Magyar Hírlap, 2007. január (40. évfolyam, 1-26. szám)

2007-01-02 / 1. szám

— belföld hírek Erdő: fontos a munka méltóságának megőrzése Hálaadó szentmisét mutatott be Erdő Péter bíboros a Szent Ist­ván-bazilikában szilveszter este. Az esztergom-budapesti bíboros prímás a Szent Család vasárnap­ján a nevelés és az istenben való hit fontosságát emelte ki prédi­kációjában. Úgy fogalmazott: a békés családok által erősödik iga­zán egy nemzet. (hírtv) A „legek" évének nevezte 2006-ot Szili Katalin A házelnök szerint a rendszervál­tás óta talán a legizgalmasabb és egyben legnehezebb év volt 2006, és egyben a legérzelemdúsabb is, 1956 ötvenedik évfordulója miatt. Úgy fogalmazott, felszínre hozta mindazokat a problémákat, ame­lyek az elmúlt 17 év alatt a társa­dalomban szunnyadtak. Remé­nyét fejezte ki, hogy a 2007-es év kicsit higgadtabb, megfontoltabb lesz. (mti) Lemondatná a Fidesz Lamperth Mónikát A Fidesz visszavonatná a megyei közigazgatási hivatalok régiós át­alakításáról szóló kormányrende­let, és lemondatná Lamperth Mó­nika területfejlesztési minisztert. Répássy Róbert szerint ugyanis a hivatalokról a kétharmados ön­­kormányzati törvény rendelkezik, ezt a kormánydöntés tizenöt pon­ton sérti, és alkotmányellenes is. Nyakó István, az MSZP szóvivője arra hívta fel a figyelmet, hogy decemberben nem kormányren­delet, hanem törvény született a hivatalok átalakításáról. (mh) EGY MONDATBAN A dolgozók heti munkaidejének emelésével ellensúlyozza a MÁV a megszorításokat a vasúti szak­­szervezetekkel aláírt átfogó meg­állapodásban, így a mozdonyve­zetőknek két órával kell többet dolgozniuk, a többieknek pedig eggyel. (hírtv)­­ Jelenlegi formájában megszű­nik az éves bérlet a Fővárosi Állat- és Növénykertben a meg­szorítások miatt; eddig a tízezer forintos bérlettel az év minden napján fel lehetett keresni az in­tézményt. (mti) Szilveszterre virradóra kifosztot­ták a római­ katolikus templomot a Komárom-Esztergom megyei Vértesszőlősön, a tolvajok a temp­­lompénzt - mintegy harmincezer forintot - akarták elvinni; isme­retlen tettes ellen indult eljárás. (független hírügynökség) Gázrobbanás történt a Jász- Nagykun-Szolnok megyei Ken­deres egyik családi házában; egy férfi súlyosan megsérült, az épü­let lakhatatlanná vált. (mti) Kerékpáros ütközött tegnap délután Kiskunfélegyházán egy védett útvonalon haladó autóval; a hetvenéves biciklist súlyos fej­sérüléssel szállították a karcagi kórházba. (mti) _____________________MAGYAR HÍRLAP­­ 2007. JANUÁR 2., KEDD rovatvezető: Kiss L. György, e-mail: kiss.l.gyorgy@magyarhirlap.hu Nehéz évre számít Sólyom László A társadalmat uraló politikai megosztottságot nevezte az or­szág egyik legsúlyosabb bajának Sólyom László köztársasági el­nök. A legfőbb közjogi méltóság újévi beszédében több figyelmet kért a gyermekeknek. Tisztelt Honfitársaim! Nehéz évet hagytunk magunk mögött, és nehéz év áll előttünk. Mégis azt kívánom, legyen mindnyájunknak boldog az új esztendő. A tavalyi év sok mindent felszínre hozott. A tapasztalatok ke­serűek voltak, de lehetőséget kínál­nak helyzetünk tisztázására. A vá­lasztások után mindenki megtudta, hogy az állam nem képes jóléti szol­gáltatásait fenntartani. A szigorítás elkerülhetetlen. Ám azt a tanulságot is le kell vonni, hogy a politika sem maradhat változatlan. A történtek figyelmeztettek arra, hogy a politi­kának is vannak erkölcsi korlátai. Első pillantásra úgy tűnhet, minden maradt a régiben. A társadalmat uraló pártpolitikai megosztottság az ország egyik legsúlyosabb