Magyar Hírlap, 2007. március (40. évfolyam, 51-76. szám)

2007-03-01 / 51. szám

­—a nap témája­— ___________MAGYAR HÍRLAP­­ 2007. MÁRCIUS 1., CSÜTÖRTÖK szerkesztő: Pintér Attila, e-mail: naptema@magyarhirlap.hu Kérdés: magyar pesszimizmus TÉMA: AZ ÚJ TAGÁLLAMOK TAPASZ­TALATAI AZ EURÓPAI UNIÓBAN Több szempontból is rosszabb­nak ítélik saját helyzetüket a magyarok, mint uniós társaik. Egy nemzetközi felmérésben az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozó országok polgárait kérdezték életviszonyaikról. A GfK csoport három éve végez reprezentatív felméréseket az Eu­rópai Unió azon államaiban, ame­lyek a 2004-es bővítéskor lettek a szervezet tagjai. A legújabb felmé­résből kimaradt Litvánia, így most csak kilenc ország közvéleményét szondázhatták a kutatók. A kérde­zőbiztosok arra voltak kíváncsiak, hogyan befolyásolta a polgárok éle­tét az uniós csatlakozás, változott-e egyebek mellett a biztonságérzetük, miként vélekednek az egészségügyi ellátás színvonaláról, hogyan látják a külföldi munkavállalás lehetősé­gét az unió más tagországaiban. Mindegyik új tagállamban romlottak a munkahelyek megőr­zésére vonatkozó kilátások. A csatlakozáskor az új tagállamok polgárai közül minden tizediket aggasztotta munkahelyének jövője. Az új felmérés szerint az aggódók aránya átlagosan 37 százalékra ug­rott. Magyarországon a legrosszabb az emberek várakozása: 66 százalé­kuk szerint romlott a foglalkoztatás biztonsága az európai uniós csatla­kozás óta. A kilenc ország polgárainak csak­nem a fele (43 százalék) nem tapasz­talt romlást az egészségügyi ellátás színvonalában. Sőt 2005 óta 12 szá­zalékról 19 százalékra nőtt azoknak az aránya, akik javulásról számoltak be. Kivéve Magyarországot. Ná­lunk a megkérdezettek 57 százaléka romlásról számolt be a csatlakozást megelőző időszakhoz képest. A ne­gatív fordulat 2005-ben következett be, ekkor egy év alatt 24 százalékkal lettek többen azok, akik rosszabb körülményeket tapasztaltak ágaza­tukban. A külföldi (unión belüli) mun­kavállalás lehetőségét a többség Magyarországon is pozitívan ítéli meg, de az összes ország átlagá­nál még mindig kisebb arányban. A „kilencek” átlaga 2004 óta 58 százalékról 68 százalékra emelke­dett, idehaza ugyanezen időszak alatt ez az arány 37 százalékról 54 százalékra nőtt. A külföldi tanulás lehetőségét sem ítéljük meg túlsá­gosan pozitívan: az ebben lehető­séget látók aránya 42 százalékról emelkedett 56 százalékra, szemben az átlaggal, amely hatvan százalék­ról 71 százalékra nőtt. Az életszínvonal megítélésében nagy a szórás a kilenc állam polgá­rai között. Minden negyedik ember látja úgy, hogy az EU-tagság javított az életszínvonalán. Magyarorszá­gon ebben is ellentétes tendencia érvényesül: 2005-ben a megkérde­zetteknek még csak a 47 százaléka érezte életszínvonalának romlását, ez az arány egy év alatt drámai mó­don, húsz százalékot nőtt. Magyar­­országon a polgárok 67 százaléka érezte úgy, hogy rosszabbul él azóta, hogy az Európai Unió tagja lettünk, míg az átlagos arányszám mindösz­­sze 34 százalék. Mi, magyarok a jövőbe is kevésbé reménykedve tekintünk. Ezt tükrözi a felmérés azon része is, amely öt év­re előre prognosztizálta a résztvevők várakozásait. Átlagosan az emberek 38 százaléka reméli, hogy színvona­lasabb lesz az