Magyar Hírlap, 2007. május (40. évfolyam, 101-125. szám)
2007-05-03 / 102. szám
I MAGYAR HÍRLAP 2007. MÁJUS 3., CSÜTÖRTÖK A főbíró nyíltabb ítélkezést akar Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke szerint a szélsőséges megnyilvánulások ellen jogi szabályozásra is szükség van. A sajtószabadságot érintő több kérdésben pedig elengedhetetlen a jogszabály-módosítás. SUHAJDA ZOLTÁN A sajtó munkája garanciális jelentőségű a független igazságszolgáltatásban - mondta tegnap a Legfelsőbb Bíróság elnöke, Lomnici Zoltán. Szerinte a bírói ítéletek kritizálhatók a sajtóban, de a szélsőséges megnyilvánulások kerülendők. A sajtó azonban sokszor nem tud élni ellenőrző szerepével, mert jó néhány tárgyalás zárt ajtók mögött zajlik. Lomnici erről azt mondta: szükség lenne a szabályozás lazítására, hogy kevesebb titkos eljárás legyen, de ez nem a bíróságok, hanem a jogalkotó feladata. Szerinte össze kell hangolni a büntető törvénykönyvet és a titoktörvényt, ennek érdekében csaknem egy éve megkereste Szili Katalint, az Országgyűlés elnökét. Lomnici szerint lazábban kellene szabályozni azt is, miről nyilatkozhatnak a bírák. Azt túlzásnak tartja ugyanis, hogy egy húsz-harminc éve lezárt ügyről se szólhassanak. Kitért arra is, hogy hiába tájékoztat hitelesen a sajtó, az újságíró a cikkben megszólalók kijelentéseiért is felelősségre vonható. Lomnici szerint ezen csak jogszabály-módosítással lehet változtatni, és ez a polgári törvénykönyv újraalkotásakor történhet meg. A közelmúlt téves bírói ítéletei miatt indított kártérítési perek kapcsán Lomnici Zoltán azt mondta: évente csaknem 1,4 millió bírósági ügy indul, ebből négyszázezer lesz peres eljárás. A téves döntések aránya elenyésző, ráadásul a hazai jogi rendszer úgy épül fel, hogy kiküszöbölhető legyen a bíró esetleges tévedése. Bizonyos életkorig lehetőség van arra, hogy ha egy bíró többször téves ítéletet hoz, akkor megvizsgálják a munkáját, és alkalmatlanná is nyilváníthatják. A főbíró ezt a gyakorlatot minden bíróra kiterjesztené. Lomnici Zoltán a múlt héten négynapos hivatalos látogatáson járt az Egyesült Államokban, és találkozott John Roberts amerikai főbíróval is. Azt mondta, bár Amerikában nincs jogi lehetőség arra, hogy a szélsőséges, például a rasszista vagy holokauszttagadó kijelentéseket büntessék, de Európában - így Magyarországon is - megvan ehhez a jogi környezet. A Legfelsőbb Bíróság elnöke szerint itthon nem biztos, hogy olyan erős társadalmi összefogás lenne a szélsőségekkel szemben, mint Amerikában, így szerinte szükség van a Magyarországon érvényes jogi szabályozásra. ■ Lomnici Zoltán: a bírói ítéletek kritizálhatók a sajtóban fotó Horváth Péter gyula A Freedom House kifogásolja a magyar jogi szabályozást Túl szigorúnak tartja a Freedom House az újságírókat korlátozó jogszabályokat. A washingtoni székhelyű nemzetközi szervezet azt kifogásolja éves jelentésében, hogy Magyarországon a sajtóbeli rágalmazás bűncselekmény, és az újságíró nemcsak saját szavaiért tartozik felelősséggel, hanem mások állításának közléséért is. Bűncselekmény a sajtóban megjelent rágalmazás, ezért az újságírókat börtönbüntetésre is ítélhetik Magyarországon. A Freedom House jelentésének készítői már 2005-ben és 2006-ban is kifogásolták ezt a jogi helyzetet. Az újságírók ellen kezdeményezett bírósági ügyek nagy száma ráadásul évről évre aggodalmat vált ki a szervezetben. Példaként említik Török László esetét. A Magyar Nemzet újságírója felfüggesztett ítéletet kapott rágalmazásért, mivel idézte, amit a Fidesz egyik vezető politikusa mondott Gyurcsány Ferenc miniszterelnökről 2003-ban. Futó