Magyar Hírlap, 2007. május (40. évfolyam, 101-125. szám)

2007-05-03 / 102. szám

I MAGYAR HÍRLAP­­ 2007. MÁJUS 3., CSÜTÖRTÖK A főbíró nyíltabb ítélkezést akar Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bí­róság elnöke szerint a szélsősé­ges megnyilvánulások ellen jogi szabályozásra is szükség van. A sajtószabadságot érintő több kér­désben pedig elengedhetetlen a jogszabály-módosítás. SUHAJDA ZOLTÁN A sajtó munkája garanciális jelentő­ségű a független igazságszolgáltatás­ban - mondta tegnap a Legfelsőbb Bíróság elnöke, Lomnici Zoltán. Szerinte a bírói ítéletek kritizál­hatók a sajtóban, de a szélsőséges megnyilvánulások kerülendők. A sajtó azonban sokszor nem tud élni ellenőrző szerepével, mert jó néhány tárgyalás zárt ajtók mögött zajlik. Lomnici erről azt mondta: szükség lenne a szabályozás lazítására, hogy kevesebb titkos eljárás legyen, de ez nem a bíróságok, hanem a jog­alkotó feladata. Szerinte össze kell hangolni a büntető törvénykönyvet és a titoktörvényt, ennek érdekében csaknem egy éve megkereste Szili Katalint, az Országgyűlés elnökét. Lomnici szerint lazábban kellene szabályozni azt is, miről nyilatkoz­hatnak a bírák. Azt túlzásnak tart­ja ugyanis, hogy egy húsz-harminc éve lezárt ügyről se szólhassanak. Kitért arra is, hogy hiába tájékoztat hitelesen a sajtó, az újságíró a cikk­ben megszólalók kijelentéseiért is felelősségre vonható. Lomnici sze­rint ezen csak jogszabály-módosí­tással lehet változtatni, és ez a pol­gári törvénykönyv újraalkotásakor történhet meg. A közelmúlt téves bírói ítéletei miatt indított kártérítési perek kapcsán Lomnici Zoltán azt mond­ta: évente csaknem 1,4 millió bíró­sági ügy indul, ebből négyszázezer lesz peres eljárás. A téves döntések aránya elenyésző, ráadásul a hazai jogi rendszer úgy épül fel, hogy ki­küszöbölhető legyen a bíró esetle­ges tévedése. Bizonyos életkorig lehetőség van arra, hogy ha egy bíró többször té­ves ítéletet hoz, akkor megvizsgál­ják a munkáját, és alkalmatlanná is nyilváníthatják. A főbíró ezt a gyakorlatot minden bíróra kiter­jesztené. Lomnici Zoltán a múlt héten négynapos hivatalos látoga­táson járt az Egyesült Államokban, és találkozott John Roberts ame­rikai főbíróval is. Azt mondta, bár Amerikában nincs jogi lehetőség arra, hogy a szélsőséges, például a rasszista vagy holokauszttagadó kijelentéseket büntessék, de Eu­rópában - így Magyarországon is - megvan ehhez a jogi környezet. A Legfelsőbb Bíróság elnöke szerint itthon nem biztos, hogy olyan erős társadalmi összefogás lenne a szél­sőségekkel szemben, mint Ameri­kában, így szerinte szükség van a Magyarországon érvényes jogi sza­bályozásra. ■ Lomnici Zoltán: a bírói ítéletek kritizálhatók a sajtóban fotó Horváth Péter gyula A Freedom House kifogásolja a magyar jogi szabályozást Túl szigorúnak tartja a Freedom House az újságírókat korlátozó jogszabályokat. A washingtoni székhelyű nemzetközi szervezet azt kifogásolja éves jelentésében, hogy Magyarországon a sajtóbeli rágalmazás bűncselekmény, és az újságíró nemcsak saját szavaiért tartozik felelősséggel, hanem má­sok állításának közléséért is. Bűncselekmény a sajtóban meg­jelent rágalmazás, ezért az újság­írókat börtönbüntetésre is ítélhe­tik Magyarországon. A Freedom House jelentésének készítői már 2005-ben és 2006-ban is kifogá­solták ezt a jogi helyzetet. Az újság­írók ellen kezdeményezett bírósági ügyek nagy száma ráadásul évről évre aggodalmat vált ki a szerve­zetben. Példaként említik Török László esetét. A Magyar Nemzet újságírója felfüggesztett ítéletet kapott rágalmazásért, mivel idézte, amit a Fidesz egyik vezető politiku­sa mondott Gyurcsány Ferenc mi­niszterelnökről 2003-ban. Futó