Magyar Hírlap, 2008. május (41. évfolyam, 102-126. szám)

2008-05-02 / 102. szám

MAGYAR HÍRLAP , 2008. MÁJUS 2., PÉNTEK TŐKÉS LÁSZLÓ szerint a határon túli magyar szervezetek összefogásá­val és a magyar kormányzat támogatásával felgyorsulhat az önrendel­kezési folyamat. Az európai parlamenti képviselő Hódmezővásárhelyen kijelentette: a magyar nemzetrészek egymagukban gyengék volnának nemzetközi szinten érdekeik képviseletére és megvédésére. (mti) Elhibázott gazdaságpolitika: osztogatásból megszorítás folytatás az 1. oldalról A kormány azonban nem a vidék fel­zárkóztatásán, hanem további ellehe­tetlenítésén dolgozik - hangsúlyozta Navracsics. Példaként a sorozatos falusi iskola- és postabezárásokat, valamint a vasúti szárnyvonalak felszámolá­sát említette. Aztán további adatokat sorolt: a csonka családok szegénysé­gi mutatója öt év alatt több mint húsz százalékkal emelkedett. 2002-ben ez az arányszám még 17,4 volt, 2007-ben már 38,9 százalék. A gazdaság eközben stagnál. A bruttó nemzeti össztermék, a GDP növekedési üteme 2004 második félévétől folya­matosan csökken, az államháztartási hiány viszonyszáma pedig messze a legnagyobb az Európai Unióban, s még a Gyurcsány-csomag megszorító ha­tásai után is 5,5 százaléka a GDP-nek. Az államadósság folyamatosan nő, 2002-ben a GDP 55,7, 2007-ben pedig 66 százaléka volt. A GDP növekedése tavaly 0,4 szá­zalék volt, ez az Európai Unióban a legrosszabb adat - olvasható az Éllo­vasból sereghajtó - az MSZP-SZDSZ­koalíció hat évéről című kiadványban. „Néhány évvel ezelőtt még arról szólt a vita, hogy Ausztriát tizenöt vagy húsz év alatt érhetjük utol, ez értelmét vesz­tette, hiszen mindenki­, akit utol szeret­nénk érni, gyorsabban halad nálunk" - áll a Fidesz elemzésében. (Ausztriában tavaly három százalék volt a növekedés - a szerk.) Szlovákia gazdaságának bő­vülése tavaly a negyedik negyedévben a magyarénak a harminchatszorosa volt! A súlyos helyzetet - a dokumen­tum szerint - nem külső ok, hanem a koalíció elhibázott gazdaságpolitikája okozta. A Fidesz figyelmeztet: a kormány fiskális megszorításai után köddé vál­hatnak a 2009-re várt eredmények, hiszen addigra az európai növekedés megtorpanhat, az eddig kedvező kül­ső feltételek­ből semmi sem marad. A kiadvány úgy értékel, hogy a második Gyurcsány-kormány óriási növekedési, foglalkoztatottsági áldozattal, jelentős életszínvonal-eséssel járó politikával törekedett a megtakarításra. „Az ered­mények még ilyen súlyos áldozatok árán sem kielégítőek, a költségvetési hiány 2007-ben még mindig kétszere­se a 2000. évinek." Az államháztartási hiány is nálunk a legnagyobb az egész EU-ban, 5,5 százalék, s ezt csak két-há­­rom év alatt lehet lefaragni három szá­zalékra. Az államadósság növekedése is kiábrándító: amíg 1998 és 2002 között a GDP-hez viszonyítva tíz százalékkal csökkent, azóta tizennégy százalékkal növekedett, így most ez a mutató 65,9 százalékon áll, és naponta hatmilliárd forinttal növekszik! Árulkodó a pénzromlás mértékének fokozódása is: a polgári kormány ide­jén tizennégy százalékról­­öt százalék­ra csökkent, azóta viszont mára nyolc százalékra nőtt az infláció. Ezzel Lett­ország 10,1 százalékos inflációs rátája után a második legrosszabb helyzetben vagyunk az EU-ban. A romló adatokkal párhuzamosan versenyképességünk is kárát látta az MSZP-SZDSZ-koalíció ténykedésének: a Word Economic Fo­rum indexe szerint a 2002-es huszon­hatodik helyünkön 2007-re 15 helyet rontottunk. Ebben közrejátszhatott, hogy az Európai Unióban Belgium után nálunk a legmagasabb mértékű az adó- és járulékelvonás, valamint a munka­erőköltség: ez 54,4 százaléknyi. ■ Stoptábla a lopakodó tandíjnak Nem tárgyaltak a Felsőoktatási Kerekasztal ülésén a résztvevők a Magyar Rektori Konferencia múlt hé­ten elfogadott tandíjjavaslatáról. SÁNDOR CSILLA A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája tanácskozásán java­solták, hogy vegyék le a napirendről a hallgatói költségtérítésről szóló napi­rendi pontot. A hallgatói szervezethez a kerekasztal öt másik szervezete is csat­lakozott, így végül nem egyeztettek a rektorok által már 2009-től bevezetésre javasolt új finanszírozási rendszerről. Hiller István oktatási miniszter a megbeszélések után arra utalt, hogy közeledett a felek álláspontja egy­máshoz. A Magyar Rektori Konferen­cia megosztott volt a múlt heti ülésén, amikor a tandíjat kerek perec elutasító népszavazási állásfoglalást negligáló, a felsőoktatásban a költségtérítést fi­zetők körének szélesítését szorgalma­zó munkaanyagról kellett döntenie. A felsőoktatási intézményvezetők közül 29-en ellenezték, 15-en tartózkodtak, 109-en támogatták a kezdeményezést, hogy az alternatív tandíjjavaslatot ki­dolgozásra átadják a szaktárcának. A javaslat szerint a jövő évtől teljes átjárást vezetnének be a költségtéríté­ses és az államilag finanszírozott kép­zés között. Az első évben a felvételi, a második évtől a tanulmányi teljesít­mény alapján jelölnének ki minimum hat fizetési kategóriát, amelyek vala­melyikébe az ingyenes képzésről ki­kerülő hallgatókat sorolnák. A HÖOK ezt a javaslatot rosszabbnak tartja, mint amit a népszavazás megakadá­lyozott. Miskolczi Norbert, az érdekvé­delmi szervezet elnöke a Felsőoktatási Kerekasztal ülésén azt kérte, állítsanak fel szakértői csoportot, amely összegzi a fizetés és ingyenes képzés közti átjár­hatóság tapasztalatait, megvizsgálva a hátrányos helyzetű hallgatók esélyeit. A HÖOK elnöke szerint a rektoroknak tényekkel kellene igazolni azt a tandíj­javaslatban megfogalmazott állításu­kat, hogy „sok költségtérítéses hallgató jobb tanulmányi teljesítményt nyújt, mint sok államilag finanszírozott hall­gató.” A hallgatói szervezet 2002 óta rendszerezi a tanulmányi átlagokat, adatai szerint számos esetben az ingye­­nes képzésen tanulók átlaga egy teljes osztályzattal jobb, mint a fizetős szako­kon tanulóké, vagyis a tandíj nem ösz­tönzött a keményebb munkára. A HÖOK elkötelezett az igazságo­sabb finanszírozási rendszer és a jelen­leginél is jobb képzési színvonal kiala­kítása iránt. Az érdekképviselet szerint a népszavazás értelmében három évük van az érintetteknek, hogy felmérések, háttértanulmányok elkészítése után átgondolt, tüzetes munkaanyagot ké­szítsenek a felsőoktatás jövőjéről, a mostani, három hónap alatt összeál­lított javaslat helyett. A tandíj eltörlé­séről döntő referendum után az okta­tási miniszter bejelentette, nincs újabb koncepciójuk a felsőoktatás fizetőssé tételéről. Gyurcsány Ferenc ugyanak­kor elismerte, hogy a rektori testülettel közösen dolgoznak az új javaslaton. A nyíltan a tandíj bevezetését pártoló Molnár Károlyt, a Magyar Rektori Kon­ferencia elnökét a kormányfő a hét ele­jén a Műszaki Egyetem rektori székéből miniszteri bársonyszékbe invitálta. ■ Hiller István és Manherz Károly, a miniszter és az államtitkár szerint közeledtek az álláspontok egymáshoz FOTÓ: HEGEDŰS MÁRTA Az igazi merénylet ÁLLÁSPONT Nem valószínű, hogy a Gyurcsány Ferenc ellen elkövetett merény­letkísérlet vezető helyre kerül a világlapok mai címoldalán. Pedig hát a miniszterelnök május 1-jei beszédét egy rászegezett pisztoly zavarta meg. A médiavisszhang elmaradását ez indokolja, hogy a „potenciális gyilkos” játékfegyvert markolt, és így a testőrök pár má­sodperces késlekedése - amíg a vészhelyzet okozóját ártalmatlanná tették - nem okozott tragédiát. Pedig dramaturgiailag jól előkészített eseménysornak lehettek szemtanúi a tömeggyűlésen a részvevők: a pisztolyos közjátékot ugyanis egy asszony színpadra rohanása ve­zette fel. Ha hozzátesszük, hogy az MSZP-majálison három fiatalko­rút is előállított a rendőrség, még Gyurcsány megérkezése előtt, mert géppisztoly volt náluk, a táraságukban lévő felnőttnél pedig egy