egészségügyi ellátás, nálunk ez az arány csak 17 százalék. Az életszínvonal növekedésére az összes megkérdezettek 39 százaléka számít, a magyarok közül ellenben csak 22 százalék reméli. ■ ________________­ MEGKÉRDEZTÜK Tamás Pál szociológus, az MTA Szociológiai Kutatóintézetének igazgatója. A magyarok minden bizonnyal azért látják negatívan a múl­tat és a jövőt, mert az országban most rossz idők járnak, a kormányzat pedig még ijesztget­te is az embereket. Ilyen helyzetben természe­tesnek mondható, hogy a lakosság pesszimis­ta. Romlottak az Európai Unióval kapcsolatos várakozások is, ez azzal lehet összefüggésben, hogy mostanában az unió is negatív képet su­gároz magáról. Azt üzeni Európának, hogy baj van, például nem sikerült elfogadtatni az unió alapokmányát, az európai alkotmányt. A ha­zai lakosság csalódottságában közrejátszik az is, hogy Brüsszel sok pénzt ígért a csatlakozó országoknak. Noha ehhez a pénzhez valóban hozzá lehet férni, de sokan úgy gondolhatják, hogy nem is lesz olyan egyszerű megszerez­ni, mint azt korábban gondolták. Mindezek mellett úgy vélem, hogy a sokat emlegetett „magyar pesszimizmus" csak nagyon kis mér­tékben befolyásolta a szóban forgó felmérés eredményeit, az adatokból inkább az aktuális hangulat olvasható ki. Az Európai Unió döntéshozói évtizedek óta mérik, hogyan változik a polgárok véleménye Az Európai Bizottság szintén mé­ri, hogyan változik az Európai Unió polgárainak a véleménye. Az Eurobarometer-felmérések 1973 óta szondázzák az emberek vélekedését a legkülönfélébb témakörökben. A legfrissebb adatok 2006 második félévéből származnak. Életszínvonal A legtöbb boldog ember Svédország­ban él, de a dánok, a hollandok és a finnek sem panaszkodhatnak. A hu­szonhét tagországban a kérdés meg­ítélésében nincs érzékelhető eltérés a nemek között. Magyarországon ellenben majdnem tíz százalékkal több a boldog férfi, mint a boldog nő. A politikai beállítottság is hat közér­zetünkre. A magukat jobboldalinak vallók 47 százaléka, a baloldali né­zeteket vallóknak pedig több mint a fele elégedett az életével. Munkahelybiztonság Az, hogy valaki hosszú távon biztos­nak véli a munkahelyét, független a munkanélküliség nagyságától. Az Eurobarometer mérései szerint tíz europolgárból nyolc hisz abban, hogy tartósan megmaradhat állá­sában. A munkahely megtartásába vetett bizalom jelentősen nőtt Lett­országban (75 százalékról 87 száza­lékra) és Litvániában (60 százalék­ról 73 százalékra). Egészségügy Az egészségügyben tapasztalható problémák az uniós polgároknak csupán a negyedét foglalkoztatják. Az észt és az ír lakosságot jobban izgatja a kérdés, az embereknek több mint a fele aggódik az ellá­tás színvonala miatt. Hazánkban szintén hasonló mértékben gon­dolják azt, hogy romlott az ellátás minősége. A hazai egészségügyi reform is közrejátszhatott abban, hogy idehaza a tavaly megkérde­zetteknek csupán a harmada volt borúlátó. Cipruson a legkedvezőbb az egészségügy megítélése; az em­berek harmada gondolja úgy, hogy a belépés óta javult az ellátás mi­nősége. Munkamegosztás A munkát vállaló nők - ha olyan férfira vágynak, akivel a házimun­kát is megoszthatják - lehetőleg­­ Görögországban keressenek párt maguknak. Nincs még egy olyan európai ország, ahol a férfiak eny­­nyire irtóznának a házimunkától. A görög férfiak sem a főzésben, sem a vasalásban nem remekelnek. Leg­többet a dán és a finn háziasszonyok „pihenhetnek”, őket teendőik ellá­tásában a férjek 17, illetve 14 száza­léka segíti. ■ Ans 3451588 THAIFÖLD 24Q100 250900 2007. március 11-23. (13 nap/10 éj) WU Ft/fő 4^9 510U Ft/fő I­­ .JKI RePula Hole!