Magyar Hírlap, 2008. április (41. évfolyam, 76-101. szám)

2008-04-01 / 76. szám

4 BELFÖLD Ultimátummal a tb-törvény visszavonásáért Április 9-n 12 óráig adtak haladékot a kormánynak az egészségbiztosítási törvény visszavonására a tb-mentő népszavazáshoz aláírásokat gyűjtő szervezetek. A mielőbbi megállapodás szándé­kával tárgyalásokat kezdeményez­nek, az ingatag politikai helyzet miatt nem csupán a jelenlegi kormánnyal, hanem minden parlamenti párttal - ahogyan Palkovics Imre, a Munkásta­nácsok elnöke mondta: a lehetséges új kormánypártokkal is. Április 13-ig kellene átadni a gyűj­tőíveket az Országos Választási Bi­zottságnak, máskülönben a népsza­vazást nem írják ki. „Nagy a felelősségünk a félmillió ember előtt, aki a nevét adta a kezde­ményezéshez, ezért csak akkor kötünk megállapodást, ha erős garanciákat kapunk arra, hogy a mindenkori kor­mány öt éven belül nem kezdeménye­zi és nem is támogatja a magántőke bevonását az egészségbiztosításba” - mondta Gaskó István. A Liga elnöke nem sok esélyt lát a megegyezésre, annak ellenére sem, hogy az utóbbi időben „mintha hajlan­dóság mutatkozna arra, hogy a kor­mány maga annullálja a törvényt”. A Gyurcsány Ferencnek tegnap el­küldött levélben a szervezetek azt is követelik, hogy azonnal függessze fel a törvény végrehajtási eljárását, hogy minél könnyebben helyre lehessen ál­lítani az eredeti állapotot. Hamarosan eldőlhet, hogy lesz-e vasutassztrájk a hét végén, esetleg a jövő hét elején. A Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezetének sztrájk­­bizottsága a mai tárgyalás után dönt a munkabeszüntetésről. Bárány Balázs alelnök lapunknak azt mondta: nem kizárt, hogy a BKV-sztrájkkal egy időben leáll a vasúti közlekedés is. Le­hetséges azonban, hogy most sikerül megegyezniük, ha a koalíciós válság hatására enyhül a gazdasági tárca nyomása a MÁV-ra. KCS ékt/kép Feri anya! - nyújtja a kezét zavart mosollyal az asszony. A tanárnő lep­lezetlen csodálkozással viszonozza a bemutatkozást: Ferike osztályfőnöke vagyok. Na? Flogyhogy na? Ferike? Rossz! Rooosssz? Roossz! - ismételgeti és ízlelgeti a szót. „Feri anya”, a kínai asszony. Elmosolyodik, majd önfeled­ten a térdét csapkodja. Szemmel lát­hatólag fogalma sincs arról, hogy ami elhangzott, az nem feltétlenül dicséret. A fővárosban élő vietnami és kínai családok kevés szóval vagy egyáltalán nem beszélnek magyarul - magyarázza a tanárnő. A szülők anyanyelvükön regulázzák gyermeküket. Ebbe az osz­tályba hét ázsiai gyerek jár. Több, mint ahány magyar tanuló. A tizenhárom roma gyerekről ugyanis nehéz állítani, hogy „tanuló” - magyarázza a magyar szakos pedagógus. Ötödikesek - foly­­tatja de a pénzen kívül mást nem ol­vasnak. A minap jó marék aprót vágott hozzá egyikük. Ne ríjjá! Nesze, a fizetésemelés! De nem fognak ki rajtam! Dráma­­pedagógia órán helyzetgyakorlatokkal foglalkoztatom őket. Legutóbb a „zsebes a villamoson” jelenetet alakították­­ olyan élethűen, hogy a kis kínainak azóta sem került elő a pénztárcája. Hogyan magyarázzam meg „Feri anyának”, hogy mi a tudásalapú társa­dalom? (NéMA) Ahová gyalog is odaérnek Több mint ezerötszáz gyermek adta háromszázötven kilométeren át kézről kézre azt a javaslatot, amelyet a fal­vak készítettek a kormánynak arról, hogyan akadályozhatnák meg újabb kisiskolák bezárását. A maratoni fu­tólánc tegnap délután elérte a parla­mentet, most már a politikusokon a sor a cselekvésben. A jövő évi költségvetésben már benne lehet az összeg, amely meg­akadályozhatja újabb oktatási intéz­mények bezárását, már csak egy évet kell kibírni - biztatta Lányi András, az Élőlánc Magyarországért Moz­galom elnökségi tagja az Országház főlépcsőjén álldogáló több mint száz gyermeket, tanárt, polgármestert, a kisiskolák megmentéséért indított fi­gyelemfelkeltő akció résztvevőit. Szili Katalin házelnök vette át a gyermekektől a személyes üzeneteket és a szakpolitikai ajánlásokat. Szili azt mondta, hogy az iskolai erőszak­hoz hasonlóan a kisiskolák jövőjének megvitatását is az oktatási bizott­ság figyelmébe ajánlotta levelében. Lezsák Sándor, a Nemzeti Fórum el­nöke szerint a klebelsbergi alapelveket kell érvényesíteni: az iskola ott van jó helyen, ahová a gyermekek gyalog is