Magyar Hírlap, 2008. június (41. évfolyam, 127-151. szám)

2008-06-04 / 129. szám

14 KRÓNIKA lfp .­­ Elírta a Fővárosi Bíróság bírája, a móri ügyben is eljáró Varga Zoltán a veszte­getésért elítélt Székely Zoltán egykori kisgazda képviselő kegyelmi kérvé­nyét: a fölterjesztésben Székely úgy szerepel, mintha emberölés bűntetté­ben marasztalták volna el. Tévedett. A kisgazdapártot másvalaki gyilkolta meg. (SCH) EGÉSZSÉG-ÉLETMÓD Életmentő ekg A szívroham miatt beteghez száguldó rohammentő személyzete nem mindig tudja eldönteni, hogy infarktus miatt speciális osztályra kell-e szállítani a pácienst, vagy olyan baj érte, ami másféle kezelést igényel. Sok országban a mentőkocsi munkatársait igyekeztek kiképezni a helyszíni EKG-görbe érté­kelésére, de az eredmény 41 százalék­ban tévesnek bizonyult. Kaliforniában az állam egyik részén átalakították a mentőkocsikban lévő EKG-műszere­­ket. A mobiltelefon-technika lehetővé tette, hogy a szívroham színhelyén fölvett EKG-görbe azonnal és akár folyamatosan megjelenjen a felvéte­les kórház sürgősségi osztályán, ahol a személyzet már pontosan láthatja, milyen beavatkozásra kell felkészülnie a beteg érkezésekor. Ezzel a módszerrel már 766 beteget kezeltek. SZÍVBETEGEK TÁNCOS KEZELÉSE Infarktus után vagy szívelégtelenség miatt kezelt betegek szívesebben és eredményesebben mozognak a tánc­parketten, mint a gyógyfürdőben vagy a tornateremben - mexikói szakorvos­ok így foglalták össze tapasztalataikat Argentínában, a szívgyógyászok vi­lágkongresszusán. Szívbetegségben a rendszeres, orvosilag ellenőrzött mozgás a gyógykezelés fontos eleme. A kórházi és az otthoni rehabilitációs gyakorlatokat azonban több vizsgálat tanúsága szerint a betegek jelentős ré­sze hamar abbahagyja vagy igen rend­­szertelenül végzi. A mexikói Ignacio Chávez Országos Kardiológiai Inté­zet kutatói ezért alternatív módszert kerestek a rehabilitációs kezelésre. A megoldás a rendszeres táncprogram volt, hetenként kétszer tartották a be­tegek lelkes részvételével. A zenés­táncos mozgásprogram terhelési foko­zatait gondosan megtervezték. Négy hét után a heti kétszeri táncmozgás a szívbetegek fizikai terhelhetőségét érzékelhetően növelte, pulzusszámuk 17 százalékkal emelkedett a maximá­lis terhelésre. Ha rendellenességet ész­leltek, az általában az újfajta terhelés okozta mozgásszervi panasz volt. MATOS LAJOS FŐORVOS MTI-PANORÁMA SIKERES JÓTÉKONYSÁGI EST A CSÁNGÓ MAGYAROKÉRT A moldvai csángók és az erdélyi szórványmagyarság oktatási prog­ramjának támogatásáért rendeztek hétfőn jótékonysági estet a székes­­fehérvári Vörösmarty Színházban. A telt házas, Határok nélkül című rendezvényt Jáki Sándor Teodóz ben­cés szerzetes nyitotta meg, a progra­mot Sebestyén Márta népdalénekes állította össze, az est fővédnöke pe­dig Sólyom László köztársasági el­nök volt. PARCSAMI GÁBOR Az est hangulatát Jáki Sándor Teodóz bencés szerzetesnek, az est díszven­dégének a megnyitóbeszéde adta meg, amikor a többi között ezt mondta: „A csángó magyarokkal ne tessenek foglalkozni, mert azt nem lehet abba­hagyni. Én is így vagyok vele. Eddig nyolcvannyolcszor jártam Csángóföl­dön, de alig várom, hogy legközelebb is ott lehessek.” A rendezvény egyik támogatottjá­nak, a Moldvai Csángó Magyarok Szö­vetségének az oktatási felelőse, Hegyi Attila drámai hangú beszámolójából megtudtuk: harmincnyolc tanár tanít­ja magyar nyelven a csángóföldieket, így aztán nem csoda, hogy a negyvenöt faluban élő mintegy kilencezer gyerek közül alig ezerötszázat tudnak anya­nyelvi oktatásban részesíteni. Ráadásul a román hatalom