Magyar Hírlap, 2008. január (41. évfolyam, 1-26. szám)
2008-01-02 / 1. szám
MAGYAR HÍRLAP 2008. JANUÁR 2., SZERDA Sólyom László: az ország állapotát nem lehet csak gazdasági adatokkal jellemezni Közös cél kell és összefogás Sólyom László köztársasági elnök a közszolgálati televízióban elhangzott újévi beszédében hangsúlyozta, hogy az ország állapotát nem lehet csak gazdasági adatokkal jellemezni. Az ország pusztító megosztottságából csak a közös célok, a jóakarat, a találékonyság és az együttműködés vezethet ki - mondta. Tisztelt Honfitársaim! Magyarok a Kárpát-medencében és az egész világon! Ősidők óta minden civilizációban megünnepelték, hogy a világ a sötétségből újra a világosság felé fordul. Ez a remény, az újrakezdés ünnepe. Az óévet vidámsággal búcsúztatjuk, s így fogadjuk az újat is. Éjfélkor egy pillanatra elkomolyodunk - ám a Himnusz könyörgését is bizakodással énekeljük: víg esztendőnek kell végre jönnie! Reménykedhetünk-e? Az nem remény, ha arra hagyatkozunk, hogy majd csak lesz valahogy. A remény ennek az ellentéte. A remény azt jelenti, hogy nem adtuk fel. Aki reménykedik, annak van belső iránytűje, van miből erőt merítenie. Hogy állunk tehát? Az ország állapotát nem lehet csak gazdasági adatokkal jellemezni. Az, hogy egy országban jó-e élni, azzal mérhető leginkább, hogy milyen az emberek egészsége, meddig élnek, jók-e az iskolák, milyen a természeti környezet, mennyire sikerült a szegénységet és a kirekesztettséget visszaszorítani. De még fontosabb, hogy van-e az országban általánosan elfogadott, közös elképzelés a jövőről, hogy van-e összetartás az emberek között. Azoknak az országoknak a sikere, amelyek kilábaltak a miénkhez hasonló nehéz helyzetből, ezen a kettőn alapult: egy határozott cél akarásán és a szolidaritáson. Nálunk ezzel szemben mindenki az ország pusztító megosztottságáról panaszkodik. S valóban sok kárt okoz a mindent a mi ők sémára leegyszerűsítő fekete-fehér gondolkodás. De az élet színesebb, és teljesebb. Sok-sok példáját mutatja fel annak, mit érnek el azok, akik függetlenítik magukat a megosztástól, de nem is húzódnak vissza a magánéletbe. Országjárásaim során rengeteg igyekezettel, jóakarattal, találékonysággal és együttműködéssel találkozom. Ezek az emberek mind hisznek egy közös célban. Hány település jut előre, ahol az emberek szót értenek egymással, és milyen jó tapasztalni jogos büszkeségüket! A család maga is közösség, de a nagycsaládosok mozgalma településeket és egész vidékeket szervez meg. Nagyon sok iskola nemcsak jól tanít, hanem hatása messze kisugárzik az iskola falain túlra; bizony nemcsak kis falvakban, hanem - mint unokáim révén magam is örömmel tapasztalom - a fővárosban is. Rengeteg a segítő szervezet. Belegondolni is rossz, mi lenne nélkülük. A civil szerveződések immár nélkülözhetetlenek az ország számára. Az is reményt keltő, milyen sokan őrzik szakmájuk tisztességét és színvonalát! Ezek látszólag mind apró ügyek, többnyire egy-egy helyi közösséghez kapcsolódnak. De végül is ebből áll öszsze az ország. A kérdés az: akarjuk-e, hogy ami kicsiben működik és jó, az országosan is úgy legyen? Tudjuk-e, hogy az embereknek ez a belső hozzáállása nem kis ügy, hanem éppen ez a legfontosabb. Ettől függ, mi lesz Magyarország helye az átalakuló világban; ettől függ, lesz-e közös akarat arra, hogy a magyar