Magyar Hírlap, 2005. november (38. évfolyam, 256-280. szám)
2005-11-17 / 269. szám
GYÁR HÍRLAP , 2005. NOVEMBER 17., CSÜTÖRTÖK izottság a meghallgatáson - Előrébb jutott a bizottság Orbán Viktor újbóli meghallgatásával? - A fő feladatunk az volt, hogy a tényeket, amelyeket a részjelentésekben összegyűjtöttünk, egyeztessük a volt miniszterelnök álláspontjával. Ezek nagy részét Orbán Viktor nem cáfolta. Ez is egyfajta eredmény. Mindkét bizottság tagjaként hogy látja, volt értelme a testületek működésének ? A Gyurcsány-bizottságban semmi újat nem tudtunk meg: a miniszterelnök hivatalba lépésekor is beszámolt róla, hogy milyen vagyonnal rendelkezik, és ahhoz sem kellett a bizottság segítsége, hogy kiderüljön: tulajdonát még üzletemberként, és nem miniszterelnöki megbízatása idején szerezte. Az Orbán-bizottság ezzel szemben rávilágított, hogy Orbán Viktor vagyongyarapodása miniszterelnöki időszakára tehető. A különbség, remélem, érzékelhető. - Milyen következménye lesz vagy lehet a megállapítást rögzítő jelentés elfogadásának? - A konklúziókat a jelentés tárgyalásakor nyilván levonja majd az Országgyűlés. Hogy a Fidesz elnökére nézve milyen hatása lesz, arról 2006-ban a választók mondanak véleményt. - Nem bánják utólag, hogy nem vettek részt a bizottság ülésein? - Nem, hiszen a bizottság munkája mindvégig igazolta azt, amiért távoztunk annak idején: az egész procedúra egy Orbán Viktor elleni lejáratókampány része volt. - De ha részt vettek volna, meg tudták volna óvni ettől. - Orbán Viktor nem szorul védelemre, a tények megvédik helyettünk is. A szocialisták egy olyan bizonyítékot sem tudtak felmutatni, amely igazolta volna, hogy Orbán Viktor befolyását felhasználva gyarapodott. Ennek bizonyítására a Fidesznek annak idején egy levél is elég volt a pártelnöktől... - Ez így nem igaz. Nem Orbán Viktor levele, hanem az ahhoz fűzött melléklet győzött meg minket. Ebben a Tokajhegyalja Kft. ügyvezetője büntetőjogi felelősségi tudatában igazolta, hogy Lévai Anikónak a cég tevékenységéből sem tőke-, sem bérjövedelme nem származott, az üzletrészt pedig éppen árában adta el. - Befolyásolhatják Orbán Viktor megítélését vagy a választási eredményt a testület megállapításai? - Nem, a Fidesz-elnök népszerűségét láthatóan nem roppantotta meg a lejáratáskísérlet. Hiábavaló volt a színjáték, a szocialisták nem érték el céljukat. ■ FOTÓ: SOÓS MILÁN FOTÓ: SOÓS MILÁN VADAI ÁGNES, AZ ORBÁN-BIZOTTSÁG ELNÖKE (MSZP) 2 PERCES INTERJÚ FOTÓ: NÉMETH ANDRÁS PÉTER RÉPÁSSY RÓBERT, AZ ORBÁN-BIZOTTSÁG ALELNÖKE (FIDESZ) ► kívánta apportálni kétszázezer forintért vett földjét a résztulajdonában álló Sárazsadány Kft.-be. Orbán elismerte, hogy jogi tévedés volt neje részéről a kezdeményezés, de mint mondta, a cégbíróságon nem sokkal később korrigáltak. Eörsi szerint viszont a korrekciónak semmi nyoma nincs a hivatalnál, az ügylet a bíróság elutasítása miatt hiúsult meg. A zárásként elhangzó szocialista összegzésre, miszerint Orbán legalábbis „érdekes módon” juthatott mai durván kétszázmilliós összvagyonához, a Fidesz-elnök egy percre elvesztette önmérsékletét, és perrel fenyegette vallatóit. Különösen Eörsit. A szabad demokrata képviselő szerint hasonló vagyon megszerzéséhez az Orbán házaspárnak együttélése kezdete óta becsületes munkából megtakaríthatatlan öszszeget, havi kilencszázezer forintot kellett volna félretennie. A Fideszelnök rögtönzött vagyonleltárral próbálta igazolni, hogy 19 évnyi házasságuk alatt okos beosztással és gyűjtögetéssel jutottak a Mester utcai bérlakástól a mai Cinege utcai házig, szereztek „néhány hektár földet” Tokajban és Felcsúton, vettek meg egy használt autót, illetve szülőföldjén egy parasztházat. Létformájukra Orbán kirohanása szerint sosem volt jellemző a luxus, az összvagyona pedig mindent összevetve kevesebb, mint amennyit a mostani kormányfő egy évben felvesz cége osztalékaiból. Háromórás gyötörtetését a politikus a bizottság ma tárgyalandó jelentéstervezetével ellentétes