nemhogy nem támo­gatja őket munkájukban, de ahol tud, keresztbe is tesz nekik. Az oktatási fe­lelős beszédét így zárta: „Kérjük a Kár­pát-medence magyarságát, ne hagyjon magunkra bennünket!” Az est másik támogatottjának, a Vasárnapi Iskola Alapítványnak az alapítója, Benkei Ildikó elmondta: ők szervezik és segítik azoknak a magyar­­országi tanároknak a munkáját, akik vállalják, hogy hétvégéjüket erdélyi szórvány magyar falvakban élő gyer­mekek anyanyelvi oktatásának szente­lik. Jelenleg negyvennégy pedagógus folytat társadalmi munkában ilyen tevékenységet, tizenhat határ közeli erdélyi kistelepülésre visszajárva. A jö­vőben nem csupán Erdélyben, de más, határon túli magyar településeken is szeretnének eljutni a gyerekekhez. A szintén támogatásban részesü­lő vicéi Bástya Egyesület vezetőjé­től, Kerekes Zoltántól megtudtuk: az egyesület hatalmas erőfeszítések árán, bentlakásos kollégium alapítá­sával tartja életben az észak-mezőségi Beszterce-Naszód megyei magyar­oktatás egyik utolsó végvárát, a vicéi Dsida Jenő Általános Iskolát, amely­ben hatvannyolcan tanulnak. „Állan­dóan a megszűnés szélén táncoló isko­lánk kellő összefogás és segítség nélkül nem tud megküzdeni a szórványban élő magyarságot és a csángókat román részről sújtó asszimilációs törekvések­kel” - hangsúlyozta az elnök. A megsegített szervezetek vezető­inek a beszéde után az est közönsé­ge ízelítőt kapott a gazdag erdélyi és moldvai népzenéből. A fellépők kö­zött volt az Alba Regia vegyes kóru­sa, a Szigony együttes, Berszán Fülöp énekes, Hodorog András furulyás, Nisztor Ilona énekes és tanítványa, Tamás Júlia, valamint Szirtes Edina Mókus hegedű- és harmonikaművész, ő a Vörösmarty Színház művészeivel, Fehér Adriennel és Jónás Andreával adott elő egy erre az estre komponált éneket. A műsor második részében ha­talmas ovációval fogadta a közönség Sebestyén Mártát, a világhírű nép­dalénekest, akit Szokolay Dongó Ba­lázs és Bolya Mátyás kísért különféle hangszereken, többek között somogyi hosszúfurulyán, kobozon, dudán és citerán. ■ Az előadás bevételével az erdélyi szórványmagyarság oktatását támogatják FOTÓ: BÉLI BALÁZS LÓRA, MAGYAR, NE SZOMORKODJ! Megalakult a Szent György Lovas­egyesület, amelynek célja a lovas hagyományok ápolása. Az egyesü­let egyik alapító tagjától és elnökségi tagjától, Hecker Waltertől megtudtuk: névválasztásukban az 1924-ben alapí­tott és a második világháború végéig megjelenő Szent György Lovas Újság szellemi hagyatékára kívántak utalni. „Az újság indulásakor az ország a Tria­non utáni letargiába süllyedt. Mivel lovas nemzet vagyunk, az akkori szer­kesztők úgy gondolták, hogy a lovas hagyományok ápolása kiváló eszköz, hogy pozitív gondolkodásra serkent­se a polgárokat. Az egyesület alapítói most hasonlóan ítélik meg az ország jelenlegi lelkiállapotát.” Szeretnék új­raéleszteni a lappal együtt életre hívott Szent György Otthon hagyományait is. „Egymásra kell találniuk a hazáért ten­ni akaró embereknek - mondta Hecker Walter ebben kívánunk segítséget nyújtani.” PG HIRDETÉS ^/ilíiinnn^ Köszönjük, ha n&m csak haUgat 3 n&urfa-kónfík fciajanfosoval tárnokát te minket. MiL' ■ ■ *- ^ f 1062 Bwfap«*, DéBW* a. 15-17, \ r js ry uMMtrösiftds (1) 255-3333 \ j J\i\ SMSt 30 250-3333 VJUití a-moH: iftfo@karro«Öo.hu Orsxás«« Kató8kus Rádió Alapíhráfty intar-Európa Bank Rt. 11100104-18183074-30000001 A Kairosz Kiadó szerzői az ünnepi könyvhét alkalmából az alábbi időpontokban dedikálják műveiket a kiadó pavilonjánál (Bp., Vörösmarty tér) 2008. június 6., péntek 10.00-11.00 11.00-12.00 12.00- 13.00 13.00- 