Magyar Hírlap, 2005. október (38. évfolyam, 230-255. szám)
2005-10-13 / 240. szám
MAGYAR HÍRLAP 2005. OKTÓBER 13., CSÜTÖRTÖK A NAP TÉMÁJA Ismét meghívták Orbánt Az Orbán család gazdagodását vizsgáló bizottság szükségesnek tartja Orbán Viktor ismételt meghallgatását, s erre november 9-ét javasolja a volt miniszterelnöknek. Szabó Zoltán, a bizottság szocialista tagja szerint sok új tény került felszínre, ami Orbán Viktor több korábbi kijelentését megkérdőjelezi, ezért kell őt ismét meghallgatni. Ha az időpont nem jó, Orbán megjelölhet egy napot október 24. és november 18. között. A testület tegnap a Tokaj Kereskedőház Rt. tevékenységéről szóló részjelentés-tervezetről tárgyalt, szokás szerint egyetlen ellenzéki tag, az MDF-es Herényi Károly részvételével (a Fidesz bojkottálja a bizottsági üléseket, ám tegnap sem mulasztotta el, hogy közleményben minősítse színjátéknak az ott történteket). Herényi vitatta, hogy a bizottság hatáskörébe tartozik a Tokaj Kereskedőház ilyen részletes vizsgálata, nem beszélve Orbán Viktor lakásügyeiről, melyek a 90-es évek elejéig nyúlnak vissza (a szocialisták szerint a lakások cseréje, vétele is szerepet játszott a család gazdagodásában). A részjelentés-tervezet megállapításai szerint Orbán Viktornak kormányfőként szerepe volt abban, hogy négymilliárdos tőkejuttatást kapott a Tokaj Kereskedőház, annak államilag támogatott szőlőfelvásárlása pedig anyagilag jó volt a miniszterelnök feleségének résztulajdonában álló Szárhegy-dűlő Kft. egyes tagjainak, valamint Stumpf István kancellárminiszter rokonainak. ■ |____3 Gyurcsány Ferencre vadásztak „Az Apró-Gyurcsány-érdekkör privatizációból, állami megrendelésekből, illetve állami hitelekből történő meggazdagodásának titkairól" elnevezésű vizsgálóbizottság - a Szalay utcai állami ingatlan megvétele és sorsa 1993-tól - a balatonőszödi kormányüdülő egy épületének lízingelése 1994-től - a Nemzeti Tankönyvkiadó privatizációja - milyen értékben kaptak állami megrendeléseket és támogatásokat a kormányfő érdekeltségébe tartozó cégek - törvényesen vett-e fel osztalékot cégénél, az Altusnál - a Fittelina ingatlanhasznosító cég működése 1995-től, kapcsolata a Gyurcsányék otthonában épült fitneszközponttal „Az Orbán család állami forrásból történő gazdagodása, különös tekintettel a szőlőbirtokokra" elnevezésű vizsgálóbizottság - a Tokaj Kereskedőház története 1999-től - a Szárhegy-dűlő Kft. története, állami támogatása, eladása - földvásárlás Felcsút környékén 2001-ben - Orbánék lakáshelyzete a 90-es évek elejétől: lakáscsere, lakásbérlet, -eladás ■ Minek a vizsgálatára alakultak, mit vizsgáltak eddig, s mit akarnak még vizsgálni? kép egy perccel a meghallgatás megkezdése után készült. Egy perccel ezelőtt jelent meg az APEH-közleményből, hogy vizsgálat indult a Gyurcsány Ferenc adótitkait fürkésző munkatárs ellen fotó: Németh András Péter Külföldön politikai kultúra is társul a vizsgálóbizottságosdihoz A parlamenti vizsgálóbizottságok eltérően működnek a különböző országokban, elsősorban ami a politikai kultúrát illeti: ,jobb” helyeken a vád jogosságát az érintettek felelős lemondással ismerik el - magyarázta lapunknak Bretter Zoltán egyetemi adjunktus, a téma szakértője. Mint elmondta, az Egyesült Államokban a vizsgálóbizottságok erejét a kiemelten legfontosabb ügy, az elnök vád alá helyezésének jogosítványa adja, amit a teljes kongresszusnak kell megszavaznia, és a szenátus folytatja le a vizsgálatot. Elnököt még sohasem menesztettek ezen az alapon (a Watergate-ügy sem jutott idáig, mert Nixon lemondott), és alig két tucat esetben mentettek föl hivatalából vezető tisztségviselőt. Az amerikai rendszer sajátossága - emelte ki Bretter -, hogy a vizsgálóbizottságokban nem feltétlenül párthovatartozás alapján szavaznak; a konzervatívok például annak idején Nixon ellen fordultak. A másik híres eset, a Clinton-Lewinskyaffér vádemelésig nem jutott, mert az elnökre nem lehetett rábizonyítani a törvénytelenség elkövetését, legföljebb csak azt, hogy másként értelmezi a szexuális aktus kifejezést, azaz „füllentett”. Európai országokban is működnek vizsgálóbizottságok, az Európai Unióban is. Bretter az EU történetének egyik legkiemelkedőbb eseteként idézte fel a Jacques Sanier által vezetett Európai Bizottság lemondását 1999-ben. Ehhez az vezetett, hogy az Európai Parlament által felállított, független szakértőkből álló vizsgálóbizottság megállapította, hogy „nehéz lenne találni a biztosok közt valakit, akit csak enyhe felelősség terhel”. ■ SZERKESZTETTE: KÖVES PÁL KÖZREMŰKÖDÖTT: JOÓ HAJNALKA, WITZL BALÁZS