Magyar Hírlap, 2006. június (39. évfolyam, 127-151. szám)

2006-06-01 / 127. szám

4 A NAP TÉMÁ­JA ' BELFÖLD Londonban már búcsúztatják a 2010-es magyar eurót A magyar kormány új, 2010-nél ké­sőbbi eurócsatlakozási céldátumot fog bejelenteni - állítják Londonban a feltörekvő piacok elemzői, s erre abból következtetnek, hogy a ked­den közzétett kormányprogramban nem szerepel az eddig ismert 2010- es időpont. A szakértők nemcsak ezt­­hiányolják, hanem a számszerű költségvetési terveket is. A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befek­tetési és elemző részlege szerint a beterjesztett program a következő négy év reformterveinek általá­nos útmutatója, és nem részlete­zi, hogy az államháztartási hiány miképp fog 2008-ig a GDP-érték maastrichti feltételekben előírt há­rom százalékára csökkenni a cég ál­tal az idei évre várt több mint nyolc százalékról. Az elemzők szerint a tervezett deficitcsökkentés zöm­mel a korábban már jóváhagyott adócsökkentések feladásából ered majd. A program szerint az euró meghonosítása a gazdasági fejlődés eszköze, és nem a gazdaságpolitika célja, s ebből a JP Morgan elemzői arra következtetnek, hogy a kor­mány be fogja jelenteni a 2010-es céldátum halasztását. A Goldman Sachs befektetési csoport londoni részlege szerint is általános és meglepetések nélküli a kormányprogram, ezért továbbra is kérdéses, hogy a tűzoltó jellegű be­vételnövelő lépések után a kormány miként tudja majd csökkenteni a kiadásokat. A politikai ciklus má­sodik felére várt bérnövekedés és adócsökkentés a későbbi költségve­tési lazításra utal. A Goldman Sachs is kiemeli, hogy a programban nem szerepel az euró 2010-es bevezetése. A Dresdner Bank londoni befek­tetési és elemző részlege szerint a befektetői közösségben valószínű­leg csalódást kelt, hogy a program­ban nem hangzottak el konkrétu­mok a deficitcsökkentés módjáról és mértékéről. A Dresdner-elem­­zők szerint a céldátum elhagyása az euróbevezetési folyamat hivatalos késleltetésének előkészítésére utal. A Dresdner szakértői szerint a kor­mány a befektetői bizonytalanságot adóemelések és kiadáscsökkentések megfelelő törvénykezési program­mal alátámasztott kombinációjával tudná minimalizálni. A befektetők még hajlandók megvárni a részle­tek június 10-i ismertetését abból a meggondolásból, hogy a kormány­nak idő kell a reményeik szerint „ambiciózus és alapos költségvetési konszolidációs program” kidolgo­zására. ■ A kiadásokat csökkentenénk Az emberek többsége inkább a ki­adások csökkentésével mérsékelné a költségvetési hiányt, a bevételek növelését csak minden tizedik meg­kérdezett tartotta jó megoldásnak - derül ki a Marketing Centrum má­jus 12. és 16. között ezer ember meg­kérdezésével készült felméréséből. A válaszadók 56 százaléka a kiadás­­csökkentést támogatja, 11 százalék a bevételnövelést, míg 29 százalék mindkét megoldás azonos mértékű alkalmazását javasolja. A költségvetési egyensúly helyre­­állítására készített szakértői javasla­tok közül a legtöbben (28 százalék) az ötvenezer fős állami létszámleépítést tartják a legkönnyebben megvalósít­hatónak, utána az önkormányzatok számának a csökkentését említették (22 százalék), majd a közszféra bérei­nek a befagyasztását (12 százalék). A mindenkire kiterjedő gázár-tá­mogatási rendszert 