Magyar Hírlap, 2007. április (40. évfolyam, 77-100. szám)

2007-04-06 / 81. szám

22 BAJA Szegeddel együtt a Pólus programban Baja szeretne bekapcsolódni a sze­gedi Fejlesztési Pólus programba. A kormány a 2005. október 13-i ülé­sén fogadta el az országos terület­­fejlesztési koncepciót, és döntött a „fejlesztési pólusok” kialakításának előkészítéséről. Ezek szerint ország fejlesztési pólusai: Budapest, Pécs, Szeged, Debrecen, Miskolc, Győr és a Székesfehérvár-Veszprém ten­gely. A bácskai város vezetése - a sze­gedi fejlesztési koncepcióval össz­hangban - tárgyalásokat folytat a szegedi klinikával arról, hogy a bajai kórház bekerüljön a Biopolisz program keretében megvalósuló egészségügyi fejlesztésekbe, s így közös egészségügyi programok va­lósulhatnának meg. Baján mátrix belgyógyászati osztály létesülne, ez a modern ellátási forma egy helyen biztosítana különböző orvosi tech­nológiai beavatkozásokat. Bajának egyéb kiemelt városi projekteket már sikerült elfogadtat­nia a 2007 és 2013 közötti időszak­ra, köztük a kikötő idegenforgalmi célú fejlesztését, a belváros további felújításáról és rehabilitációjáról szóló koncepciót, a térségi integ­rációs szakképző központ program­ját, valamint egy új agrárinnovációs központ létesítéséről szóló terve­zetet. ■ MAGYAR HÍRLAP | 2007. ÁPRILIS 6., PÉNTEK | Szupermarket a Sugovica partján? Az InterSpar áruházlánc sze­retne betelepülni Bajára, ám az áruház építésének helyszíne el­len hónapok óta tiltakozik a Ba­jai Városvédők Egyesülete és az ott élők egy része is. A majdnem másfél hektár alapterületű in­gatlan ugyanis a város egyik leg­szebb részén, a Sugovica partján épülne fel a városi strandnál. „Várható volt, hogy az itt élők egy része ellenérzéssel fogadja a beru­házást, hiszen az építkezés helyszí­ne a Sugovica nevű holtág partja, ehhez szinte minden bajai erős ér­zelmi szálakkal kötődik” - mondta el lapunknak Révfy Zoltán, a tavaly ősszel megválasztott polgármester. Az önkormányzat a több hónapon át tartó tiltakozás, a lakossági alá­írásgyűjtés és a Dél-alföldi Terv­tanács szakmai kifogásai alapján változtatási tilalmat rendelt el a Sugovica-partra március végén. Az érintettek között várhatóan újabb egyeztető tárgyalások kezdődnek. A probléma fő oka az, hogy az önkormányzatnak már réges-ré­­gen meg kellett volna alkotnia a részletes szabályozást a történelmi belvárosra és a szigetre, s akkor elkerülhető lett volna a mai ellent­mondásos helyzet. A szóban forgó telek négyszáz méter hosszú parti része a város stratégiai fejlesztési területei közé tartozik. Tömbszerű beépítése ér­zékenyen érintené a tájépítészetileg értékes területet. A telek az előző önkormányzati ciklus végéig az államkincstár tu­lajdona volt, s a kincstár jelezte a városnak, hogy a terület a magyar állam tulajdonát képezi, és érté­kesíteni kívánják. A kezelő a víz­ügyi igazgatóság volt, s Baja város önkormányzata elővételi joggal rendelkezett, így kedvező áron ka­pott lehetőséget a partszakasz által határolt telek megvásárlására. A képviselő-testület eredetileg nem akart vásárolni, de ellenzéki frak­cióvezetőként Révfy Zoltán, a je­lenlegi polgármester kezdeményez­te, hogy a város éljen elővásárlási jogával, mert igen értékes területet szerezhetnek meg relatíve olcsón. Miután a telek városi tulajdonba került, az előző önkormányzat je­lentős haszonnal továbbadta egy magánbefektető csoportnak. Az ingatlanügyleten Baja százötven­millió forintot keresett. Az előző önkormányzatnak nem volt tudomása arról, hogy a vevő­nek bármi köze volna az InterSpar áruházlánchoz. A pályázati kiírás szerint a telket csak bizonyos felté­telekkel ruházták át az új telektu­lajdonosra. Csakis olyan beruházás valósulhat meg ezen a területen, amelyet a Dél-alföldi Tervtanács is támogat, és megfelel az építészeti szakhatóság által előírt feltételek­nek. A bomba akkor robbant, ami­kor kiderült, hogy áruház épülne a Sugovica partján. A területileg ille­tékes tervtanács meghozta az állás­­foglalását, miszerint kereskedelmi célú épület a szóban forgó területen így nem helyezhető el. A polgármester elmondta, hogy a város új vezetése kötelezettséget vállalt arra, hogy elfogadja az épí­tési területre vonatkozó szakmai állásfoglalásokat az aggódó bajai­­ak és a tiltakozó városvédők meg­nyugvása érdekében. Révfy Zoltán azt is elmondta, a képviselő-testü­let őt hatalmazta fel arra, hogy az ügyben képviselje az önkormányzat véleményét és állásfoglalását. A város vezetése szerint be kell tartatni az építészeti tervtanács előírásait, mielőbb egyedi szabályo­zási tervet kell készíteni a területre. A város