Magyar Hírlap, 2007. április (40. évfolyam, 77-100. szám)

2007-04-06 / 81. szám

I MAGYAR HÍRLAP | 2007. ÁPRILIS 6., PÉNTEK BAJA Igazi mediterrán hangulatú, élhető várost szeretnének teremteni A városi önkormányzat legfonto­sabb célja a munkahelyteremtés. Révfy Zoltán polgármester sze­rint a fejlődést az új, alternatív ágazatok meghonosítása és a ma­gas hozzáadott termelési értéket képviselő beruházások segíthe­tik elő. Fontos még az idegenfor­galom fejlesztése és a helyi vállal­kozásokat pártoló lokálpatrióta gazdaságpolitika megteremtése.­ ­ Melyek lehetnek a város új gazda­sági ágazatai, különös tekintettel a kedvező logisztikai fekvésre? - Bajának minden esélye megvan rá, hogy a korábbiaknál jobban ki­használja kedvező logisztikai adott­ságait. A kisváros közúti, vasúti és vízi utak kereszteződésében talál­ható. Térségközponti szerepköre felértékelődött az EU-csatlakozás után, hiszen a horvát határhoz kö­zel fekszik, az Európai Unió kapuja Szerbia és a Balkán-félsziget felé. Baja és térsége ma is alapvetően a mezőgazdaságból él, ezért új agrár­kereskedelmi logisztikai bázis létre­hozását tervezzük pályázati források segítségével. Azt szeretnénk, hogy az itt működő agrárvállalkozások termékei - megfelelő csomagolás és raktározási feltételek biztosításával - könnyebben és gyorsabban érjék el a potenciális hazai és környékbeli piacokat. Fontosnak tartjuk, hogy a mezőgazdasági termeléssel foglal­kozók helyzete kedvezőbben alakul­jon, jobb áron tudjanak értékesíteni. A kikötőfejlesztési programunk új lehetőségeket nyújt az itt működő vállalkozásoknak és a potenciális befektetőknek. Baját elsősorban a nagy hozzáadott értéket képviselő, szakértelmet igénylő hazai és kül­földi vállalkozásoknak kívánjuk vonzóvá tenni, ezek a cégek hoznak létre jelentős számú munkahelyet, és ezek a hosszú távú befektetők. Az alternatív energiában nagyon sok lehetőség van. Sokan szeretnék ezt a konjunktúrát meglovagolni. Mi abban nyújtunk segítséget, hogy va­lóban tőkeerős bioenergia-előállító cégek telepedjenek itt le, olyanok, amelyeknek tényleg van piacuk, és a helyi gazdálkodók korrekt part­nerei tudnak lenni. A város másik nagy lehetősége az idegenforgalom. Más hasonló adottságú településsel összehasonlítva, úgy látjuk, eddig kevéssé tudtunk élni lehetőségeink­kel. Pedig évtizedek óta szeretnénk a hazai turizmus meghatározó pont­ja lenni. Van erre esélyünk, mert adottságaink európai összehasonlí­tásban is egyedülállóak. A második nemzeti fejlesztési terv lehetőségeit kihasználva, 2013-ig több turizmus­ösztönző programot tudunk megva­lósítani. A Dunának köszönhetően a hazai és a nemzetközi vízi turizmus egyik nemzetközi csomópontja le­hetnénk. Kalocsa az elmúlt években be tudott kapcsolódni a nemzetközi dunai hajóturizmusba. Nekünk ez eddig, sajnos, nem sikerült. Szeret­nénk, ha Baján is kikötnének a sze­mélyszállító és a nagy turistahajók, s a vendégeket színvonalas idegen­­forgalmi szolgáltatásokkal, gazdag élményt nyújtó programokkal vár­nánk, hogy más alkalommal is ér­demes legyen visszatérni hozzánk. Eltökéltek vagyunk abban, hogy rö­vid időn belül Baja is megállóhellyé váljon. - Milyen terveik vannak a brüsz­­szeli forrásszerzést illetően? - Sok-sok projektünk van, mert szeretnénk minél több brüsszeli tá­mogatást sikeresen megpályázni. Az a célunk, hogy a város valóban látványosan tudjon fejlődni az elkö­vetkező négy-öt évben. Ám terveink csak akkor válhatnak valóra, ha fej­leszthetjük a közúthálózatot Baján és környékén. A város és a kistérség legnagyobb problémája ugyanis az, hogy a fővárosból nehéz megköze­líteni. A megyeszékhely, Kecskemét irányába sem jobbak az útjaink, és a régióközpont Szeged felé sem. Autópálya belátható időn belül nem fogja a várost elérni, s ezért nagyon fontos, hogy az 51-es és az 55-ös számú főutak korszerűsítési munkálatai - a sávok szélesítése és a tengelyterhelés 11,5 tonnára nö­velése - minél előbb elkezdődjenek, az EU-előírások szerint. Az első nemzeti fejlesztési terv forrásainak segítségével több régóta várt be­ruházás folyt a városban. Kiépült az e-közigazgatás, így a lakosság és a vállalkozások gyorsabban és kényelmesebben érhetik el a szol­gáltatásokat. A környezetgazdál­kodási ágazati program pályázati forrásaiból pedig több önkormány­zati intézményben sikerült korsze­rűsíteni az energiagazdálkodást. Befejeződött a Szentháromság tér felújítása, és új helyre költözött az autóbusz-pályaudvar. A határ men­ti térségek együttműködését segítő Interreg támogatásból elkészült a Baja-Hercegszántó út korszerűsí­tésének engedélyezési terve.