Magyar Hírlap, 2006. február (39. évfolyam, 27-50. szám)

2006-02-17 / 41. szám

MAGYAR HÍRLAP­­ 2006. FEBRUÁR 17., PÉNTEK ► járja a község házait. Becsenget­nek mindenhová. Fehér kezeslába­suk messziről virít. Az egyiküknek a nyomába szegő­dünk, nem örül. A lakosok nagyjából képben vannak. A legszükségesebb óvintézkedésekről már a postalá­dába bedobott figyelmeztetőből tájékozódtak: zárják be a szárnya­saikat, figyeljenek rájuk, azonnal jelentsék, ha rendellenességet ta­pasztalnak. A falubeliek folyama­tosan nézik, hallgatják a híreket. Egy fiatal anyuka az utcára nyíló ablakból köszön ki a gumicsizmás állatorvosnak. Bár baromfi nincs a háznál, készséggel beengedi. Az udvaron egy pici, galambdúcszerű építmény. A doktor azonnal oda­lép. Tucatnyi papagáj lakja. Nincs miért aggódni, soha nem nyitják ki a kalitka ajtaját. Az orvos bejegyzi a címet a kis füzetbe. A megfelelő rubrikát aláírja az asszony. Kérdezem, miért nem tart csir­két ebben a nagy udvarban. „Minek tartanék? Bemegyek az üzletbe és megveszem a combot, a mellet. Ná­lunk az fogy inkább.” A baromfitenyésztők az első áldozatok Hárommilliárd forint veszteséget okozott a baromfiágazatnak, hogy az emberek kevesebb csirkehúst fo­gyasztanak most Magyarországon - mondta Takács László, a Baromfi Terméktanács igazgatója. A forgalom már azelőtt visz­­szaesett, hogy itthon megjelent a madárinfluenza, és éppen vissza­állt a szokásos szintre: októberben huszonöt-harminc, novemberben tíz-tizenöt, míg decemberben hét­nyolc százalékkal kevesebb csirke­húst vettünk, mint egy évvel ko­rábban, a januári forgalom pedig már átlagos volt. A liba-, kacsa- és pulykatermékek statisztikái nem változtak számottevően, de a hazai baromfieladások hetven százalékát a csirkehús teszi ki. Takács László szerint sokan csak a csirkét tekin­tik baromfinak. „Most nem eszünk baromfit, mert félünk tőle, inkább kacsázunk meg libázunk” - emlé­kezett vissza az igazgató a szom­szédjának egy mondatára. „Az árcsökkentés csak egy hatá­rig megoldás, de Benke Laci bácsi reklámjának jótékony hatása volt a fogyasztásra” - válaszolta a ter­méktanács igazgatója arra, hogy mit tehetnek a csökkenés ellen. Takács László úgy véli, az emberek nem elég tájékozottak, ezért hiszté­ria alakult ki. Példaként elmondta: egy benzinkút munkatársa nemrég azt kérdezte tőle, hogy ha a gázpa­lackot beviszi a csirkefarmra, nem kapja-e el a madárinfluenzát. Még februárban engedélyezik a magyar oltóanyagot Az emberek és a háziszárnyasok nincsenek veszélyben Magyarorszá­gon - jelentette ki a kormányszóvi­vő. Batiz András szerint az emberek döntő többsége nem kerülhet olyan helyzetbe, hogy megfertőződhessen. Elmondta: szerda délutántól csütör­tök délig ezren telefonáltak a 189-es kormányzati zöld számra, amelyre bejelentéseket várnak. Azt nem tud­ta megmondani, hogy ez hány esetet jelent. A kormányszóvivő tájékozta­tása szerint február végéig megkap­hatja a forgalombahozatali enge­délyt a vírus elleni magyar vakcina, amelyből húszezer ampullányit már legyártottak. ■ Génmanipulált vakcinával a mutáns vírus ellen A génmanipuláció lehet a „csoda­­fegyver” a madárinfluenza elleni harcban - állítják pittsburghi ku­tatók. Miközben nincs és belátható időn belül nem is lesz olyan oltó­anyag, amely megbízható védelmet nyújt a vírus emberre is veszélyes változata ellen, a tudósoknak a Journal of Virology folyóiratban közzétett jelentése szerint az új el­járással olyan vakcinát lehet kifej­leszteni, amely menet közben alkal­mazkodik a mutánsokhoz is. A bevált, hagyományos módszer szerint a kórokozó, de inaktivált ví­rust tyúktojásban tenyésztik, majd ebből készítenek