Magyar Hírlap, 2006. február (39. évfolyam, 27-50. szám)
2006-02-17 / 41. szám
MAGYAR HÍRLAP 2006. FEBRUÁR 17., PÉNTEK ► járja a község házait. Becsengetnek mindenhová. Fehér kezeslábasuk messziről virít. Az egyiküknek a nyomába szegődünk, nem örül. A lakosok nagyjából képben vannak. A legszükségesebb óvintézkedésekről már a postaládába bedobott figyelmeztetőből tájékozódtak: zárják be a szárnyasaikat, figyeljenek rájuk, azonnal jelentsék, ha rendellenességet tapasztalnak. A falubeliek folyamatosan nézik, hallgatják a híreket. Egy fiatal anyuka az utcára nyíló ablakból köszön ki a gumicsizmás állatorvosnak. Bár baromfi nincs a háznál, készséggel beengedi. Az udvaron egy pici, galambdúcszerű építmény. A doktor azonnal odalép. Tucatnyi papagáj lakja. Nincs miért aggódni, soha nem nyitják ki a kalitka ajtaját. Az orvos bejegyzi a címet a kis füzetbe. A megfelelő rubrikát aláírja az asszony. Kérdezem, miért nem tart csirkét ebben a nagy udvarban. „Minek tartanék? Bemegyek az üzletbe és megveszem a combot, a mellet. Nálunk az fogy inkább.” A baromfitenyésztők az első áldozatok Hárommilliárd forint veszteséget okozott a baromfiágazatnak, hogy az emberek kevesebb csirkehúst fogyasztanak most Magyarországon - mondta Takács László, a Baromfi Terméktanács igazgatója. A forgalom már azelőtt viszszaesett, hogy itthon megjelent a madárinfluenza, és éppen visszaállt a szokásos szintre: októberben huszonöt-harminc, novemberben tíz-tizenöt, míg decemberben hétnyolc százalékkal kevesebb csirkehúst vettünk, mint egy évvel korábban, a januári forgalom pedig már átlagos volt. A liba-, kacsa- és pulykatermékek statisztikái nem változtak számottevően, de a hazai baromfieladások hetven százalékát a csirkehús teszi ki. Takács László szerint sokan csak a csirkét tekintik baromfinak. „Most nem eszünk baromfit, mert félünk tőle, inkább kacsázunk meg libázunk” - emlékezett vissza az igazgató a szomszédjának egy mondatára. „Az árcsökkentés csak egy határig megoldás, de Benke Laci bácsi reklámjának jótékony hatása volt a fogyasztásra” - válaszolta a terméktanács igazgatója arra, hogy mit tehetnek a csökkenés ellen. Takács László úgy véli, az emberek nem elég tájékozottak, ezért hisztéria alakult ki. Példaként elmondta: egy benzinkút munkatársa nemrég azt kérdezte tőle, hogy ha a gázpalackot beviszi a csirkefarmra, nem kapja-e el a madárinfluenzát. Még februárban engedélyezik a magyar oltóanyagot Az emberek és a háziszárnyasok nincsenek veszélyben Magyarországon - jelentette ki a kormányszóvivő. Batiz András szerint az emberek döntő többsége nem kerülhet olyan helyzetbe, hogy megfertőződhessen. Elmondta: szerda délutántól csütörtök délig ezren telefonáltak a 189-es kormányzati zöld számra, amelyre bejelentéseket várnak. Azt nem tudta megmondani, hogy ez hány esetet jelent. A kormányszóvivő tájékoztatása szerint február végéig megkaphatja a forgalombahozatali engedélyt a vírus elleni magyar vakcina, amelyből húszezer ampullányit már legyártottak. ■ Génmanipulált vakcinával a mutáns vírus ellen A génmanipuláció lehet a „csodafegyver” a madárinfluenza elleni harcban - állítják pittsburghi kutatók. Miközben nincs és belátható időn belül nem is lesz olyan oltóanyag, amely megbízható védelmet nyújt a vírus emberre is veszélyes változata ellen, a tudósoknak a Journal of Virology folyóiratban közzétett jelentése szerint az új eljárással olyan vakcinát lehet kifejleszteni, amely menet közben alkalmazkodik a mutánsokhoz is. A bevált, hagyományos módszer szerint a kórokozó, de inaktivált vírust tyúktojásban tenyésztik, majd ebből készítenek