eljuthatnak. A falvak a kormánynak címzett petíciójukban azt kérik, hogy lehető­leg minden gyerek a lakóhelyén vé­gezhesse el alapfokú tanulmányait. A szaktárca rendeletben határozza meg, milyen szempontok alapján dönt egy intézmény bezárásáról. Az iskolák összehasonlító szakmai értékelését az értékelési elvek kidolgozása mel­lett független szakértők végezzék el. A normatív támogatásnak jövőre is­mét el kellene érnie a 2005-ös szintet. A falvak megszüntetnék a diszkrimi­natív intézkedéseket, hogy a tanulói létszám alapján zárnak ki települése­ket fejlesztési pályázatokból. SCS A falvak petíciójukban azt kérik, hogy lehetőleg minden gyerek a lakóhelyén végezhesse el alapfokú tanulmányait fotó: hegedűs Márta Százezernél kevesebb továbbtanuló Tovább csökkent az idén a felsőok­tatásba felvételizők száma. A tavalyi évhez képest most tizenkétezerrel kevesebben adták be jelentkezési lap­jukat valamelyik főiskolára, egye­temre. SÁNDOR CSILLA A 2005/2006-os tanévben még 129 219, tavaly 108 ezer, az idén pedig már csak 96302 fiatal jelentkezett a felsőoktatásba. Hiller István oktatási miniszter szerint nem a tandíj riasz­totta el a fiatalokat a továbbtanulás­tól, mivel az elmúlt évek csökkenési üteme lelassult. Manherz Károly fel­sőoktatási szakállamtitkár elmondta: szeptembertől az államilag finanszí­­rozott helyeken ötvenhatezer hallgató tanulhat majd, ingyenes mesterkép­zésre 3500, szakképzésre 12500 fiatalt várnak. A tárca ígérete szerint jogszabályt hoznak, hogy ezentúl április elejéig nyilvánosságra kell hozniuk a jelent­kezők számát. „Egyértelmű, hogy a drámai vissza­esés miatt titkolózott a felvételi keret­számokról a szociális népszavazás előtt az oktatási tárca” - mondta lapunknak Sió László, a Fidesz oktatási műhelyé­nek vezetője. A kormányzati politika újabb tízezreket riasztott el a tovább­tanulástól, mostanra a kisgyermekes családok is olyan szociális körülmé­nyek közé kerültek, hogy a szülőknek már most el kell dönteniük, melyik gyermekük tanulhat tovább. Sió László szerint középkori viszonyokra utal ez a helyzet, mivel tandíj nélkül is eléri már a nyolcvan-kilencvenezer forintot a hallgatók havi ellátása, sokba kerül az étkezés, a szállás, az utazás, no meg a tankönyvek. Sió László hozzátette: a kabinet szembe menetelt az OECD ajánlásá­val, amelyben a felsőoktatásban részt vevők számának növelését javasolta Magyarországnak. A szociális meg­szorítások, a családtámogatási rend­szer szétzilálása következtében éppen ellenkező előjelű folyamat kezdődött. Miskolczi Norbert, a hallgatói érdek­­képviselet elnöke szerint a jelentke­ző számának csökkenése miatt egyre könnyebb lesz a bejutás a felsőoktatás­ba, mivel a finanszírozhatóság miatt az intézmények a keretszámok feltölté­sében érdekeltek. Sarokba szorították Demszkyéket A BKV-sztrájk előtt egy héttel nem vállalta a városvezetőség a járatrit­kítási program kihirdetését. A távozó vezérigazgató, Antal Attila hatvan­milliós lelépési díjáról sem született döntés. ZSIDAI PÉTER Csak pénteken véglegesíti álláspontját a főpolgármesteri kabinet a BKV ez évi menetrendjéről - közölték a távirati irodával a testület ülésén részt vevők. Egy hete még arról szóltak a híradások, hogy hétfőn már az egyes járatok megcsonkítását, megszüntetését is jó­váhagyják a városvezetők, miután a hárommilliárd forintos megtakarítás­ra már rábólintottak. „Az újabb, im­már harmadik változatba a BKV-nak minden szakmai és kerületi javaslatot be kell építenie” - hangoztatták a vá­rosvezetők. Kérdés, hogy ezzel hogyan birkózik meg a BKV a fennmaradt négy nap alatt. Demszky Gábor főpolgármester és helyettesei már a járatritkítással megtakarítani kívánt hárommilliárd forinttal kapcsolatban is elbizony­talanodtak. A hírügynökség szerint Demszky Gábor már ezt sem támogat­ja, holott egy hete még mellette kardos­kodott. A visszavonulásra kényszerített fő­városi vezetőség döntését feltehetőleg a jövő hétfőre hirdetett teljes körű BKV- sztrájk alapozta meg. A hétezer dolgo­zót képviselő Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetségét azonban nem hatotta meg Demszkyék engedékenysége. „Hiába alkudoznak százmilliókon, milliárdokon, ez nem változtat a kö­vetelésünkön. A járatritkítási