vezetése úgy látja, a bajaiak között többen vannak az építés el­lenzői. ■ A vitás partszakasz képe most és a tervezett áruházzal. Az önkormányzat változtatási tilalmat rendelt el a területre Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zártkörűen Működő Részvénytársaság A Gemenc Zrt. összesen 38 ezer hektár állami tulajdonú terület (melyből 34 ezer hektár erdőtervezett terület) va­gyonkezelését végzi Bács-Kiskun, Tolna és Baranya megyékben. A részvénytár­saság hetvenezer hektár vadászterü­leten, három különleges rendeltetésű vadászterületen folytat vadgazdálko­dási tevékenységet (Béda-Karapancsa, Hajós-Baja, Gemenc). A társaság filozófiája, hogy a gemenci ártéri táj jellegzetes arculatát, különleges ökoszisztémáját, erdőtársulásait, védett növény- és állatfajait fenntartsa és meg­őrizze a következő generációk számára. A 2006. évi tavaszi rendkívüli dunai ár­víz A 2006. évi tavaszi dunai árvíz - mely 952 cm-rel tetőzött 2006. április 8-án a bajai vízmérce szerint - jelentős mértékű káro­kat okozott a Gemenc Zrt. által kezelt ál­lami tulajdonú területeken, a kapcsolódó erdei infrastruktúrában. A társaság spe­ciális helyzetéből fakadóan (a vagyonke­zelt erdőterületek több mint fele a Duna hullámterében fekszik) megtanult együtt élni az árvízzel, de 2006-ban (a 2002-es évhez hasonlóan) olyan mértékű volt az árhullám, hogy csak három alkalommal volt példa erre az elmúlt 150 évben. Az árvíz jelentős mértékben károsította az erdőket. A kitermelt faanyagot roham­munkával kellett menteni a területről, a bennmaradt készletet rögzíteni kellett. A vadállomány (kiemelten a vaddisznó­állomány) pusztulása jelentős volt. Az erdei infrastruktúrában keletkezett károk mértéke szintén rendkívüli. Összességé­ben elmondható, hogy az árvíz jelentős mértékű többletköltségeket rótt a társa­ságra, a bevételkiesés pedig szintén több tízmilliós nagyságrendű. Tulajdonosi segítséggel, valamint saját hatáskörben források előteremtésére tett intézkedések foganatosításával a Ge­menc Zrt. azonnal nekilátott a károk hely­reállításához. A 2006-os évben jelentős feladatokat elvégzett a kárfelszámolási munkákból a társaság (erdei infrastruk­túra azonnali helyreállítása, erdősítési feladatok stb.), de még a 2007-es évben is komoly infrastrukturális felújítási köte­lezettsége van a Gemenc Zrt.-nek. A Pörbölyi Ökoturisztikai Központ A Gemenc Zrt. a 2006-os évben újította fel a Gemenci Állami Erdei Vasút Pörbölyön található fogadóállomását, és kiegészítő objektumok létesítésével létrehozta a Pörbölyi Ökoturisztikai Központot. Az újonnan kialakított központ 2007. május 1-jétől európai uniós színvonalon nyújt széles körű szolgáltatásokat. Talál­ható itt múzeum, mely betekintést en­ged a Sárköz néprajzába, és bemutatja az ártér élővilágát, valamint az erdészet, a gazdálkodás összegyűjtött tárgyi emlé­keit. Itt találjuk meg a Gemenci Méhészeti Gyűjteményt is. A Pörbölyi Erdei Iskola szálláshelyekkel és ebédlővel, szabadtéri tanteremmel, kéz­műves foglalkoztató helyiségekkel, ját­szótérrel várja a gyermekeket, diákokat. A pörbölyi állomástól, fogadóépülettől induló új ösvényen néhány perces sétá­val elérhető az arborétum, de a most lé­tesített nagyrezéti vadmegfigyelőhelyet is innen lehet megközelíteni. A kisvasút pályaszakasza mentén talál­ható tanösvények és játszóterek, a meg­figyelőtornyok, a halászati bemutatóhely segítségével ismerheti meg a nagyközön­ség ezt a páratlan, növény- és állatvilágát tekintve egyedülálló tájat. Lenesi Fogoly- és Fácán Törzstelep 2005-től a Lenesi Fácántelepnek hivatalo­san Lenesi Fogoly- és Fácán Törzstelep a neve. Az FVM döntése alapján a Vadgaz­dálkodási Alap terhére Központi Állami Fogolytelepet hoztak létre Lenesen. A projekt száz százalékban állami pénzből valósult meg. A Nyugat-magyarországi Egyetemen évek óta folyó - az FVM által támogatott - Fogoly Fajvédelmi Program keretében 2003 novemberében döntés született, hogy a Gemenc Zrt. lenesi fácántelepén egy fogolytenyésztelepet is létrehozunk. A telepet 500 tojópárnak az éves szapo­rulatával indították. A létesítendő fogolytelep munkálatai 2004 márciusában kezdődtek el, rész­ben a már meglévő és előzőleg fácánok tartására szolgáló épületek felújításával, illetve a fogoly igényeihez történő átala­kításával, új tároló és teleltető kerítések építésével. A törzs alapját képező növen­dékfoglyok 2005. július-augusztusban kerültek Lenesre. A telep 2006-ban már 12000 darab előnevelt fogolycsibét és 24000 darab fogoly tenyésztojást produkált. A Pörbölyi Ökoturisztikai Központ fogadóépülete Lenesi Fogoly és Fácán Törzstelep

Next