Magyar Hírlap, 2006. március (39. évfolyam, 51-76. szám)
2006-03-01 / 51. szám
MAGYAR HÍRLAP 2006. MÁRCIUS 1., SZERDA ezárt múlt, új minőség Nyílt levél és kis tüntetések nagy oroszországi jogsértések miatt Tüntetésekkel tiltakozott hét magyar civil szervezet az emberi jogok oroszországi megsértése miatt Putyin látogatása idején. A két helyszínen csupán tíz-tíz aktivista lehetett ott, ennyire kaptak ugyanis engedélyt. Maguk sem szándékoztak tömegdemonstrációra, eredetileg is csak húsz résztvevőt jelentettek be. A szervezetek emellett nyílt levelet küldtek Gyurcsány Ferencnek, arra kérték a miniszterelnököt: járjon közbe Putyin orosz elnöknél a jogsértések ügyében. „A magyar politikai vezetést is el szeretnénk érni, hogy uniós szinten gyakoroljanak nyomást Oroszországra” - mondta lapunknak Fodor Márk, az Amnesty International igazgatója. A szervezet hét másikkal (Eötvös Károly Közpolitikai Kht., Magyar Helsinki Bizottság, Nemzeti és Etnikai Kisebbségvédő Iroda, Nyilvánosság Klub, Roma Polgárjogi Alapítvány, Társaság a Szabadságjogokért) karöltve az ellen emelt szót, hogy Oroszországban mintegy négy-ötezer embert nyilvánítottak eltűntté. „Egyesek tömegsírban fekszenek, másokat fogságban tartanak, az orosz hatóságok pedig az eltűntté nyilvánítással igyekeznek mindezt leplezni” - közölte Fodor Márk. Mint mondta, a hivatalos orosz adatok szerint naponta negyven férfi öli meg a feleségét, a fogvatartottakat pedig gyakran kínozzák. A magyar jogvédők szerint veszélyes lehet az a január 17-én elfogadott és áprilisban hatályba lépő törvény is, amely lehetővé tenné az orosz civil szervezetek szigorú ellenőrzését. „A hatóságok számon kérhetik a civilektől, betartják-e terveiket, részt vehetnek a zártkörű gyűléseken, valamint ellenőrizhetik a költségvetésüket” - mondta Fodor Márk. - Magyarország nem engedheti meg magának, hogy ne tegye szóvá a jogsértéseket.” ■ A tüntető jogvédők létszámát szigorúan korlátozták fotó: hegedűs Márta Putyin felforgatta a város mindennapi rendjét Néhány perces kényszerű várakozás következik - jelenti be a 78-as troli sofőrje négy óra körül a Nagymező utca és a Bajcsy-Zsilinszky út kereszteződése közelében. „Mert itt van az orosz elnök, uram!” - válaszol arra az álnaiv kérdésünkre, hogy mi a rendkívüli pihenő oka, hangjába a fennakadás miatti bosszúság és a tudatlanságunk kiváltotta ingerültség vegyül. A bejelentés után viszont maga sem tétovázik, hogy a troliról leszállva kicsit közelebbről szemlélje az orosz-magyar konvojt. „Nem tudom, minek kell összevissza vonulni a városban, miért nem lehet egyből a Parlamentbe menni” - javasol programváltoztatást egy nyugdíjas asszony. Miközben gyalog indulunk tovább, rendőrségi helikopter húz el felettünk. Az utcán két pizzafutár tárgyalja meg az eseményeket. Az egyik azt magyarázza, hogyan sikerült átslisszolnia az útzár előtt. A Kossuth téren aztán testet öltenek a biztonsági intézkedések. Több tucat rendőr felügyeli a teret, a kordon előtt állnak a legtöbben, de ott vannak a zebráknál és a metrómegállóban is. Némelyek neonzöld mellényben, mások rohamsisakkal a kezükben posztólnak. A túlságosan kíváncsi járókelőket kivétel nélkül a túloldalra terelik. Néhány gyalogos a 2-es villamos megállójába igyekszik, és csak a menetrendre ragasztott cetliről tudják