tervet vissza kell vonni, és ami ennél is fonto­sabb, a döntéshozóknak megoldást kell találniuk a BKV működésének finan­szírozására” - közölte a Magyar Hír­lappal Gulyás Attila elnökhelyettes. A VTDSZSZ és a többi húsz BKV-szak­szervezet csak akkor fújja le a sztráj­kot, ha ezekre írásos garanciát kap. Gulyás Attila szerint több forrást felhasználva lehetne biztosítani a BKV működését. „Féltjük a munkahelyün­ket, hiszen a társaság egyre közelebb kerül a csődhöz, nem lehet tudni, med­dig marad életben, ha évente öt-tíz milliárddal növekszik a hiánya. Csak hosszú távra szóló megoldást tudunk elfogadni.” A BKV és az sztrájkbizottság nem állapodott meg első tárgyalásán, arra viszont jó esély van, hogy az elégséges szolgáltatásokról megegyezzenek. A kabinet ülésén szóba került a le­mondott vezérigazgató végkielégítése is. A főpolgármester sokallotta Antal Attila hatvanmillió forintos búcsúpén­zét, amelyet az érintett javasol közös megegyezéssel való eltávozás címén. Somlyódy Csaba (MSZP), a munkáltatói jogokat gyakorló gazdasági bizottság elnöke közölte, hogy jogi szakértőkkel egyeztetnek, mielőtt lépnének. 2008. ÁPRILIS 1., KEDD­I MAGYAR HÍRLAP Sólyom: nem érte hátrány a szlovákságot Nincs nemzetiségi konfliktus Pilis­­szentkereszten, csupán az évek óta mélyben lappangó személyi ellenté­tek kerültek felszínre a közelmúltban - jelentette ki Sólyom László köz­­társasági elnök, aki azért látogatott tegnap a pilisi településre, hogy meg­próbálja előmozdítani a helyi szlovák önkormányzat elköltöztetése miatt kialakult konfliktus megoldását. A falu képviselő-testülete ma tárgyal újra a kérdésről. BARANYA RÓBERT Az államfő az egyeztetés után közölte: arról győződött meg, hogy a törvénye­ket tekintve a helyi szlovákságot és a kisebbségi önkormányzatot semmi­lyen joghátrány nem érte. „Megértem az önkormányzat érveit, hogy a mun­kavégzéshez több helyre van szüksége, ám nem elég a törvény betűjét betar­tani, a kisebbségi érzelmeket is figye­lembe kell venni” - mondta az államfő, aki szerint ebből a szempontból nem volt szerencsés döntés az elköltöztetés. Sólyom László szerint nem beszélhe­tünk nemzetiségi ellentétről, amit az is bizonyít, hogy a tíztagú képviselő­­testület nyolc szlovák tagja is meg­szavazta a vitát kiváltó nyilatkozatot. „Ezek a képviselők azért szavaztak a költöztetés mellett, mert az egész falu érdekeit nézték, és szeretnék, ha az önkormányzat dolgozói valóban jobb körülmények között dolgozhatnának" - fűzte hozzá a köztársasági elnök. Az államfő mindezek mellett hang­súlyozta: boldog lenne, ha a szlová­kiai magyarok megbántódására is így reagálnának a szlovák politikusok, és ha északi szomszédunknál működné­nek magyar önkormányzatok. Sólyom László biztos benne, hogy ezt a szavai szerint indokolatlanul túlburjánzó ügyet meg lehet oldani. Ahogy lapunk is beszámolt róla, a közelmúltban a pilisszentkereszti kép­viselő-testület tagjai a polgármesteri hivatal mellett lévő Szlovák Házban működő kisebbségi önkormányzati iroda elköltöztetéséről döntöttek, arra hivatkozva, hogy több helyre van szük­ségük a munkavégzéshez. A helyi szlo­vák önkormányzat vezetése azonban nem hajlandó belenyugodni a döntés­be, és a vita a szomszédos ország politi­kusainak „jóvoltából” magyar-szlovák konfliktussá terebélyesedett. A helyi képviselő-testület tegnap új elgon­dolással állt elő, tartalmáról Lendvai József polgármester a mai, összevont testületi ülés előtt nem volt hajlandó nyilatkozni. Demjén Tamásné, a szlo­vák önkormányzat elnöke annyit árult el, hogy az új javaslat szerint a kisebb­ségi iroda a helyén maradna, ám más szervezeteknek is lehetőségük lenne használni a helyiséget. „A határozat­­tervezetet persze még át kell tanulmá­nyoznunk és meg kell tárgyalnunk” - tette hozzá. Kállai Ernő kisebbségi ombudsman az átköltöztetési ügyben még múlt szerdán azonnali vizsgálatot rendelt el Gémesi Ferencnek, a Miniszterelnöki Hivatal külkapcsolatokért és nemzet­politikáért felelős szakállamtitkárá­nak a kérésére. Az eredményekről ma számolnak be. A képviselő-testület és a szlovák önkormányzat képviselői szintén ma, közös ülésen vitatják meg az említett javaslatot. í® Sólyom László fotó: hegedűs Róbert

Next