Magyar Hírlap, 2006. július (39. évfolyam, 152-177. szám)
2006-07-24 / 171. szám
MAGYAR HÍRLAP , 2006. JÚLIUS 25., HÉTFŐ BELFÖLD Nyilvános összecsapás Verespatak miatt Viharosnak ígérkezik a mai közmeghallgatás a romániai Verespatakon. Először állnak a lakosság elé az aranybánya tervezői és beruházói. Minden bizonnyal viharosan alakul a mai délután az erdélyi kisvárosban. Úgy tudjuk, a közmeghallgatás résztvevői nemcsak információszerzésre, hanem az aranytermelés elleni tiltakozásra is fel kívánják használni a rendezvényt. A Greenpeace mellett más román, magyar és nyugat-európai zöld szervezet is demonstrációra készül. Várhatóan nemcsak a környezetvédők, hanem a beruházás támogatói is mozgósítják erőiket. Minden bizonnyal jelen lesznek a bányanyitást különféle okokból támogató lakosok is. A mai verespataki (illetve az augusztusi szegedi) közmeghallgatás az aranybánya engedélyezési eljárásának egyik legfontosabb eleme. A hatóságokhoz eljuttatott vaskos környezetvédelmi hatástanulmány elkészülte után most először állnak nyíltan az aranybányát működtetni kívánó kanadai Rosia Montana Gold cég képviselői, valamint az aranybányát tervező műszaki szakemberek a lakosság elé. A közmeghallgatáson először a beruházók, a műszaki szakértők ismertetik terveiket, majd válaszolnak a jelenlévők kérdéseire. A várható szélsőséges indulatok miatt minden bizonnyal a rendőrség is nagy erőkkel lesz jelen Verespatakon. A következő hasonló szembesítést Szegeden tartják augusztus elején. A magyarországi helyszín kiválasztása nem véletlen. Hat éve a verespatakihoz hasonló technológiával működő nagybányai Aurul ciánszennyezéssel kis híján örökre tönkretette a Tiszát. Annak idején éppen Szegeden siratták el a haldokló folyót. Magyarországon javában tart a hatástanulmány elemzése, egy hónapig lehet még észrevételeket tenni. Továbbra is van esély arra, hogy törvényes eszközökkel megakadályozzuk a kockázatos beruházást - mondta a múlt héten Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, amikor viszszautasította a Greenpeace által neki vásárolt egy négyzetméteres verespataki földterületet. A zöldszervezet ezzel a szimbolikus ajándékkal kívánta felhívni a kormány és a miniszterelnök figyelmét a verespataki veszélyre. SZÁJ Az erdélyi település ma már szinte lakatlan. Ma visszatérhetnek azok is, akiket kivásároltak FOTÓ: MH A vártnál kevesebb riasztás a mentőknél Hőségrekord a fővárosban, szélvihar okozta halálos baleset Hajdúszoboszlón, jégeső Debrecenben. A kánikulát jól bírtuk, nem volt túl sok dolguk a mentőknek. A felfrissülést hozó helyi vihargócok azonban nagy megpróbáltatást jelentettek. GAÁL ZOLTÁN Kevesebb riasztás futott be a hét igén a mentőszolgálatokhoz, mint amire az aggasztó kánikulai előrejelzések alapján a szakemberek számítottak. Pedig szombaton megdőlt a budapesti napi melegrekord. A fővárosban 36,5 Celsius-fokot mértek, fél fokkal többet, mint a korábbi csúcstartó 1998. július 22- én. Miskolcon egy idős férfi szíve leállt a hőségben. Újraélesztették, majd mentőhelikopterrel kórházba szállították. Golopencza Pál, a fővárosi mentőközpont szoglálatvezető főorvosa lapunknak azt mondta, szombaton kétszázhúsz alkalommal vonultak ki járműveik. Ez húsz százalékkal több, mint egy átlagos hétköznap, viszont nem tekinthető kiugróan magas számnak. Vasárnap ennél is kevesebb, az átlagot alig meghaladó riasztás érkezett. Tömeges baleset sehol sem történt. Szombaton a közúti balesetek adták a legtöbb munkát Budapesten. Gyakorta hívták gázolásokhoz, ütközésekhez a mentőket. A vasárnap mentős szemmel nézve szinte eseménytelenül telt Néhány utcai rosszulléthez hívták őket, de azok nem írhatók egyértelműen a hőség számlájára - mondta a főorvos. Ahhoz képest, hogy hétvégén mennyien keresték fel a fürdőket, a medencék környékén sem történt súlyosabb baleset. Csak az egyik fővárosi strandon sérült meg egy vendég csúszdázás közben. A melegben megromlott ételek miatt sem történt megbetegedés. A hétvégén inkább a forróságot rövid időre megszakító viharok, zivatarok, felhőszakadás és jégeső okozta a legtöbb gondot. Egy 33 éves nő meghalt, amikor a