Magyar Hírlap, 2006. április (39. évfolyam, 77-100. szám)
2006-04-01 / 77. szám
MAGYAR HÍRLAP , 2006. ÁPRILIS 1., SZOMBAT A NAP TÉMÁJA |___3 készültség a hazai folyókon - Hosszan tartó árvízre számítanak. Meddig tarthat a készültség? - Napra pontosan ma még lehetetlen megmondani, ez több tényezőtől is függ. Az biztosnak látszik, hogy a Tiszánál hetekig kell majd védekezni, a Dunán valamivel gyorsabban levonul az árhullám. - Korábban azt jósolták, hogy nem dől meg a dunai vízszintrekord, de most mintha óvatosabbak lennének. - A csütörtök éjjeli ausztriai esőzések újabb árhullámot indítottak el a folyón. Ha ez utoléri az előzőt, nem lehetetlen, hogy Budapestnél megdől a 2002. évi vízálláscsúcs. -A tetőzés időpontja is változik? - Most egy kicsit későbbre, az április 2-ról 3-ra virradó éjjelre várjuk. - Meddig lesznek lezárva a rakpartok? - A tetőzés után négy-öt napig még biztosan nem lehet közlekedni rajtuk. Bármeddig is tartson az áradás, a mögötte lévő területek, Budapest lakóövezetei nincsenek veszélyben. Újabb nagy dunai árhullám viszont nem várható, az Alpokban a hó nagy része már elolvadt. - Mi a helyzet a Tiszánál? - Itt egyelőre nincs rendkívüli készültség. Nagyobb áradásra főleg a folyó középső és alsó szakaszán, Szolnoknál és Szegednél kell felkészülni. A Kárpátokban még elég sok a hó, és nem tudni, lesznek-e még kiadósabb esők. ■ _________________| ÁRVÍZI HÍREK Elmosott euró- és forintmilliárdok a térségben Az elmúlt évtizedek árvizei is igazolni látszanak a szakértői előrejelzéseket, hogy az emberi tevékenység által is befolyásolt globális éghajlatváltozás megnöveli is az árvízveszélyt (a világban az ötvenes években hat, a hatvanasokban hét, a hetvenesekben nyolc, a nyolcvanasokban tizennyolc, a kilencvenesekben pedig huszonhat jelentős árvíz volt). Európában az évszázad áradása címet eddig a 2002-es augusztusi érdemelte ki, amely a legnagyobb pusztítást az Elba mentén okozta (Budapestnél is akkor, augusztus 18-án mérték a valaha volt legnagyobb vízállást, 848 centimétert). A károk összegét Csehországban és Ausztriában három-három, Németországban, 9,2 milliárd euróra becsülték (ez 3800 milliárd forint, az éves magyar költségvetés mintegy negyven százaléka). Magyarországon a három legutóbbi nagy árvíz (Tisza: 2000 és 2001; Duna: 2002) elleni védekezés, illetve az utánuk következő helyreállítás költségemeghaladta a százmilliárd forintot. Az árvizek megelőzésére is milliárdokat költöttek a Vásárhelyi-terv keretében. Lapzártánkig csaknem háromezer kilométeren, lényegében minden hazai folyón árvízvédelmi készültséget rendeltek el (a mellékelt ábra a tegnapi 18 órai helyzetet mutatja). A legmagasabb, harmadfokú készültség 342 kilométeren van érvényben: a Dunán Komárom és Esztergom térségében, a Mosoni-Duna Vének és Dunaremete közötti szakaszán, a Tisza felső szakaszán, a Bodrogon, a Hernádon pedig a hernádnémetihernádszurdoki és a hidasnémeti-bőcsi védvonalakon. Harmadfokú készültséget rendelt el Budapesten Demszky Gábor főpolgármester csütörtökön, noha a Duna vízállása még el sem érte a harmadfokú szintet. A fővárosban a folyó elöntötte a pesti rakpartot, veszélyben van a Rómaipart hullámtere és a Margitsziget, a tetőzést itt hétfő hajnalra várják. Másodfokú a készültség például a Hortobágy-Berettyó Bucsa és Nádudvar közötti szakaszán, a Rába, a Rábca, a Marcal alsó szakaszán, a Fekete-Körösön, a Sajó torkolati szakaszán és a Takta mentén, összesen 514 kilométeren. A meteorológiai előrejelzések szerint a következő három napban jelentős csapadék sehol sem valószínű, de ma reggelig a Felső-Tisza és kisebb mértékben a Szamos vízrendszerén számottevő mennyiségű esőt vártak. ( FOTÓ: SARKOZY GYÖRGY VARGA MIKLÓS VÍZÜGYI HELYETTES ÁLLAMTITKÁR ► szivattyúzzák. A telep vezetője azt mondja, tart a tolvajoktól is. „Polgárőr vagyok, úgyhogy esténként végighajózom majd a környéket, nehogy lába keljen valaminek” - mondja a férfi. Árvízi idill a Margitszigeten „Na, mi lesz már? Félsz, hogy kimegy a zselé a hajadból?” - ugratja egyik társát két fiú a Margitszigeten, miközben egy olyan padon ülnek, amely legalább kétméternyire a Dunában van. A hátizsákos, valószínűleg iskola után idetévedt fiatalok ücsörögnek néhány percet, de mivel ez kevésbé izgalmas, mint megközelíteni vagy elhagyni a süllyedő padot, rövid időn belül továbbindulnak. „Menj először te, hogy aztán neki tudjak futni” - irányít az egyik fiú, majd a barátja nekiveselkedik, a parton maradt negyedik gyerek pedig mobiltelefonnal rögzíti az