetetlen háborús felhatalmazást adni az elnöknek, amikor az iraki konfliktus elhúzódik, és az amerikai áldozatok száma nő. Közben George Bush elnök a Nemzeti Demokrácia Alapítvány hallgatói előtt tartott beszédében közölte, hogy 2001. szeptember 11. óta az al-Keidának három merényletét hiúsították meg az Egyesült Államokban és hetet más országokban. A terroristák ideológiáját a kommunizmushoz hasonlította, a gyűlölet és az antiszemitizmus szításáért pedig az arab média egyes képviselőit is felelőssé tette. Nem szabad alábecsülni a közeljövőben várható nehézségeket, ugyanakkor borúlátásra sincs ok az Egyesült Államok terrorizmus elleni harcát illetően - mondta. Bush ismét ígéretet tett arra, hogy nem hagyja magára Irakot, és folytatja a terrorizmus elleni harcot. ■ SEATTLE TIMES_______________10. 06. DeLayt védik a republikánusok Nem fogja vizsgálni az amerikai kongreszszus etikai bizottsága a Tom DeLay republikánus frakcióvezető ellen felhozott vádakat - erősítette meg a bizottság republikánus vezetője, Doc Hastings. DeLayt azzal gyanúsítják, hogy törvénytelenül gyűjtött vállalati pénzeket Texas állam republikánus jelöltjeinek kampányához. Hastings kiállt a többségi vezető mellett, az ellene felhozott vádakat pedig politikai vendettának nevezte. A demokraták ugyanakkor azzal vádolták meg Hastingset, hogy az etikai bizottság elnöki pozícióját kihasználva akarja megvédeni a befolyásos republikánus politikust. Gyurcsány erős euroatlanti kapcsolatot akar A magyarországi politikai helyzetről, a befektetési lehetőségekről tartott előadást Gyurcsány Ferenc csütörtökön a New York-i Külkapcsolatok Tanácsában (Council of Foreign Relations). A kormányfő a zártkörű előadáson szólt arról, hogyan látja Magyarország az Európai Unió jövőjét, az integráció további útját. Ezzel kapcsolatban szó esett arról, hogy az EU bővítésének a társadalmi támogatottsága megcsappant. A miniszterelnök aláhúzta, hogy Magyarország az unióban arra törekszik, hogy erősödjenek az euroatlanti kapcsolatok. Gyurcsány Ferenc egyebek között hangsúlyozta: Magyarországon a szerkezeti átalakulást gondolkodásbeli átalakulásnak is követnie kell. A hallgatóság elsősorban hazánk Németországhoz, Oroszországhoz és Ukrajnához fűződő kapcsolatairól kérdezte Gyurcsányt, a miniszterelnök mindhárom országot fontos partnernek nevezte. Gyurcsány Ferenc az előadás után New Yorkból Washingtonba repült, ahol Tom Lantossal, a képviselőház külügyi bizottságának rangidős demokrata párti tagjával ebédelt, majd a Capitoliumban megkoszorúzta Kossuth Lajos és Raoul Wallenberg mellszobrát. A délutáni órákban megbeszélést folytatott Condoleezza Rice külügyminiszterrel, azután pedig Bill Fristtel, a szenátus republikánus párti frakciójának vezetőjével és Dennis Hastert republikánus párti képviselőházi elnökkel találkozott, majd előadást tartott a George Washington egyetemen. (mti) Gyurcsány a New York-i Magyar Kulturális Intézet megnyitóján FOTÓ: MTI - KOSZTICSÁK SZILÁRD A határon túl bírálják a nemzeti vízumot A kezdeti üdvözlő szavak után egyre több határon túli magyar vezető bírálja a nemzeti vízum bevezetését, a szomszédos országok lapjai azonban nem kommentálták. A kormány szerdán jelentette be, hogy a határon túliak január elsejétől kérhetik a dokumentumot, amely többszöri beutazásra és három hónapnál hosszabb tartózkodásra jogosít. A Magyar Hírlapnak Szász Jenő, az erdélyi Magyar Polgári Szövetség elnöke óriási visszalépésnek nevezte a vízum bevezetését, megszerzéséhez ugyanis sorba kell állni, és papírokat kell benyújtani. „Gyurcsány Ferenctől azonban nem várhatunk jobbat: decemberben a határon túli magyarokkal riogatott, Románia EU-tagságának ratifikálásánál nem vette figyelembe a romániai magyarság érdekeit, és úgy tudjuk, a jövő évi költségvetésben huszonöt százalékkal csökkentik a határon túli magyaroknak szánt összegeket” - mondta. Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke szerint a határon túli magyarok nem utazgatni, hanem szülőföldjükön megmaradni szeretnének. Ehhez volt szükségünk a státustörvényre, ehhez van szükségünk a kettős állampolgárságra, a magyar igazolványra, de nem a nemzeti vízumra - mondta. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség üdvözölte ugyan a bejelentést, de Brenzovics László alelnök arra is felhívta a figyelmet, hogy a szervezet továbbra is a kettős állampolgárságot tartja a határon túli magyarok számára megfelelő megoldásnak. (mh/mti) KÜLFÖLDI Horn, a kidekorált fotó: sÁRKözy GyöRGy Jótékonykodik a kitüntetéseiből Horn Gyula Összesen húszezer euróval, azaz ötmillió forinttal lett gazdagabb a héten Horn Gyula. Az elmúlt napokban két jelentős díjjal is kitüntették Németországban. Az exkormányfő szerdán a bajorországi Memmingen városában vehette át a Szabadság-díjat, amely 15 ezer eurós (3 millió 750 ezer forint) pénzjutalommal jár. A kitüntetést azok kapják, akik „az emberi méltóság nevében fellépnek a szabadság, a jog, az igazságosság érdekében, feltárják a hatalommal való visszaélést, és a társadalom bátorító jelképeivé válnak”. Horn a hidegháború fejezetének lezárásában, a határok lebontásában és az NDK-állampolgárok Nyugatra engedésében játszott szerepéért kapta a díjat. Pénzjutalom jár a Bátorság-díjhoz is, melyet szeptember 30-án a németországi Bad Iburgban „a hidegháború fejezetének lezárásában szerzett érdemeiért” kapott. Horn az első külföldi, aki megkapta a díjat. Az ötezer eurót felajánlotta a gyermekétkeztetésben szerepet vállaló Benevolentia Alapítványnak. Nem először adakozott a volt miniszterelnök: 1990-ben a Károly-díjjal kapott pénzből magánalapítványt hozott létre - szintén az éhező gyerekeknek. Mivel a magyar törvények szerint a külföldi kitüntetések után adózni kell, nem mind jutott jótékony célokra. Az alapítvány akkor járt volna igazán jól, ha a politikus minden kitüntetése után pénzjutalmat kap, az elmúlt tizenöt évben ugyanis legalább 14 alkalommal tüntették ki, a legtöbbször Németországban. Idén a már felsoroltakon kívül az osztrák államelnöktől megkapta a Nagy Arany Érdemrendet Szalaggal az Osztrák Köztársaság Szolgálatáért, valamint a IV. Károly Európa-érmet a bajorországi Neudrossenfeld kastélyában. (mh) Horn egyéb kitüntetései Aranytyúk, 2004 Collage United Nations Award, 2000 Ludwig Wünsche-díj, 1998 Kassel város Prizma-díja, 1995 Arany Európa-díj, 1994 A német szabadkőművesek Humanitárius Nagydíja, 1992 Solingen város Éles Penge Díja, 1991 Gustav Stresemann Társaság aranyérme, 1990 NSZK Szolgálati Érdemrend Nagykeresztje, 1990