Magyar Hírlap, 2005. november (38. évfolyam, 256-280. szám)

2005-11-17 / 269. szám

GYÁR HÍRLAP , 2005. NOVEMBER 17., CSÜTÖRTÖK izottság a meghallgatáson - Előrébb jutott a bizottság Orbán Viktor újbóli meghallgatásával? - A fő feladatunk az volt, hogy a tényeket, amelyeket a részjelen­tésekben összegyűjtöttünk, egyez­tessük a volt miniszterelnök állás­pontjával. Ezek nagy részét Orbán Viktor nem cáfolta. Ez is egyfajta eredmény.­­ Mindkét bizottság tagjaként hogy látja, volt értelme a testületek működésének ? A Gyurcsány-bizottságban semmi újat nem tudtunk meg: a miniszterelnök hivatalba lépése­kor is beszámolt róla, hogy milyen vagyonnal rendelkezik, és ahhoz sem kellett a bizottság segítsége, hogy kiderüljön: tulajdonát még üzletemberként, és nem miniszter­­elnöki megbízatása idején szerezte. Az Orbán-bizottság ezzel szemben rávilágított, hogy Orbán Viktor va­gyongyarapodása miniszterelnöki időszakára tehető. A különbség, re­mélem, érzékelhető. - Milyen következménye lesz vagy lehet a megállapítást rögzítő jelentés elfogadásának? - A konklúziókat a jelentés tár­gyalásakor nyilván levonja majd az Országgyűlés. Hogy a Fidesz elnö­kére nézve milyen hatása lesz, arról 2006-ban a választók mondanak véleményt.­­ - Nem bánják utólag, hogy nem vet­tek részt a bizottság ülésein? - Nem, hiszen a bizottság mun­kája mindvégig igazolta azt, amiért távoztunk annak idején: az egész procedúra egy Orbán Viktor elleni lejáratókampány része volt. - De ha részt vettek volna, meg tudták volna óvni ettől. - Orbán Viktor nem szorul véde­lemre, a tények megvédik helyettünk is. A szocialisták egy olyan bizonyí­tékot sem tudtak felmutatni, amely igazolta volna, hogy Orbán Viktor befolyását felhasználva gyarapodott.­­ Ennek bizonyítására a Fidesz­nek annak idején egy levél is elég volt a pártelnöktől... - Ez így nem igaz. Nem Orbán Viktor levele, hanem az ahhoz fűzött melléklet győzött meg minket. Eb­ben a Tokajhegyalja Kft. ügyvezető­je büntetőjogi felelősségi tudatában igazolta, hogy Lévai Anikónak a cég tevékenységéből sem tőke-, sem bér­­jövedelme nem származott, az üzlet­részt pedig éppen árában adta el. - Befolyásolhatják Orbán Viktor megítélését vagy a választási ered­ményt a testület megállapításai? - Nem, a Fidesz-elnök népsze­rűségét láthatóan nem roppantotta meg a lejáratáskísérlet. Hiábavaló volt a színjáték, a szocialisták nem érték el céljukat. ■ FOTÓ: SOÓS MILÁN FOTÓ: SOÓS MILÁN VADAI ÁGNES, AZ ORBÁN-BIZOTTSÁG ELNÖKE (MSZP) 2 PERCES INTERJÚ FOTÓ: NÉMETH ANDRÁS PÉTER RÉPÁSSY RÓBERT, AZ ORBÁN-BIZOTTSÁG ALELNÖKE (FIDESZ) ► kívánta apportálni kétszázezer fo­rintért vett földjét a résztulajdoná­ban álló Sárazsadány Kft.-be. Orbán elismerte, hogy jogi tévedés volt neje részéről a kezdeményezés, de mint mondta, a cégbíróságon nem sokkal később korrigáltak. Eörsi szerint vi­szont a korrekciónak semmi nyoma nincs a hivatalnál, az ügylet a bíró­ság elutasítása miatt hiúsult meg. A zárásként elhangzó szocialista összegzésre, miszerint Orbán leg­alábbis „érdekes módon” juthatott mai durván kétszázmilliós összva­­gyonához, a Fidesz-elnök egy percre elvesztette önmérsékletét, és per­rel fenyegette vallatóit. Különösen Eörsit. A szabad demokrata képvi­selő szerint hasonló vagyon meg­szerzéséhez az Orbán házaspárnak együttélése kezdete óta becsületes munkából megtakaríthatatlan ösz­­szeget, havi kilencszázezer forintot kellett volna félretennie. A Fidesz­­elnök rögtönzött vagyonleltárral próbálta igazolni, hogy 19 évnyi há­zasságuk alatt okos beosztással és gyűjtögetéssel jutottak a Mester ut­cai bérlakástól a mai Cinege utcai há­zig, szereztek „néhány hektár földet” Tokajban és Felcsúton, vettek meg egy használt autót, illetve szülőföld­jén egy parasztházat. Létformájuk­ra Orbán kirohanása szerint sosem volt jellemző a luxus, az összvagyona pedig mindent összevetve kevesebb, mint amennyit a mostani kormányfő egy évben felvesz cége osztalékaiból. Háromórás gyötörtetését a politikus a bizottság ma tárgyalandó jelentés­­tervezetével