Magyar Hírlap, 2005. október (38. évfolyam, 230-255. szám)

2005-10-13 / 240. szám

MAGYAR HÍRLAP­­ 2005. OKTÓBER 13., CSÜTÖRTÖK A NAP TÉMÁJA Ismét meghívták Orbánt Az Orbán család gazdagodását vizs­gáló bizottság szükségesnek tartja Orbán Viktor ismételt meghallga­tását, s erre november 9-ét javasol­ja a volt miniszterelnöknek. Szabó Zoltán, a bizottság szocialista tagja szerint sok új tény­ került felszínre, ami Orbán Viktor több korábbi kije­lentését megkérdőjelezi, ezért kell őt ismét meghallgatni. Ha az időpont nem jó, Orbán megjelölhet egy napot október 24. és november 18. között. A testület tegnap a Tokaj Keres­kedőház Rt. tevékenységéről szóló részjelentés-tervezetről tárgyalt, szo­kás szerint egyetlen ellenzéki tag, az MDF-es Herényi Károly részvételé­vel (a Fidesz bojkottálja a bizottsági üléseket, ám tegnap sem mulasztot­ta el, hogy közleményben minősít­se színjátéknak az ott történteket). Herényi vitatta, hogy a bizottság ha­táskörébe tartozik a Tokaj Kereske­dőház ilyen részletes vizsgálata, nem beszélve Orbán Viktor lakásügyeiről, melyek a 90-es évek elejéig nyúlnak vissza (a szocialisták szerint a laká­sok cseréje, vétele is szerepet játszott a család gazdagodásában). A részjelentés-tervezet megál­lapításai szerint Orbán Viktornak kormányfőként szerepe volt abban, hogy négymilliárdos tőkejuttatást kapott a Tokaj Kereskedőház, annak államilag támogatott szőlőfelvásár­lása pedig anyagilag jó volt a minisz­terelnök feleségének résztulajdoná­ban álló Szárhegy-dűlő Kft. egyes tagjainak, valamint Stumpf István kancellárminiszter rokonainak. ■ |____3 Gyurcsány Ferencre vadásztak „Az Apró-Gyurcsány-érdekkör privatizációból, állami megren­delésekből, illetve állami hitelek­ből történő meggazdagodásának titkairól" elnevezésű vizsgálóbi­zottság - a Szalay utcai állami ingatlan megvétele és sorsa 1993-tól - a balatonőszödi kormányüdülő egy épületének lízingelése 1994-től - a Nemzeti Tankönyvkiadó priva­tizációja - milyen értékben kaptak állami megrendeléseket és támogatáso­kat a kormányfő érdekeltségébe tartozó cégek - törvényesen vett-e fel osztalékot cégénél, az Altusnál - a Fittelina ingatlanhasznosító cég működése 1995-től, kapcso­lata a Gyurcsányék otthonában épült fitneszközponttal „Az Orbán család állami forrásból történő gazdagodása, különös te­kintettel a szőlőbirtokokra" elne­vezésű vizsgálóbizottság - a Tokaj Kereskedőház története 1999-től - a Szárhegy-dűlő Kft. története, állami támogatása, eladása - földvásárlás Felcsút környékén 2001-ben - Orbánék lakáshelyzete a 90-es évek elejétől: lakáscsere, lakás­bérlet, -eladás ■ Minek a vizsgálatára alakultak, mit vizsgáltak eddig, s mit akarnak még vizsgálni? kép egy perccel a meghallgatás megkezdése után készült. Egy perccel ez­előtt jelent meg az APEH-közlemény­ből, hogy vizsgálat indult a Gyurcsány Ferenc adótitkait fürkésző munkatárs ellen fotó: Németh András Péter Külföldön politikai kultúra is társul a vizsgálóbizottságosdihoz A parlamenti vizsgálóbizottságok eltérően működnek a különböző országokban, elsősorban ami a poli­tikai kultúrát illeti: ,jobb” helyeken a vád jogosságát az érintettek felelős lemondással ismerik el - magyaráz­ta lapunknak Bretter Zoltán egye­temi adjunktus, a téma szakértője. Mint elmondta, az Egyesült Álla­mokban a vizsgálóbizottságok erejét a kiemelten legfontosabb ügy, az el­nök vád alá helyezésének jogosítvá­nya adja, amit a teljes kongresszus­nak kell megszavaznia, és a szenátus folytatja le a vizsgálatot. Elnököt még sohasem menesztettek ezen az alapon (a Watergate-ügy sem jutott idáig, mert Nixon lemondott), és alig két tucat esetben mentettek föl hivatalából vezető tisztségviselőt. Az amerikai rendszer sajátossága - emelte ki Bretter -, hogy a vizs­gálóbizottságokban nem feltétlenül párthovatartozás alapján szavaz­nak; a konzervatívok például annak idején Nixon ellen fordultak. A má­sik híres eset, a Clinton-Lewinsky­­affér vádemelésig nem jutott, mert az elnökre nem lehetett rábizonyí­tani a törvénytelenség elkövetését, legföljebb csak azt, hogy másként értelmezi a szexuális aktus kifeje­zést, azaz „füllentett”. Európai országokban is működ­nek vizsgálóbizottságok, az Európai Unióban is. Bretter az EU történe­tének egyik legkiemelkedőbb esete­ként idézte fel a Jacques Sanier által vezetett Európai Bizottság lemon­dását 1999-ben. Ehhez az vezetett, hogy az Európai Parlament által fel­állított, független szakértőkből álló vizsgálóbizottság megállapította, hogy „nehéz lenne találni a biztosok közt valakit, akit csak enyhe felelős­ség terhel”. ■ SZERKESZTETTE: KÖVES PÁL KÖZREMŰKÖDÖTT: JOÓ HAJNALKA, WITZL BALÁZS

Next