oltóanyagot. A módszer nagy hátránya, hogy az ilyen oltóanyag csak pontosan azon vírustörzs ellen hatékony, amely­ből készült. Ha az influenzavírus a legcsekélyebb módon mutálódik, akkor minden szezonban új készít­ményre van szükség. Andrea Gambotto, a University of Pittsburgh kutatója és csapata új módszert választott. Az atlantai járványügyi központból beszerez­te az emberre is veszélyes H5N1 egyik, Vietnamból származó tör­zsét, és ennek bizonyos génszek­venciáit építette be a náthavírusba. Oltás vagy belégzés esetén ez a ví­rus megfertőzi az emberi sejteket, eközben sokszorozódik és kevere­dik a szervezetben: megjelenik a madárinfluenza vírusa. Ez két dol­got csinál: aktivizálja az influenza elleni antitesteket, az első védelmi vonalat, majd - s erre a régi típusú oltóanyag nem alkalmas - stimu­lálja a T-sejteket, az emberi im­munrendszer második vonalát. A T-sejtek (thymus, csecsemőmirigy) a nyiroksejtek (limfociták) alkotó­elemei, és sokkal szélesebb fronton vehetik fel a harcot a behatolókkal, így a folyamatosan változó mutáns vírusokkal is. Mindössze 36 napot vett igénybe az új készítmény előállítása, és ol­tással százszázalékos hatékonyság­gal védte meg a szárnyasokat és az egereket. Az emberen is rövidesen kezdődik a klinikai kipróbálása. Az új, rekombináns oltóanyag így is csak hónapok múlva kerülhet ke­reskedelmi forgalomba. Nagysza­bású alkalmazása azonban véget vethet a madárinfluenza veszélyes formájának, és elejét veheti az em­berről emberre terjedő vírustörzs kialakulásának. ■ Vízimadarak kettős veszélyben Leginkább a vízimadarak, illetve a part mentén, vízközelben élő szár­nyasok vannak kitéve a madárinf­luenzának, mert a testváladékaik­ban lévő vírus a víz közvetítésével terjed - mondta lapunknak Karcza György ornitológus. Az énekes- és ragadozó madarak kevésbé veszé­lyeztetettek. Hazánkban kétszáz madárfaj rendszeresen, tizenhárom pedig alkalmanként fészkel, ezek nagy része vonuló állat. A rövid tá­vú vonulók vagy kóborlók - ilyen például a bütykös hattyú, a szárcsa vagy a tőkés réce - nem hagyják el a kontinenst, mozgásukat főként az időjárás határozza meg. „Jégmen­tes tavakat keresnek Magyaror­szágon vagy a délebbi területeken” - mondta Karcza György, megem­lítve, hogy a kóborló madarak azo­kat a területeket is kedvelik, ahol etetik őket. Ahogy enyhül a tél, a je­lenleg ötven-száz állatból álló csa­patok felbomlanak és visszatérnek eredeti élőhelyükre. A vadmadarak másik csoport­ját a hosszú távú vonulók alkotják, mint a fehér gólya vagy a füstifecs­ke. „Ezek jelenleg Afrikában van­nak, majd március közepén, más fajok csak áprilisban jönnek haza” - mondta a szakértő. A hosszú távú vonulók általában ugyanazon az út­vonalon repülnek, visszatérésüket kevésbé az időjárás határozza meg, inkább a nappalok és az éjszakák hosszát veszik alapul. A WWF Magyarország termé­szetvédő szervezet aggódik, hogy a madárinfluenza miatt esetleg vadon élő madarakat lőnek ki, vagy elpusz­títják élőhelyeiket. Ezzel több faj a kipusztulás szélére jutna. ■ ­ MEGKÉRDEZTÜK Jankovics István virológus: Hattyút általá­ban nem eszünk Magyarországon, így nem kell tartani attól, hogy a szárnyasételektől elkapjuk a kórt. A tenyészetekben és feldol­gozóüzemekben szigorúan vizsgálják az állatokat. Ha ennek ellenére feltételezzük, hogy fertőzött állatból készítünk ételt, ak­kor sem lehet baj, csak az alapvető higiéniai szabályokat kell betartani a konyhában. A vírus érzékeny, szobahőmérsékleten né­hány nap alatt elpusztul, míg negyvenöt­­ötven fokon inaktívvá válik. A megfőzött vagy megsütött hús nem okozhat betegsé­get, de a lágy tojás sem jelent veszélyt; for­ró