gondjává vált. Ebben a közegben nehéz a tör­ténteket tárgyszerűen értelmezni. Szinte lehetetlen a mindenkit érintő politikai kérdéseket tisztázni. Nem folyhat valódi vita még szakmai ügyekben sem. Lehet-e ilyen körül­mények között változást várni, és remélni, hogy mégiscsak lehet más a politika? Hogy nemcsak a pártok, a politikusok pillanatnyi hatalmi ér­dekei, hanem a hosszabb távú szem­pontok, az autonóm vélemények is szóhoz jutnak a politikában? Igenis, lehet más a politika. A megrázkódtatás után helyre kell állí­tani a közbizalmat. Ez nem épülhet a mesterségesen szított és fenntartott megosztottságra. A bizalom alapja a kölcsönösség, a kölcsönös megbecsü­lés a politika és a társadalom között. Úgy is mondhatom, az elvárások egyensúlya. Mit vár el polgáraitól az állam, amely megszorításokra kény­szerül? És mit vár el az emberektől a felelős kormány? Bizony, a kormány elvárja a belátást, sőt az együttmű­ködést. Emelkedettséget kér, felelős állampolgári magatartást. Azt, hogy az emberek saját közvetlen érdekei­ken, életszínvonaluk romlásán emel­kedjenek felül, hozzanak áldozatot az ország érdekében. De hiszen akkor a választópolgár is hasonló emelkedettséget követel­het meg a pártoktól, az Országgyű­léstől, a kormánytól. Nem az adok­­kapok politikai színházat, hanem komolyságot és odafigyelést. Part­neri viszonyt és tiszteletet. A válasz­tópolgár ugyanis nem puszta eszköz a hatalom megszerzésére, hanem a hatalom forrása. És amikor a polgár erkölcsi emel­kedettséget követel a politikától, egyben részvételi igényét is megerő­síti. Ennek pedig alapfeltétele a tájé­kozottság. Mindenekelőtt világosan látnunk kell, mik a célok, milyen út vezet oda, mi a menetrend, és mik az alternatívák. Ehhez a szakmák és civil szerveződések véleményét is érdemben mérlegelni kell. A közbizalom felépülése azért sem lehetetlen, mert a pártpolitikai megosztottság - amely ma oly sok embert elvakít - mégsem gyökere­zik mélyen. Felmérések bizonyítják, hogy honfitársaink az életüket ve­zérlő, a tartásukat adó értékekről egyformán vélekednek, tekintet nél­kül arra, hogy egyébként jobb- vagy baloldalinak tartják-e magukat. Jobb- és baloldaliak, a kormánypár­tiak és az ellenzékiek közül ugyan­annyian - méghozzá sokan - tartják fontosnak a családot, a gyermekvál­lalást, a gyermekek jó neveltetését és a biztonságot. Mindkét oldalról hajszálra ugyanannyian büszkék arra, hogy magyarok. Ugyanígy egy­öntetűen vallják az alapvető erkölcsi értékeket is. Ez pedig azt jelenti, hogy az or­szág alapjában véve egységes, hiszen életcéljaink közös értékeken alapul­nak, ugyanazt értjük jón és rosszan. És ha így a leglényegesebb dolgok-Budai Bernadett, a Vision Consulting elemzője. A beszéd azt a törekvést közve­títette, amely eddig is jellemezte Sólyom László szerepléseit: egy újfajta elnöklés imázsának a megteremtése, az új utakat kereső elnök képének kommunikálása. A tartalmat illetően azonban már nem fe­dezhetünk fel semmi rendkívülit, még ha az óévbúcsúztató beszédeknek nem is ez a céljuk. Sólyom László ezúttal különösen ügyelt az egyensúlyra, hogy mindkét ol­dalnak megmondja a magáét, han egy nyelvet beszélünk, meg kell hogy értsük egymást az ország dol­gaiban is. Egy közösség vagyunk az or­szágon belül, de egy közösséget alkot a magyar nemzet egésze is. A mai naptól Románia az Euró­pai Unió tagja lett, így a magyar nemzet túlnyomó része - több mint tizenkétmillióan - immár ugyan­azon közös politikai, gazdasági és jogi térség része. De természetesen a most még kívül