Magyar Hírlap, 2007. április (40. évfolyam, 77-100. szám)
2007-04-06 / 81. szám
I MAGYAR HÍRLAP | 2007. ÁPRILIS 6., PÉNTEK BAJA Igazi mediterrán hangulatú, élhető várost szeretnének teremteni A városi önkormányzat legfontosabb célja a munkahelyteremtés. Révfy Zoltán polgármester szerint a fejlődést az új, alternatív ágazatok meghonosítása és a magas hozzáadott termelési értéket képviselő beruházások segíthetik elő. Fontos még az idegenforgalom fejlesztése és a helyi vállalkozásokat pártoló lokálpatrióta gazdaságpolitika megteremtése. Melyek lehetnek a város új gazdasági ágazatai, különös tekintettel a kedvező logisztikai fekvésre? - Bajának minden esélye megvan rá, hogy a korábbiaknál jobban kihasználja kedvező logisztikai adottságait. A kisváros közúti, vasúti és vízi utak kereszteződésében található. Térségközponti szerepköre felértékelődött az EU-csatlakozás után, hiszen a horvát határhoz közel fekszik, az Európai Unió kapuja Szerbia és a Balkán-félsziget felé. Baja és térsége ma is alapvetően a mezőgazdaságból él, ezért új agrárkereskedelmi logisztikai bázis létrehozását tervezzük pályázati források segítségével. Azt szeretnénk, hogy az itt működő agrárvállalkozások termékei - megfelelő csomagolás és raktározási feltételek biztosításával - könnyebben és gyorsabban érjék el a potenciális hazai és környékbeli piacokat. Fontosnak tartjuk, hogy a mezőgazdasági termeléssel foglalkozók helyzete kedvezőbben alakuljon, jobb áron tudjanak értékesíteni. A kikötőfejlesztési programunk új lehetőségeket nyújt az itt működő vállalkozásoknak és a potenciális befektetőknek. Baját elsősorban a nagy hozzáadott értéket képviselő, szakértelmet igénylő hazai és külföldi vállalkozásoknak kívánjuk vonzóvá tenni, ezek a cégek hoznak létre jelentős számú munkahelyet, és ezek a hosszú távú befektetők. Az alternatív energiában nagyon sok lehetőség van. Sokan szeretnék ezt a konjunktúrát meglovagolni. Mi abban nyújtunk segítséget, hogy valóban tőkeerős bioenergia-előállító cégek telepedjenek itt le, olyanok, amelyeknek tényleg van piacuk, és a helyi gazdálkodók korrekt partnerei tudnak lenni. A város másik nagy lehetősége az idegenforgalom. Más hasonló adottságú településsel összehasonlítva, úgy látjuk, eddig kevéssé tudtunk élni lehetőségeinkkel. Pedig évtizedek óta szeretnénk a hazai turizmus meghatározó pontja lenni. Van erre esélyünk, mert adottságaink európai összehasonlításban is egyedülállóak. A második nemzeti fejlesztési terv lehetőségeit kihasználva, 2013-ig több turizmusösztönző programot tudunk megvalósítani. A Dunának köszönhetően a hazai és a nemzetközi vízi turizmus egyik nemzetközi csomópontja lehetnénk. Kalocsa az elmúlt években be tudott kapcsolódni a nemzetközi dunai hajóturizmusba. Nekünk ez eddig, sajnos, nem sikerült. Szeretnénk, ha Baján is kikötnének a személyszállító és a nagy turistahajók, s a vendégeket színvonalas idegenforgalmi szolgáltatásokkal, gazdag élményt nyújtó programokkal várnánk, hogy más alkalommal is érdemes legyen visszatérni hozzánk. Eltökéltek vagyunk abban, hogy rövid időn belül Baja is megállóhellyé váljon. - Milyen terveik vannak a brüszszeli forrásszerzést illetően? - Sok-sok projektünk van, mert szeretnénk minél több brüsszeli támogatást sikeresen megpályázni. Az a célunk, hogy a város valóban látványosan tudjon fejlődni az elkövetkező négy-öt évben. Ám terveink csak akkor válhatnak valóra, ha fejleszthetjük a közúthálózatot Baján és környékén. A város és a kistérség legnagyobb problémája ugyanis az, hogy a fővárosból nehéz megközelíteni. A megyeszékhely, Kecskemét irányába sem jobbak az útjaink, és a régióközpont Szeged felé sem. Autópálya belátható időn belül nem fogja a várost elérni, s ezért nagyon fontos, hogy az 51-es és az 55-ös számú főutak korszerűsítési munkálatai - a sávok szélesítése és a tengelyterhelés 11,5 tonnára növelése - minél előbb elkezdődjenek, az EU-előírások szerint. Az első nemzeti fejlesztési