hajdúszoboszlói repülőtéren a szombati viharban összedőlt egy cirkuszi sátor. Egy világító transzparens a várakozókra zuhant, és a nőt áramütés érte. A mentősök egy órán keresztül próbálták újraéleszteni, sikertelenül. Debrecenben fákat döntött az útra a szél, egy ház is megsérült. A szombati vihar jégesőt is hozott. A főváros XVII. kerületében szombaton az utcán hömpölygött a víz, mert a csatornahálózat nem tudta elnyelni a csapadékot. Szombaton a vihar leszakította a felső vezetékeket a Budapest-Miskolc és a Budapest-Debrecen vasútvonalakon. A vonatok húsz-negyven perces késéssel jártak. Egyes vonalakon továbbra is korlátozzák a sebességet, mert a melegben deformálódott a sínpálya. A környzetvédelmi tárca a talaj közelében növekvő ózonkoncentráció veszélyére hívta fel a figyelmet. Elképzelhető, hogy a tartós meleg miatt eléri azt az értéket, amely felett az arra érzékenyeknél panaszok léphetnek fel. A délutáni órákban szem-, orr- és toroknyálkahártya-irritációt, köhögést, fejfájást okozhat a jelenség. Azokon a területeken, ahol a levegő ózontartalma meghaladja az előírt küszöbértéket, az illetékes önkormányzat ezt bejelenti, majd folyamatosan tájékoztatja a lakosságot az ózonszint alakulásáról és a szükséges intézkedésekről. ■ Bírták az emberek a meleget, károkat a vihar okozott fotó: hegedűs marta Fellebbeztek a balatonlellei homokplázs bontása ellen Milliókért alakítottak ki az idén Balatonlellén egy homokos strandot. A fürdőzők rajonganak érte, a környezetvédelmi miniszter kék zászlóval jutalmazta, a környezetvédelmi hatóság viszont szabálytalan építés miatt elrendelte a bontását. SZILÁGYI A. JÁNOS A homokos fövennyel a tengert idézi a balatonlellei fizetős strand. A nyaralók szeretik, mégis - jelen állás szerint - csak a nyár végéig maradhat meg a homokos part, mert a lidó szabálytalanul, az engedélyektől eltérően készült. A Lelle SPC Rt. eredetileg kikötő építésére kapott engedélyt, majd a lellei polgármester közbenjárására azt is jóváhagyták, hogy a helyi szabad és a fizetős strandon terítsék le a mederkotráskor kiemelt homokot. A fizetős strand új partja a nyár elejére elkészült. Szép lett, a környezetvédelmi miniszter alig egy hónapja a legjobb fürdőhelyeknek járó kék szalaggal jutalmazta. A hivatalos átadás után azonban kiderült, hogy a part az engedélytől eltérően épült. A partvédő mű felső pereméig töltötték a homokot, csökkentve ezzel a medret. „Ez a Balaton-törvény értelmében szabálytalan. Nem lehet a tó területét semmilyen megfontolásból csökkenteni” - mondta lapunknak Marsovszky István, a Közép-dunántúli Vízügyi Felügyelőség igazgatóhelyettese. A hatóság szabálysértési feljelentést tett az ügyben, és kötelezte a beruházót az eredeti mederállapot visszaállítására. Annyi engedményt azért tett, hogy csak a strandszezon után kell elvégezni a munkát. Ezenkívül módosították a korábban kiadott engedélyt, és megtiltották a szabad strandon homok elhelyezését. A hatóság azt is vizsgálja, hogy okozott-e környezetkárosítást a szabálytalan feltöltés. A beruházó cég információink szerint fellebbezett a vízügyi felügyelőség döntése ellen. Nagyné Vas Éva, a Lelle SPC igazgatósági tagja szerint nincs ok a mederfeltöltés lebontására, a homok egy részét a hullámzás magától is visszamossa. A cégnél a magasabb feltöltést azzal indokolták, hogy az engedélyezési időszakban alacsonyabb volt a tó vízszintje. Kenéz István, Balatonlelle független polgármestere is kifogásolja a felügyelőség eljárását. Szerinte mindenki jól járt a part átalakításával, nem az esetleg hibázó beruházót, hanem a nyaralókat bünteti a hatóság a homokos part lebontatásával. A felügyelőség szerint azonban hamis ez az érvelés: nem lehet önkényesen eltérni az engedély előírásaitól, s jogalkalmazóként nincs is módjuk mérlegelni. Sok a hasonló szabálytalanság a Balaton-parton, több esetben töltötték fel a parti telektulajdonosok illegálisan a tómedret, és sokan építettek stéget engedély nélkül. „Rendet akarunk tenni a tó körül, ezt csak következetes fellépéssel tehetjük meg” - mondta Marjoszky István. Szeptemberig biztosan lesz homokos strand Lellén. ■ 5