Magyar Hírlap, 2008. augusztus (41. évfolyam, 179-203. szám)
2008-08-22 / 196. szám
MAGYAR HÍRLAP 2008. AUGUSZTUS 22., PÉNTEK_________________________________________________________________________ 3 CSAK ÁTMENETI VOLT az MSZP támogatottságának nyár eleji növekedése, a szocialisták az utóbbi két hónapban nem tudtak javítani pozíciójukon - állapítja meg legfrissebb közvélemény-kutatásában a Medián. Az adatok szerint a teljes népesség csaknem fele, a biztos pártválasztók majd háromnegyede továbbra is a Fideszre szavazna. (mh) ■ Sólyom László mély sajnálatát fejezte ki az 1968-as bevonulásért Megszállások aktualitásai Sajnálatát fejezte ki a Csehszlovákia 1968-as megszállásában betöltött magyar részvételért Sólyom László köztársasági elnök, a Terror Háza előtt megtartott megemlékezésen. Az államfő utalt a jelenlegi grúz-orosz konfliktusra is, amely szerinte az elnyomás emlékeit idézi fel. BARANYA RÓBERT „A mi részünkről, magyar részről nincs ünnepelni valónk, hanem szégyellnivalónk van” - mondta a Terror Háza előtti megemlékezésen Sólyom László köztársasági elnök. Hozzátette: bár a magyar hadseregnek nem kellett vért ontania, ez nem változtat azon, hogy Magyarország a többiekkel együtt szintén megszálló hatalom, egy szabadságkezdeményezés eltiprója volt. Sólyom közölte: „Szükségesnek tartom, hogy a szabad és demokratikus Magyarország államfőjeként mély sajnálatomat tetzem ki az akkori Csehszlovákia népeinek azért, hogy a magyar csapatok 1968-ban részt vettek a megszállásban.” A köztársasági elnök szerint nyugtalanító aktualitást adnak a negyven éve Csehszlovákiában - és az ötvenkét éve Magyarországon történteknek az idei augusztus kaukázusi eseményei. A történelmi párhuzamok szükségképpen egyszerűsítenek, egy tekintetben azonban biztos van párhuzam: az erőszak nemzetközi jogba, ütköző alkalmazása egy szuverén állam ellen 1968-ban is elítélendő volt és ma is az. A nemzetközi jogba ütköző erőszak nem lehet nagyhatalmi érdekek érvényre juttatásának eszköze sem - tette hozzá. Első lépésként Oroszországnak haladéktalanul végre kell hajtania a tűzszüneti megállapodást, és vissza kell vonnia csapatait Grúzia területéről - mondta az államfő. A megemlékezésen Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum igazgatója azt mondta,, máig nem mértük fel, hogy mekkora károkat okozott a környező államok együttműködésében a térségben 1945 után kialakult diktatúra. Pedig mi, Közép- és Kelet-Európa népei összetartozunk és egymásra vagyunk utalva - húzta alá az igazgató. A kormány nevében Hiller István kulturális miniszter bocsánatot kért a prágai tavasz leverésében való magyar részvétel miatt. A Fidesz szerint a bocsánatkérés az akkori diktatórikus államhatalmat működtető MSZMP jogutód pártjának kötelessége. „Meggyőződésünk, hogy a kommunista bűnök esetében sincs helye a felelősség elkenésének vagy szétterítésének.’’.] Sólyom: Magyarország egy szabadságkezdeményezés egyik eltiprója volt fotó: Kéli Balázs Látszategyeztetés a gyülekezésről Folytatódik a gyülekezési törvény módosításával kapcsolatos ötpárti egyeztetés - jelentette be Szili Katalin, Országgyűlés elnöke tegnap, miután találkozott az öt parlamenti párt képviselőjével. Információink szerint azonban a Fidesz és a KDNP változatlan álláspontja miatt értelmetlen újabb találkozókat összehívni. NÉMETH ÉRA A melegfelvonulás atrocitásai adtak apropót Szili Katalin szocialista házelnöknek arra, hogy tegnap ötpárti egyeztetést hívjon össze a gyülekezési törvény módosítása ügyében. Az érdemi elmozdulás nélkül zárult egyeztetés után elmondta, hogy az öt közjogi méltóság Gyurcsány Ferenc által kezdeményezett nyári találkozóján kapott felkérést a gyülekezési törvénnyel kapcsolatos egyeztetés folytatására. Szabó Máté, az állampolgári jogokért felelős ombudsman is megkereste, levélben kérve közreműködését a gyülekezés szabályainak módosításában. Szili felidézte, hogy elhangzott olyan