Magyar Hírlap, 2007. december (40. évfolyam, 280-303. szám)
2007-12-01 / 280. szám
I MAGYAR HÍRLAP | 2007. DECEMBER 1., HÉTVÉGE gyújtunk Válogatnunk kell a hagyományok és az új szokások között „A karácsony az egyik legfontosabb ünnepünk, ám a Magyarországon meghonosodott régi hagyományára rárakódnak nemzetközi hatások. Ez még nem feltétlenül lenne baj, de nagyon megnehezíti a karácsony bensőséges megélését” - mondta a Magyar Hírlapnak Németh Erzsébet szociálpszichológus. Hozzátette: míg régen csak karácsonyfát díszítettünk és megajándékoztuk egymást, addig ma az utcákat, a munkahelyeket is fel kell „öltöztetni”, egyre szélesebb körben illik ajándékot adni, ünnepi jókívánságokat továbbítani. Mindez oda vezet, hogy belefáradunk, mire eljön az igazi ünneplés pillanata. Újfajta ünnepek is jönnek, miközben próbáljuk a régit megtartani. Az embereknek előbb-utóbb szelektálniuk kell. „A Nyugatról behozott szokások egy részének a célja nem más, mint a kereslet növelése, az eladások fokozása - figyelmeztetett a szakember. - Szerencsére a fogyasztást ösztönző kommunikáció mellett megjelent másfajta üzenet is: egyre több műsor szól arról, hogy nem kell beleszakadni az ünnepbe.” A teljesítményközpontúság a közösségteremtő erőt is csökkenti Németh Erzsébet állítása szerint. Érdekes az advent, a várakozás időszakának megélésére vonatkozó tapasztalata. Szerinte a legnagyobb gondban nem a vallás nélkül élők vannak, nekik ugyanis fontos lehet a családi összetartozás, az ünnep bensőségessége. A legtöbbet a „maguk módján vallásosak” szenvednek, akik keleti tanokban, esetleg különféle vallási egyvelegekben hisznek. Számukra - akik egyébként a magyar társadalom túlnyomó többségét teszik ki - még kevesebb kapaszkodót ad a karácsonyi ünnepkör. „A legmélyebben nyilvánvalóan a magát hagyományos értelemben vallásosnak valló 15 százalék éli meg az advent időszakát is” - mondja Németh. A gyermekkori élmények átütnek a mégoly erőteljes társadalmi hatásokon is, tehát ma is hat az ünnep közösségteremtő ereje. A szakember szerint szeretjük méltó módon megülni az ünnepeinket. Még azok is, akik csak munkaszüneti napnak tekintik például a jeles nemzeti napjainkat, bizonyos értelemben részei az ünneplő közösségnek. „A távolmaradóknak is fontos, hogy volt-e március 15-i megemlékezés vagy hogy mekkora kordont vontak az Operaház köré október 22-én” - mondta. A karácsonnyal ellentétben a nemzeti hagyományok tiszteletébe nem fáradtunk bele. Szeretjük, ha lobognak a zászlók, szól a Himnusz. És szeretjük szabadon eldönteni azt is, kikkel és hogyan ünneplünk. ■ FOTÓ: HORVÁTH PÉTER GYULA Vagyonos lett a fiú édesanyja ötletével Az advent szinte elengedhetetlen kelléke a koszorú, amelynek érdekes a története. Az ötlet 1838-ból, Johann Heinrich Wiehern német református lelkésztől származik, aki akkortájt egy gyermekotthonban dolgozott. A karácsonyi ünnepkörben minden istentisztelet alkalmával újabb gyertyát gyújtott, s a körbefont fenyőágon lobogó apró lángok jelezték, hány úrvacsorán vettek részt a gyermekek. Nem lehet pontosan tudni, hogy mióta raknak a koszorúba négy gyertyát, de 1860-tól fennmaradtak olyan szövegek, amelyek már a maihoz hasonló koszorúkról írnak. A gyertyák a karácsonyig hátralévő heteket jelzik, a katolikus koszorú négy gyertyájából három lila, egy pedig rózsaszínű. Viszonylag új keletű az adventi naptár, amely annyi kis ablakot, mögötte meglepetést rejt, ahány nap van András napja és karácsony között. A szokást egyébként a múlt század elején egy édesanya honosította meg, aki a kisfiának készített kartonból egyszerű naptárt, bonbonokkal. Később a fiú