vízben a vírus három perc alatt elveszti fertőzőképességét. A tojásban ráadásul nincsenek vírusok, bár az állat ürülékéből kerülhet a héjra kórokozó. Emellett tyúkok esetében a fertőzés egyik tünete, hogy nem tudnak tojni, így csak az képzelhető el, hogy az egészséges szárnyas tojására jut a vírusból. Az üzemekben a tojások felületét fertőtlenítik, ezt érdemes a háztáji tojások­kal is megtenni. A megszokott konyhatech­nológiai módszerekkel azonban nem okoz­hat problémát a madárinfluenza. HATTYÚTETEMEK KÖZÖTT kezdte a tegnapi munkanapját a miniszterelnök. Gyurcsány Ferenc az Országos Állat-egészségügyi Intézet bonctermében megnézte az Esztergomnál elhullott madarakat, majd maga jelentette be, hogy azok nem madárinfluenzában, hanem bélfertőzésben pusztultak el. Az SZDSZ felszólította a pártokat, hogy hagyják ki a kampányból a madárinfluenzát, mert arról nem politikusoknak, hanem egészségügyi szakem­bereknek kell véleményt mondaniuk. A szabad demokraták ezzel a Fidesz-frakció szóvivőjének válaszoltak, aki szerdán tétlenkedéssel vádolta a kormányt. A kormányszóvivő felszólította a Fideszt, hogy hagyjon fel az emberek rémisztgetésével, miközben Gráf József földművelésügyi miniszter közölte, hogy vasárnap a miniszterelnökkel együtt Nagybaracskára látogat, és helyben nevelt baromfit fognak ebédelni fotó: Németh andrás Péter A NAP TÉMÁJA |______ -Aggódik a falujáért? - Ugyan miért aggódnék? Nehogy azt higgye, most találtak itt először döglött madarat. Volt olyan év, hogy több tucat pusztult el a közeli termé­szetvédelmi területen. A fertőzés ak­kor sem terjedt át háziszárnyasokra. - Milyen óvintézkedéseket hoz­tak? - Egyoldalas tájékoztató anyagot állítottunk össze a szakemberekkel. Ezeket még szerda éjjel eljuttattuk valamennyi háztartásba. Az állat­orvosok most is járják a házakat. Összeírják, kik tartanak jószágot. Ellátják őket tanácsokkal, megadják az összes elérhetőséget. Engem bárki hívhat. Éjjel-nappal be vagyok kap­csolva. - Ellenőrizheti a falubelieket, hogy mindent betartanak-e? - Itt senkinek sem érdeke, hogy kijátssza a hatóságokat. Az ellenőr­zés egyébként nem az én feladatom. Bízunk a szakemberekben, bízunk az állatorvosokban. - Ön szerint mikor jön el a sült csirke ideje?­­ Nyugodt szívvel mondhatom, hogy a falu biztonságban van. Ná­lunk holnap is csirke lesz az aszta­lon. Hétvégére várjuk a miniszter­­elnököt. Már egyeztettük a menüt. Csirke lesz. ■ FOTÓ: BÉLI BALÁZS KIRÁLY SÁNDOR NAGYBARACSKA POLGÁRMESTERE Anyám tyúkja a netezőknek Jócskán lemaradtak a kormányzati honlapok a madárinfluenza-vírus hazai felbukkanásáról, miközben a hírt a miniszterelnök blogján tették közzé. A Hírszerző.hu végiglátogat­ta az illetékes szervek internetes ol­dalait, de friss információkat csak a Magyarország.hu kormányzati por­tálon talált. Az ÁNTSZ egy Petőfi­­idézettel („Ej, mi a kő, tyúkanyó kend, a szobában lakik itt bent?”), illetve egy január közepi, a törökor­szági helyzetről szóló beszámolóval szolgált tegnap a hírekre kíváncsi netezőknek. Az egészségügyi tár­ca és az Országos Epidemiológiai Központ is csak a betegségről adott leírást, a földművelésügyi minisz­térium pedig csupán egy MTI-hírt tett fel a honlapjára. Batiz András kormányszóvivő nem gondolja, hogy bárkit hátrány ért azzal, hogy elsőként Gyurcsány Ferenc interne­tes naplóján hozták nyilvánosságra a madárinfluenza magyarországi felbukkanását. Közlése szerint ez körülbelül akkor történt, amikor összeült a válságstáb. ■ Írásunk az 1918-19-es spanyol­­nátha-világjárványról a 9. oldalon SZERKESZTETTE: BÁRTFAI GERGELY KÖZREMŰKÖDÖTT: FODOR GYÖRGY, GAÁL ZOLTÁN (RIPORT), SUHAJDA ZOLTÁN

Next