nemzet fennmaradjon a Kárpát-medencében. Újévkor, újrakezdéskor érdemes meggondolnunk és megerősítenünk, hogy van belső iránytűnk, hogy megőrizzük a reményt. Ezért tudjuk ilyenkor szívből énekelni a Himnuszt. Boldog, reményteljes új esztendőt kívánok! Az államfő szerint aki reménykedik, annak van belső iránytűje FOTÓ: MTI-SOÓS LAJOS Alig emelkedő büntetőpontok a közlekedésben SVENDT PÁL Sokkal enyhébb az új jogszabály, mint amilyenre a változást sürgető rendőrök számítottak, és a továbbra is megengedő szabályozással megint távolabb kerültünk Európától - értékelték lapunknak a közlekedési előéleti pontrendszer módosításáról név nélkül nyilatkozó szakemberek. Mint mondták, aggályos hogy az uniós gyakorlattal szemben, - ahol két és fél, három szabálysértés után bevonható a jogosítvány - nálunk a parlamenti többség elegendő visszatartó erőnek értékelte, hogy Magyarországon négy szabálysértés után lehet bevonni a vezetői engedélyt. Január elsejével emelkedik az egyes szabálysértésekért járó büntetőpontok száma. Gondatlan bűncselekmény elkövetése esetén hat, szándékos bűncselekmény elkövetése esetén kilenc büntetőpontot lehet kapni, és aki eléri a 18 pontot, annak bevonják a jogosítványát. A rendőrök a 2001 óta - amikor a pontrendszer megjelent - főként holland, német, francia, angol és szlovén példákra hivatkozva kifogásolták a büntetőpontrendszer hatékonyságát amely eddig - egyes tagországok szabályozásához képest - kétszer annyi pont begyűjtéséhez kötötte a jogosítvány bevonását. Komáromi Endre ezredes, az ORFK közlekedésrendészeti főosztályának vezetője lapunknak azt mondta: bíznak benne, hogy a jogszabályváltozás nyomán szabálykövetőbbek lesznek az autóvezetők. Azzal, hogy a most életbe lépő szigorítás mellett január elsejétől három- és húszezer forint közötti helyszíni bírságot szabhatnak ki a rendőrök, már nem éri meg semmibe venni a közlekedés szabályait. Mint mondta, a rendőrség mintegy hatszázezer „ponttulajdonost” tart nyilván. De még fontosabb, hogy van-e az országban általánosan elfogadott, közös elképzelés a jövőről, hogy van-e összetartás az emberek között. Azoknak az országoknak a sikere, amelyek kilábaltak a miénkhez hasonló nehéz helyzetből, ezen a kettőn alapult: egy határozott cél akarásán és a szolidaritáson. Hatvankét közéleti személyiség nyílt levele az állampolgárokhoz Nem kérnek a magánbiztosítókból Hatvankét közéleti szereplő, köztük Czakó Gábor író, Derce Tamás, Újpest polgármestere, Fábry Sándor humorista, Hegedűs Zsuzsa szociológus, Mádl Ferenc, a Magyar Köztársaság volt elnöke és Mellár Tamás egyetemi tanár nyílt levelet intézett a Magyar Köztársaság állampolgáraihoz a jogállam védelmében, az egészségbiztosítási törvénnyel szembeni közös fellépés érdekében. A levél aláírói szerint a kormány visszaél a hatalmával, és súlyos károkat okoz az országnak. A pártállami módszerek visszatérése ellen a társadalomnak kell fellépnie - állítja hatvankét neves közéleti személyiség. Az aláírók 2007 júliusában tették közzé első nyilatkozatukat, melyben kérték a köztársasági elnököt, hogy az állami vagyonról szóló törvényt küldje előzetes normakontrollra az Alkotmánybíróságra. Októberben az aláírók közül Zlinszky János volt alkotmánybíró és Bencze Izabella, a Kincstári Vagyonigazgatóság volt vezérigazgató-helyettese a vagyontörvény megsemmisítését