az adventi kalendárium gyártásával vagyonokat keresett. ■ SZERKESZTETTE: NICZKY EMŐKE KÖZREMŰKÖDÖTT: MÉHES MÓNIKA, PINTÉR ATTILA, VATHY SZONJA 3 e-mail: naptema@magyarhirlap.hu BELFÖLD A mi bőrünkre alkudoznak, még tart a koalíciós csata A hétfői koalíciós frakcióüléseken dőlhet el, sikerül-e a szocialistáknak és a szabad demokratáknak megegyezniük az egészségbiztosítás átalakításáról. Egyelőre mindkét fél azt hangoztatja, hogy a koalíciós vezetők alkuja nyomán elfogadható kompromisszum született. Kérdés, hogy később ugyanúgy értelmezik-e a megállapodást. NICZKY EMÖKE-NÉMETH ERA_________ Megnyugtató, mindkét fél számára elfogadható kompromisszum született az egészségbiztosítás átalakításáról a koalíciós vezetők és szakpolitikusok szerda éjszakai tárgyalásán. A Gyurcsány Ferenc kormányfő vezetésével lezajlott találkozóról - részletek ismertetése nélkül - legalábbis így nyilatkoztak a résztvevők, köztük Horn Gábor szabad demokrata koalíciós államtitkár és Kökény Mihály szocialista egészségpolitikus. A kiszivárgott hírek szerint a megállapodásban az szerepel, hogy az MSZP-sek akaratának megfelelően az Országos Egészségbiztosítási Pénztár kormányhivatalként működve erős jogosítványokat kap. Ám a legvitatottabb kérdésben, a menedzsmentjogokban állítólag az SZDSZ kerekedett felül azzal, hogy a magánbefektető jelölheti a pénztárak élén álló vezérigazgatót. A Népszabadság értesülése szerint nem sikerült elérniük a szocialistáknak azt sem, hogy az eredetileg két százalékban maximált profitot másfél százalékra csökkentsék. Nem feltétlenül minősül a szocialisták meghátrálásának az a koalíciós pártvezetői megegyezés, amely szerda éjjel eldöntötte: a kisebbségi tulajdonos adhatja a leendő egészségbiztosítási pénztárak vezetőjét - hangoztatják szocialista oldalról. Az úgynevezett menedzsmentjogok kérdésében az MSZP sokáig tartotta magát eredeti álláspontjához, hogy a pénztárak működésében az 51 százalékos részesedésű államé legyen az utolsó szó. Havas Szófia, a törvényhozás egészségügyi bizottságának szocialista tagja szerint sok kérdés még nyitva maradt. A szocialisták a megállapodás keretein belül ragaszkodnának ahhoz, hogy a pénztár vezetője is egyetlen szavazatot kaphasson a döntések alkalmával, így végül mégiscsak a többségi elv érvényesülne. „Nagy kérdés, miféle jogosítványokat kap majd a menedzsment, s ezeket adott esetben hogyan lehet behatárolni” - nyilatkozta lapunknak a szakpolitikus. Az igazgatótanács vagy a pénztári közgyűlés határolná be az ügyvezető mozgásterét, s ezekben az elnököt az állami többség adja. Semmiképp nem engedne a képviselő a díjtétel- és fejkvótabizottságok kérdésében. Havas Szófia magánvéleménye szerint ezek működését szigorúan szakmai síkon kell tartani, ezért a grémiumnak csak javaslattételi jogot adnának, döntésit nem. „Elképzelhetetlen, hogy a biztosítók embereiből álló csoport döntsön abban, hogy hol és mennyit ér például egy vakbélműtét” - mondta. A fejkvóta esetében pedig olyan törvényi szabályozáshoz kell ragaszkodni, amely előírja a számítás módját. A biztosítók csak a törvény esetleges módosításának kérdésében kapnának javaslattételi lehetőséget. Ezzel ki lehetne zárni a kockázatszelekciót, és a szocialisták elérnék legfőbb céljukat: az ellátási különbségek megszüntetését. Nyitott kérdés azonban maradt elég, köztük Tóth Károly szocialista képviselő indítványának sorsa a vizitdíj eltörléséről. Az SZDSZ részéről kalandorpolitikának minősítették a lépést, mondván, az egészségpénztárak 2009-től működnének, míg a díjat már 2008- ban eltörölnék, s ebből több mint tízmilliárdos mínusz keletkezne az