ellentétes összegzéssel zárta: családja e szerint soha egyet­len állami forrásból származó forint­tal sem gazdagodott, és mindig eleget tett a hatályos törvényeknek. ■ Nem kerülnek olyan sokba Tízmillió forint és a járulékai - ennyi pénz szerepel a parlament idei költ­ségvetésében az összes vizsgálóbizott­ság működésére. A képviselők nem kapnak külön tiszteletdíjat a vizs­gálóbizottsági munkáért, így a pénz gyakorlatilag egy az egyben a szak­értői díjakra és a járulékaira megy el - tudtuk meg Bakos Emiltől, az Or­szággyűlés gazdasági főigazgatójától. A keret véges, így ha elfogy, nem lehet máshonnan átcsoportosítani, ráadá­sul nem is inflációkövető, évek óta tíz­millió forintból kell kihozni a gyakran elsősorban politikai célokat szolgáló „vizsgálódást”. Voltak olyan bizottsá­gok is, amelyek szinte egyáltalán nem kerültek pénzbe, és a legdrágább (ez még az olajszőkítést vizsgálta annak idején) sem került többe kétmillió forintnál. A szakértők sem visznek el sok pénzt, de nem feltétlenül azért, mert olcsón dolgozik. „Minden szak­értő ezerszer meggondolja, hogy ad-e egy-egy pártnak kedvező véleményt valamely ügyben, mert egy esetleges kormányváltás után aztán megnéz­heti magát” - említett meg még egy érdekes szempontot egy parlamenti forrásunk. ■ Az SZDSZ önmérsékletet kér Önmérsékletet kért a pártoktól a vizs­gálóbizottság-alakításban az SZDSZ, a testületek felállításának a párt szerint ugyanis semmi értelme, amíg törvény­ben nem rögzítik a működés jogszerű kereteit. Eörsi Mátyás és az MSZP-s Szabó Zoltán még nyár elején készített egy a vizsgálóbizottságok működési szabályait rögzítő törvényjavaslatot, a napirendre vételét azonban azóta sem szavazta meg a parlament. Pedig a mostaninál nagyobb eredményre juthatott volna mind a két bizottság, az indítvány ugyanis kötelező megjelenést és igazmondási kötelezett­séget írt volna elő a megidézetteknek. Pár­beszéd Vadai Ágnes: Pártelnök úr, kérem, húzza közelebb, mert nem halljuk. Orbán Viktor: Húznám elnök asz­­szony, de úgy készítették ide, hogy ez a vacak pont a két lábam közé esik. Szabó Zoltán: Ismeri elnök úr az ÁSZ jelentését, amely vitatja a tá­mogatás megalapozottságát? Orbán Viktor: Azt nem, de isme­rem a felcsútiak véleményét, ők nem tartották indokolatlannak a támogatást. Szabó Zoltán: Eszébe jut valami el­nök úr az alábbi helységnevekről: Mályi, Abasár, Mátrakeresztes? Orbán Viktor: Magyar települé­sek? Szabó Zoltán: A Haris közi lakáson több olyan felújítást is kifizetett az önkormányzat, például a cirkó javí­tását, amely nem tartozott szorosan az ingatlan lakhatóvá tételéhez. Orbán Viktor: Nem akarok cirkó­­ügyi vitát nyitni, de ha ennyire érdekesnek tartják, nyithatunk egy új témát az Orbán család cirkótörténete címmel. Szabó Zoltán: Szabad tudnom, mi alapján értékelte elnök úr a házát júliusban 91 millióra? Orbán Viktor: Nem emlékszem, de bizonyára benne van a jegyzőköny­vekben. Szabó Zoltán: Itt van előttem, a Magyar Hírlapra hivatkozott. Orbán Viktor: Na látja! Szabó Zoltán: Hozzájárul, elnök úr, hogy elküldjünk két értékbecslőt a házába? Orbán Viktor: Engedjék meg, hogy megbeszéljem a felségemmel, beengedhetünk-e idegeneket a há­zunkba. ■ A NAP TÉMÁJA I___ » Patthelyzet a Gyurcsány-bizottságban Az Apró-Gyurcsány-érdekkör meg­gazdagodását vizsgáló bizottság tegnapi, utolsó ülésén nem fogadta el a munkáját záró jelentésterveze­tet, mivel a kormánypárti képvise­lők nem szavazták meg. A Szijjártó Fidesz - Gyurcsány Ferenc 16 cég tulajdonosa, össze­sen 505 millió forint állami megrendeléshez jutott, még akkor is, amikor miniszter volt. • Az állami hitelek is hozzájárultak a gazdago­dáshoz, a Motim Kft. megvételéhez Apró Pi­roska, a kormányfő anyósa által elnökölt MHB adott hétszázmillió forintos hitelt. • Gyurcsány 2003-ban jogszerűtlen felhatal­mazással jutott hetvenmilliós osztalékhoz. • Színlelt lízingszerződéssel jutott Gyurcsány Ferenc a balatonőszödi kormányüdülő egyik villájához. • A Szalay utcai állami ingatlant Gyurcsány Fe­renc cége megvette, majd tíz évre kiadta az állami Közlöny és Lapkiadó Kft.