oltóanyagot. A módszer nagy hátránya, hogy az ilyen oltóanyag csak pontosan azon vírustörzs ellen hatékony, amelyből készült. Ha az influenzavírus a legcsekélyebb módon mutálódik, akkor minden szezonban új készítményre van szükség. Andrea Gambotto, a University of Pittsburgh kutatója és csapata új módszert választott. Az atlantai járványügyi központból beszerezte az emberre is veszélyes H5N1 egyik, Vietnamból származó törzsét, és ennek bizonyos génszekvenciáit építette be a náthavírusba. Oltás vagy belégzés esetén ez a vírus megfertőzi az emberi sejteket, eközben sokszorozódik és keveredik a szervezetben: megjelenik a madárinfluenza vírusa. Ez két dolgot csinál: aktivizálja az influenza elleni antitesteket, az első védelmi vonalat, majd - s erre a régi típusú oltóanyag nem alkalmas - stimulálja a T-sejteket, az emberi immunrendszer második vonalát. A T-sejtek (thymus, csecsemőmirigy) a nyiroksejtek (limfociták) alkotóelemei, és sokkal szélesebb fronton vehetik fel a harcot a behatolókkal, így a folyamatosan változó mutáns vírusokkal is. Mindössze 36 napot vett igénybe az új készítmény előállítása, és oltással százszázalékos hatékonysággal védte meg a szárnyasokat és az egereket. Az emberen is rövidesen kezdődik a klinikai kipróbálása. Az új, rekombináns oltóanyag így is csak hónapok múlva kerülhet kereskedelmi forgalomba. Nagyszabású alkalmazása azonban véget vethet a madárinfluenza veszélyes formájának, és elejét veheti az emberről emberre terjedő vírustörzs kialakulásának. ■ Vízimadarak kettős veszélyben Leginkább a vízimadarak, illetve a part mentén, vízközelben élő szárnyasok vannak kitéve a madárinfluenzának, mert a testváladékaikban lévő vírus a víz közvetítésével terjed - mondta lapunknak Karcza György ornitológus. Az énekes- és ragadozó madarak kevésbé veszélyeztetettek. Hazánkban kétszáz madárfaj rendszeresen, tizenhárom pedig alkalmanként fészkel, ezek nagy része vonuló állat. A rövid távú vonulók vagy kóborlók - ilyen például a bütykös hattyú, a szárcsa vagy a tőkés réce - nem hagyják el a kontinenst, mozgásukat főként az időjárás határozza meg. „Jégmentes tavakat keresnek Magyarországon vagy a délebbi területeken” - mondta Karcza György, megemlítve, hogy a kóborló madarak azokat a területeket is kedvelik, ahol etetik őket. Ahogy enyhül a tél, a jelenleg ötven-száz állatból álló csapatok felbomlanak és visszatérnek eredeti élőhelyükre. A vadmadarak másik csoportját a hosszú távú vonulók alkotják, mint a fehér gólya vagy a füstifecske. „Ezek jelenleg Afrikában vannak, majd március közepén, más fajok csak áprilisban jönnek haza” - mondta a szakértő. A hosszú távú vonulók általában ugyanazon az útvonalon repülnek, visszatérésüket kevésbé az időjárás határozza meg, inkább a nappalok és az éjszakák hosszát veszik alapul. A WWF Magyarország természetvédő szervezet aggódik, hogy a madárinfluenza miatt esetleg vadon élő madarakat lőnek ki, vagy elpusztítják élőhelyeiket. Ezzel több faj a kipusztulás szélére jutna. ■ MEGKÉRDEZTÜK Jankovics István virológus: Hattyút általában nem eszünk Magyarországon, így nem kell tartani attól, hogy a szárnyasételektől elkapjuk a kórt. A tenyészetekben és feldolgozóüzemekben szigorúan vizsgálják az állatokat. Ha ennek ellenére feltételezzük, hogy fertőzött állatból készítünk ételt, akkor sem lehet baj, csak az alapvető higiéniai szabályokat kell betartani a konyhában. A vírus érzékeny, szobahőmérsékleten néhány nap alatt elpusztul, míg negyvenötötven fokon inaktívvá válik. A megfőzött vagy megsütött hús nem okozhat betegséget, de a lágy tojás sem jelent veszélyt; forró vízben