Magyar Hírlap, 2008. augusztus (41. évfolyam, 179-203. szám)

2008-08-01 / 179. szám

A Központi Igazságügyi Hivatal közleménye A 2008. szeptember 1-szeptember 5-ig terjedő időszak - 11/1. földalapra vonatkozó - termőföld árveréseiről A Központi Igazságügyi Hivatal a 2008. szeptember 1-szeptember 5-ig terjedő időszakra eső termőföld árverési hirdetményeit az 1995. évi LXIII. törvény 1. §-ával módosított 1991. évi XXV. törvény 27. §-ának (2) bekezdése alapján (11/1. földalap) az alábbiakban tesszük közzé: Tájékoztató az árverések fontosabb szabályairól 1. Az ingatlanok tehermentesen kerülnek árverésre, kivéve az 1991. évi XXV. törvény 25. §-ának (1) bekezdésében meghatározott AK értékben ki nem fejezett értéknövekedésének állami támogatással csökkentett összegű meg­térítésének kötelezettségét. 2. A hirdetmény az ingatlan fekvése szerinti önkormányzat hirdetőtábláján és a gazdálkodó szervezetnél meg­tekinthető. 3. Az ingatlanok AK értékben kerülnek árverezésre, egyezség hiányában a licit 3000 Ft./AK értéken indul. 4. Az árverésen a vételre szánt kárpótlási jegyet (banki letéti igazolást, maradványérték igazolást) letétbe kell helyezni, amelynek 20%-a az árverési előleg, amely a vételárba beszámít. 5. Az árverésen az a kárpótlásra jogosult vehet részt: a) akinek az állandó lakhelye 1991. június 1-jén az érintett településen volt és jelenleg is ott rendelkezik állandó bejelentett lakhellyel, vagy b) akinek a kárpótlás alapjául szolgáló termőföld tulajdona a település közigazgatási határán belül volt. Az árverésen részt venni kívánó jogosultak egyrészt személyi igazolványukkal, vagy önkormányzati igazolással bizonyíthatják a lakhely szerinti illetékességüket. A kárpótlás alapjául szolgáló termőföld fekvését az illetékes földhivatal igazolhatja, amennyiben ez a határozat­ból nem derül ki. Ezen kívül szükséges a kárpótlási jegy átvételekor kapott banki igazolás, öröklés esetén a közjegyzői végzés is. Meghatalmazással árverező személy esetében a fenti igazolásokat - a meghatalmazó nevére kiállítva - az adat­­felvételnél szintén be kell mutatni. A meghatalmazást közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. Az árverésen mezőgazdasági vállalkozást támogató utalvánnyal tulajdont szerezni nem lehet. Figyelmeztetés Az árverés vezetője kizárja a további árverésből azt az árverezőt, aki az ajánlat lezárását követően nem él vételi jogával. A kizárt személy az árverési előlegét elveszti. Az elvesztett árverési előleg az államot illeti. A vételi jog alapján szerzett termőföldnek a tulajdonszerzéstől számított három éven belül történő elidegeníté­séből származó bevételt az elidegenítés évében kell a tulajdonosnak a személyi jövedelemadó alapjául szolgáló összjövedelméhez hozzászámítani. Bevételnek az illetékkiszabás alapjául szolgáló forgalmi értéket kell tekinteni. Az árverésen bármely okból meg nem jelenő kárpótlásra jogosult később, a mulasztásra hivatkozva semmiféle jogot nem érvényesíthet, ebből az okból az árverés eredménye nem változtatható meg. Árverési kifogást nyújthat be az árverésen résztvevő árverező, továbbá az árverésből kizárt személy az árverés lezárását követő három napon belül a Központi Igazságügyi Hivatalhoz. Az árverés és a tulajdonszerzés egyéb szabályairól, az árverés színhelyén, a Hivatal államigazgatási jogkörben eljáró alkalmazottja, az árverés vezető, részletes tájékozót tart. Központi Igazságügyi Hivatal Heves megye A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Igazságügyi Hivatal HEVESVEZEKÉNY településen a Rákóczi Mg. Szövet­kezet, Heves használatában (kezelésében) volt termőföldterületből a Magyar Állam által kijelölt földrészletre a 11/1 típusú árverést kitűzi 1./ Az árverés helye: Hevesvezekény, Körjegyzőség Házasságkötő terem 2.1 Az árverést a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Igazságügyi Hivatal közreműködésével tartjuk meg. 3.1 A regisztráció időpontja: 2008. szeptember 1-én 10-10.30 óra között 4./ Az árverés kezdete: 2008. szeptember 1-én 10.30 óra 5.1 Az árverésre kerülő földrészletek: Település: Hevesvezekény Helyrajzi szám Terület Művelési ág Aranykorona értéke Korlátozó intézkedés megnevezése értéke 033/23-ból 1417 m2 szántó 1,48 * .. 033/27 abc 5875 m2 szántó 6,47 * .. 033/28 abc 8724 m2 szántó 9,54 * ** 033/35 8985 m2 szántó 9,34 * ** 033/36 3428 m2 szántó 3,57 * ** 033/37 4133 m2 szántó 4,30 * *** 033/38 5771 m2 szántó 6,00 . .. 033/51 abc 1 ha 4890 m2 szántó 16,40­ * ** 033/52 abc 5853 m2 szántó 6,44 * ** 033/53 abc 1 ha 0147 m2 szántó 10,94 * ** 033/56 6385 m2 szántó 6,64 . .. 033/57 6382 m2 szántó 6,64 * ** 033/58 ab 6383 m2 szántó 6,80 * ** 036/3-ból 0271 m2 szántó 0,15 * .. 065/2 7187 m2 legelő 2,52* ' Natura 2000 terület 275/2004. (X.8.) és 269/2007. (X.18.) Korm. rendeletek betartása kötelező " HeVeSi Rivé" puszták Tájvédelmi K. 1996. évi UH. törvény és a 9/1993. (111.9.) KTM rendelet betartása kötelező Szabolcs-Szatmár-Bereg megye A Központi Igazságügyi Hivatal PENÉSZLEK településen a Kossuth Mg. Tsz., Omboly használatában, (kezelésé­ben) volt termőföldterületből a Magyar Állam által kijelölt földrészletre a 11/1 típusú árverést kitűzi 1.­ Az árverés helye: Penészlek, Általános Iskola 2.1 Az árverést a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Igazságügyi Hivatal közreműködésével tartjuk meg. 3.1 A regisztráció időpontja: 2008. szeptember 4-én 9-9.30 óra között 4./ Az árverés kezdete: 2008. szeptember 4-én 9.30 óra 5.1 Az árverésre kerülő földrészletek: Település: Penészlek Helyrajzi szám Terület Művelési ág Aranykorona értéke Korlátozó intézkedés megnevezése értéke 0309/2 a 7397 m2 szántó 5,32 0309/2 b 4421 m2 erdő 1,37 0309/4 ab 1 ha 1377 m2 legelő 2,13 0309/5 ab 1 ha 1012 m2 legelő 2,16 0309/11 6751 m2 erdő 1,62 0384 a 2 ha 4208 m2 legelő 5,81 0384 b 7281 m2 erdő 1,75 0388 1 ha 5630 m2 legelő 1961* 0399/1 a­h 31 ha 7607 m2 legelő 55,04 0402/1 a 2 ha 6456 m2 legelő 1271 0402/1 b 1 ha 7446 m2 erdő 5,41 0402/4 1 ha 7461 m2 legelő 2,52­­ 0410/4 14 ha 2132 m2 szántó 67,01 0428 ab 1 ha 3840 m2 szántó 14,42 0435 16 ha 2055 m2 legelő 56,60* 0437/1 ab 7742 m2 szántó 5,22 0438 11 ha 2275 m2 gyep (rét) 142,39* 0440/2 a 15 ha 7162 m2 legelő 64,21 0440/2 c 1 ha 2178 m2 erdő 2,92 * Bányaszolgalmi jog - Nagyalföldi Kőolaj és Földgáztermelő Vállalat Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Igazságügyi Hivatal Szakátsné Hegedűs Borbála Igazgató sk. Központi Igazságügyi Hivatal közleménye A 2008. szeptember 1-szeptember 5-ig terjedő időszak - 11/1. földalapra vonatkozó - termőföld árveréseiről A Központi Igazságügyi Hivatal a 2008. szeptember 1-szeptember 5-ig terjedő időszakra eső termőföld árverési közleményeit az 1995. évi LXIII. törvény 1. §-ával módosított 1991. évi XXV. törvény 27. §-ának (3) bekezdése alapján (II/2. földalap) az alábbiakban tesszük közzé: A hirdetményre vonatkozó előírások és a figyelmeztetés megegyezik a 11/1. típusú árverés hirdetményében közölt tudnivalókkal, kivéve a jogosultságra vonatkozó 5. szabályait. 5. Az árverésen minden kárpótlásra jogosult az őt megillető kárpótlási jeggyel (banki letéti igazolás, maradvány­érték igazolás) részt vehet. Heves megye A Központi Igazságügyi Hivatal NYÍREGYHÁZA városban a Tarnamenti Agrárszövetkezet (volt Lenin Mg. Tsz.), Tarnaméra használatában (kezelésében) volt termőföldterületből a Magyar Állam által kijelölt földrészletre a II/2 típusú árverést kitűzi 1./ Az árverés helye: Nyíregyháza, Toldi u. 23., Vasutas Művelődési Ház 2.1 Az árverést a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Igazságügyi Hivatal közreműködésével tartjuk meg. 3. / A regisztráció időpontja: 2008. szeptember 2-án 8-8.30 óra között 4. / Az árverés kezdete: 2008. szeptember 2-án 8.30.óra 5. / Az árverésre kerülő földrészletek: Település: Tarnazsadány Helyrajzi szám Terület • Művelési ág Aranykorona értéke Korlátozó intézkedés megnevezése mértéke: 049/7-ből 4 ha 9426 m2 szántó 88,66* * Natura 2000 terület 275/2004. (X.8.) és 269/2007. (X.18.) Korm. rendeletek betartása kötelező Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Igazságügyi Hivatal Szakátsné Hegedűs Borbála Igazgató sk. BELFÖLD 2008. AUGUSZTUSI, PÉNTEK | MAGYAR HÍRLAP | §­ Jogviták folynak az ’56 utáni koncepciós perrel kapcsolatban Ságvári gyilkos volt Ságvári Endre 1944. július 27-én halt meg, miután tűzharcba keveredett az ő és társa elfogására kiérkezett négy csendőrrel. Az egyenruhások közül egy meghalt, egy 1945-ben külföld­re menekült, kettőt, Kristóf Lászlót és Palotás Ferencet pedig 1959-ben az 1956 utáni megtorlás részeként halál­ra ítélték és kivégezték. Kristóf Lászlót a Legfelsőbb Bíróság 2006. március 6-án rehabilitálta. Az LB döntése ki­mondta azt is, hogy a fegyvert hasz­náló kommunista ügynökkel szemben a csendőrök a korabeli jognak megfe­lelően jártak el. Az ítélet előtt és után éles sajtóvita bontakozott ki. A po­lémia az elmúlt napokban ismét fel­éledni látszik, miután Kristóf rokonai bejelentették, kártérítést követelnek a halálos ítéletet hozó bíróságtól. LÁZIN MIKLÓS ANDRÁS Ságvári Endre 1913. november 4-én született Budapesten. Egyetemi évei alatt ismerkedett meg a marxizmus­sal, huszonhárom évesen tisztviselő lett a fővárosi elöljáróságon. Ebben az időben lépett be a Magyarországi Szociáldemokrata Pártba, ahol főként előadásokat tartott és a baloldali if­júság oktatásával, szervezésével fog­lalkozott. Ezerkilencszázharminchét szeptemberében részt vett a Tompa utcai nyilasház elleni támadásban - az önkényes akciót nyolchavi fogházzal büntette az akkori hatalom. Ságvári 1942-től illegalitásba vonult, de to­vábbra is az ifjúsági mozgalommal foglalkozott. Egyik fő szervezője volt a Batthyány-emlékmécsesnél 1941. ok­tóber 6-án lezajlott megmozdulásnak (ma flashmobnak neveznék): ekkor csaknem háromszáz szociáldemokrata fiatal váratlanul körülvette az emlék­művet, és talapzatára nemzetiszínű szalaggal átkötött koszorút helyeztek el „A magyar szabadságért - a ma­gyar ifjúság” felirattal, majd mielőtt bárki felléphetett volna ellenük, gyor­san szétszéledtek. Egy évvel később ugyancsak aktív tevékenységet vállalt a Petőfi téri háborúellenes demonst­ráció­­szervezésében: március 15-én csaknem hétezer fős tömeg gyűlt össze a szobor környékén, hogy tiltakozzon a háború ellen. Ságvári 1944. július 27-én Budapes­ten, a Budakeszi úti Nagy cukrászdá­ban (a mai Szépilona presszóban) ta­lálkozott egy elvtársával. Erre a helyre érkezett négy hatósági ember - Kristóf László csendőrőrmester, Palotás Fe­renc csendőrnyomozó, Cselényi An­tal rendőrdetektív és Pétervári János rendőr őrmester - azzal a szándékkal, hogy őrizetbe vegyék őket. Társa ellen­állás nélkül megadta magát, Ságvári ellenben hamis igazolványt mutatott fel, majd pisztolyt rántott, és a férfiak­ra lőtt. Kristóf comblövést kapott, Pétervári pedig olyan súlyosan megsé­rült, hogy a kórházban meghalt. A ki­bontakozó tűzpárbajban Ságvári meg­próbált elmenekülni, az utcára szaladt, ám ott az egyik csendőr, Cselényi An­tal rálőtt, és halálosan megsebesítette. A kommunizmus alatt gyártott egyik legenda szerint, amikor Cselényi