összegzéssel zárta: családja e szerint soha egyetlen állami forrásból származó forinttal sem gazdagodott, és mindig eleget tett a hatályos törvényeknek. ■ Nem kerülnek olyan sokba Tízmillió forint és a járulékai - ennyi pénz szerepel a parlament idei költségvetésében az összes vizsgálóbizottság működésére. A képviselők nem kapnak külön tiszteletdíjat a vizsgálóbizottsági munkáért, így a pénz gyakorlatilag egy az egyben a szakértői díjakra és a járulékaira megy el - tudtuk meg Bakos Emiltől, az Országgyűlés gazdasági főigazgatójától. A keret véges, így ha elfogy, nem lehet máshonnan átcsoportosítani, ráadásul nem is inflációkövető, évek óta tízmillió forintból kell kihozni a gyakran elsősorban politikai célokat szolgáló „vizsgálódást”. Voltak olyan bizottságok is, amelyek szinte egyáltalán nem kerültek pénzbe, és a legdrágább (ez még az olajszőkítést vizsgálta annak idején) sem került többe kétmillió forintnál. A szakértők sem visznek el sok pénzt, de nem feltétlenül azért, mert olcsón dolgozik. „Minden szakértő ezerszer meggondolja, hogy ad-e egy-egy pártnak kedvező véleményt valamely ügyben, mert egy esetleges kormányváltás után aztán megnézheti magát” - említett meg még egy érdekes szempontot egy parlamenti forrásunk. ■ Az SZDSZ önmérsékletet kér Önmérsékletet kért a pártoktól a vizsgálóbizottság-alakításban az SZDSZ, a testületek felállításának a párt szerint ugyanis semmi értelme, amíg törvényben nem rögzítik a működés jogszerű kereteit. Eörsi Mátyás és az MSZP-s Szabó Zoltán még nyár elején készített egy a vizsgálóbizottságok működési szabályait rögzítő törvényjavaslatot, a napirendre vételét azonban azóta sem szavazta meg a parlament. Pedig a mostaninál nagyobb eredményre juthatott volna mind a két bizottság, az indítvány ugyanis kötelező megjelenést és igazmondási kötelezettséget írt volna elő a megidézetteknek. Párbeszéd Vadai Ágnes: Pártelnök úr, kérem, húzza közelebb, mert nem halljuk. Orbán Viktor: Húznám elnök aszszony, de úgy készítették ide, hogy ez a vacak pont a két lábam közé esik. Szabó Zoltán: Ismeri elnök úr az ÁSZ jelentését, amely vitatja a támogatás megalapozottságát? Orbán Viktor: Azt nem, de ismerem a felcsútiak véleményét, ők nem tartották indokolatlannak a támogatást. Szabó Zoltán: Eszébe jut valami elnök úr az alábbi helységnevekről: Mályi, Abasár, Mátrakeresztes? Orbán Viktor: Magyar települések? Szabó Zoltán: A Haris közi lakáson több olyan felújítást is kifizetett az önkormányzat, például a cirkó javítását, amely nem tartozott szorosan az ingatlan lakhatóvá tételéhez. Orbán Viktor: Nem akarok cirkóügyi vitát nyitni, de ha ennyire érdekesnek tartják, nyithatunk egy új témát az Orbán család cirkótörténete címmel. Szabó Zoltán: Szabad tudnom, mi alapján értékelte elnök úr a házát júliusban 91 millióra? Orbán Viktor: Nem emlékszem, de bizonyára benne van a jegyzőkönyvekben. Szabó Zoltán: Itt van előttem, a Magyar Hírlapra hivatkozott. Orbán Viktor: Na látja! Szabó Zoltán: Hozzájárul, elnök úr, hogy elküldjünk két értékbecslőt a házába? Orbán Viktor: Engedjék meg, hogy megbeszéljem a felségemmel, beengedhetünk-e idegeneket a házunkba. ■ A NAP TÉMÁJA I___ » Patthelyzet a Gyurcsány-bizottságban Az Apró-Gyurcsány-érdekkör meggazdagodását vizsgáló bizottság tegnapi, utolsó ülésén nem fogadta el a munkáját záró jelentéstervezetet, mivel a kormánypárti képviselők nem szavazták meg. A Szijjártó Fidesz - Gyurcsány Ferenc 16 cég tulajdonosa, összesen 505 millió forint állami megrendeléshez jutott, még akkor is, amikor miniszter volt. • Az állami hitelek is hozzájárultak a gazdagodáshoz, a Motim Kft. megvételéhez Apró Piroska, a kormányfő anyósa által elnökölt MHB adott hétszázmillió forintos hitelt. • Gyurcsány 2003-ban jogszerűtlen felhatalmazással jutott hetvenmilliós osztalékhoz. • Színlelt lízingszerződéssel jutott Gyurcsány Ferenc a balatonőszödi kormányüdülő egyik villájához. • A Szalay utcai állami ingatlant Gyurcsány Ferenc cége megvette, majd tíz évre kiadta az állami Közlöny és Lapkiadó Kft.