Magyar Hírlap, 2006. június (39. évfolyam, 127-151. szám)
2006-06-01 / 127. szám
4 A NAP TÉMÁJA ' BELFÖLD Londonban már búcsúztatják a 2010-es magyar eurót A magyar kormány új, 2010-nél későbbi eurócsatlakozási céldátumot fog bejelenteni - állítják Londonban a feltörekvő piacok elemzői, s erre abból következtetnek, hogy a kedden közzétett kormányprogramban nem szerepel az eddig ismert 2010- es időpont. A szakértők nemcsak ezthiányolják, hanem a számszerű költségvetési terveket is. A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési és elemző részlege szerint a beterjesztett program a következő négy év reformterveinek általános útmutatója, és nem részletezi, hogy az államháztartási hiány miképp fog 2008-ig a GDP-érték maastrichti feltételekben előírt három százalékára csökkenni a cég által az idei évre várt több mint nyolc százalékról. Az elemzők szerint a tervezett deficitcsökkentés zömmel a korábban már jóváhagyott adócsökkentések feladásából ered majd. A program szerint az euró meghonosítása a gazdasági fejlődés eszköze, és nem a gazdaságpolitika célja, s ebből a JP Morgan elemzői arra következtetnek, hogy a kormány be fogja jelenteni a 2010-es céldátum halasztását. A Goldman Sachs befektetési csoport londoni részlege szerint is általános és meglepetések nélküli a kormányprogram, ezért továbbra is kérdéses, hogy a tűzoltó jellegű bevételnövelő lépések után a kormány miként tudja majd csökkenteni a kiadásokat. A politikai ciklus második felére várt bérnövekedés és adócsökkentés a későbbi költségvetési lazításra utal. A Goldman Sachs is kiemeli, hogy a programban nem szerepel az euró 2010-es bevezetése. A Dresdner Bank londoni befektetési és elemző részlege szerint a befektetői közösségben valószínűleg csalódást kelt, hogy a programban nem hangzottak el konkrétumok a deficitcsökkentés módjáról és mértékéről. A Dresdner-elemzők szerint a céldátum elhagyása az euróbevezetési folyamat hivatalos késleltetésének előkészítésére utal. A Dresdner szakértői szerint a kormány a befektetői bizonytalanságot adóemelések és kiadáscsökkentések megfelelő törvénykezési programmal alátámasztott kombinációjával tudná minimalizálni. A befektetők még hajlandók megvárni a részletek június 10-i ismertetését abból a meggondolásból, hogy a kormánynak idő kell a reményeik szerint „ambiciózus és alapos költségvetési konszolidációs program” kidolgozására. ■ A kiadásokat csökkentenénk Az emberek többsége inkább a kiadások csökkentésével mérsékelné a költségvetési hiányt, a bevételek növelését csak minden tizedik megkérdezett tartotta jó megoldásnak - derül ki a Marketing Centrum május 12. és 16. között ezer ember megkérdezésével készült felméréséből. A válaszadók 56 százaléka a kiadáscsökkentést támogatja, 11 százalék a bevételnövelést, míg 29 százalék mindkét megoldás azonos mértékű alkalmazását javasolja. A költségvetési egyensúly helyreállítására készített szakértői javaslatok közül a legtöbben (28 százalék) az ötvenezer fős állami létszámleépítést tartják a legkönnyebben megvalósíthatónak, utána az önkormányzatok számának a csökkentését említették (22 százalék), majd a közszféra béreinek a befagyasztását (12 százalék). A mindenkire kiterjedő gázár-támogatási rendszert 29 százalék tartaná fenn, 69 százalék csak a rászorulóknak adna kompenzációt. A tandíj bevezetését a megkérdezetteknek csak a 11 százaléka pártolná, azt viszont 37 százalék támogatná, hogy a felsőoktatásban tanulók valamilyen formában vállaljanak részt a képzési költségeikből, igaz, 57 százalék továbbra is az ingyenes felsőoktatás híve. A budapestiek kevésbé negatívan viszonyulnak a hiánycsökkentő intézkedésekhez, mint a vidékiek. A pártállás szerint a bürokrácia leépítését és az önkormányzati rendszer ésszerűsítését illetően nincsenek nagy eltérések, a többi javaslat esetében viszont a Fidesz támogatói körében a legnegatívabb a vélemény. ■ MEGKÉRDEZTÜK Belyó Pál, az Ecostat igazgatója: Nem hiányolom a kormányprogramból a költségvetési kiigazítás részletezését, szerintem lesznek konkrét lépések, ha megalakul a kormány. Tartalmilag helyénvalónak tartom az elképzeléseket, most a körvonalakat ismertetik. Az egyik fő irányvonal, hogy a ciklus felére teljesítik az euró bevezetéséhez szükséges kritériumokat, bár a közös pénz dátumát nem említik. Igaz, hogy az adócsökkentési program le fog állni, de a szocialisták azt mondták a kampányban is: céljuk az adózás elviselhetőbbé tétele, de az elsődleges az államháztartási hiány helyreállítása. Az új kabinet azt csinálja, amit a brüsszeli bizottság elvár tőle. Ez ésszerű, normális dolog, és nem hiszem, hogy a kormányprogram miatt a vállalati szféra változatlan bizalma elillanna. Lényeges elemnek tartom, hogy nem lesz reáljövedelem-csökkenés, vagyis meg fogják találni azokat a csoportokat, amelyek nagyobb részt tudnak vállalni a problémákból. Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Rt. elnöke: Két megközelítése lehet a kormányprogramnak. Az egyik szerint az elképzelés négy évre szól, ezért nem a rövid távú kiigazításokat kell tartalmaznia. Mások felteszik a kérdést, hogy miért nincsenek benne a konkrét intézkedések. Ez álvita, hiszen néhány nap múlva kiderülnek a részletek. Személy szerint nem hiszem, hogy túl kellene értékelni a kormányprogram jelentőségét, hiszen a lényeg, hogy irányt adjon. Ilyen tervek után egyszerűen nem lehet nem belefogni a reformokba, de a pénzügyi kiigazítást az átalakításokkal együtt kell végrehajtani, különben elmúlik a kiigazítás hatása. Nagyon helyesen teszi a kormány, ha időben eltolja az adócsökkentési programot. Annak idején az adóreform-bizottság szakmai véleményében is az állt, nincs lehetőség adócsökkentésre. Nem lehetetlen, de nagyon nehéz lesz idén megspórolni 350- 400 milliárd forintot. Legfontosabbak az intézményi reformok lennének, hosszú távon ezekkel lehet igazán pénzt megtakarítani. Elkerülhetetlen az adóemelés, de át kell alakítani a gázártámogatási rendszert is. ■ SZERKESZTETTE: ERDEI TAMÁS KÖZREMŰKÖDÖTT: DOBOZI PÁLMA, HORVÁTH ZSANETT, PAPP ZSOLT, ROVÓ ATTILA, SUHAJDA ZOLTÁN MAGYAR HÍRLAP , 2006. JÚNIUS 1., CSÜTÖRTÖK Másfél ezer minisztériumi embert bocsátanak el Egy éven belül több mint kétezer fős minisztériumi elbocsátás lesz - mondta kormányzati reformtervei kapcsán a kormányfő. A tárcák irányítókból végrehajtókká válnak, a döntések java pedig ezentúl két, a miniszterelnök által felügyelt testületben születik. JOÓ HAJNALKA Egy elefánt falatonkénti bekebelezéséhez hasonlította tegnap a miniszterelnök azt a kormány előtt álló lépéssorozatot, amelynek eredményeképp jövő év végére befejeződhet a kormányzati szerkezet reformja. A költségcsökkentés és az átláthatóság jegyében végzendő átalakítás egyik legkézzelfoghatóbb mutatója az a több mint kétezer fős apparátusbeli elbocsátás lesz, amely a tárcák személyi állományának több mint hatvan százalékát adó kiszolgálószemélyzet létszámát hivatott ésszerűsíteni. A mintegy 7500 fős állomány húsz százalékától, 1300-1400 dolgozótól a kormányfő ígérete szerint még az év végig megválnak, így a 2007 elejére tervezett újabb tíz százalékos leépítéssel együtt a jelenlegi harmadára csökkenhet a minisztériumok apparátusa. A mostanáig intézményenként végzett járulékos feladatokat az átalakítással egy közös kormányzati szolgáltatóközpontba telepítik, amely az eddiginél nemcsak olcsóbban, de ellenőrizhetőbben is végzi majd a tárcák pénzügyi, számviteli, emberi erőforrással, informatikával és vagyonkezeléssel kapcsolatos feladatait, a minisztériumok pedig eredeti tevékenységeikre, a törvényelőkészítésre, a hatósági és az intézményi felügyeletre koncentrálhatnak a jövőben. A háttérműködés mellett megváltozik a döntés-előkészítés folyamata is. Ezt a minisztériumok helyett gyakorlatilag teljes egészében két, a kormányfő felügyelte testület, egy stratégiai tervezésért felelős államreform-bizottság, illetve egy hétfős fejlesztési kabinet veszi át. A testületek irányítói közé külső szakértőket, üzletembereket kér fel Gyurcsány Ferenc, egyetlen politikus van közöttük, az emberi forrásokért felelős Magyar Bálint. A forráselosztást is érintő átalakítás nyomán a fejlesztési pénzeket a jövőben nem intézményeként osztják szét, hanem a forrásokért a tárcavezetőknek kell megküzdeniük. Egyetlen minisztériumnak sem lesz önálló döntési jogköre, hanem az összkormányzati akaratnak megfelelve, együtt kell működnie a többiekkel. A reformok végrehajtására személyes garanciákat is kér a kormányfő: miniszterjelöltjeinek - mint mondta - egytől egyig írásban kell nyilatkozniuk év végéig szóló vállalásaik teljesítéséről. A jövőbeli biztos tárcavezetők közül tegnap Kóka János, Molnár Lajos és Veres János járt Gyurcsány Ferencnél, és Szekeres Imre is, akit lehetséges honvédelmi miniszterként emlegettek. ■ Kuncze Gábor pártelnök a liberális miniszterekkel: Molnár Lajos, Kóka János és Persányi Miklós Kóka karcsúsítást, Persányi fejlesztést tervez Az SZDSZ kormányzati szerepvállalásának értelme, hogy különböző területeken megszülessenek az átalakító intézkedések - jelentette ki Juncze Gábor. Az SZDSZ elnöke tegnapi sajtótájékoztatóján azt mondta, annak ellenére, hogy nem az SZDSZ irányítja majd az oktatási tárcát, a Magyar Bálint által elindított reformnak folytatódnia kell. Kóka János gazdasági miniszter a következő négy év feladatairól azt mondta, csökkenti minisztériumának létszámát, első lépésben 25, hosszú távon ötven százalékkal. Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter szerint a következő néhány év a fejlesztések időszaka lesz. Példaként említette a Duna, a Tisza és mellékfolyóik gátjainak a megerősítését, valamint a főváros csatornázási helyzetének és megfelelő minőségű ivóvízzel való ellátásának megoldását. MM