29 százalék tar­taná fenn, 69 százalék csak a rászoru­lóknak adna kompenzációt. A tandíj bevezetését a megkérdezetteknek csak a 11 százaléka pártolná, azt vi­szont 37 százalék támogatná, hogy a felsőoktatásban tanulók valamilyen formában vállaljanak részt a kép­zési költségeikből, igaz, 57 százalék továbbra is az ingyenes felsőoktatás híve. A budapestiek kevésbé negatí­van viszonyulnak a hiánycsökkentő intézkedésekhez, mint a vidékiek. A pártállás szerint a bürokrácia leépí­tését és az önkormányzati rendszer ésszerűsítését illetően nincsenek nagy eltérések, a többi javaslat eseté­ben viszont a Fidesz támogatói köré­ben a legnegatívabb a vélemény. ■ MEGKÉRDEZTÜK Belyó Pál, az Ecostat igazgatója: Nem hiá­nyolom a kormányprogramból a költség­­vetési kiigazítás részletezését, szerintem lesznek konkrét lépések, ha megalakul a kormány. Tartalmilag helyénvalónak tar­tom az elképzeléseket, most a körvonalakat ismertetik. Az egyik fő irányvonal, hogy a ciklus felére teljesítik az euró bevezetésé­hez szükséges kritériumokat, bár a közös pénz dátumát nem említik. Igaz, hogy az adócsökkentési program le fog állni, de a szocialisták azt mondták a kampányban is: céljuk az adózás elviselhetőbbé tétele, de az elsődleges az államháztartási hiány helyre­­állítása. Az új kabinet azt csinálja, amit a brüsszeli bizottság elvár tőle. Ez ésszerű, normális dolog, és nem hiszem, hogy a kor­mányprogram miatt a vállalati szféra válto­zatlan bizalma elillanna. Lényeges elemnek tartom, hogy nem lesz reáljövedelem-csök­kenés, vagyis meg fogják találni azokat a csoportokat, amelyek nagyobb részt tud­nak vállalni a problémákból. Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Rt. elnöke: Két megközelítése lehet a kor­mányprogramnak. Az egyik szerint az el­képzelés négy évre szól, ezért nem a rövid távú kiigazításokat kell tartalmaznia. Mások felteszik a kérdést, hogy miért nincsenek benne a konkrét intézkedések. Ez álvita, hiszen néhány nap múlva kiderülnek a rész­letek. Személy szerint nem hiszem, hogy túl kellene értékelni a kormányprogram jelen­tőségét, hiszen a lényeg, hogy irányt adjon. Ilyen tervek után egyszerűen nem lehet nem belefogni a reformokba, de a pénzügyi kiigazítást az átalakításokkal együtt kell végrehajtani, különben elmúlik a kiigazítás hatása. Nagyon helyesen teszi a kormány, ha időben eltolja az adócsökkentési progra­mot. Annak idején az adóreform-bizottság szakmai véleményében is az állt, nincs lehe­tőség adócsökkentésre. Nem lehetetlen, de nagyon nehéz lesz idén megspórolni 350- 400 milliárd forintot. Legfontosabbak az in­tézményi reformok lennének, hosszú távon ezekkel lehet igazán pénzt megtakarítani. Elkerülhetetlen az adóemelés, de át kell ala­kítani a gázártámogatási rendszert is. ■ SZERKESZTETTE: ERDEI TAMÁS KÖZREMŰKÖDÖTT: DOBOZI PÁLMA, HORVÁTH ZSANETT, PAPP ZSOLT, ROVÓ ATTILA, SUHAJDA ZOLTÁN MAGYAR HÍRLAP , 2006. JÚNIUS 1., CSÜTÖRTÖK Másfél ezer minisztériumi embert bocsátanak el Egy éven belül több mint kétezer fős minisztériumi elbocsátás lesz - mondta kormányzati reform­tervei kapcsán a kormányfő. A tárcák irányítókból végrehajtók­ká válnak, a döntések java pedig ezentúl két, a miniszterelnök által felügyelt testületben születik. JOÓ HAJNALKA Egy elefánt falatonkénti bekebele­zéséhez