­­ A következő brüsszeli költség­­vetési időszakban a kisvárosok és a kistérségek előtt új lehetőségek nyílnak. Még nagyobb programok valósulhatnak meg a sikeres pá­lyázatokból... - Olyan projektekhez szeretnénk brüsszeli támogatásokat elnyerni, amelyek erősítik Baja tőkevonzó képességét és központi szerepkörét a felső-bácskai térségben. Korsze­rű ipari parkkal, városfejlesztéssel, az önkormányzati szolgáltatások javításával, élhetőbb, kellemes kisvárosi miliő megteremtésével. Az önkormányzat városfejlesztési koncepciója összecseng gazdaság­élénkítési céljaival. Tovább kívánjuk erősíteni Baja szerepkörét a kistér­ségben is. A bajai statisztikai kistér­séghez tartozó 19 település mellett szorosan együttműködünk a Felső- Bácskai Önkormányzatok Szövet­sége keretében további 17 telepü­léssel, a bácsalmási, a jánoshalmi kistérségekkel, valamint a Kiskun­halas és Kalocsa déli részén talál­ható önkormányzatokkal. Bízunk abban, hogy a jelenlegi kormányzati ciklusban a Duna-program is elin­dul, új lehetőségeket nyújt a térség valamennyi településének. Megkez­dődik a Duna-Tisza közi Homok­hátsági program, s az öntözhető­­ség feltételeinek kiépítése javítja a gazdálkodók versenyképességét az egész térségben. A dél-alföldi ivó­vízminőség-javító program pedig a kistérségben élőknek nyújt jobb életfeltételeket. -Az idegenforgalom fellendítésére milyen programokat dolgoztak ki? - A Sugovica minden bajai szívügye. Szeretnénk, ha a folyó és a sziget visszanyerné régi fé­nyét és rangját. A város főtere és a Sugovica együttesen olyan adott­ságokat jelent, amilyenekkel kevés város büszkélkedhet. A szigeten élményfürdő és egy befedhető uszoda építését tervezzük. Modern szálláshelyekre is nagy szükség lenne, valamint konferenciaköz­pontra. A város a Gemenci Erdő- és Vadgazdasági Zrt.-vel és a nemzeti parkkal együttműködve több közös turisztikai és természeti értékmeg­őrző projektet készített. Ha a prog­ramokhoz sikerül pályázati pénzt nyerni, a nagyközönség is megis­merheti a város és térsége páratlan természeti kincseit. Terveink között szerepel a város rehabilitációjának folytatása, a régi sétálóutca felújítá­sa és bővítése, kényelmes pihenőte­rek, közparkok kialakítása, a főtér megtöltése élettel. Igazi kisvárosi, mediterrán hangulatot szeretnénk teremteni teraszokkal és vendég­lőkkel, amelyekben jó találkozni és beszélgetni a bajaiaknak és a beté­rő turistáknak egyaránt. Tervezzük a kistérségi kerékpárút további építését, szintén pályázati pénzek segítségével. Szeretnénk mielőbb felállítani egy kistérségi turisztikai fejlesztőirodát, hogy a turizmusban néhány éven belül kézzelfogható si­kereket érjünk el. ■ Révfy Zoltán 1969-ben született Baján, az­óta is ott él. Jogászként végez 1993-ban, s hazatérve egy ügyvédi irodában dolgozik. Egyéni ügyvédként tevékenykedik 1997- től egészen polgármesterré választásá­ig. A Fideszbe 2002-be lép be, még az év őszén az önkormányzati választásokon mandátumot szerez, és a ciklus végéig a bajai polgári ellenzéki frakció vezetője. Alapítása óta tagja, jelenleg pedig csapat­­kapitánya a város OB II-es vízipólócsapa­­tának, ma is aktívan sportol. Nős, három gyermek édesapja, felesége pedagógus. A különleges hangulatú belváros több utcája már megszépült, a re­konstrukció folytatódik A belvárost a polgármester reményei szerint élettel töltik meg a vendéglők és teraszok PÁLYAKÉP |______________ 21

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék