Magyar Hírlap, 2008. augusztus (41. évfolyam, 179-203. szám)

2008-08-22 / 196. szám

MAGYAR HÍRLAP­­ 2008. AUGUSZTUS 22., PÉNTEK_________________________________________________________________________ 3 CSAK ÁTMENETI VOLT az MSZP támogatottságának nyár eleji nö­vekedése, a szocialisták az utóbbi két hónapban nem tudtak javítani pozíciójukon - állapítja meg legfrissebb közvélemény-kutatásában a Medián. Az adatok szerint a teljes népesség csaknem fele, a biztos párt­választók majd háromnegyede továbbra is a Fideszre szavazna. (mh) ■ Sólyom László mély sajnálatát fejezte ki az 1968-as bevonulásért Megszállások aktualitásai Sajnálatát fejezte ki a Csehszlovákia 1968-as megszállásában betöltött magyar részvételért Sólyom Lász­ló köztársasági elnök, a Terror Háza előtt megtartott megemlékezésen. Az államfő utalt a jelenlegi grúz-orosz konfliktusra is, amely szerinte az el­nyomás emlékeit idézi fel. BARANYA RÓBERT „A mi részünkről, magyar részről nincs ünnepelni valónk, hanem szégyellni­­valónk van” - mondta a Terror Háza előtti megemlékezésen Sólyom László köztársasági elnök. Hozzátette: bár a magyar hadseregnek nem kellett vért ontania, ez nem változtat azon, hogy Magyarország a többiekkel együtt szin­tén megszálló hatalom, egy szabadság­kezdeményezés eltiprója volt. Sólyom közölte: „Szükségesnek tartom, hogy a szabad és demokratikus Magyaror­szág államfőjeként mély sajnálatomat tetzem ki az akkori Csehszlovákia né­peinek azért, hogy a magyar csapatok 1968-ban részt vettek a megszállásban.” A köztársasági elnök szerint nyugtala­nító aktualitást adnak a negyven éve Csehszlovákiában - és az ötvenkét éve Magyarországon­­ történteknek az idei augusztus kaukázusi eseményei. A tör­ténelmi párhuzamok szükségképpen egyszerűsítenek, egy tekintetben azon­ban biztos van párhuzam: az erőszak nemzetközi jogba, ütköző alkalmazása egy szuverén állam ellen 1968-ban is elítélendő volt és ma is az. A nemzetközi jogba ütköző erőszak nem lehet nagy­hatalmi érdekek érvényre juttatásának eszköze sem - tette hozzá. Első lépés­ként Oroszországnak haladéktalanul végre kell hajtania a tűzszüneti megál­lapodást, és vissza kell vonnia csapatait Grúzia területéről - mondta az államfő. A megemlékezésen Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum igazgatója azt mondta,, máig nem­­ mértük fel, hogy mekkora károkat okozott a környező államok együttműködésében a térség­ben 1945 után kialakult diktatúra. Pe­dig mi, Közép- és Kelet-Európa népei összetartozunk és egymásra vagyunk utalva - húzta alá az igazgató. A kormány nevében Hiller István kulturális miniszter bocsánatot kért a prágai tavasz leverésében való ma­gyar részvétel miatt. A Fidesz szerint a bocsánatkérés az akkori diktatórikus államhatalmat működtető MSZMP jog­utód pártjának kötelessége. „Meggyő­ződésünk, hogy a kommunista bűnök esetében sincs helye a felelősség elke­­nésének vagy szétterítésének.’’