egészségügyben. Számos szocialista azonban, köztük Szekeres Imre elnökhelyettes is, megfontolandónak tartja a lépést. A koalíciós politikusok és a minisztériumok képviselői a hét végén gőzerővel dolgoznak a megállapodás javaslatokba öntésén. Ezekről a koalíciós parlamenti frakciók hétfőn mondanak véleményt. ■ Vizitdíj: sikertörténet vagy a hazugság ára? A minisztérium szerint a vizitdíj, és a kórházi napidíj bevezetése sikertörténet, ugyanis összesen 65 milliárd pluszforrást hozott, ami segített helyrebillenteni a társadalombiztosítás költségvetését. A Fidesz ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy az alacsony jövedelműek egynegyede egyszerűen nem megy orvoshoz a vizitdíj miatt. KOCZKA ISTVÁN PÁL Elkészült a vizitdíj és a kórházi napidíj egyéves mérlege. Az egészségügyi minisztérium és az OEP felmérése szerint 21,7 milliárd forintnyi vizitdíjat fizettek be a betegek az elmúlt 12 hónapban. Az előző évi adatokhoz képest 241 ezerrel csökkent a felnőtt orvos-beteg találkozások száma, a vegyes körzetekben pedig 177 ezerrel fordultak kevesebben orvoshoz. Horváth Ágnes egészségügyi miniszter szerint a fenti számok az indokolatlan orvos-beteg találkozások csökkenését mutatják, ami 44, 4 milliárd forint megtakarítást hozott a magyar egészségügynek. A megelőző, gyógyító ellátások terén 25 milliárd, a kevesebb felírt gyógyszer miatt 15 milliárd, a fel nem írt segédeszközökkel és gyógyfürdőbeli kezelésekkel, a pénzbeli ellátások csökkenésével további egy-egymilliárdot spóroltak meg. A háziorvosok bevétele 180 ezer forinttal nőtt, ami visszaszorította a hálapénzes esetek számát is - mondta Horváth Ágnes. A vizitdíj sarc, a kormány hazudozásainak ára, nem más, mint pénzbehajtás - reagált a miniszter bejelentésére Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője. A politikus szerint az alacsony jövedelműek, tehát a havi kilencvenezer forintnál kevesebből élők egynegyede nem keresi fel orvosát a vizitdíj, illetve a kórházi napidíj bevezetése óta. A Fidesz úgy látja, hogy a betegek mellett az orvosokat is nehéz helyzetbe hozta a kormány, mert a tervezett költségvetési bevételhez képest kevesebb összeg folyt be hozzájuk. Szijjártó Péter azt is hozzátette, hogy nemzetközi példák bizonyítják: nem oldódik meg a hálapénz kérdése a vizitdíj bevezetésével, arra kizárólag Gyurcsány Ferenc hazugságai, valamint a kormány alkalmatlansága miatt volt szükség. A több-biztosítós modellt bevezető törvénytervezettel kapcsolatban a Fidesz szóvivője kijelentette, hogy az a két koalíciós párt hatalmi osztozkodásának, egy paktumnak a folyománya. A kormány nem kért és nem kapott felhatalmazást arra, hogy olyan törvényt alkosson, amelyből hosszabb várakozási idő és több járulék fizetése következik. A tervezet azért méltánytalan, mert nem a beteg gyógyulása benne a fontos, hanem az alkalmazott kezelés olcsósága. ■ Élőlánc és sztrájk az egri kórházért December 6-tól határozatlan idejű sztrájk lesz az egri Markhot Ferenc Megyei Kórházban. A kórházi dolgozókból álló sztrájkbizottság azután döntött így, hogy a Heves Megyei Közgyűlés ülésén határozat született: pályázatot írnak ki az intézmény működtetésbe adására. Az ülés után néhány száz fős tömeg élőláncot vont a kórház köré. A közgyűlés elnöke szerint az 500 millió forintnyi adósságot felhalmozó kórház legfeljebb másfél évig működhet tőkebevonás nélkül, ezért van szükség a pályáztatásra. A városi Fidesz-frakció azonban „kiskapus mutyit” sejt a részleges privatizácó mögött: szerinte a feltételeknek csak a Hospinvest Zrt. tud megfelelni. Eger városa ezért kezdeményezni fogja a megyei kórház átvételét. ■