Barnabás ügyvéd azt mond­ta, hogy ő sem tartja megfelelőnek a jelenlegi szabályozást. Szerinte törvényi hibákra utal, ha egy újság­író cikkét a bíróság becsületsértés­nek minősíti, miközben csak egy parlamenti képviselő nyilatkozatát közli. Míg a politikust védi a kép­viselői mentesség, addig a média munkatársát börtönbüntetésre is ítélhetik. Ezért hazánknak át kel­lene vennie a Nyugat-Európában is honos gyakorlatot, és a polgári jog körébe utalnia a rágalmazást. Eb­ben az esetben csak pénzbüntetést alkalmazhatnának. „A Magyar Újságírók Országos Szövetsége is változtatást tart szük­ségesnek” - mondta Eötvös Pál, a szövetség elnöke. Szerinte elsősor­ban nem a jogszabályokon, hanem a bíró gyakorlaton kell változtatni, és erősíteni a polgári jogi következ­mények szerepét. A MÚOSZ elnöke szerint szerencsésebb lenne, ha a bírák mellőznék a börtönbüntetést, és inkább a magasabb pénzbírság­ra helyeznék a hangsúlyt. Emellett úgy kellene alakítani a jogszabályo­kat, hogy a következmények ne az újságírót, hanem a szerkesztőséget vagy a kiadót terhelj­ék. P­A­D Egyre rosszabb helyzetbe kerülnek a szakiskolások Bizonyos oktatási-nevelési elemek biztosan kiesnek majd az öt éven belül jogutóddal megszűnő iskolák diákjainak életéből - mondta Kerpen Gábor, a Pedagógusok De­mokratikus Szakszervezetének el­nöke. A tizenkilenc fővárosi fenn­tartású szakiskolát egy április 26-i határozatával szüntette meg a Fő­városi Közgyűlés. A szakszervezet elnöke szerint az átgondolatlannak tűnő összevonások azért is jelente­nek problémát, mert a szakiskolák­ba olyan gyerekek járnak, akiknek az előremenetelét leginkább az is­kolai szolgáltatások biztosíthatják. Kerpen Gábor szerint ugyanannyi tanulóra három iskola teljes taná­ri karával kevesebb pedagógus jut. A szakszervezet elnöke azt kérdezi: milyen minőségben látják majd el így az összevonás után az oktatói feladatokat? Az iskolabezárások 394 állás megszűnését jelentik. A fővárosi önkormányzat nem vál­lalta, hogy segít az 54 aktív korú pedagógus iskolai elhelyezésében, így ezek az emberek most a mun­kaerőpiacon kereshetnek munkát. A többi 189 tanár nyugdíjba mehet. A tanárokon kívül még 205 tech­nikai dolgozót is elbocsátanak, így hétszázhetvenmillió forintot kell kifizetni a végkielégítésekre. A Közép-magyarországi Regio­nális Munkaügyi Központ sajtó­­referense, Könyves Gusztávné azt mondta, jelenleg is egyeztetnek a fővárosi önkormányzattal arról, hogyan tudnak majd személyre szabott segítséget nyújtani az elbo­csátott pedagógusoknak. A szakszervezet „a döntés jog­szerűtlensége miatt” a Közigazga­tási Hivatalban kérte a fővárosi rendelet megsemmisítését. Kerpen Gábor azt mondta, a hivatal nem találta megalapozottnak a pa­naszt, ezért most a Közigazgatási Bírósághoz fordulnak a rendelet előkészítetlensége, a közalkalma­zotti törvény megsértése és a gyere­kek mindenek felett álló érdekének sérülése miatt. sí Sió: látszatmegoldásokat kínál az új felsőoktatási törvény A felsőoktatási törvény tervezett módosításának több, főként a gaz­dálkodásra vonatkozó kitételét is bírálta lapunknak adott nyilatko­zatában Sió László, a Fidesz okta­tási műhelyének vezetője. A törvénymódosítás új, há­roméves megállapodáson alapuló költségvetési modellt ajánl a fel­sőoktatási intézményeknek, de ez semmivel sem nyújt több garanciát a mostani rendszernél. Ahhoz ugyanis, hogy az előre megállapí­tott összegeket megkapják az intéz­mények, hároméves költségvetésre lenne szükség - mondta Sió Lász­ló. Hozzátette, hogy a közoktatási törvényben már szerepelt hasonló megoldás, de ez sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, az éves költségvetési törvények