kérte az AB-től. Újabb nyilatkozatukban rámutatnak: az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvény elfogadásának módszere alkotmányos válsághoz vezetett. Az aláírók kérik a választópolgárokat, hogy keressék fel képviselőiket, és hozzák tudomásukra, hogy a magyar társadalom elutasítja az egészségbiztosítás üzleti alapokra helyezését. A levél szövege teljes terjedelmében alább olvasható. Tisztelt Honfitársaink! Az Országgyűlés 2007. december 17-én elfogadta az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvényt. Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke december 27-én bejelentette, hogy nem ért egyet a törvénnyel, nem írja alá, és nem hirdeti ki. Kérte az Országgyűlést, hogy orvosolja a jogalkotási eljárás súlyos hiányosságait, és fontolja meg tartalmi kifogásait is. A külföldi tapasztalatok szerint az egészségügyi alapok privatizációja rontja az egészségügyi rendszer teljesítőképességét, csökkenti az esélyegyenlőséget, és megdrágítja az ellátást. A törvény üzleti befektetőknek játssza át a társadalombiztosítás vagyonát, valamint a betegek adatait. Az ellátásszervezés monopóliumát élvező, kisebbségi tulajdonrészük fejében többségi jogosítványokkal rendelkező magánbiztosítók nem fognak versengeni a betegekért. Nyereségük fő forrása az ellátás körének és minőségének korlátozása lesz. Ha a törvény életbe lép, a változások visszafordíthatatlanná válnak: a magyar egészségügy jórészt a nemzetközi gazdasági jog hatálya alá kerül. Mire megbukik a többpénztáras, üzleti modell, szinte lehetetlenné válik az egybiztosítós rendszer visszaállítása. A kormány diktatórikus eszközökhöz folyamodott, hogy üzleti tervét teljesítse. Olyan, az ország jövőjét hosszú távra meghatározó intézkedéseket vitt keresztül a törvényhozásban, amel Kérjük a választókat, keressék fel képviselőiket, hogy utasítsák el az üzleti egészségbiztosítást. Ívekre választási programjában nem kért és nem kapott felhatalmazást. Semmibe vette az országos tiltakozást, a szakmai és tudományos testületek súlyos érvekkel megalapozott ellenvéleményét. Lelkiismeretük elleni szavazásra kényszerítltt sok kormánypárti képviselőt. A törvény végleges szövege a társadalmi egyeztetés megkerülésével, a kormánypártok és az üzleti biztosítók közötti háttéralkuban született, még a képviselők is csak közvetlenül a szavazás előtt kapták kézhez. A „fékek és ellensúlyok” demokratikus rendszerét így hatályon kívül helyezték. A képviselők nem választóiknak, hanem a pártvezetésnek (és üzleti érdekcsoportoknak) felelnek, akárcsak a rendszerváltozás előtt. A köztársaság elnökének döntése félreérthetetlenül utal a kialakult alkotmányos válságra. A pártállami módszerek visszatérése ellen azonban nem az alkotmányjogászoknak, hanem a társadalomnak kell fellépnie. A kormány visszaél hatalmával, és súlyos károkat okoz az országnak. Jogunk és állampolgári kötelességünk, hogy ezt megakadályozzuk. A jogállam nem működik, ha intézményeit nem működtetjük. Ezért e levél aláírói a Magyar Köztársaság állampolgáraihoz fordulnak. Kérjük a választópolgárokat, keressék fel képviselőiket, és hozzák tudomásukra, hogy a magyar társadalom elutasítja az egészségbiztosítás üzleti alapokra helyezését. Követeljék, hogy szavazzanak nemmel, ha a törvény ismét napirendre kerül. Adjanak időt széles körű társadalmi egyeztetésen