vélemény is, hogy a jogi szabályozás megfelelő, a végrehajtást kell erősíteni, de az ezzel kapcsolatos véleményeket az öt parlamenti párt képviselőjének kell egyeztetnie. Lapunk úgy tudja, a Fidesz és a KDNP álláspontja változatlan volt a tekintetben, hogy nincs szükség törvénymódosításra, mert döntően a jog alkalmazásával van a gond. Vagyis szerintük a rendőrségnek kell végre megfelelően alkalmaznia a jogszabályokat. Arra van szükség, hogy határozottan lépjenek fel, ha a demonstrálókat kővel vagy tojással dobálják, esetleg rendőröket vernek, illetve minden jogszerűen bejelentett demonstráció megtartását biztosítsák. A Fidesz és a KDNP álláspontja szerint az sem kérdéses, hogy a bejelentett versengő gyülekezések között - amelyeket azonos helyen és időben tartanak - nem lehet különbséget tenni. Hasonlóan vélekednek, mint az általános ombudsman, aki a melegfelvonulásról szóló jelentésében kifejtette: a versengő gyülekezésekkel kapcsolatos módosítás óhatatlanul a gyülekezési jog korlátozásával jár. Információink szerint a törvénymódosítást továbbra is csak az MSZP szorgalmazza. Az SZDSZ képviselője a részletek tisztázása nélkül azt mondta: a jog korlátozását nem támogatják, de jogvédő módosításokkal egyetértenének. Az MDF nyitott volt a tárgyalásokra. Szili Katalin bejelentette, hogy elkészült a kormánynak a spontán gyülekezés szabályaira és a bejelentések időpontjára vonatkozó rendelkezéseket, tartalmazó javaslata. Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter a tegnapi kormányszóvivői tájékoztatón erről azt mondta: egy sor olyan javaslat szerepel benne, amely konkretizálná a gyülekezési törvény azon rendelkezését, hogy az alkotmányban védett gyülekezés joga nem járhat mások jogainak sérelmével. A mostani megbeszélésen jelen volt Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője, Répássy Róbert, a Fidesz frakcióigazgatója, Semjén Zsolt, a KDNP frakcióvezetője, Kóka János, az SZDSZ frakcióvezetője és Herényi Károly, az MDF képviselőcsoportjának vezetője. Október végére terveznék az újabb fordulót. ■ Vezércsere után a fővárosi liberálisok Még nem tudja Szabadai Viktor, az SZDSZ fővárosi elnöke, milyen bizottságokban, tisztségekben dolgozik majd a fővárosi közgyűlésben. A politikus lapunknak tegnap azt mondta, reméli, hogy jövő csütörtökön már képviselőként vehet részt a testület ülésén. Ellenkező esetben nem lesz meg a balliberális koalíció többsége a közgyűlésben. Szabadai akkor teheti le a képviselői esküt, ha a fővárosi választási bizottság érvényesíti mandátumát. Szabadai a képviselőségről a hét elején lemondott Dancs Gábor szabad demokrata politikust váltja, aki döntését azzal magyarázta, hogy ajánlatot kapott a versenyszférából. „A politika után szakmai vonalon szeretném folytatni a pályámat” - mondta, hozzátéve, nem politikai, hanem magánéleti okok állnak döntése hátterében. A képviselőséggel együtt frakcióvezető-helyettesi, közlekedési tanácsnoki és bizottsági megbízatásai is megszűnnek. Kérdésünkre Szabadai úgy nyilatkozott, Danes tisztségeinek betöltése hosszabb egyeztetés után történik meg. Úgy tudjuk, a közlekedési tanácsnoki poszt valószínűleg megszűnik. Déncs legemlékezetesebb politikai konfliktusa ugyanis az volt, amikor február végén leállította a BKV Zrt.nél zajló paraméterkönyv-készítési munkát. Akkor arra hivatkozott, hogy Hagyó Miklós (MSZP) főpolgármesterhelyettes válságtanácskozást hívott össze a paraméterkönyv miatt. Mint mondta, ezen a megbeszélésen ő vette át a szocialista főpolgármester-helyettestől a paraméterkönyv előkészítésének politikai felügyeletét. Szocialista politikusok ezt cáfolták. Demszky Gábor főpolgármester másnap közölte: Hagyó Miklós feladata volt a végleges paraméterkönyv-tervezet elkészítésének felügyelete, és a munkát nem ruházhatta át. NE Gyűlöletbeszéd ÁLLÁSPONT „Hozzunk létre bizottságot” - az ancien régime-ben sablonszerű megoldás volt ez arra, ha