.] Sólyom: Magyarország egy szabadságkezdeményezés egyik eltiprója volt fotó: Kéli Balázs Látszategyeztetés a gyülekezésről Folytatódik a gyülekezési törvény módosításával kapcsolatos ötpárti egyeztetés - jelentette be Szili Katalin,­­ Országgyűlés elnöke tegnap, miu­tán találkozott az öt parlamenti párt képviselőjével. Információink szerint azonban a Fidesz és a KDNP válto­zatlan álláspontja miatt értelmetlen újabb találkozókat összehívni. NÉMETH ÉRA A melegfelvonulás atrocitásai adtak apropót Szili Katalin szocialista ház­elnöknek arra, hogy tegnap ötpárti egyeztetést hívjon össze a gyülekezési törvény módosítása ügyében. Az érde­mi elmozdulás nélkül zárult egyezte­tés után elmondta, hogy az öt közjogi méltóság Gyurcsány Ferenc által kez­deményezett nyári találkozóján ka­pott felkérést a gyülekezési törvénnyel kapcsolatos egyeztetés folytatására. Szabó Máté, az állampolgári jogokért felelős ombudsman is megkereste, le­vélben kérve közreműködését a gyü­lekezés szabályainak módosításában. Szili felidézte, hogy elhangzott olyan vélemény is, hogy a jogi szabályozás megfelelő, a végrehajtást kell erősíteni, de az ezzel kapcsolatos véleményeket az öt parlamenti párt képviselőjének kell egyeztetnie. Lapunk úgy tudja, a Fidesz és a KDNP álláspontja változatlan volt a tekintet­ben, hogy nincs szükség törvénymó­dosításra, mert döntően a jog alkalma­zásával van a gond. Vagyis szerintük a rendőrségnek kell végre megfelelően alkalmaznia a jogszabályokat. Arra van szükség, hogy határozottan lép­jenek fel, ha a demonstrálókat kővel vagy tojással dobálják, esetleg rendőrö­ket vernek, illetve minden jogszerűen bejelentett demonstráció megtartását biztosítsák. A Fidesz és a KDNP állás­pontja szerint az sem kérdéses, hogy a bejelentett versengő gyülekezések kö­zött - amelyeket azonos helyen és idő­ben tartanak - nem lehet különbséget tenni. Hasonlóan vélekednek, mint az általános ombudsman, aki a melegfel­vonulásról szóló jelentésében kifejtette: a versengő gyülekezésekkel kapcsola­tos módosítás óhatatlanul a gyülekezési jog korlátozásával jár. Információink szerint a törvénymódosítást továbbra is csak az MSZP szorgalmazza. Az SZDSZ képviselője a részletek tisztázása nélkül azt mondta: a jog korlátozását nem tá­mogatják, de jogvédő módosításokkal egyetértenének. Az MDF nyitott volt a tárgyalásokra. Szili Katalin bejelentette, hogy elkészült a kormánynak a spontán gyülekezés szabályaira és a bejelentések időpontjára vonatkozó rendelkezéseket, tartalmazó javaslata. Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter a tegnapi kormányszóvivői tájékoztatón erről azt mondta: egy sor olyan javaslat szerepel benne, amely konkretizálná a gyülekezési törvény azon rendelkezé­sét, hogy az alkotmányban védett gyü­lekezés joga nem járhat mások jogainak sérelmével. A mostani megbeszélésen jelen volt Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióve­zetője, Répássy Róbert, a Fidesz frak­cióigazgatója, Semjén Zsolt, a KDNP frakcióvezetője, Kóka János, az SZDSZ frakcióvezetője és Herényi Károly, az MDF képviselőcsoportjának vezetője. Október végére terveznék az újabb for­dulót. ■ Vezércsere után a fővárosi liberálisok Még nem tudja Szabadai Viktor, az SZDSZ fővárosi elnöke, milyen bi­zottságokban, tisztségekben dolgozik majd a fővárosi közgyűlésben. A po­litikus lapunknak tegnap azt mondta, reméli, hogy jövő csütörtökön már képviselőként vehet részt a testület ülésén. Ellenkező esetben nem lesz meg a balliberális koalíció többsége a közgyűlésben. Szabadai akkor tehe­ti le a képviselői esküt, ha a fővárosi választási bizottság érvényesíti man­dátumát. Szabadai a képviselőségről a hét elején lemondott Dancs Gábor szabad demokrata politikust váltja, aki dönté­sét azzal magyarázta, hogy ajánlatot kapott a versenyszférából. „A politika után szakmai vonalon szeretném foly­tatni a pályámat” - mondta, hozzátéve, nem politikai, hanem magánéleti okok állnak döntése hátterében. A képvi­selőséggel együtt frakcióvezető-he­lyettesi, közlekedési tanácsnoki és bi­zottsági megbízatásai is megszűnnek. Kérdésünkre Szabadai úgy nyilat­kozott, Danes tisztségeinek betöltése hosszabb egyeztetés után történik meg. Úgy tudjuk, a közlekedési tanácsnoki poszt valószínűleg megszűnik. Déncs legemlékezetesebb politikai konfliktusa ugyanis az volt, amikor február végén leállította a BKV Zrt.­­nél zajló paraméterkönyv-készítési munkát. Akkor arra hivatkozott, hogy Hagyó Miklós (MSZP) főpolgármester­helyettes válságtanácskozást hívott össze a paraméterkönyv miatt. Mint mondta, ezen a megbeszélésen ő vette át a szocialista főpolgármester-helyet­testől a paraméterkönyv előkészítésé­nek politikai felügyeletét. Szocialista politikusok ezt cáfolták. Demszky Gábor főpolgármester másnap közölte: Hagyó Miklós feladata volt a végleges paraméterkönyv-tervezet elkészítésé­nek felügyelete, és a munkát nem ru­házhatta át. NE Gyűlöletbeszéd ÁLLÁSPONT „Hozzunk létre bizottságot” - az ancien régime-ben sablonszerű meg­oldás volt ez arra, ha valamit nem akartak vagy nem tudtak megol­dani. Ha valamit el akartak kendőzni, sumákolni. Szili Katalin ház­elnöknek az állampárt apparátusában bőven volt ideje és lehetősége megtanulni ezt a munkamódszert, azonban tegnap mégsem ezért hívta gyülekezési törvényről és „gyűlöletbeszédről” egyeztetni a par­lamenti frakcióvezetőket. No félreértés ne essék, hatékony megoldást most se kívántak keres­ni a szocialista és egyéb kormányközeli frakciók képviselői. Erre az ég egy adta világon semmi szükségük nincsen, nem megoldásra, hanem problémára, figyelmet elterelő ügyekre, balhékra van szükségük! Ha tárgyalunk a gyülekezésről, akkor nyilván gond van vele. Ha egyeztetünk a gyűlöletbeszédről, akkor annak is kell lennie. Ugyan­az a logika mint a hetente létrehozott demokráciaféltő és antifasiszta szervezetek és demonstrációk esetében. Hiszen az egyszeri televízió­­nézőnek is logikusnak tűnhet, hogy csak kell lennie valahol egy sötét­ben bujkáló, a demokratikus intézmények elleni merényletre készülő fasisztának, ha létrejön ellene szervezet is. Ha pedig van gyűlölet meg fasizmus, akkor már tényleg ne olyan piszlicsáré ügyekkel foglalkoz­zunk mint az infláció, a romokba reformált gazdaság, a kormányzati korrupció vagy éppen a munkanélküliség. Például a romák esetében. Szemlesütve bűnözésbe kényszerítenek tízezreket, hogy utána a tények helyett rasszizmusról, cigánygyűlö­letről beszélhessenek. Munkahelyteremtés helyett tudatosan „segély­rabszolgaságban” tartanak csaknem egymillió embert - nem mel­lesleg az adót fizetőkkel fizettetve meg a számlát. Ha pedig valaki, például a monoki polgármester nemcsak megoldást, hanem a munka méltóságát is kínálja a segélyből élőknek, s visszaélőknek... nos, akkor jöjjön a Magyar Gárda. Meneteljen át a kormánybarát médián, riasz­­szon és riogasson. Ám vissza a tegnapi