­4‘ .reggeli, városnézés Bangkokban, magyar idegenvezető a „ szeren a-. ..*›•~ tamuntxu apnMkoi imnségeket - az északkeleti országrész kivétele- I vízhőmérsékletek I B Európa időjárása­­­vel­­ kevesebb eső esik Néha előtűnik a Duna...............................................5-6 °C AjH­­HPVParlal Athén............................18 °C....... napos Csütörtökön kevesebb eső Nap Megélénkül, gyakran megerősödik Tisza............................................3-4 °C xc Berlin_____________10 °C.......záporok . . a délnyugati szél. A jellemző hőmérséklet Balaton________________________5°C ujjuk a. a Bécs----------------------13°C— változó­s k°rá délutánra 13, péntek reggelre 8 fok Velencei-tó___________________5°C Brüsszel------------------11°C........változó Cl__köré várható. Fertő-tó.............................................4°C­­ Bukarest.......................13°C........változó A legvalószínűbb folytatás: Tisza-tó................................................3°C London____________10 °C.........változó Budapest # Bp jövő keddig erősen változékony idő, b­ár Madrid-------------------16 °C..........napos s-OÉtfe Debrecen többször is kiadós eső, de fokozatos, ta- orvosmeteorológia: némi enyhülés­­ Moszkva __________-1 °C.......havazás Szombathely a vaszi felmelegedés valószínű mellett változékony időre számíthatunk. London /\* | Párizs--------------------12 °C...............eső # .v/Aw' Különösen az ország északi­, északkeleti irill H Róma............................17°C..........napos 7». aanarcMA Kecskemét hőmérséklet reggeli délutáni felén várható csapadék, de országszerte ' 1 |§ Stockholm.............- 2 *C... hózáporok Zalaegerszeg #slofek -p,» Békéscsaba VC 13*C borongós ,dó várható. Ezek következté-­e pétim -------" Varsó .....................10"C ..záporok ✓~--\C*bd Budapest 7 C 13 C ben a depressziós tünetek fokozódhatnak, -----Pár£s | #[^ ) ~ £2? cTCW 6’C ul ami leggyakrabban a motiváció & 3 SSST. _....................30-340cm ^ Kecskemét 6C 12 - ban. a terjestőképesség csökkenésében » _ / Hinterlu«r .......................20-175 cm Szeged# __ Miskolc. AX. 12 X aluszékonyságban, ingerlékenységben :Q. # Q • Tarvisio ......................... 40-120 cm Pécs# Wámm napkelte: EHfl Pécs...............................5X............15X nyilvánul meg. A krónikus betegek izületi - J ' • , Tignes................................... 140-190 cm 0610 Bul Siófok 5°C. 12°C panaszai fokozódhatnak. Aiojr ^ JÉ hideg meleg r7pnprJ c. °r i °r­ m • Az előrejelzés bizonytalansága .KO* levegő levegő ^ .........zu.... —•? '**SeA Az előrejelzést készítette: Aigner Szilárd 1 EMS A A .A—A­ —^ napnyugta: I Szombathely.................5 C 12 C ^9 Y ^9 9 • 7AITDC Arttén 1 további folyamatos helyfüggő előrejelzés: hidegfront melegfront vegyesfront r r 17:12 RfAH Zalaegerszeg.........­.......5 °C............12 °C az eu. határérték kb. 30-35 százaléka. 4uCji líl/v!) a T-Mobile WAP-portálján (http://wap.t-zones.hu)

Next