meg, hogy a villamos csak fél kilenckor indul újra. „Itt van Putyin” - világosít fel minket ezúttal egy Fedél nélküli kínáló férfi a járatkimaradás okáról. Gyors külpolitikai értelmezés: „Fényesre nyalta Blair hátsóját, most Putyin következik”, majd a várakozóknak kiszólnak egy rendőrautóból, hogy a villamos a Garibaldi utcából indul. „Kíváncsiak vagyunk, milyen kocsival fog jönni, meg milyen lesz a felhajtás” - mondja két kamasz a Parlamenttel szemben. Mindketten a közeli iskolába járnak, és kimondottan Putyin látogatása csalta ki őket a Kossuth térre. A Roosevelt téri Gresham-palotánál - amelynek királyi lakosztályában több mint egymillió forintért alszik meg Putyin - már jóval kevesebb rendőrt látni, noha itt is vannak vagy tucatnyian. Néhányan a zászlókkal feldíszített Lánchíd előterében, mások a hotel bejárata előtt ácsorognak. A biztonsági intézkedések látszólag nem tűnnek túl komolynak, amíg be nem pillantunk a Zrínyi utcába. Öt-hat rendőrségi személyautó és egy szállító jármű bújt meg a kis utcában, sok-sok rendőrrel. A Szabadság tér felé menet találkozunk még egy-két szolgálati kocsival, de a téren már csak a szovjet emlékmű előtt álló két rendőr jelzi, hogy Putyin Budapesten van. ■ Kettesbe kapcsoltak a biztonságiak Az orosz elnök látogatása éppúgy kettes fokozatú védelmi készültségben zajlik, mint legutóbb 2004-ben Kacav izraeli államfőé, illetve 1996- ban II. János Pál pápáé. Az ötös skálán ez a második legszigorúbb fokozat, az elsőt még sosem rendelték el. Arra akkor lenne szükség, ha biztosan tudják, hogy támadásra készülnek a magas rangú vendég ellen. Kacav érkezése előtt egy palesztin fogorvost letartóztattak, de az első fokozatot akkor sem rendelték el, igaz, a programot négyszer is módosították - ezt a módszert most Putyin esetében is alkalmazták. Míg az izraeli elnöknek a magyar kormány bérelt páncélozott Mercedest, Putyinnak hazulról hoztak repülővel ugyanilyen márkájú lövésálló járművet, ráadásul kettőt, az esetleges műszaki hibákra is felkészülve. Az orosz elnök védelmére ezer magyar rendőrt vezényeltek ki, Kacavot „mindössze” ötszázan védték. Putyinra három-négy tucat saját személyes testőre is vigyáz, és ugyanúgy kijár neki az érintett útvonalak autómentesítése, a helikopteres védőjárőrözés, a mesterlövészbrigád a tetőkön. Minden helyszínen külön be- és kijárattal rendelkező védett helyiséget, illetve járművet biztosítanak neki, elsősegély-felszereléssel és újraélesztővel. Vagyis bármi történik, testőrei tudják, merre kell kimenekíteni. ■ Kamerát szerelő rendőr a budai Várban fotó németh andrás Péter Moszkvai első emberek magyar földön 1945 óta 1957. január 1-3.: Nyikita Hruscsov szovjet első titkár budapesti látogatása a szovjet, magyar, román, csehszlovák, bolgár pártvezetői csúcstalálkozó alakalmából. 1956-ot ellenforradalomnak, Nagy Imrét pedig árulónak minősítik. 1958. április 2-10.: Hruscsov ismét Magyarországon, nyugtázza a Kádár-rendszer megszilárdulását. 1959. december: Budapesten Hruscsov is részt vesz az MSZMP VII. kongresszusán. 1964. március 31.-április 10.: Hruscsov és Kádár János együtt ünnepli Magyarországon április 4-ét, a magyar pártvezető megkapja a Leninrendet, a Szovjetunió Hőse címet, valamint az Aranycsillag érdemrendet. 1965. január 29.