terv forrásainak segítségével több régóta várt beruházás folyt a városban. Kiépült az e-közigazgatás, így a lakosság és a vállalkozások gyorsabban és kényelmesebben érhetik el a szolgáltatásokat. A környezetgazdálkodási ágazati program pályázati forrásaiból pedig több önkormányzati intézményben sikerült korszerűsíteni az energiagazdálkodást. Befejeződött a Szentháromság tér felújítása, és új helyre költözött az autóbusz-pályaudvar. A határ menti térségek együttműködését segítő Interreg támogatásból elkészült a Baja-Hercegszántó út korszerűsítésének engedélyezési terve. A következő brüsszeli költségvetési időszakban a kisvárosok és a kistérségek előtt új lehetőségek nyílnak. Még nagyobb programok valósulhatnak meg a sikeres pályázatokból... - Olyan projektekhez szeretnénk brüsszeli támogatásokat elnyerni, amelyek erősítik Baja tőkevonzó képességét és központi szerepkörét a felső-bácskai térségben. Korszerű ipari parkkal, városfejlesztéssel, az önkormányzati szolgáltatások javításával, élhetőbb, kellemes kisvárosi miliő megteremtésével. Az önkormányzat városfejlesztési koncepciója összecseng gazdaságélénkítési céljaival. Tovább kívánjuk erősíteni Baja szerepkörét a kistérségben is. A bajai statisztikai kistérséghez tartozó 19 település mellett szorosan együttműködünk a Felső- Bácskai Önkormányzatok Szövetsége keretében további 17 településsel, a bácsalmási, a jánoshalmi kistérségekkel, valamint a Kiskunhalas és Kalocsa déli részén található önkormányzatokkal. Bízunk abban, hogy a jelenlegi kormányzati ciklusban a Duna-program is elindul, új lehetőségeket nyújt a térség valamennyi településének. Megkezdődik a Duna-Tisza közi Homokhátsági program, s az öntözhetőség feltételeinek kiépítése javítja a gazdálkodók versenyképességét az egész térségben. A dél-alföldi ivóvízminőség-javító program pedig a kistérségben élőknek nyújt jobb életfeltételeket. -Az idegenforgalom fellendítésére milyen programokat dolgoztak ki? - A Sugovica minden bajai szívügye. Szeretnénk, ha a folyó és a sziget visszanyerné régi fényét és rangját. A város főtere és a Sugovica együttesen olyan adottságokat jelent, amilyenekkel kevés város büszkélkedhet. A szigeten élményfürdő és egy befedhető uszoda építését tervezzük. Modern szálláshelyekre is nagy szükség lenne, valamint konferenciaközpontra. A város a Gemenci Erdő- és Vadgazdasági Zrt.-vel és a nemzeti parkkal együttműködve több közös turisztikai és természeti értékmegőrző projektet készített. Ha a programokhoz sikerül pályázati pénzt nyerni, a nagyközönség is megismerheti a város és térsége páratlan természeti kincseit. Terveink között szerepel a város rehabilitációjának folytatása, a régi sétálóutca felújítása és bővítése, kényelmes pihenőterek, közparkok kialakítása, a főtér megtöltése élettel. Igazi kisvárosi, mediterrán hangulatot szeretnénk teremteni teraszokkal és vendéglőkkel, amelyekben jó találkozni és beszélgetni a bajaiaknak és a betérő turistáknak egyaránt. Tervezzük a kistérségi kerékpárút további építését, szintén pályázati pénzek segítségével. Szeretnénk mielőbb felállítani egy kistérségi turisztikai fejlesztőirodát, hogy a turizmusban néhány éven belül kézzelfogható sikereket érjünk el. ■ Révfy Zoltán 1969-ben született Baján, azóta is ott él. Jogászként végez 1993-ban, s hazatérve egy ügyvédi irodában dolgozik. Egyéni ügyvédként tevékenykedik 1997- től egészen polgármesterré választásáig. A Fideszbe 2002-be lép be, még az év őszén az önkormányzati választásokon mandátumot szerez, és a ciklus végéig a bajai polgári ellenzéki frakció vezetője. Alapítása óta tagja, jelenleg pedig csapatkapitánya a város OB II-es vízipólócsapatának, ma is aktívan sportol. Nős, három gyermek édesapja, felesége pedagógus. A különleges hangulatú belváros több utcája már megszépült, a rekonstrukció folytatódik A belvárost a polgármester reményei szerint élettel töltik meg a vendéglők és teraszok PÁLYAKÉP |______________ 21