Magyar Hírlap, 2006. március (39. évfolyam, 51-76. szám)

2006-03-01 / 51. szám

MAGYAR HÍRLAP­­ 2006. MÁRCIUS 1., SZERDA ezárt múlt, új minőség Nyílt levél és kis tüntetések nagy oroszországi jogsértések miatt Tüntetésekkel tiltakozott hét ma­gyar civil szervezet az emberi jo­gok oroszországi megsértése miatt Putyin látogatása idején. A két hely­színen csupán tíz-tíz aktivista lehe­tett ott, ennyire kaptak ugyanis en­gedélyt. Maguk sem szándékoztak tömegdemonstrációra, eredetileg is csak húsz résztvevőt jelentettek be. A szervezetek emellett nyílt levelet küldtek Gyurcsány Ferencnek, arra kérték a miniszterelnököt: járjon közbe Putyin orosz elnöknél a jog­sértések ügyében. „A magyar poli­tikai vezetést is el szeretnénk érni, hogy uniós szinten gyakoroljanak nyomást Oroszországra” - mondta lapunknak Fodor Márk, az Amnesty International igazgatója. A szer­vezet hét másikkal (Eötvös Károly Közpolitikai Kht., Magyar Helsinki Bizottság, Nemzeti és Etnikai Ki­sebbségvédő Iroda, Nyilvánosság Klub, Roma Polgárjogi Alapítvány, Társaság a Szabadságjogokért) karöltve az ellen emelt szót, hogy Oroszországban mintegy négy-öt­ezer embert nyilvánítottak eltűntté. „Egyesek tömegsírban fekszenek, másokat fogságban tartanak, az orosz hatóságok pedig az eltűntté nyilvánítással igyekeznek mind­ezt leplezni” - közölte Fodor Márk. Mint mondta, a hivatalos orosz ada­tok szerint naponta negyven férfi öli meg a feleségét, a fogvatartottakat pedig gyakran kínozzák. A magyar jogvédők szerint veszélyes lehet az a január 17-én elfogadott és áp­rilisban hatályba lépő törvény is, amely lehetővé tenné az orosz civil szervezetek szigorú ellenőrzését. „A hatóságok számon kérhetik a civi­lektől, betartják-e terveiket, részt vehetnek a zártkörű gyűléseken, valamint ellenőrizhetik a költség­­vetésüket” - mondta Fodor Márk. - Magyarország nem engedheti meg magának, hogy ne tegye szóvá a jogsértéseket.” ■ A tüntető jogvédők létszámát szigorúan korlátozták fotó: hegedűs Márta Putyin felforgatta a város mindennapi rendjét Néhány perces kényszerű várakozás következik - jelenti be a 78-as troli sofőrje négy óra körül a Nagymező utca és a Bajcsy-Zsilinszky út keresz­teződése közelében. „Mert itt van az orosz elnök, uram!” - válaszol arra az álnaiv kérdésünkre, hogy mi a rendkívüli pihenő oka, hangjába a fennakadás miatti bosszúság és a tudatlanságunk kiváltotta ingerült­ség vegyül. A bejelentés után viszont maga sem tétovázik, hogy a troliról leszállva kicsit közelebbről szemlélje az orosz-magyar konvojt. „Nem tu­dom, minek kell összevissza vonulni a városban, miért nem lehet egyből a Parlamentbe menni” - javasol programváltoztatást egy nyugdíjas asszony. Miközben gyalog indulunk tovább, rendőrségi helikopter húz el felettünk. Az utcán két pizzafutár tárgyalja meg az eseményeket. Az egyik azt magyarázza, hogyan sike­rült átslisszolnia az útzár előtt. A Kossuth téren aztán testet öl­tenek a biztonsági intézkedések. Több tucat rendőr felügyeli a teret, a kordon előtt állnak a legtöbben, de ott vannak a zebráknál és a metró­­megállóban is. Némelyek neonzöld mellényben, mások rohamsisakkal a kezükben posztólnak. A túlságosan kíváncsi járókelőket kivétel nélkül a túloldalra terelik. Néhány gyalogos a 2-es villamos megállójába igyekszik, és csak a menetrendre ragasztott cetliről tudják meg, hogy