Magyar Hírlap, 2007. december (40. évfolyam, 280-303. szám)

2007-12-01 / 280. szám

I MAGYAR HÍRLAP | 2007. DECEMBER 1., HÉTVÉGE gyújtunk Válogatnunk kell a hagyományok és az új szokások között „A karácsony az egyik legfontosabb ünnepünk, ám a Magyarországon meghonosodott régi hagyományára rárakódnak nemzetközi hatások. Ez még nem feltétlenül lenne baj, de nagyon megnehezíti a karácsony bensőséges megélését” - mondta a Magyar Hírlapnak Németh Erzsé­bet szociálpszichológus. Hozzátette: míg régen csak karácsonyfát díszí­tettünk és megajándékoztuk egy­mást, addig ma az utcákat, a mun­kahelyeket is fel kell „öltöztetni”, egyre szélesebb körben illik aján­dékot adni, ünnepi jókívánságokat továbbítani. Mindez oda vezet, hogy belefáradunk, mire eljön az igazi ünneplés pillanata. Újfajta ünne­pek is jönnek, miközben próbáljuk a régit megtartani. Az embereknek előbb-utóbb szelektálniuk kell. „A Nyugatról behozott szokások egy részének a célja nem más, mint a kereslet növelése, az eladások foko­zása - figyelmeztetett a szakember. - Szerencsére a fogyasztást ösztön­ző kommunikáció mellett megjelent másfajta üzenet is: egyre több mű­sor szól arról, hogy nem kell belesza­kadni az ünnepbe.” A teljesítményközpontúság a közösségteremtő erőt is csökkenti Németh Erzsébet állítása szerint. Érdekes az advent, a várakozás időszakának megélésére vonatkozó tapasztalata. Szerinte a legnagyobb gondban nem a vallás nélkül élők vannak, nekik ugyanis fontos lehet a családi összetartozás, az ünnep bensőségessége. A legtöbbet a „ma­guk módján vallásosak” szenved­nek, akik keleti tanokban, esetleg különféle vallási egyvelegekben hisznek. Számukra - akik egyéb­ként a magyar társadalom túlnyomó többségét teszik ki - még kevesebb kapaszkodót ad a karácsonyi ünnep­kör. „A legmélyebben nyilvánvalóan a magát hagyományos értelemben vallásosnak valló 15 százalék éli meg az advent időszakát is” - mondja Németh. A gyermekkori élmények átütnek a mégoly erőteljes társadal­mi hatásokon is, tehát ma is hat az ünnep közösségteremtő ereje. A szakember szerint szeretjük méltó módon megülni az ünnepe­inket. Még azok is, akik csak mun­kaszüneti napnak tekintik például a jeles nemzeti napjainkat, bizonyos értelemben részei az ünneplő kö­zösségnek. „A távolmaradóknak is fontos, hogy volt-e március 15-i megemlékezés vagy hogy mekkora kordont vontak az Operaház köré október 22-én” - mondta. A kará­csonnyal ellentétben a nemzeti ha­gyományok tiszteletébe nem fárad­tunk bele. Szeretjük, ha lobognak a zászlók, szól a Himnusz. És szeret­jük szabadon eldönteni azt is, kikkel és hogyan ünneplünk. ■ FOTÓ: HORVÁTH PÉTER GYULA Vagyonos lett a fiú édesanyja ötletével Az advent szinte elengedhetetlen kelléke a koszorú, amelynek érde­kes a története. Az ötlet 1838-ból, Johann Heinrich Wiehern német református lelkésztől származik, aki akkortájt egy gyermekotthon­ban dolgozott. A karácsonyi ün­nepkörben minden istentisztelet alkalmával újabb gyertyát gyújtott, s a körbefont fenyőágon lobogó ap­ró lángok jelezték, hány úrvacso­rán vettek részt a gyermekek. Nem lehet pontosan tudni, hogy mióta raknak a koszorúba négy gyertyát, de 1860-tól fennmaradtak olyan szövegek, amelyek már a maihoz hasonló koszorúkról írnak. A gyer­tyák a karácsonyig hátralévő hete­ket jelzik, a katolikus koszorú négy gyertyájából három lila, egy pedig rózsaszínű. Viszonylag új keletű az adventi naptár, amely annyi kis ablakot, mögötte meglepetést rejt, ahány nap van András napja és karácsony között. A szokást egyébként a múlt század elején egy édesanya honosí­totta meg, aki a kisfiának készített kartonból egyszerű naptárt, bon­bonokkal. Később a fiú az