gázpisztoly, akkor kifejezetten igazságtalannak tűnik a vészhelyzet minimalizása. Még akkor is, ha a géppisztolyról kiderült, hogy ha­tástalanított állapotban vitték a rendezvényre. Ennek ellenére töredelmesen be kell vallanunk, hogy mi sem fe­dezünk fel egyetlen tragikus elemet sem a kormányfő ellen irányuló merényletsorozatban. Bizonyítani nehéz lenne, de feltételezésünk szerint ezt az inkább paródiaízű főzetet éppenséggel a kormánypárt boszorkánykonyháján állították elő. A szakácsbrigád úgy gondolta: megetethetik vele a bulvársajtón nevelkedett közönséget. És akkor háttérbe szorul a koalíció szétbomlása, a kínkeserves kormányátala­kítás, az egész hatalmi legitimitás recsegése-ropogása. Az etetés azonban aligha kecsegtet sikerrel. A lehetséges fogyasztók - Magyarország lakosságából több millió ember - olyan súlyos gondokkal szembesülnek, hogy még legyintés­re sem méltatja a miniszterelnök személye körül kreált felhajtást. A lapunkban közölt összeállítás az MSZP-SZDSZ-koalíció hat évéről konkrét adatokkal bizonyítja, hogy hazánk a rendszerváltás utáni legsúlyosabb válságba került. Hárommillióan élnek a szegénységi küszöb alatt, és további százezrek csúsznak lefelé menthetetlenül. A pénzügyi meg­orítássprcpok nincs kézzelfogható .gredpjgpypjp a volt szocialista országok rangsorában a mi gazdaságunk nyújtja a legrosszabb teljesítményt. Az emberek valódi tragédia szereplőivé váltak, a majálison lezajlott giccses színjáték nem képes erről elterel­ni a figyelmüket. Teljes biztonsággal megállapítható továbbá, hogy az igazi merény­letet nem a játékpisztolyos ember hajtotta végre. A büntetést érdemlő tetteseket azok között kell keresni, akik az ország siralmas állapotát előidézték. ■ 3 BELFÖLD ­ Az államfő új főbírót jelöl a bírói kar élére Nem valóságshow a tárgyalás Baka Andrást, a strasbourgi emberi jogi bíróság korábbi magyar bíráját jelölte a köztársasági elnök a Leg­felsőbb Bíróság elnöki posztjára. Az államfő most sem egyeztetett a pár­tokkal, amelyek hétfőre ígérték, hogy kialakítják álláspontjukat. A jelölt szerint számos problémát kellene or­vosolni az igazságszolgáltatásban. BARANYA RÓBERT Sólyom László államfő szerdán jelen­tette be a sokak által már valószínű­sített döntést, hogy Baka Andrást, az Európai Emberi Jogok Bíróságának korábbi magyar tagját jelöli legfőbb bírónak. A szakember 1991-től ez év januárjáig dolgozott Strasbourgban, majd április közepén a Fővárosi Ítélő­tábla bírája lett. Baka 1990-ben, az MDF listáján jutott be a parlamentbe, de csak néhány hónapig volt tagja az Országgyűlésnek. A bejelentés után Baka András el­mondta: sok probléma áll az igazság­szolgáltatás előtt, amelyet orvosolni kell, így például meg kell teremteni a bíróságok és a nyilvánosság közötti egyensúlyt. A tárgyalások nyilvános­ságát biztosítani kell, de ez nem jelent­heti azt, hogy a bírósági üléstermek egyfajta valóságshow-vá váljanak - hangsúlyozta a jelölt. Baka emellett kreditrendszer keretében elindítaná a bírók kötelező képzését is, tekintettel a négy-öt évente megújuló joganyagra. A bíró úgy látja: nem lehet a bíróságok munkájának megfelelő színvonalát biztosítani, ha a képzés pusztán szabad választáson alapul. Bár Sólyom László most sem egyez­tetett a frakciókkal, Baka András úgy érezte, hogy a pártok jóindulattal fo­gadták jelölését. A képviselőcsoportok nevében Dávid Ibolya, az MDF elnöke közölte: hétfőre alakítják ki álláspont­jukat. Ebben figyelembe kívánják venni az Országos Igazságszolgáltatási Tanács véleményét is, amely a közeljövőben hallgatja meg a jelöltet. Mindkét nagy pártban megvan a hajlandóság Baka megválasztására, ám a közelmúltban meghiúsult ombudsmanválasztásokat figyelembe véve, ez nem vehető bizo­nyosra. A Legfelsőbb Bíróság elnöké­nek megválasztásához a parlament kétharmados többsége szükséges. ffil Baka András fotó:hegedűs Márta

Next