Magyar Hírlap, 2008. május (41. évfolyam, 102-126. szám)
2008-05-02 / 102. szám
MAGYAR HÍRLAP , 2008. MÁJUS 2., PÉNTEK TŐKÉS LÁSZLÓ szerint a határon túli magyar szervezetek összefogásával és a magyar kormányzat támogatásával felgyorsulhat az önrendelkezési folyamat. Az európai parlamenti képviselő Hódmezővásárhelyen kijelentette: a magyar nemzetrészek egymagukban gyengék volnának nemzetközi szinten érdekeik képviseletére és megvédésére. (mti) Elhibázott gazdaságpolitika: osztogatásból megszorítás folytatás az 1. oldalról A kormány azonban nem a vidék felzárkóztatásán, hanem további ellehetetlenítésén dolgozik - hangsúlyozta Navracsics. Példaként a sorozatos falusi iskola- és postabezárásokat, valamint a vasúti szárnyvonalak felszámolását említette. Aztán további adatokat sorolt: a csonka családok szegénységi mutatója öt év alatt több mint húsz százalékkal emelkedett. 2002-ben ez az arányszám még 17,4 volt, 2007-ben már 38,9 százalék. A gazdaság eközben stagnál. A bruttó nemzeti össztermék, a GDP növekedési üteme 2004 második félévétől folyamatosan csökken, az államháztartási hiány viszonyszáma pedig messze a legnagyobb az Európai Unióban, s még a Gyurcsány-csomag megszorító hatásai után is 5,5 százaléka a GDP-nek. Az államadósság folyamatosan nő, 2002-ben a GDP 55,7, 2007-ben pedig 66 százaléka volt. A GDP növekedése tavaly 0,4 százalék volt, ez az Európai Unióban a legrosszabb adat - olvasható az Éllovasból sereghajtó - az MSZP-SZDSZkoalíció hat évéről című kiadványban. „Néhány évvel ezelőtt még arról szólt a vita, hogy Ausztriát tizenöt vagy húsz év alatt érhetjük utol, ez értelmét vesztette, hiszen mindenki, akit utol szeretnénk érni, gyorsabban halad nálunk" - áll a Fidesz elemzésében. (Ausztriában tavaly három százalék volt a növekedés - a szerk.) Szlovákia gazdaságának bővülése tavaly a negyedik negyedévben a magyarénak a harminchatszorosa volt! A súlyos helyzetet - a dokumentum szerint - nem külső ok, hanem a koalíció elhibázott gazdaságpolitikája okozta. A Fidesz figyelmeztet: a kormány fiskális megszorításai után köddé válhatnak a 2009-re várt eredmények, hiszen addigra az európai növekedés megtorpanhat, az eddig kedvező külső feltételekből semmi sem marad. A kiadvány úgy értékel, hogy a második Gyurcsány-kormány óriási növekedési, foglalkoztatottsági áldozattal, jelentős életszínvonal-eséssel járó politikával törekedett a megtakarításra. „Az eredmények még ilyen súlyos áldozatok árán sem kielégítőek, a költségvetési hiány 2007-ben még mindig kétszerese a 2000. évinek." Az államháztartási hiány is nálunk a legnagyobb az egész EU-ban, 5,5 százalék, s ezt csak két-három év alatt lehet lefaragni három százalékra. Az államadósság növekedése is kiábrándító: amíg 1998 és 2002 között a GDP-hez viszonyítva tíz százalékkal csökkent, azóta tizennégy százalékkal növekedett, így most ez a mutató 65,9 százalékon áll, és naponta hatmilliárd forinttal növekszik! Árulkodó a pénzromlás mértékének fokozódása is: a polgári kormány idején tizennégy százalékrólöt százalékra csökkent, azóta viszont mára nyolc százalékra nőtt az infláció. Ezzel Lettország 10,1 százalékos inflációs rátája után a második legrosszabb helyzetben vagyunk az EU-ban. A romló adatokkal párhuzamosan versenyképességünk is kárát látta az MSZP-SZDSZ-koalíció ténykedésének: a Word Economic Forum indexe szerint a 2002-es huszonhatodik helyünkön 2007-re 15 helyet rontottunk. Ebben közrejátszhatott, hogy az Európai Unióban Belgium után nálunk a legmagasabb mértékű az adó- és járulékelvonás, valamint a munkaerőköltség: ez 54,4 százaléknyi. ■ Stoptábla a lopakodó tandíjnak Nem tárgyaltak a Felsőoktatási Kerekasztal ülésén a résztvevők a Magyar Rektori Konferencia múlt héten elfogadott tandíjjavaslatáról. SÁNDOR CSILLA A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája tanácskozásán javasolták, hogy vegyék le a napirendről a hallgatói költségtérítésről szóló napirendi pontot. A hallgatói szervezethez a kerekasztal öt másik szervezete is csatlakozott, így végül nem egyeztettek a rektorok által már 2009-től bevezetésre javasolt új finanszírozási rendszerről. Hiller István oktatási miniszter a megbeszélések után arra utalt, hogy közeledett a felek álláspontja egymáshoz. A Magyar Rektori Konferencia megosztott volt a múlt heti ülésén, amikor a tandíjat kerek perec elutasító népszavazási állásfoglalást negligáló, a felsőoktatásban a költségtérítést fizetők körének szélesítését szorgalmazó munkaanyagról kellett döntenie. A felsőoktatási intézményvezetők közül 29-en ellenezték, 15-en tartózkodtak, 109-en támogatták a kezdeményezést, hogy az alternatív tandíjjavaslatot kidolgozásra átadják a szaktárcának. A javaslat szerint a jövő évtől teljes átjárást vezetnének be a költségtérítéses és az államilag finanszírozott képzés között. Az első évben a felvételi, a második évtől a tanulmányi teljesítmény alapján jelölnének ki minimum hat fizetési kategóriát, amelyek valamelyikébe az ingyenes képzésről kikerülő hallgatókat sorolnák. A HÖOK ezt a javaslatot rosszabbnak tartja, mint amit a népszavazás megakadályozott. Miskolczi Norbert, az érdekvédelmi szervezet elnöke a Felsőoktatási Kerekasztal ülésén azt kérte, állítsanak fel szakértői csoportot, amely összegzi a fizetés és ingyenes képzés közti átjárhatóság tapasztalatait, megvizsgálva a hátrányos helyzetű hallgatók esélyeit. A HÖOK elnöke szerint a rektoroknak tényekkel kellene igazolni azt a tandíjjavaslatban megfogalmazott állításukat, hogy „sok költségtérítéses hallgató jobb tanulmányi teljesítményt nyújt, mint sok államilag finanszírozott hallgató.” A hallgatói szervezet 2002 óta rendszerezi a tanulmányi átlagokat, adatai szerint számos esetben az ingyenes képzésen tanulók átlaga egy teljes osztályzattal jobb, mint a fizetős szakokon tanulóké, vagyis a tandíj nem ösztönzött a keményebb munkára. A HÖOK elkötelezett az igazságosabb finanszírozási rendszer és a jelenleginél is jobb képzési színvonal kialakítása iránt. Az érdekképviselet szerint a népszavazás értelmében három évük van az érintetteknek, hogy felmérések, háttértanulmányok elkészítése után átgondolt, tüzetes munkaanyagot készítsenek a felsőoktatás jövőjéről, a mostani, három hónap alatt összeállított javaslat helyett. A tandíj eltörléséről döntő referendum után az oktatási miniszter bejelentette, nincs újabb koncepciójuk a felsőoktatás fizetőssé tételéről. Gyurcsány Ferenc ugyanakkor elismerte, hogy a rektori testülettel közösen dolgoznak az új javaslaton. A nyíltan a tandíj bevezetését pártoló Molnár Károlyt, a Magyar Rektori Konferencia elnökét a kormányfő a hét elején a Műszaki Egyetem rektori székéből miniszteri bársonyszékbe invitálta. ■ Hiller István és Manherz Károly, a miniszter és az államtitkár szerint közeledtek az álláspontok egymáshoz FOTÓ: HEGEDŰS MÁRTA Az igazi merénylet ÁLLÁSPONT Nem valószínű, hogy a Gyurcsány Ferenc ellen elkövetett merényletkísérlet vezető helyre kerül a világlapok mai címoldalán. Pedig hát a miniszterelnök május 1-jei beszédét egy rászegezett pisztoly zavarta meg. A médiavisszhang elmaradását ez indokolja, hogy a „potenciális gyilkos” játékfegyvert markolt, és így a testőrök pár másodperces késlekedése - amíg a vészhelyzet okozóját ártalmatlanná tették - nem okozott tragédiát. Pedig dramaturgiailag jól előkészített eseménysornak lehettek szemtanúi a tömeggyűlésen a részvevők: a pisztolyos közjátékot ugyanis egy asszony színpadra rohanása vezette fel. Ha hozzátesszük, hogy az MSZP-majálison három fiatalkorút is előállított a rendőrség, még Gyurcsány megérkezése előtt, mert géppisztoly volt náluk, a táraságukban lévő felnőttnél pedig egy