14.00 14.00- 15.00 15.00- 16.00 16.00- 17.00 17.00- 18.00­­ Sugár András Szabó József László Pardi Anna Forgács József Kurucz Gyula, Jeszenszky Géza Tarics Péter Puskely Mária, Ferencz Éva Bogár László 2008. június 7., szombat 10.00-11.00 11.00-12.00 12.00- 13.00 13.00- 14.00 14.00- 15.00 15.00- 16.00 16.00- 17.00 17.00- 18.00 2008. június 8. vasárnap 10.00-11.00 11.00-12.00 12.00- 13.00 14.00- 15.00 Csatt­ Magdolna Morvai Krisztina Szalai József Sass Sylvia Pokol Béla Csókay András Szöör Anna Csete György Csath Magdolna Sugár András Dér Katalin Morvai Krisztina 15.004­6.00 16.00- 17.00 17.00- 18.00 Tüskés Tibor Csorba József és Frícz Tamás Sugár András Kairosz Kiadó 2008. JÚNIUS 4., SZERDAMAGYAR HÍRLAP MÉG MÚMIÁKAT REJTHET A FÖLD A FŐVÁROS BUDAI OLDALÁN Bár az utolsó múmiatemetkezésre a nyolcvanas évek elején találtak Bu­dán, még tartogathat hasonló megle­petést a föld. A keleti hagyományokat tükröző eljárást itthon eddig csak po­gány temetkezési kultuszhoz tudták kapcsolni, annak ellenére, hogy a ko­rai kereszténység is élt vele. LÁZIN MIKLÓS ANDRÁS „Megdöbbentő jelenség tanúi lehettek azok, akik 1962 telén Póczy Klárával együtt ott voltak a testvér-hegyi mú­miatemetkezés feltárásánál. Amikor a munkások leemelték a kőből készült sírláda fedelét, olyan intenzív illat áradt belőle, hogy hirtelen a »sem­miből« ott termett több száz rovar” - villantott fel egy érdekes részletet a magyar archeológia történetéből Lassányi Gábor, a Budapesti Történeti Múzeum római koros régésze. Meg­tudtuk, eddig csaknem tucatnyi ilyen leletre bukkantak hazánkban. A szorosan textilbe csavart, mu­­mifikált tetemek a 4. század elején kerültek a sírokba. A négy évtizede végrehajtott kutatás szerint a balzsa­mozáshoz sót, illóolajat és gyantát használtak. Lassányi Gábor szerint egészen biztos, hogy ennél sokkal többféle anyagot vettek igénybe, de az akkori vizsgálati módszerekkel csak ezeket tudták kimutatni. „A mumifikálás csak akkor járha­tott eredménnyel, ha légmentesen le tudták zárni a szarkofágot” - mond­ta a régész. Szarkofághoz gyakorta a korábbi századokban használt s idő­közben kifosztott vagy kiürített kőlá­dák újrahasznosításával tettek szert. Pontosan nem tisztázott még, hogy a halottakból eltávolították-e egyik­másik belső szervüket vagy az egész tetemet tették bele. Az eljárás nem lehetett olcsó, erre vall, hogy a sírok többsége a gazdagabbnak számító aquincumi villagazdaságok körül, azaz a mai Testvér-, Tábor- és Szemlő­­hegyen bukkant föl. „Bár csaknem negyven esztendeje nem találtunk új múmiatemetkezést, ez nem jelenti azt, hogy nincs is több ilyen hazánk földjében. Aquincum mellett jó esély­­lyel szóba jöhet még Szőny és Dunaúj­város is” - mondta Lassányi Gábor. A múmiás temetkezés nyomai a pogány hagyományokat tükrözik, de a tudó­sok tudják, hogy az a korai keresztény temetkezési kultusznak is része volt. A fővárosban kiváló figyelőszolgálat működik, ezért nem valószínű, hogy rejtve marad egy esetleges ilyen, nagy jelentőségű lelet. • Szomorú szívvel tudatjuk, hogy DR. NEDECZKY LÁSZLÓ rubinokleveles jogász folyó év május 25-én, életének 95. évében elhunyt. Utolsó útjára június 10-én Móra 15 perckor kísérjük a Farkasréti temető Makovecz termétől. A gyászoló család, a Magyar Olimpiai Bizottság, a Magyar Vívó Szövetség, a Budapesti Vasutas Sport Klub. __________________Tisztelt Olvasóink!V. Figyelmükbe ajánljuk a csütörtökönként megjelenő autós tematikus összeállításunkat. Várjuk hirdető partnereink jelentkezését! Telefon: 263-3307, fax: 260-8404 E-mail: hirdetes@magyarhirlap.hu

Next