rendre felfüggesztették a korábban vállalt garanciákat. Sió László szerint a mostani tör­vénytervezetben az is probléma, hogy a felsőoktatás finanszírozá­sára vonatkozó számokat a 2007-es költségvetési törvény 2010-ig előre mutató számadatai felülír­ják, kevesebb pénzt juttatva a fel­sőoktatás céljaira. Problémásnak tartja azt is, hogy bár a törvény­­módosítás lehetővé tenné a gye­sen és a gyeden lévőknek, hogy ne fizessenek képzési hozzájárulást, az érintettek nagy része azonban nem nappali tagozatos hallgató, ezért költségtérítéses rendszerben tanul, ez alól pedig a tervezet nem mentesítené őket. A politikus szerint ugyancsak nem egyértelmű a hátrányos hely­zet definiálása a módosításban. Ez azért gond, mert ez az alapja bizo­nyos kedvezmények, például a tan­díjmentesség igénybevételének. A törvény érzéketlen a tekintetben, ha valaki a főiskolai tanulmányai alatt válik hátrányos helyzetűvé, de érzékeny arra, ha az illető közép­­iskolás korában lett ilyen státusú - a törvényhozó tehát nem a valódi helyzetből indul ki, ez pedig sem­miképpen sem elfogadható. PA 5 BELFÖLD HÍREK ­ LÉGVÁRKATASZTRÓFA______________________ Tanácstalan orvosok Kisebb idegsebészeti műtéten esett át, de továbbra is válságos az álla­pota annak a nyolcéves kisfiúnak, aki kedden sérült meg a légvár­balesetben. A budapesti gyermek akkor szenvedett balesetet, amikor a XVIII. kerületi Nagybecskerek utcai sporttelepen a szél felkapott egy felfújható várat, rajta több majálisozó családdal, és egy rá­csos korlátnak csapta. A gyermek mellkasi és súlyos koponyasérülést szenvedett. Csepregi Gyula, az Or­szágos Baleseti és Sürgősségi Inté­zet intenzív osztályának vezetője hangsúlyozta: minden lehetséges módszer alkalmazását mérlegel­ték, de semmilyen műtéttel sem tudnak a gyermek állapotán javíta­ni. A balesetben a rendőrség adatai szerint az életveszélyes állapotban lévő fiú mellett egy másik gyermek súlyos, egy kismama és négy gyer­mek pedig könnyebb sérüléseket szenvedett. (mti) JOGHARMONIZÁCIÓ __________ Nincs elmaradásunk Magyarország a csatlakozás óta alapvetően teljesíteni tudta az európai uniós tagságból fakadó jogharmonizációs kötelezettségeit - olvasható abban a tájékoztató­ban, amelyet az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium készített hazánk EU-csatlakozásának har­madik évfordulóján. „Az irányelvek átültetése tekintetében Magyaror­szág elmaradása a 2007. márciusi adatok szerint 0,8 százalék, ez azt jelenti, hogy hazánk az irányelvek 99,2 százalékát átültette” - áll a tájékoztatóban. Az Európai Bizott­ság által 2007­ február 1-jén köz­zétett adatok szerint a 2006 végén lejárt határidejű több mint másfél ezer belső piaci irányelv közül Ma­gyarország mindössze tizenöt átvé­telével volt adós. A kötelezettségek átvételében hazánk e tekintetben a negyedik helyen áll az uniós tagál­lamok sorában. (mti) EGY MONDATBAN Késésben vannak a 4-es metró bu­dai állomásainak felszíni rendezési, engedélyezési tervei - hangzott el a Fővárosi Közgyűlés városképvédel­mi bizottságának ülésén. (mti) Tűzoltólaktanyát neveznek el a Fe­jér megyei Válon a műegyetemi lő­téren keletkezett tűz oltása közben hősi halált halt Reppman Károly­ról. (mti) Egy 19 éves zsaroló tízmillió forin­tot követelt egy vállalkozótól Deb­recenben; a férfi a vállalkozónak írt levélben a családtagok bántalma­zásával fenyegetőzött. (mti) Elvérzett az a 63 éves délegyházi férfi, aki a dunavarsányi vasútál­lomáson az induló vonat után sza­ladt, fel akart ugrani rá, de elesett, és a kerekek mindkét lábát levág­ták. (mti) Mentőautó ütközött személyautó­val a Tolna megyei Nagymányokon; a balesetnek három súlyos sérültje van. (mti)

Next