a vírus három perc alatt elveszti fertőzőképességét. A tojásban ráadásul nincsenek vírusok, bár az állat ürülékéből kerülhet a héjra kórokozó. Emellett tyúkok esetében a fertőzés egyik tünete, hogy nem tudnak tojni, így csak az képzelhető el, hogy az egészséges szárnyas tojására jut a vírusból. Az üzemekben a tojások felületét fertőtlenítik, ezt érdemes a háztáji tojásokkal is megtenni. A megszokott konyhatechnológiai módszerekkel azonban nem okozhat problémát a madárinfluenza. HATTYÚTETEMEK KÖZÖTT kezdte a tegnapi munkanapját a miniszterelnök. Gyurcsány Ferenc az Országos Állat-egészségügyi Intézet bonctermében megnézte az Esztergomnál elhullott madarakat, majd maga jelentette be, hogy azok nem madárinfluenzában, hanem bélfertőzésben pusztultak el. Az SZDSZ felszólította a pártokat, hogy hagyják ki a kampányból a madárinfluenzát, mert arról nem politikusoknak, hanem egészségügyi szakembereknek kell véleményt mondaniuk. A szabad demokraták ezzel a Fidesz-frakció szóvivőjének válaszoltak, aki szerdán tétlenkedéssel vádolta a kormányt. A kormányszóvivő felszólította a Fideszt, hogy hagyjon fel az emberek rémisztgetésével, miközben Gráf József földművelésügyi miniszter közölte, hogy vasárnap a miniszterelnökkel együtt Nagybaracskára látogat, és helyben nevelt baromfit fognak ebédelni fotó: Németh andrás Péter A NAP TÉMÁJA |______ -Aggódik a falujáért? - Ugyan miért aggódnék? Nehogy azt higgye, most találtak itt először döglött madarat. Volt olyan év, hogy több tucat pusztult el a közeli természetvédelmi területen. A fertőzés akkor sem terjedt át háziszárnyasokra. - Milyen óvintézkedéseket hoztak? - Egyoldalas tájékoztató anyagot állítottunk össze a szakemberekkel. Ezeket még szerda éjjel eljuttattuk valamennyi háztartásba. Az állatorvosok most is járják a házakat. Összeírják, kik tartanak jószágot. Ellátják őket tanácsokkal, megadják az összes elérhetőséget. Engem bárki hívhat. Éjjel-nappal be vagyok kapcsolva. - Ellenőrizheti a falubelieket, hogy mindent betartanak-e? - Itt senkinek sem érdeke, hogy kijátssza a hatóságokat. Az ellenőrzés egyébként nem az én feladatom. Bízunk a szakemberekben, bízunk az állatorvosokban. - Ön szerint mikor jön el a sült csirke ideje? Nyugodt szívvel mondhatom, hogy a falu biztonságban van. Nálunk holnap is csirke lesz az asztalon. Hétvégére várjuk a miniszterelnököt. Már egyeztettük a menüt. Csirke lesz. ■ FOTÓ: BÉLI BALÁZS KIRÁLY SÁNDOR NAGYBARACSKA POLGÁRMESTERE Anyám tyúkja a netezőknek Jócskán lemaradtak a kormányzati honlapok a madárinfluenza-vírus hazai felbukkanásáról, miközben a hírt a miniszterelnök blogján tették közzé. A Hírszerző.hu végiglátogatta az illetékes szervek internetes oldalait, de friss információkat csak a Magyarország.hu kormányzati portálon talált. Az ÁNTSZ egy Petőfiidézettel („Ej, mi a kő, tyúkanyó kend, a szobában lakik itt bent?”), illetve egy január közepi, a törökországi helyzetről szóló beszámolóval szolgált tegnap a hírekre kíváncsi netezőknek. Az egészségügyi tárca és az Országos Epidemiológiai Központ is csak a betegségről adott leírást, a földművelésügyi minisztérium pedig csupán egy MTI-hírt tett fel a honlapjára. Batiz András kormányszóvivő nem gondolja, hogy bárkit hátrány ért azzal, hogy elsőként Gyurcsány Ferenc internetes naplóján hozták nyilvánosságra a madárinfluenza magyarországi felbukkanását. Közlése szerint ez körülbelül akkor történt, amikor összeült a válságstáb. ■ Írásunk az 1918-19-es spanyolnátha-világjárványról a 9. oldalon SZERKESZTETTE: BÁRTFAI GERGELY KÖZREMŰKÖDÖTT: FODOR GYÖRGY, GAÁL ZOLTÁN (RIPORT), SUHAJDA ZOLTÁN