a villamos csak fél kilenckor indul újra. „Itt van Putyin” - világosít fel min­ket ezúttal egy Fedél nélküli kínáló férfi a járatkimaradás okáról. Gyors külpolitikai értelmezés: „Fényesre nyalta Blair hátsóját, most Putyin következik”, majd a várakozóknak kiszólnak egy rendőrautóból, hogy a villamos a Garibaldi utcából in­dul. „Kíváncsiak vagyunk, milyen kocsival fog jönni, meg milyen lesz a felhajtás” - mondja két kamasz a Parlamenttel szemben. Mindketten a közeli iskolába járnak, és kimon­dottan Putyin látogatása csalta ki őket a Kossuth térre. A Roosevelt téri Gresham-palotá­nál - amelynek királyi lakosztályá­ban több mint egymillió forintért al­szik meg Putyin - már jóval kevesebb rendőrt látni, noha itt is vannak vagy tucatnyian. Néhányan a zászlókkal feldíszített Lánchíd előterében, má­sok a hotel bejárata előtt ácsorognak. A biztonsági intézkedések látszólag nem tűnnek túl komolynak, amíg be nem pillantunk a Zrínyi utcába. Öt-hat rendőrségi személyautó és egy szállító jármű bújt meg a kis ut­cában, sok-sok rendőrrel. A Szabad­ság tér felé menet találkozunk még egy-két szolgálati kocsival, de a téren már csak a szovjet emlékmű előtt ál­ló két rendőr jelzi, hogy Putyin Bu­dapesten van. ■ Kettesbe kapcsoltak a biztonságiak Az orosz elnök látogatása éppúgy kettes fokozatú védelmi készültség­ben zajlik, mint legutóbb 2004-ben Kacav izraeli államfőé, illetve 1996- ban II. János Pál pápáé. Az ötös skálán ez a második legszigorúbb fokozat, az elsőt még sosem rendel­ték el. Arra akkor lenne szükség, ha biztosan tudják, hogy támadásra készülnek a magas rangú vendég ellen. Kacav érkezése előtt egy pa­lesztin fogorvost letartóztattak, de az első fokozatot akkor sem rendel­ték el, igaz, a programot négyszer is módosították - ezt a módszert most Putyin esetében is alkalmazták. Míg az izraeli elnöknek a magyar kormány bérelt páncélozott Mer­cedest, Putyinnak hazulról hoztak repülővel ugyanilyen márkájú lö­vésálló járművet, ráadásul kettőt, az esetleges műszaki hibákra is fel­készülve. Az orosz elnök védelmére ezer magyar rendőrt vezényeltek ki, Kacavot „mindössze” ötszázan védték. Putyinra három-négy tucat saját személyes testőre is vigyáz, és ugyanúgy kijár neki az érintett útvonalak autómentesítése, a he­likopteres védőjárőrözés, a mes­terlövészbrigád a tetőkön. Minden helyszínen külön be- és kijárattal rendelkező védett helyiséget, illetve járművet biztosítanak neki, elsőse­gély-felszereléssel és újraélesztővel. Vagyis bármi történik, testőrei tud­ják, merre kell kimenekíteni. ■ Kamerát szerelő rendőr a budai Várban fotó németh andrás Péter Moszkvai első emberek magyar földön 1945 óta 1957. január 1-3.: Nyikita Hruscsov szovjet első titkár budapesti látogatása a szovjet, magyar, román, csehszlovák, bolgár pártvezetői csúcs­­találkozó alakalmából. 1956-ot ellenforrada­lomnak, Nagy Imrét pedig árulónak minősítik. 1958. április 2-10.: Hruscsov ismét Magyaror­szágon, nyugtázza a Kádár-rendszer megszilár­dulását. 1959. december: Budapesten Hruscsov is részt vesz az MSZMP VII. kongresszusán. 1964. március 31.-április 10.: Hruscsov és Ká­dár János együtt ünnepli Magyarországon ápri­lis 4-ét, a magyar pártvezető megkapja a Lenin­­rendet, a Szovjetunió Hőse címet, valamint az Aranycsillag érdemrendet. 1965. január 29.-február 1.: Brezsnyev és a szovjet államfő, Podgornij három napig Ma­gyarországon vadászik. 1966. szeptember 25-26.: Brezsnyev és Andro­pov KGB-vezér együtt Budapesten. 1967. szeptember 9.: Brezsnyev Budapesten aláírja az új szovjet-magyar barátsági, együtt­működési és kölcsönös segítségnyújtási szer­ződést. 1970. november 23-28.: Brezsnyev is részt vesz az MSZMP X. kongresszusán, bírálja az új gazda­sági mechanizmust, állást foglal a „szocialista demokrácia" fejlesztése és Kádár újraválasztása mellett. 1971: Brezsnyev Jugoszláviából hazarepülve megáll Budapesten, megnézi a vadászati világ­­kiállítást, és meghívja Kádárt Moszkvába. 1972. november 29.: Brezsnyev budapesti lá­togatásán a maszek vállalkozások és a háztájik engedélyezését kritizálja. 1979. május 30.-június 1.: Brezsnyev utolsó magyarországi látogatása. 1986. június 8-11.: Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkár egyetlen magyarországi látogatása a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testüle­tének ülése alkalmából. 1992. november 10-11.: Borisz Jelcin orosz el­nök (képünk) budapesti látogatása, bocsánat­kérése 1956-ért. 1994. december 4-5.: Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet csúcstalálkozója Budapesten Borisz Jelcin orosz és Bill Clinton amerikai elnök részvételével Akik első számú moszkvai vezetőként nem tettek hivatalos látogatást Magyarországon: Joszif Sztálin, Konsztantyin Csernyenko és Jurij Andropov. KRONOLÓGIA FOTÓ: MTI - KOVÁCS ATTILA A NAP TÉMÁJA 3 SZERGEJ KIRILENKO AZ OROSZ ATOMENERGIA-ÜGYNÖKSÉG VEZETŐJE, VOLT MINISZTERELNÖK - Paksról fog tárgyalni? - Természetesen találkozom az atomerőmű képviselőivel, és kor­mányszinten is tárgyalunk Paksról, illetve általában energetikai kérdé­sekről. - Ez orosz részvételt jelentene a paksi atomerőmű bővítésében? - Eddig jól működtünk együtt, a Tvel irányította konzorcium si­keresen dolgozik a kettes blokkban történt üzemzavar elhárításán. S ha jól megértjük egymást, miért ne működnénk együtt a jövőben is. Az orosz állami Atomsztrojekszport pályázni kíván a paksi erőmű üzemidejének meghosszabbítására és teljesítményének növelésére. - A még több atomenergia lenne a megoldás? - Úgy gondolom, igen. A gáz drága, és mint önök is tapasztal­hatták az év elején, nem mindig van belőle elég. A jelenlegi technológiák mellett az atomenergia tökéletesen biztonságos, tapasztalataim szerint ezt egyre többen ismerik fel Euró­pában is. - S odahaza? Például mit szól a paksi nukleáris hulladék Orosz­országba szállítása ellen tiltakozó zöldekhez? - Megértem, hogy féltik a kör­nyezetüket, ám az elhasznált nuk­leáris fűtőanyagot biztonságban el tudjuk helyezni. Erre szerződés köt minket Magyarországgal, amelyet betartottunk, s a jövőben is be fo­gunk tartani. - A mi zöldjeinket valószínűleg megnyugtatta, de ön nyugodt volt-e a minap, Teheránból visszatérve? - Elvben megállapodtunk Irán­nal, hogy közös vállalatot hozunk létre az iráni urán oroszországi dúsítására. Ám még nehéz tárgya­lások állnak előttünk, az idő pedig fogy. A Nemzetközi Atomenergia­ügynökség március 6-án Bécsben esedékes kormányzótanácsi üléséig meg kell egyeznünk. - Visszamegy Teheránba? - Most az elnökkel megyünk Prágába, utána Iránba utazom. ■ Mesterlövészek figyelőállásban FOTÓ: HEGEDŰS MÁRTA SZERKESZTETTE: KÖVES PÁL KÖZREMŰKÖDÖTT MÁTÉ T. GYULA, SUHAJDA ZOLTÁN FOTÓ: REUTERS

Next