hasonlította tegnap a mi­niszterelnök azt a kormány előtt álló lépéssorozatot, amelynek ered­ményeképp jövő év végére befeje­ződhet a kormányzati szerkezet reformja. A költségcsökkentés és az átláthatóság jegyében végzendő át­alakítás egyik legkézzelfoghatóbb mutatója az a több mint kétezer fős apparátusbeli elbocsátás lesz, amely a tárcák személyi állományának több mint hatvan százalékát adó kiszolgálószemélyzet létszámát hi­vatott ésszerűsíteni. A mintegy 7500 fős állomány húsz százalékától, 1300-1400 dolgozótól a kormányfő ígérete szerint még az év végig megválnak, így a 2007 elejére tervezett újabb tíz százalékos leépítéssel együtt a jelen­legi harmadára csökkenhet a mi­nisztériumok apparátusa. A mostanáig intézményenként végzett járulékos feladatokat az át­alakítással egy közös kormányza­ti szolgáltatóközpontba telepítik, amely az eddiginél nemcsak olcsób­ban, de ellenőrizhetőbben is végzi majd a tárcák pénzügyi, számviteli, emberi erőforrással, informatiká­val és vagyonkezeléssel kapcsolatos feladatait, a minisztériumok pedig eredeti tevékenységeikre, a törvény­előkészítésre, a hatósági és az intéz­ményi felügyeletre koncentrálhatnak a jövőben. A háttérműködés mellett megvál­tozik a döntés-előkészítés folyama­ta is. Ezt a minisztériumok helyett gyakorlatilag teljes egészében két, a kormányfő felügyelte testület, egy stratégiai tervezésért felelős állam­­reform-bizottság, illetve egy hétfős fejlesztési kabinet veszi át. A testüle­tek irányítói közé külső szakértőket, üzletembereket kér fel Gyurcsány Ferenc, egyetlen politikus van kö­zöttük, az emberi forrásokért felelős Magyar Bálint. A forráselosztást is érintő átala­kítás nyomán a fejlesztési pénze­ket a jövőben nem intézményeként osztják szét, hanem a forrásokért a tárcavezetőknek kell megküzdeni­ük. Egyetlen minisztériumnak sem lesz önálló döntési jogköre, hanem az összkormányzati akaratnak meg­felelve, együtt kell működnie a töb­biekkel. A reformok végrehajtására szemé­lyes garanciákat is kér a kormányfő: miniszterjelöltjeinek - mint mondta - egytől egyig írásban kell nyilat­kozniuk év végéig szóló vállalásaik teljesítéséről. A jövőbeli biztos tár­cavezetők közül tegnap Kóka János, Molnár Lajos és Veres János járt Gyurcsány Ferencnél, és Szekeres Imre is, akit lehetséges honvédelmi miniszterként emlegettek. ■ Kuncze Gábor pártelnök a liberális miniszterekkel: Molnár Lajos, Kóka János és Persányi Miklós Kóka karcsúsítást, Persányi fejlesztést tervez Az SZDSZ kormányzati szerepvál­lalásának értelme, hogy különbö­ző területeken megszülessenek az átalakító intézkedések - jelentette ki J­uncze Gábor. Az SZDSZ elnö­ke tegnapi sajtótájékoztatóján azt mondta, annak ellenére, hogy nem az SZDSZ irányítja majd az oktatási tárcát, a Magyar Bálint által elindí­tott reformnak folytatódnia kell. Kóka János gazdasági miniszter a következő négy év feladatairól azt mondta, csökkenti minisztériumá­nak létszámát, első lépésben 25, hosszú távon ötven százalékkal. Persányi Miklós környezetvédel­mi miniszter szerint a következő né­hány év a fejlesztések időszaka lesz. Példaként említette a Duna, a Tisza és mellékfolyóik gátjainak a meg­erősítését, valamint a főváros csa­tornázási helyzetének és megfelelő minőségű ivóvízzel való ellátásának megoldását. MM

Next