-nek 116 millió forintért, s a bérlő több mint százmillióért fel is újította az épületet. • A Nemzeti Tankönyvkiadó Rt.-t indokolatla­nul magánosították, s vehette meg Gyurcsány Ferenc üzleti partnere, Erdős Ákos. • A Fittelina-ügyben adócsalás gyanúja vető­dött fel. • Öt igen szavazat a javaslatra. • Szijjártó Péter önálló képviselői indítványként benyújtja a jelentéstervezetét az Országgyű­lésnek. Péter, a testület fideszes elnöke által benyújtott tervezet hat fejezetéhez nyújtottak be kormánypárti képvi­selők módosító indítványokat. Megpróbáltuk összeszedni az ér­veket és az ellenérveket. • MSZP • Gyurcsány Ferencnek három cégben van köz­vetlen tulajdona, a vállalkozások közbeszer­zés útján jutottak állami megrendeléshez. • A Motim privatizációjához 685 milliót adott az MHB, és a pénzintézet vezérigazgatója akkor Járai Zsigmond, a jegybank jelenlegi elnöke volt. • Az osztalék kifizetése a cégbíróság tájékozta­tása szerint jogszerű volt. • Az ingatlanszerzést 2004-ben vizsgáló Leg­főbb Ügyészség megállapította, hogy sem jogszabályba, sem jó erkölcsbe nem ütközik. • A kft. 56 millió forintért újította fel az épüle­tet, és 55 millióért vendéglátó-ipari eszközö­ket vásárolt, a használatért százmillió forintos bérleti díjat fizetett, és a szerződés lejártakor a felek szabályosan elszámoltak. • Gyurcsány Ferenc semmilyen formában nem szólt bele a Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. priva­tizációjába. • A Fittelina-ügyben adócsalásnak még a gya­núja sem vetődött fel. • Öt nem szavazat a javaslatra. • Tóth Károly önálló képviselői indítványként benyújtja a jelentéstervezetét az Országgyű­lésnek. ______________­ MEGKÉRDEZTÜK Somogyi Zoltán, a Political Capital igazga­tója. Mindkét vizsgálóbizottság kezdettől fogva úgy működött, hogy botrányra bot­ránnyal válaszolt, ősszel azonban a vizsgá­lóbizottságok munkája a fontos politikai ügyek peremére szorult. A pártok Orbán Vik­tor és Gyurcsány Ferenc ügyét is úgy kezel­ték, mint ha kötelező feladat lenne a másik oldal vezérének lejáratása. A vizsgálóbizott­ságok munkája és a pártok népszerűsége között ugyanakkor általában nincsen szoros összefüggés. A botránypolitizálás inkább a törzsszavazók megerősítését szolgálja. A pártok azonban egyre inkább új szavazók, a bizonytalanok megszólítására törekszenek, így a vizsgálóbizottságok a kampány továb­bi menetét sem befolyásolják igazán. Szomszéd Orsolya, a Vision Consulting politikai elemzője: A vizsgálóbizottságok szerepe pusztán a napirendet befolyásolja. Tematizációs céllal működik mindkét meg­hallgatás, ha az egyik oldalon történik vala­mi, akkor a másik oldal reagál rá. Nincsenek konkrétumok, a bizottság is csak egy megje­lenési lehetőség. A sorozatos meghallgatá­sok csak a biztos, egyik irányba elkötelezett szavazókra hatnak, míg a bizonytalan válasz­tókat még jobban eltávolítja a politikától. Závecz Tibor, a Szonda Ipsos kutatási igaz­gatója: A vizsgálóbizottságok a politika iránti érzelmeket erősítik minden irányban. Új szavazókat és szavazatokat nem hoz ugyan, de az egyes pártok szimpatizánsa­inak összetartását növeli. A magyar társa­dalom botrányküszöbe igen magas, ezek a bizottságok még nem ütik ki a biztosítékot. A magyar politikusok megítélése iskolai osztályzattal mérve hármas alá, és ezen a bizottságok csak rontanak. Hann Endre, a Medián igazgatója: A vizs­gálóbizottságok működése aligha befo­lyásolja az emberek szavazási szándékait, a folyamatos, kölcsönös vádaskodások valószínűleg kioltják egymást. Miközben a mostani helyzetben a pártok kevéssé aktív híveik mozgósítására törekednek, az ellenfél politikusainak befeketítése aligha alkalmas erre, inkább a politikaellenes hangulat erősí­tését szolgálja. A Medián napirendkutatásai azt mutatják, hogy a vizsgálóbizottságok té­mája csak a pártok legelkötelezettebb híveit érdekli igazán. SZERKESZTETTE: ERDEI TAMÁS KÖZREMŰKÖDÖTT: JOÓ HAJNALKA, KÓSA ANDRÁS, SZÁSZ ESZTER

Next