alapuló, szakmailag megalapozott reformkoncepció kidolgozására. Támogassák a törvény visszavonására irányuló kezdeményezéseket! Vegyük fel a harcot a közöny és a beletörődés ellen, demokratikus vívmányaink védelmében! Legkevésbé az Országgyűlés munkájával elégedettek a magyarok A tűzoltóság és a katasztrófavédelem munkájával a leginkább elégedettek a magyarok - derül ki a Szonda Ipsos kutatásából. A Reader’s Digest magazin országos reprezentatív felmérést végzett, hogy kiderítse, kikben bízunk leginkább. Itt Erdei Zsolt vezeti a listát. A százpontos skálán 84 ponttal végzett az élen a tűzoltóság és a katasztrófavédelem, második a posta lett, hetven ponttal. A biztonságért felelős intézmények közül a honvédség áll az élen, a szervezet az összesített listán is dobogós, ott a rendőrség a vasút és az Alkotmánybíróság követi. A közszolgálati és a kereskedelmi rádiók, az egyházak, valamint a bankok és a bíróságok egyaránt 57 pontot értek el a felmérésben. Az ötvenpontos határ alá, vagyis a negatív állományba mindössze három szervezetet: a szakszervezeteket, a gazdasági kamarákat, valamint a munkaadók szervezeteit és a parlamentet sorolták a válaszadók. A legkevésbé az Országgyűlés munkájával elégedettek a magyarok: eredménye 34 pontot ért a százas skálán. A parlament tevékenységével sem a kormánypárti, sem az ellenzéki szavazók nem elégedettek, az utóbbiak valamivel kritikusabbak. A Reader’s Digest országos reprezentatív felmérést végzett, és megbízásából a Marketing Centrum 2007 végén ezer főt kérdezett meg. A hírességek osztályzatai alapján állították fel a rangsort. Az eredményekből az árnyoldal is nyilvánvaló. Az utolsó húsz név több mint fele politikus. A 99. helyre került Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt kevésbé megbízhatónak ítélik, mint a 83. helyezett Bódi Sylvi modellt vagy a 74. helyezett Oláh Ibolya énekest, de még saját feleségénél, a 95. helyen végző Dobrev Kláránál is hátrább került. Az első húsz helyezett: 1. Erdei Zsolt ökölvívó, 2. Egerszegi Krisztina volt úszóbajnok, 3. Vágó István tévészemélyiség, 4. Szávay Ágnes teniszező, 5. Besenyei Péter műrepülő, 6. Bálint György kertész, 7. Szabó Magda író, 8. Papp Lajos szívsebész, 9. Vitray Tamás tévészemélyiség, 10. Kovács Katalin kajakozó, 11. Kemény Dénes vízilabdaedző, 12. Polgár Judit sakkozó, 13. Talmácsi Gábor motorversenyző, 14. Erős Antónia tévészemélyiség, 15. Presser Gábor zenész, 16. Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője, 17. Göncz Árpád volt államfő, 18. Kozma Imre atya, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapítója, 19. Aigner Szilárd meteorológus, 20. Bóna Márta meteorológus. Szekérrúd A két felmérés, bár különböző kérdésekre igyekezett választ találni, egyben tökéletesen megegyezik. Nevezetesen, hogy mindkettőből kiderül: a hazai közvélemény éles kritikával illeti a politikusokat. És itt nem csupán arról van szó, hogy szeretnék, ha honatyáink jobban házhoz húzóak lennének, vagyis jó lenne egyre kevesebb üres padsort látni a T. Házban, hanem arról, hogy a morállal vannak súlyos kifogásaik az embereknek. Mert ha igaz a szakemberek szerint egyértelműen megfogalmazott tézis, miszerint a bizalom a társadalom összetartó ereje, és hiánya a mindennapok kerékkötője, akkor elmondhatjuk: rossz irányba tart most az ország szekere. FP 3 BELFÖLD