Barnabás ügyvéd azt mondta, hogy ő sem tartja megfelelőnek a jelenlegi szabályozást. Szerinte törvényi hibákra utal, ha egy újságíró cikkét a bíróság becsületsértésnek minősíti, miközben csak egy parlamenti képviselő nyilatkozatát közli. Míg a politikust védi a képviselői mentesség, addig a média munkatársát börtönbüntetésre is ítélhetik. Ezért hazánknak át kellene vennie a Nyugat-Európában is honos gyakorlatot, és a polgári jog körébe utalnia a rágalmazást. Ebben az esetben csak pénzbüntetést alkalmazhatnának. „A Magyar Újságírók Országos Szövetsége is változtatást tart szükségesnek” - mondta Eötvös Pál, a szövetség elnöke. Szerinte elsősorban nem a jogszabályokon, hanem a bíró gyakorlaton kell változtatni, és erősíteni a polgári jogi következmények szerepét. A MÚOSZ elnöke szerint szerencsésebb lenne, ha a bírák mellőznék a börtönbüntetést, és inkább a magasabb pénzbírságra helyeznék a hangsúlyt. Emellett úgy kellene alakítani a jogszabályokat, hogy a következmények ne az újságírót, hanem a szerkesztőséget vagy a kiadót terheljék. PAD Egyre rosszabb helyzetbe kerülnek a szakiskolások Bizonyos oktatási-nevelési elemek biztosan kiesnek majd az öt éven belül jogutóddal megszűnő iskolák diákjainak életéből - mondta Kerpen Gábor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke. A tizenkilenc fővárosi fenntartású szakiskolát egy április 26-i határozatával szüntette meg a Fővárosi Közgyűlés. A szakszervezet elnöke szerint az átgondolatlannak tűnő összevonások azért is jelentenek problémát, mert a szakiskolákba olyan gyerekek járnak, akiknek az előremenetelét leginkább az iskolai szolgáltatások biztosíthatják. Kerpen Gábor szerint ugyanannyi tanulóra három iskola teljes tanári karával kevesebb pedagógus jut. A szakszervezet elnöke azt kérdezi: milyen minőségben látják majd el így az összevonás után az oktatói feladatokat? Az iskolabezárások 394 állás megszűnését jelentik. A fővárosi önkormányzat nem vállalta, hogy segít az 54 aktív korú pedagógus iskolai elhelyezésében, így ezek az emberek most a munkaerőpiacon kereshetnek munkát. A többi 189 tanár nyugdíjba mehet. A tanárokon kívül még 205 technikai dolgozót is elbocsátanak, így hétszázhetvenmillió forintot kell kifizetni a végkielégítésekre. A Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ sajtóreferense, Könyves Gusztávné azt mondta, jelenleg is egyeztetnek a fővárosi önkormányzattal arról, hogyan tudnak majd személyre szabott segítséget nyújtani az elbocsátott pedagógusoknak. A szakszervezet „a döntés jogszerűtlensége miatt” a Közigazgatási Hivatalban kérte a fővárosi rendelet megsemmisítését. Kerpen Gábor azt mondta, a hivatal nem találta megalapozottnak a panaszt, ezért most a Közigazgatási Bírósághoz fordulnak a rendelet előkészítetlensége, a közalkalmazotti törvény megsértése és a gyerekek mindenek felett álló érdekének sérülése miatt. sí Sió: látszatmegoldásokat kínál az új felsőoktatási törvény A felsőoktatási törvény tervezett módosításának több, főként a gazdálkodásra vonatkozó kitételét is bírálta lapunknak adott nyilatkozatában Sió László, a Fidesz oktatási műhelyének vezetője. A törvénymódosítás új, hároméves megállapodáson alapuló költségvetési modellt ajánl a felsőoktatási intézményeknek, de ez semmivel sem nyújt több garanciát a mostani rendszernél. Ahhoz ugyanis, hogy az előre megállapított összegeket megkapják az intézmények, hároméves költségvetésre lenne szükség - mondta Sió László. Hozzátette, hogy a közoktatási törvényben már szerepelt hasonló megoldás, de ez sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, az éves költségvetési törvények