egyeztetéshez. A gyülekezési törvényt Gyurcsány Ferencék szerint a melegfelvonulás körüli balhé miatt kel­lene szigorítani. A dolog érdekes, mert a szocialisták eddigi kommu­nikációja szerint a botrány politikai okok miatt tört ki. A „radikális ellenzék” bizonytalanságot teremtett az országban, s a feltüzelt indu­latok vezettek a felborított rendőrautókhoz, a melegek megdobálásá­­hoz. Akkor most mi is van? Politikai kérdést akarunk rendőri eszkö­zökkel megoldani? Két megoldás van, még akkor is, ha a már említett egyszeri televí­ziónéző logikájából indulunk ki. Egy: a kormány nem akarja betartani a létező törvényeket, ponto­sabban saját szája íze és érdeke alapján kezeli őket. Kettő: a kormány képtelen betartatni a törvényeket, megvédeni ilyen vagy olyan véleményű polgárait. Mindkét válasznak ugyanaz a következménye: a kormány alkalmatlan. Ezt kell meghallani és meg­érteni és nem a gyűlöletbeszédüket. MÁTÉT­ GYULA BELFÖLD Orbán Viktor: vonuljanak ki az orosz csapatok Grúziából! Orbán Viktor levelet írt Grúzia, Uk­rajna, Lengyelország, valamint a há­rom balti állam vezetőinek, amelyben elítélte az orosz katonai agressziót. A Fidesz elnöke szerint Oroszország katonai agressziót hajtott végre, meg­sértette Grúzia területi integritását, aránytalan erőt alkalmazott, miköz­ben humanitárius akcióként állítot­ta be az ügyet, emellett az oroszok a konfliktusos zónán kívül szisztema­tikusan rombolják Grúzia gazdasági, közlekedési és energetikai infrastruk­túráját, és nem titkolt céljuk, hogy el­távolítsák a demokratikusan választott grúz vezetést. A Fidesz követeli, hogy Oroszország haladéktalanul és feltétel nélkül vonja ki csapatait Grúziából. Levelében Orbán Viktor arra is utalt, hogy Grúziát és Ukrajnát minél előbb fel kellene venni a NATO tagjai közé. Németh Zsolt, a Fidesz külügyi ka­binetvezetője a levélről beszámolva el­mondta: ugyanaz az orosz kampány in­dult el most Ukrajna tekintetében, mint a konfliktus előtt Grúziával szemben, így nem lehet kizárni, hogy Oroszor­szág hasonló eszközöket alkalmaz a Krím-félszigettel és a Donyec-meden­­cével kapcsolatban, mint Dél-Oszétia és Abházia ügyében. Az ellenzéki politikus szerint, fon­tos, hogy nemzetközi békefenntartók érkezzenek Grúziába, és az is jelentős, az ott élő kisebbségek alapvető jogait biztosítsák, így az autonómia jelent­heti Abházia és Dél-Oszétia számára hosszú távon a megoldást. A Fidesz felkéri Gyurcsány Ferencet és kormá­nyát, hogy vizsgálja felül különutas Oroszország-politikáját, mert a ma­gyar kormány nem akadályozhatja tovább az EU és NATO egységes fellé­pését. Eörsi Mátyás, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének Grúzia-ra­­portőre szerint a magyar kormány ed­digi lépései helyesek voltak, és Orbán Viktornak, a Fidesz elnökének is „min­den mondata helytálló volt”. A szabad demokrata politikus, aki hajnalban érkezett haza a térségből, azt mondta: láttak csapatmozgásokat, de szerintük Oroszország nem vonul ki Grúziából. Eörsi hazatérését Grúziából az orosz csapatok majdnem megakadályozták, ugyanis Tbiliszitől 35 kilométerre megállították, tankkal elállták az utat, nem akarták beengedni, majd kien­gedni Gori városából. Végül a helyzet egy orosz parancsnok közbelépésére rendeződött. (mh)

Next