Magyar Hírlap, 2007. június (40. évfolyam, 126-151. szám)
2007-06-30 / 151. szám
AHOGY TETSZIK „Igyekszünk megmutatni az ifjúságnak, hogy aki hisz, az nincs egyedül. Fontosnak tartjuk azt is, hogy olyan fiatalokat bocsássunk ki, akikben a »család vagy karrier« dilemmája nem vetődik fel" FOTÓ: HEGEDŐS MÁRTA 23 PIARISTÁK: HAGYOMÁNY ÉS KORSZERŰSÉG A rend megálmodója, Kalazanci Szent József 1557-ben született Spanyolországban. Átlagon felüli vallásossága már gyerekkorában megnyilvánult, de pappá csak hosszas útkeresés után szentelték 1583-ban. A kis felelősséggel járó papi teendők köré csoportosuló tevékenységek azonban nem elégítették ki ambícióit, lázasan kereste, hogyan egyesíthetné az emberek segítését az isteni szolgálattal. 1596-ban belépett a Szent Apostolok társulásba. Megismerkedett a fájdalmas olasz valósággal, és látta, hogy a szegénysorban élő fiúgyerekek eleve tanulatlanságra vannak ítélve. Rájött, hogy a fölemelkedéshez nem elég a vasárnapi hitoktatás: mindenkinek biztosítani kell a tanulás lehetőségét. (Ezt az alapvető emberi jogot ő fogalmazta meg először.) Azonnal munkához látott, és a következő év szeptemberében egy kis sekrestyében megkezdte működését Európa első ingyenes népiskolája, a Kegyes Iskola. József az oktatásban három jellemzőt tartott szem előtt: rövidség, egyszerűség, világosság. Az erkölcsi nevelésben a megelőzésre és a jámborságra helyezte a hangsúlyt. Az iskola jelszava: Pietas et litterae, azaz vallásosság és műveltség. A rend Az intézmény a következő években egyre bővült. 1617 március 25-én megalakult a Kegyes Iskolák nevű pálos közösség, négy évvel később XV. Gergely pápa renddé nyilvánította. A jogi megalapozás után Itáliában és külföldön is folytatódott a terjeszkedés. Ezen intézmények új értelmiséget neveltek az erős spanyol befolyás alatt álló olasz nemesség mellé. Ez ellenszenvet váltott ki az akkori vezetőkből, hiszen ha az alsóbb rétegek beszélik a latint, akkor képessé válnak hivatalnoki tisztek betöltésére, és ha a szolgai réteg fellazul, könnyebben alakulnak ki zavargások. Ezért megpróbálták megingatni a rendet: Józsefet 1642- ben az inkvizíció elé hurcolták. A vádak alól tisztázta ugyan magát, de a vezetést át kellett engednie másnak, a rendet pedig lefokozták. A közösség rehabilitálását már nem érhette meg, 1648-ban meghalt. A kanonizációs eljárás a halála után azonnal megkezdődött: halála századik évfordulóján boldoggá, 1767- ben pedig szentté avatták. A magyar piaristák A piaristák már 1642-ben kollégiumot alapítottak a mai Szlovákia területén található Podolinban, a 18. század elején pedig Pest város tanácsa megbízta őket az első középfokú iskola megszervezésével. Egy Váci utcai rendházban 1717 november 7-én százötvenöt tanulóval megkezdődött a tanítás. Az iskola hamar népszerűvé vált, mert az oktatás magas színvonalon folyt, ráadásul az intézménynek színházterme is volt. A magyar nyelvű oktatás 1777- ben kezdődött meg, és mindvégig a magyar nyelv és szellem megőrzését szimbolizálta. Nagy hangsúlyt fektettek a nyelvek és a természettudományok tanítására. Az első „érettségi vizsgálatot” 1851-ben tartották meg 143 tanulóval. Amikor a városvezetés és a piaristák között területrendezési nézeteltérés adódott, újabb bővítés vált szükségessé, és 1913 végén megindul az akkori Budapest legnagyobb építkezése. Az első világháború azonban évtizedekre visszavetette a fejlődést. A második világháború utáni zavaros időkben megszüntették az elemi oktatást. Egy 1950-es rendelet megvonta a szerzetesrend működési engedélyét, ám a helyzet váratlanul még abban az évben rendeződött, és újra egyházi vezetés alá került az intézmény. Ekkor kapta a Budapesti Piarista Általános Gimnázium nevet. Az 1953-as év tavaszán az Állami Egyházügyi Hivatal közölte, hogy az ELTE bölcsészkarának szüksége van az épületre. Ősszel már a Mikszáth Kálmán tér 1.-ben indult a tanév. Ma is itt működik az iskola. A kilencvenes években civilekkel bővült a tanári kar. Jelenleg tizenhárom szerzetes és húsz civil oktató dolgozik. Az utóbbi években az előadótermeket modern oktatási eszközökkel szerelték fel, két évvel ezelőtt pedig a Kalazancius Alapítvány jóvoltából egy kisbuszt vásárolhattak. Modern szellemiség A rend 2003-ban Rómában megfogalmazta küldetésnyilatkozatát (missio) és hitvallását (credo), így téve tanúbizonyságot az új világba vetett hitéről. A magyarországi gimnázium pedig ismét költözni készül: két év múlva visszatérnek az iskola hírnevéhez méltó régi helyszínre, az Erzsébet híd lábánál található Piarista közbe. Az iskola az oktatás mellett a diákoknak számos, a rend hagyományaiba illeszkedő kiegészítő elfoglaltságot ajánl. A könyvtár, a sportolás és a túrák mellett a diákok színjátszókörben is tevékenykedhetnek. (Itt próbálgatta szárnyait például a magyar színészet megalapítója, Kelemen László.) Csatlakozhatnak az iskolaújság szerkesztőségéhez vagy az idén százéves cserkészcsapathoz. Ha kedvük tartja, paintballozhatnak is. Az intézmény - igazodva a mai trendhez - részletes weboldalt működtet. Az iskola mindig nyitott, haladó szellemiségben működött, teret adva a tehetségnek. Itt tanult többek között Petőfi Sándor, Széchenyi István, Eötvös Loránd, Lotz Károly, Örkény István, Pilinszky János, Esterházy Péter, Antall József, BALOGH AMANDA