rendre felfüggesztették a korábban vállalt garanciákat. Sió László szerint a mostani törvénytervezetben az is probléma, hogy a felsőoktatás finanszírozására vonatkozó számokat a 2007-es költségvetési törvény 2010-ig előre mutató számadatai felülírják, kevesebb pénzt juttatva a felsőoktatás céljaira. Problémásnak tartja azt is, hogy bár a törvénymódosítás lehetővé tenné a gyesen és a gyeden lévőknek, hogy ne fizessenek képzési hozzájárulást, az érintettek nagy része azonban nem nappali tagozatos hallgató, ezért költségtérítéses rendszerben tanul, ez alól pedig a tervezet nem mentesítené őket. A politikus szerint ugyancsak nem egyértelmű a hátrányos helyzet definiálása a módosításban. Ez azért gond, mert ez az alapja bizonyos kedvezmények, például a tandíjmentesség igénybevételének. A törvény érzéketlen a tekintetben, ha valaki a főiskolai tanulmányai alatt válik hátrányos helyzetűvé, de érzékeny arra, ha az illető középiskolás korában lett ilyen státusú - a törvényhozó tehát nem a valódi helyzetből indul ki, ez pedig semmiképpen sem elfogadható. PA 5 BELFÖLD HÍREK LÉGVÁRKATASZTRÓFA______________________ Tanácstalan orvosok Kisebb idegsebészeti műtéten esett át, de továbbra is válságos az állapota annak a nyolcéves kisfiúnak, aki kedden sérült meg a légvárbalesetben. A budapesti gyermek akkor szenvedett balesetet, amikor a XVIII. kerületi Nagybecskerek utcai sporttelepen a szél felkapott egy felfújható várat, rajta több majálisozó családdal, és egy rácsos korlátnak csapta. A gyermek mellkasi és súlyos koponyasérülést szenvedett. Csepregi Gyula, az Országos Baleseti és Sürgősségi Intézet intenzív osztályának vezetője hangsúlyozta: minden lehetséges módszer alkalmazását mérlegelték, de semmilyen műtéttel sem tudnak a gyermek állapotán javítani. A balesetben a rendőrség adatai szerint az életveszélyes állapotban lévő fiú mellett egy másik gyermek súlyos, egy kismama és négy gyermek pedig könnyebb sérüléseket szenvedett. (mti) JOGHARMONIZÁCIÓ __________ Nincs elmaradásunk Magyarország a csatlakozás óta alapvetően teljesíteni tudta az európai uniós tagságból fakadó jogharmonizációs kötelezettségeit - olvasható abban a tájékoztatóban, amelyet az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium készített hazánk EU-csatlakozásának harmadik évfordulóján. „Az irányelvek átültetése tekintetében Magyarország elmaradása a 2007. márciusi adatok szerint 0,8 százalék, ez azt jelenti, hogy hazánk az irányelvek 99,2 százalékát átültette” - áll a tájékoztatóban. Az Európai Bizottság által 2007 február 1-jén közzétett adatok szerint a 2006 végén lejárt határidejű több mint másfél ezer belső piaci irányelv közül Magyarország mindössze tizenöt átvételével volt adós. A kötelezettségek átvételében hazánk e tekintetben a negyedik helyen áll az uniós tagállamok sorában. (mti) EGY MONDATBAN Késésben vannak a 4-es metró budai állomásainak felszíni rendezési, engedélyezési tervei - hangzott el a Fővárosi Közgyűlés városképvédelmi bizottságának ülésén. (mti) Tűzoltólaktanyát neveznek el a Fejér megyei Válon a műegyetemi lőtéren keletkezett tűz oltása közben hősi halált halt Reppman Károlyról. (mti) Egy 19 éves zsaroló tízmillió forintot követelt egy vállalkozótól Debrecenben; a férfi a vállalkozónak írt levélben a családtagok bántalmazásával fenyegetőzött. (mti) Elvérzett az a 63 éves délegyházi férfi, aki a dunavarsányi vasútállomáson az induló vonat után szaladt, fel akart ugrani rá, de elesett, és a kerekek mindkét lábát levágták. (mti) Mentőautó ütközött személyautóval a Tolna megyei Nagymányokon; a balesetnek három súlyos sérültje van. (mti)