-február 1.: Brezsnyev és a szovjet államfő, Podgornij három napig Magyarországon vadászik. 1966. szeptember 25-26.: Brezsnyev és Andropov KGB-vezér együtt Budapesten. 1967. szeptember 9.: Brezsnyev Budapesten aláírja az új szovjet-magyar barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést. 1970. november 23-28.: Brezsnyev is részt vesz az MSZMP X. kongresszusán, bírálja az új gazdasági mechanizmust, állást foglal a „szocialista demokrácia" fejlesztése és Kádár újraválasztása mellett. 1971: Brezsnyev Jugoszláviából hazarepülve megáll Budapesten, megnézi a vadászati világkiállítást, és meghívja Kádárt Moszkvába. 1972. november 29.: Brezsnyev budapesti látogatásán a maszek vállalkozások és a háztájik engedélyezését kritizálja. 1979. május 30.-június 1.: Brezsnyev utolsó magyarországi látogatása. 1986. június 8-11.: Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkár egyetlen magyarországi látogatása a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének ülése alkalmából. 1992. november 10-11.: Borisz Jelcin orosz elnök (képünk) budapesti látogatása, bocsánatkérése 1956-ért. 1994. december 4-5.: Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet csúcstalálkozója Budapesten Borisz Jelcin orosz és Bill Clinton amerikai elnök részvételével Akik első számú moszkvai vezetőként nem tettek hivatalos látogatást Magyarországon: Joszif Sztálin, Konsztantyin Csernyenko és Jurij Andropov. KRONOLÓGIA FOTÓ: MTI - KOVÁCS ATTILA A NAP TÉMÁJA 3 SZERGEJ KIRILENKO AZ OROSZ ATOMENERGIA-ÜGYNÖKSÉG VEZETŐJE, VOLT MINISZTERELNÖK - Paksról fog tárgyalni? - Természetesen találkozom az atomerőmű képviselőivel, és kormányszinten is tárgyalunk Paksról, illetve általában energetikai kérdésekről. - Ez orosz részvételt jelentene a paksi atomerőmű bővítésében? - Eddig jól működtünk együtt, a Tvel irányította konzorcium sikeresen dolgozik a kettes blokkban történt üzemzavar elhárításán. S ha jól megértjük egymást, miért ne működnénk együtt a jövőben is. Az orosz állami Atomsztrojekszport pályázni kíván a paksi erőmű üzemidejének meghosszabbítására és teljesítményének növelésére. - A még több atomenergia lenne a megoldás? - Úgy gondolom, igen. A gáz drága, és mint önök is tapasztalhatták az év elején, nem mindig van belőle elég. A jelenlegi technológiák mellett az atomenergia tökéletesen biztonságos, tapasztalataim szerint ezt egyre többen ismerik fel Európában is. - S odahaza? Például mit szól a paksi nukleáris hulladék Oroszországba szállítása ellen tiltakozó zöldekhez? - Megértem, hogy féltik a környezetüket, ám az elhasznált nukleáris fűtőanyagot biztonságban el tudjuk helyezni. Erre szerződés köt minket Magyarországgal, amelyet betartottunk, s a jövőben is be fogunk tartani. - A mi zöldjeinket valószínűleg megnyugtatta, de ön nyugodt volt-e a minap, Teheránból visszatérve? - Elvben megállapodtunk Iránnal, hogy közös vállalatot hozunk létre az iráni urán oroszországi dúsítására. Ám még nehéz tárgyalások állnak előttünk, az idő pedig fogy. A Nemzetközi Atomenergiaügynökség március 6-án Bécsben esedékes kormányzótanácsi üléséig meg kell egyeznünk. - Visszamegy Teheránba? - Most az elnökkel megyünk Prágába, utána Iránba utazom. ■ Mesterlövészek figyelőállásban FOTÓ: HEGEDŰS MÁRTA SZERKESZTETTE: KÖVES PÁL KÖZREMŰKÖDÖTT MÁTÉ T. GYULA, SUHAJDA ZOLTÁN FOTÓ: REUTERS