gázpisztoly, akkor kifejezetten igazságtalannak tűnik a vészhelyzet minimalizása. Még akkor is, ha a géppisztolyról kiderült, hogy hatástalanított állapotban vitték a rendezvényre. Ennek ellenére töredelmesen be kell vallanunk, hogy mi sem fedezünk fel egyetlen tragikus elemet sem a kormányfő ellen irányuló merényletsorozatban. Bizonyítani nehéz lenne, de feltételezésünk szerint ezt az inkább paródiaízű főzetet éppenséggel a kormánypárt boszorkánykonyháján állították elő. A szakácsbrigád úgy gondolta: megetethetik vele a bulvársajtón nevelkedett közönséget. És akkor háttérbe szorul a koalíció szétbomlása, a kínkeserves kormányátalakítás, az egész hatalmi legitimitás recsegése-ropogása. Az etetés azonban aligha kecsegtet sikerrel. A lehetséges fogyasztók - Magyarország lakosságából több millió ember - olyan súlyos gondokkal szembesülnek, hogy még legyintésre sem méltatja a miniszterelnök személye körül kreált felhajtást. A lapunkban közölt összeállítás az MSZP-SZDSZ-koalíció hat évéről konkrét adatokkal bizonyítja, hogy hazánk a rendszerváltás utáni legsúlyosabb válságba került. Hárommillióan élnek a szegénységi küszöb alatt, és további százezrek csúsznak lefelé menthetetlenül. A pénzügyi megorítássprcpok nincs kézzelfogható .gredpjgpypjp a volt szocialista országok rangsorában a mi gazdaságunk nyújtja a legrosszabb teljesítményt. Az emberek valódi tragédia szereplőivé váltak, a majálison lezajlott giccses színjáték nem képes erről elterelni a figyelmüket. Teljes biztonsággal megállapítható továbbá, hogy az igazi merényletet nem a játékpisztolyos ember hajtotta végre. A büntetést érdemlő tetteseket azok között kell keresni, akik az ország siralmas állapotát előidézték. ■ 3 BELFÖLD Az államfő új főbírót jelöl a bírói kar élére Nem valóságshow a tárgyalás Baka Andrást, a strasbourgi emberi jogi bíróság korábbi magyar bíráját jelölte a köztársasági elnök a Legfelsőbb Bíróság elnöki posztjára. Az államfő most sem egyeztetett a pártokkal, amelyek hétfőre ígérték, hogy kialakítják álláspontjukat. A jelölt szerint számos problémát kellene orvosolni az igazságszolgáltatásban. BARANYA RÓBERT Sólyom László államfő szerdán jelentette be a sokak által már valószínűsített döntést, hogy Baka Andrást, az Európai Emberi Jogok Bíróságának korábbi magyar tagját jelöli legfőbb bírónak. A szakember 1991-től ez év januárjáig dolgozott Strasbourgban, majd április közepén a Fővárosi Ítélőtábla bírája lett. Baka 1990-ben, az MDF listáján jutott be a parlamentbe, de csak néhány hónapig volt tagja az Országgyűlésnek. A bejelentés után Baka András elmondta: sok probléma áll az igazságszolgáltatás előtt, amelyet orvosolni kell, így például meg kell teremteni a bíróságok és a nyilvánosság közötti egyensúlyt. A tárgyalások nyilvánosságát biztosítani kell, de ez nem jelentheti azt, hogy a bírósági üléstermek egyfajta valóságshow-vá váljanak - hangsúlyozta a jelölt. Baka emellett kreditrendszer keretében elindítaná a bírók kötelező képzését is, tekintettel a négy-öt évente megújuló joganyagra. A bíró úgy látja: nem lehet a bíróságok munkájának megfelelő színvonalát biztosítani, ha a képzés pusztán szabad választáson alapul. Bár Sólyom László most sem egyeztetett a frakciókkal, Baka András úgy érezte, hogy a pártok jóindulattal fogadták jelölését. A képviselőcsoportok nevében Dávid Ibolya, az MDF elnöke közölte: hétfőre alakítják ki álláspontjukat. Ebben figyelembe kívánják venni az Országos Igazságszolgáltatási Tanács véleményét is, amely a közeljövőben hallgatja meg a jelöltet. Mindkét nagy pártban megvan a hajlandóság Baka megválasztására, ám a közelmúltban meghiúsult ombudsmanválasztásokat figyelembe véve, ez nem vehető bizonyosra. A Legfelsőbb Bíróság elnökének megválasztásához a parlament kétharmados többsége szükséges. ffil Baka András fotó:hegedűs Márta