a hal­dokló Ságvárit személyazonosságáról faggatta, ezt a választ kapta „Harminc­két nevem volt, találjátok ki, melyik az igazi.” A fegyvert rántó ügynök végül a kórházban halt bele sérüléseibe. A háború után Cselényi Antal kül­földre menekült, míg Palotást és Kris­tófot törvénytelen kivégzések és kín­zással elkövetett háborús bűntett miatt 1959-ben halálra ítélték és kivégezték. Mindez az 1956-os megtorlás része volt - annak ellenére, hogy az érintetteknek nem volt „ellenforradalmi” vétke, őket a régi hatalomban betöltött szerepük - valójában Ságvári - miatt akasztották föl. Ságvári vesztének körülményei egyébként számos perben is a halálos ítélet kimondásának forrásává váltak. „Harcostársai” közül 1945 után sokan léptek be a terrorisztikus módszereket használó politikai rendőrség, az ÁVH soraiba, húga pedig a kommunista MDP központi vezetőségének munka­társa, majd 1956 után az MSZMP kb tagja lett. Ságvári börtönbe is írt meséit Óriások és törpék (1949) és Az árvafal­vi gyerekek (1953) címmel jelentették meg Budapesten. Kristóf hozzátartozója 2005 végén felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, keresetében azt kérte, hogy bűncselekmény hiányá­ban mentsék fel az egykori elsőrendű vádlottat. A testület a hajdani csendőrt 2006. március 6-án rehabilitálta, hatá­lyon kívül helyezve az ellene 1959-ben többek között Ságvári meggyilkolásá­ért hozott halálos ítéletet. Az LB dön­tése kimondta azt is, hogy Ságváriva szemben a csendőrök a korabeli jognak megfelelően jártak el. Az ítélet előtt és után Ságvári Endre történelmi szere­pének megítéléséről éles vita bontako­zott ki a hazai sajtóban. Ungváry Krisztián történész az Élet és Irodalom hasábjain akkor ezt írta: „Ha van antifasiszta minimum, akkor léteznie kell antikommunista minimumnak is. Szomorú, hogy erről sokan nem akarnak tudomást venni, Ságvári emléktáblája előtt minden évben koszorúznak, de arra senki sem emlékszik, hogy a jog meggyalázásá­­val, Ságvárira hivatkozva, az ő nevé­vel és az ő nevében embereket akasz­tottak fel és családokat tettek tönkre.” A polémia a közelmúltban ismét feléledt: kiderült, hogy kártérítést kér a Ságvári-ügy egyik ártatlanul kivég­zett vádlottjának özvegye és testvére. Az idős családtagok az 1959-es halá­los ítélet meghozatalában részt vevő Fővárosi Bíróságot és a Legfelsőbb Bíróságot perelték be. * A budapesti Városháza udvarán 1949. október 31-én ünnepélyesen leleplezték Ságvári emlékművét fotó:Kartal ferenc ► »­n1 Ha megadja magát, nem végezték volna ki „A Ságvári Endre halálakor intézkedő csendőrök és rendőrök az akkor hatá­lyos jog szerint törvényesen, szabá­lyosan jártak el, ezért a Kristóf terhére rótt cselekmény az 1959-es ítélettel ellentétben semmiképpen nem lehet háborús bűntett. Az LB 2006-ban az iratok alapján azt is kiderítette, hogy Kristóf László Ságvári Endrével dula­kodva megsebesült, és amikor Ságvári a halálos lövést elszenvedte, a csend­őr törzsőrmester a földön feküdt, és már csak ezért sem lehetett felelős a haláláért” - mondta érdeklődésünkre Szakály Sándor. A történész hangsú­lyozta: a társadalmi rend erőszakos megváltoztatásának szándéka minden korban bűncselekménynek számít. Ugyancsak nem állta meg a helyét az a vádpont, amely szerint Kristóf kín­zásokban vett volna részt. Az akkori szolgálati szabályzat szerint, ha mások élete vagy vagyona veszélybe kerül, akkor a csendőr köteles volt a fegy­verét használni. Szakály Sándor sze­rint Ságvárit, hogyha megadja magát, semmiképp nem végezték volna ki - egyrészt ugyanis nem ő volt a kommu­nista ellenállók első számú vezetője, másrészt nem követett el olyan bűn­­cselekményt, amelyért a legsúlyosabb büntetés járt volna. (m­h)

Next