eseményeket. Az első fiúnak jó fél méter kellett volna, hogy szárazon landoljon, így bokáig merül a vízbe. A másik kettő sem ugrik elég nagyot, ők a saras cipőjük miatt magyarázkodhatnak majd otthon. A Margitszigeten ennek ellenére még nem tűnik veszélyesnek az ár, noha a vízügyi illetékesek aggódnak, hogy még egy ideiglenes körgáttal sem tudnák a víz útját állni, ha az altalajon keresztül elázik a sziget. A Margit híd felőli bejáratnál - ahol a fiatalok is voltak - víz alá került ugyan a part menti futópálya egy rövid szakasza, de feljebb legalább egy-másfél méterre van a Duna attól, hogy kiöntsön. ■ Tegnap estétől lezárták a 2. számú főutat Vác és Budapest között. A környék települései csak vonattal érhetők el, a MÁV elfogadja a Volán-bérleteket is. A vízállástól függően hétfőtől csak a Margit hídig járhat a szentendrei HÉV. A pesti oldalon a 2-es villamos alagútját öntheti el a víz; ha ez megtörténik, akkor a Vágóhíd utcától csak a Boráros térig járnak majd a villamosok. A Hernád és a Sajó áradása miatt több út járhatatlanná vált Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Nem lehet közlekedni a Novajidrány-Vizsoly, a Sajólád-Bőcs, a Pere-Hernádszentandrás közötti út, valamint a Sajóivánka és Sajókaza közötti út egy szakaszán, lezárták a sajóörösi bekötőutat is. A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet feltöltötte raktárkészletét tartós élelmiszerekkel, tisztítószerekkel, higiéniai eszközökkel. Egy természeti katasztrófa esetén munkatársai azonnal útnak tudnak indulni a kitelepítettekhez. A Duna áradása miatt elmarad a Szerbia és Montenegró-i férfi vízilabda-válogatott jövő hétre tervezett margitszigeti edzőtáborozása. A magyar szövetség azért mondta le a meghívást, mert bizonytalan, hogy lehet-e majd használni a Hajós Alfréd uszodát. ■ Ráijesztettek a folyók Közép-Európára Az Elba szinte minden évben kilép a medréből, az olvadó hó és az utóbbi időszak erős esőzése miatt azonban idén a 2002-es árvíz óta a legsúlyosabb helyzettel kell megbirkózniuk a folyó mentén lakóknak. A folyó hétméteresre duzzadt Drezdánál, a város katasztrófaelhárítói szerint azonban a híres Zwingert nem fenyegeti a víz, mint négy évvel ezelőtt, amikor az Elba kilenc méteren tetőzött. A csehországi árvíznek már négy halálos áldozata van: Észak- Csehországban a megáradt folyóba csúszott egy gépkocsi, amelynek mindkét utasa meghalt, egy ötéves kisfiút szerdán sodort el az ár, míg Dél-Csehországban egy idősebb férfi kapott infarktust, miután családi házát elöntötte a víz. „A helyzet ijesztő” - mondta Stanislav Juranek kormányzó, aki szükségállapotot hirdetett ki Dél-Morvaországban. Itt a víz számos települést elöntött. Több ezer hektár termőföld került víz alá. A Znojmo környékéről szerdán és csütörtökön kitelepített mintegy tízezer ember többsége már visszatért a lakóhelyére, hogy részt vegyen a mentési munkálatokban. A cseh hatóságok a hadsereg mintegy ezer katonáját is mozgósították. A prágai állatkertben is készen állnak arra, hogy evakuálják az állatokat. A 2002-es árvíz idején itt száz állat fulladt meg. Csehországban már Jirí Paroubek cseh miniszterelnök is ott van a gátakon, miután a súlyosbodó árvízhelyzet miatt lerövidítette egyiptomi látogatását. A hirtelen olvadás utáni árvizek Szlovákiában is négy embert öltek meg. A víztározók itt már hétközben megteltek, a Duna Pozsonynál elárasztotta a rakpartot, a Myjava pedig olyan erővel árad, hogy egy betonhidat is elsodort. Eddig több mint hatszáz lakóház került víz alá, százötven településről csaknem négyszáz embert evakuáltak. Romániában az áradások mellett a földcsuszamlások is gondot jelentenek. A Kárpátok külső ívén és az ország déli részén a sárlavina több házat és hidat megrongált, és falvakat vágott el a külvilágtól. A Maros, az Olt és több kisebb folyó is kilépett a medréből. ■ A csehországi Luznice a víz szorításában fotó: Reuters - david w cerny Az unió az árvíz ellen Az Európai Parlament környezetvédelmi bizottsága ezekben a hetekben tárgyal az uniós árvízirányelvről, amelyről várhatóan április 24-25-én szavaz. A tervezet fő célja, hogy összehangolja a tagországok védekezését, hiszen a vízgyűjtők többsége átnyúlik a határokon. Az elképzelések szerint az irányelv a belvizet is egyfajta árvízként határozza meg, aminek egyebek közt az a gyakorlati jelentősége, hogy így belvízkárok esetén is igénybe lehetne venni az Európai Unió Szolidaritási Alapját. SZERKESZTETTE: KÖVES PÁL KÖZREMŰKÖDÖTT: SUHAJDA ZOLTÁN ÉS SZILÁGYI A. JÁNOS (RIPORT), VÁNDOR ÉVA