adventi kalendárium gyártásával vagyono­kat keresett. ■ SZERKESZTETTE: NICZKY EMŐKE KÖZREMŰKÖDÖTT: MÉHES MÓNIKA, PINTÉR ATTILA, VATHY SZONJA 3 e-mail: naptema@magyarhirlap.hu BELFÖLD A mi bőrünkre alkudoznak, még tart a koalíciós csata A hétfői koalíciós frakcióüléseken dőlhet el, sikerül-e a szocialisták­nak és a szabad demokratáknak megegyezniük az egészségbiz­tosítás átalakításáról. Egyelő­re mindkét fél azt hangoztatja, hogy a koalíciós vezetők alkuja nyomán elfogadható kompro­misszum született. Kérdés, hogy később ugyanúgy értelmezik-e a megállapodást. NICZKY EMÖKE-NÉMETH ERA_________ Megnyugtató, mindkét fél számá­ra elfogadható kompromisszum született az egészségbiztosítás át­alakításáról a koalíciós vezetők és szakpolitikusok szerda éjszakai tárgyalásán. A Gyurcsány Ferenc kormány­fő vezetésével lezajlott találkozó­ról - részletek ismertetése nél­kül - legalábbis így nyilatkoztak a résztvevők, köztük Horn Gábor szabad demokrata koalíciós állam­titkár és Kökény Mihály szocialista egészségpolitikus. A kiszivárgott hírek szerint a megállapodásban az szerepel, hogy az MSZP-sek akaratának megfelelően az Orszá­gos Egészségbiztosítási Pénztár kormányhivatalként működve erős jogosítványokat kap. Ám a legvi­tatottabb kérdésben, a menedzs­mentjogokban állítólag az SZDSZ kerekedett felül azzal, hogy a ma­gánbefektető jelölheti a pénztárak élén álló vezérigazgatót. A Nép­szabadság értesülése szerint nem sikerült elérniük a szocialistáknak azt sem, hogy az eredetileg két szá­zalékban maximált profitot másfél százalékra csökkentsék. Nem feltétlenül minősül a szocia­listák meghátrálásának az a koalí­ciós pártvezetői megegyezés, amely szerda éjjel eldöntötte: a kisebbségi tulajdonos adhatja a leendő egész­ségbiztosítási pénztárak vezetőjét - hangoztatják szocialista oldalról. Az úgynevezett menedzsmentjogok kérdésében az MSZP sokáig tartot­ta magát eredeti álláspontjához, hogy a pénztárak működésében az 51 százalékos részesedésű államé legyen az utolsó szó. Havas Szófia, a törvényhozás egészségügyi bizottságának szo­cialista tagja szerint sok kérdés még nyitva maradt. A szocialisták a megállapodás keretein belül ra­gaszkodnának ahhoz, hogy a pénz­tár vezetője is egyetlen szavazatot kaphasson a döntések alkalmával, így végül mégiscsak a többségi elv érvényesülne. „Nagy kérdés, mifé­le jogosítványokat kap majd a me­nedzsment, s ezeket adott esetben hogyan lehet behatárolni” - nyilat­kozta lapunknak a szakpolitikus. Az igazgatótanács vagy a pénztári közgyűlés határolná be az ügyveze­tő mozgásterét, s ezekben az elnö­köt az állami többség adja. Semmiképp nem enged­ne a képviselő a díjtétel- és fejkvótabizottságok kérdésében. Havas Szófia magánvéleménye szerint ezek működését szigorúan szakmai síkon kell tartani, ezért a grémiumnak csak javaslattételi jo­got adnának, döntésit nem. „Elkép­zelhetetlen, hogy a biztosítók embe­reiből álló csoport döntsön abban, hogy hol és mennyit ér például egy vakbélműtét” - mondta. A fejkvó­ta esetében pedig olyan törvényi szabályozáshoz kell ragaszkodni, amely előírja a számítás módját. A biztosítók csak a törvény esetleges módosításának kérdésében kapná­nak javaslattételi lehetőséget. Ezzel ki lehetne zárni a kockázatszelek­ciót, és a szocialisták elérnék leg­főbb céljukat: az ellátási különbsé­gek megszüntetését. Nyitott kérdés azonban maradt elég, köztük Tóth Károly szocialis­ta képviselő indítványának sorsa a vizitdíj eltörléséről. Az SZDSZ részéről kalandorpolitikának mi­nősítették a lépést, mondván, az egészségpénztárak 2009-től mű­ködnének, míg a díjat már 2008- ban eltörölnék, s ebből több mint tízmilliárdos mínusz keletkezne az egészségügyben. Számos szocialis­ta azonban, köztük Szekeres Imre elnökhelyettes is, megfontolandó­nak tartja a lépést. A koalíciós politikusok és a mi­nisztériumok képviselői a hét végén gőzerővel dolgoznak a megállapo­dás javaslatokba öntésén. Ezekről a koalíciós parlamenti frakciók hét­főn mondanak véleményt. ■ Vizitdíj: sikertörténet vagy a hazugság ára? A minisztérium szerint a vizitdíj, és a kórházi napidíj bevezetése sikertörténet, ugyanis összesen 65 milliárd pluszforrást hozott, ami segített helyrebillenteni a társadalombiztosítás költségve­tését. A Fidesz ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy az ala­csony jövedelműek egynegyede egyszerűen nem megy orvoshoz a vizitdíj miatt. KOCZKA ISTVÁN PÁL Elkészült a vizitdíj és a kórházi napidíj egyéves mérlege. Az egész­ségügyi minisztérium és az OEP felmérése szerint 21,7 milliárd fo­rintnyi vizitdíjat fizettek be a bete­gek az elmúlt 12 hónapban. Az elő­ző évi adatokhoz képest 241 ezerrel csökkent a felnőtt orvos-beteg ta­lálkozások száma, a vegyes körze­tekben pedig 177 ezerrel fordultak kevesebben orvoshoz. Horváth Ágnes egészségügyi miniszter szerint a fenti számok az indokolatlan orvos-beteg találko­zások csökkenését mutatják, ami 44, 4 milliárd forint megtakarítást hozott a magyar egészségügynek. A megelőző, gyógyító ellátások terén 25 milliárd, a kevesebb felírt gyógy­szer miatt 15 milliárd, a fel nem írt segédeszközökkel és gyógyfürdőbe­li kezelésekkel, a pénzbeli ellátások csökkenésével további egy-egymil­­liárdot spóroltak meg. A háziorvos­ok bevétele 180 ezer forinttal nőtt, ami visszaszorította a hálapénzes esetek számát is - mondta Horváth Ágnes. A vizitdíj sarc, a kormány ha­­zudozásainak ára, nem más, mint pénzbehajtás - reagált a miniszter bejelentésére Szijjártó Péter, a Fi­desz szóvivője. A politikus szerint az alacsony jövedelműek, tehát a havi kilencvenezer forintnál keve­sebből élők egynegyede nem keresi fel orvosát a vizitdíj, illetve a kórhá­zi napidíj bevezetése óta. A Fidesz úgy látja, hogy a betegek mellett az orvosokat is nehéz helyzetbe hozta a kormány, mert a tervezett költség­­vetési bevételhez képest kevesebb összeg folyt be hozzájuk. Szijjártó Péter azt is hozzátette, hogy nem­zetközi példák bizonyítják: nem oldódik meg a hálapénz kérdése a vizitdíj bevezetésével, arra kizáró­lag Gyurcsány Ferenc hazugságai, valamint a kormány alkalmatlan­sága miatt volt szükség. A több-biztosítós modellt beve­zető törvénytervezettel kapcsolat­ban a Fidesz szóvivője kijelentette, hogy az a két koalíciós párt hatalmi osztozkodásának, egy paktumnak a folyománya. A kormány nem kért és nem kapott felhatalmazást ar­ra, hogy olyan törvényt alkosson, amelyből hosszabb várakozási idő és több járulék fizetése követke­zik. A tervezet azért méltánytalan, mert nem a beteg gyógyulása ben­ne a fontos, hanem az alkalmazott kezelés olcsósága. ■ Élőlánc és sztrájk az egri kórházért December 6-tól határozatlan ide­jű sztrájk lesz az egri Markhot Fe­renc Megyei Kórházban. A kórházi dolgozókból álló sztrájkbizottság azután döntött így, hogy a Heves Megyei Közgyűlés ülésén határo­zat született: pályázatot írnak ki az intézmény működtetésbe adá­sára. Az ülés után néhány száz fős tömeg élőláncot vont a kórház köré. A közgyűlés elnöke szerint az 500 millió forintnyi adósságot felhal­mozó kórház legfeljebb másfél évig működhet tőkebevonás nélkül, ezért van szükség a pályáztatásra. A városi Fidesz-frakció azonban „kiskapus mutyit” sejt a részleges privatizácó mögött: szerinte a felté­teleknek csak a Hospinvest Zrt. tud megfelelni. Eger városa ezért kez­deményezni fogja a megyei kórház átvételét. ■

Next