maradt félmillió magyarral is valljuk a közösséget, és azokkal is, akik szerte a világban megtartják magyarságukat. Az unió hatalmas teret nyit, ahol különböző nemzetek élnek együtt, hol éles nyelvi és kulturális hatá­rokkal, hol egymásba ékelődve, hol vegyesen. Egy ilyen nyitott térben nyitott szívvel kell lennünk egymás iránt, ismerve és megértve a másik nemzet fiait. Minden magyar sze­retheti a Kárpát-medence egészét, minden tájat, ahová történelme és kultúrája köti. És hasonlóan érezhet az összes itt élő nép. Közös értékeinkhez hozzátart­­­zik a szolidaritás a szegényekkel. Az állam ugyan visszavonulhat, de a szegénység ott marad. Ezért a szociális felelősség intézményeinek át kell rendeződniük. Méltányos, hogy azok, akik a rendszer előnyeit élvezik, abból gazdagodtak meg, támogassák ugyanazon rendszer elesetteit. Gondoljuk meg, a világ jövőjét is az határozza meg, képesek lesznek-e a gazdag országok méltá­nyosan viselkedni a világ nélkülöző részével. Közös értékeink között mindenki első helyen említi a családot és gyer­mekeket. Forduljunk a gyermekek felé! Ők gazdagítanak minket a re­ménnyel. Értük érdemes áldozatot vállalni. Holnap ők lesznek Magyar­­ország. Ezért most, amikor megismét­lem minden magyarhoz és az ország minden lakosához intézett újévi jó­kívánságaimat, külön is sok örömöt és sok erőt kívánok a szülőknek, a családoknak! ■ ! MEGKÉRDEZTÜK Fricz Tamás politológus: Sólyom László az állampolgárok szemszögéből érvelt újévi beszédében, ebben mély kritikát fogal­mazott meg az egész politikai elittel szem­ben. A köztársasági elnök most újra kiállt amellett, hogy erkölcsi, morális válság van az országban. A beszédből kiderült, 2007- ben valaminek biztosan történnie kell, hi­szen a morális válságot fel kell számolni. Az államfő szavaiból kiderült, nemcsak a kormányzat várhat el önfeláldozást a tár­sadalomtól, hanem ez fordítva is igaz. Áldozatvállalásra, szolidaritásra szólított fel az államfő fotó: mti - Kovács tamás Tele van a vérraktár - mobilon riasztják a donorokat 2006-ban elegendő vérkészlet volt az ünnepek alatt az országos raktá­rakban. Morzsányi Éva, a Magyar Vöröskereszt főtitkára elmond­ta, hogy karácsony előtt, illetve a két ünnep között sokan mentek el vért adni. Tartottak az ünnepektől, mert korábban ilyenkor még a leg­hűségesebb donorok is szabadságra mennek. A szükséges vértartalékok összegyűjtésében nagy segítséget jelentett az egyházak és a különbö­ző karitatív szervezetek közremű­ködése is. Az Országos Vérellátó Szolgálat főigazgató-helyettesétől, Hoffer Izabellától megtudtuk: nem volt okuk az aggodalomra, hiszen a raktárakban megnyugtató meny­­nyiségű vér és vérkészítmény volt. Szerinte az év utolsó napján több mint tízezer egységnyi vér volt a polcokon. A főváros a legnagyobb vérfelhasználó, de a véradási kedv itt a legalacsonyabb, a vérkész­let kétharmada az ország kisebb településein gyűlik össze. A fel nem használt mennyiséget néhány napon belül pótolni kell, mert csak legfel­jebb néhány napig lehet tárolni. Ha­zánkban csaknem háromszázezer rendszeres donort tartanak számon, akik évente összesen 450-500 ezer­szer adnak vért. A kiegyensúlyozott ellátás érdekében a közelmúltban két újítással is próbálkozott a Vö­röskereszt. A nyár végén állították üzembe a véradókamiont, amellyel az ország bármely pontján bármikor szervezhetnek véradást. A másik az SMS-riasztás, ennek során sürgős esetben mobiltelefonon értesítik a rendszeres donorokat. Legközelebb holnap várják a véradókat Szent­endrén. SZJ

Next