-nek 116 millió forintért, s a bérlő több mint százmillióért fel is újította az épületet. • A Nemzeti Tankönyvkiadó Rt.-t indokolatlanul magánosították, s vehette meg Gyurcsány Ferenc üzleti partnere, Erdős Ákos. • A Fittelina-ügyben adócsalás gyanúja vetődött fel. • Öt igen szavazat a javaslatra. • Szijjártó Péter önálló képviselői indítványként benyújtja a jelentéstervezetét az Országgyűlésnek. Péter, a testület fideszes elnöke által benyújtott tervezet hat fejezetéhez nyújtottak be kormánypárti képviselők módosító indítványokat. Megpróbáltuk összeszedni az érveket és az ellenérveket. • MSZP • Gyurcsány Ferencnek három cégben van közvetlen tulajdona, a vállalkozások közbeszerzés útján jutottak állami megrendeléshez. • A Motim privatizációjához 685 milliót adott az MHB, és a pénzintézet vezérigazgatója akkor Járai Zsigmond, a jegybank jelenlegi elnöke volt. • Az osztalék kifizetése a cégbíróság tájékoztatása szerint jogszerű volt. • Az ingatlanszerzést 2004-ben vizsgáló Legfőbb Ügyészség megállapította, hogy sem jogszabályba, sem jó erkölcsbe nem ütközik. • A kft. 56 millió forintért újította fel az épületet, és 55 millióért vendéglátó-ipari eszközöket vásárolt, a használatért százmillió forintos bérleti díjat fizetett, és a szerződés lejártakor a felek szabályosan elszámoltak. • Gyurcsány Ferenc semmilyen formában nem szólt bele a Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. privatizációjába. • A Fittelina-ügyben adócsalásnak még a gyanúja sem vetődött fel. • Öt nem szavazat a javaslatra. • Tóth Károly önálló képviselői indítványként benyújtja a jelentéstervezetét az Országgyűlésnek. ______________ MEGKÉRDEZTÜK Somogyi Zoltán, a Political Capital igazgatója. Mindkét vizsgálóbizottság kezdettől fogva úgy működött, hogy botrányra botránnyal válaszolt, ősszel azonban a vizsgálóbizottságok munkája a fontos politikai ügyek peremére szorult. A pártok Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc ügyét is úgy kezelték, mint ha kötelező feladat lenne a másik oldal vezérének lejáratása. A vizsgálóbizottságok munkája és a pártok népszerűsége között ugyanakkor általában nincsen szoros összefüggés. A botránypolitizálás inkább a törzsszavazók megerősítését szolgálja. A pártok azonban egyre inkább új szavazók, a bizonytalanok megszólítására törekszenek, így a vizsgálóbizottságok a kampány további menetét sem befolyásolják igazán. Szomszéd Orsolya, a Vision Consulting politikai elemzője: A vizsgálóbizottságok szerepe pusztán a napirendet befolyásolja. Tematizációs céllal működik mindkét meghallgatás, ha az egyik oldalon történik valami, akkor a másik oldal reagál rá. Nincsenek konkrétumok, a bizottság is csak egy megjelenési lehetőség. A sorozatos meghallgatások csak a biztos, egyik irányba elkötelezett szavazókra hatnak, míg a bizonytalan választókat még jobban eltávolítja a politikától. Závecz Tibor, a Szonda Ipsos kutatási igazgatója: A vizsgálóbizottságok a politika iránti érzelmeket erősítik minden irányban. Új szavazókat és szavazatokat nem hoz ugyan, de az egyes pártok szimpatizánsainak összetartását növeli. A magyar társadalom botrányküszöbe igen magas, ezek a bizottságok még nem ütik ki a biztosítékot. A magyar politikusok megítélése iskolai osztályzattal mérve hármas alá, és ezen a bizottságok csak rontanak. Hann Endre, a Medián igazgatója: A vizsgálóbizottságok működése aligha befolyásolja az emberek szavazási szándékait, a folyamatos, kölcsönös vádaskodások valószínűleg kioltják egymást. Miközben a mostani helyzetben a pártok kevéssé aktív híveik mozgósítására törekednek, az ellenfél politikusainak befeketítése aligha alkalmas erre, inkább a politikaellenes hangulat erősítését szolgálja. A Medián napirendkutatásai azt mutatják, hogy a vizsgálóbizottságok témája csak a pártok legelkötelezettebb híveit érdekli igazán. SZERKESZTETTE: ERDEI TAMÁS KÖZREMŰKÖDÖTT: JOÓ HAJNALKA, KÓSA ANDRÁS, SZÁSZ ESZTER