valamit nem akartak vagy nem tudtak megoldani. Ha valamit el akartak kendőzni, sumákolni. Szili Katalin házelnöknek az állampárt apparátusában bőven volt ideje és lehetősége megtanulni ezt a munkamódszert, azonban tegnap mégsem ezért hívta gyülekezési törvényről és „gyűlöletbeszédről” egyeztetni a parlamenti frakcióvezetőket. No félreértés ne essék, hatékony megoldást most se kívántak keresni a szocialista és egyéb kormányközeli frakciók képviselői. Erre az ég egy adta világon semmi szükségük nincsen, nem megoldásra, hanem problémára, figyelmet elterelő ügyekre, balhékra van szükségük! Ha tárgyalunk a gyülekezésről, akkor nyilván gond van vele. Ha egyeztetünk a gyűlöletbeszédről, akkor annak is kell lennie. Ugyanaz a logika mint a hetente létrehozott demokráciaféltő és antifasiszta szervezetek és demonstrációk esetében. Hiszen az egyszeri televíziónézőnek is logikusnak tűnhet, hogy csak kell lennie valahol egy sötétben bujkáló, a demokratikus intézmények elleni merényletre készülő fasisztának, ha létrejön ellene szervezet is. Ha pedig van gyűlölet meg fasizmus, akkor már tényleg ne olyan piszlicsáré ügyekkel foglalkozzunk mint az infláció, a romokba reformált gazdaság, a kormányzati korrupció vagy éppen a munkanélküliség. Például a romák esetében. Szemlesütve bűnözésbe kényszerítenek tízezreket, hogy utána a tények helyett rasszizmusról, cigánygyűlöletről beszélhessenek. Munkahelyteremtés helyett tudatosan „segélyrabszolgaságban” tartanak csaknem egymillió embert - nem mellesleg az adót fizetőkkel fizettetve meg a számlát. Ha pedig valaki, például a monoki polgármester nemcsak megoldást, hanem a munka méltóságát is kínálja a segélyből élőknek, s visszaélőknek... nos, akkor jöjjön a Magyar Gárda. Meneteljen át a kormánybarát médián, riaszszon és riogasson. Ám vissza a tegnapi egyeztetéshez. A gyülekezési törvényt Gyurcsány Ferencék szerint a melegfelvonulás körüli balhé miatt kellene szigorítani. A dolog érdekes, mert a szocialisták eddigi kommunikációja szerint a botrány politikai okok miatt tört ki. A „radikális ellenzék” bizonytalanságot teremtett az országban, s a feltüzelt indulatok vezettek a felborított rendőrautókhoz, a melegek megdobálásához. Akkor most mi is van? Politikai kérdést akarunk rendőri eszközökkel megoldani? Két megoldás van, még akkor is, ha a már említett egyszeri televíziónéző logikájából indulunk ki. Egy: a kormány nem akarja betartani a létező törvényeket, pontosabban saját szája íze és érdeke alapján kezeli őket. Kettő: a kormány képtelen betartatni a törvényeket, megvédeni ilyen vagy olyan véleményű polgárait. Mindkét válasznak ugyanaz a következménye: a kormány alkalmatlan. Ezt kell meghallani és megérteni és nem a gyűlöletbeszédüket. MÁTÉT GYULA BELFÖLD Orbán Viktor: vonuljanak ki az orosz csapatok Grúziából! Orbán Viktor levelet írt Grúzia, Ukrajna, Lengyelország, valamint a három balti állam vezetőinek, amelyben elítélte az orosz katonai agressziót. A Fidesz elnöke szerint Oroszország katonai agressziót hajtott végre, megsértette Grúzia területi integritását, aránytalan erőt alkalmazott, miközben humanitárius akcióként állította be az ügyet, emellett az oroszok a konfliktusos zónán kívül szisztematikusan rombolják Grúzia gazdasági, közlekedési és energetikai infrastruktúráját, és nem titkolt céljuk, hogy eltávolítsák a demokratikusan választott grúz vezetést. A Fidesz követeli, hogy Oroszország haladéktalanul és feltétel nélkül vonja ki csapatait Grúziából. Levelében Orbán Viktor arra is utalt, hogy Grúziát és Ukrajnát minél előbb fel kellene venni a NATO tagjai közé. Németh Zsolt, a Fidesz külügyi kabinetvezetője a levélről beszámolva elmondta: ugyanaz az orosz kampány indult el most Ukrajna tekintetében, mint a konfliktus előtt Grúziával szemben, így nem lehet kizárni, hogy Oroszország hasonló eszközöket alkalmaz a Krím-félszigettel és a Donyec-medencével kapcsolatban, mint Dél-Oszétia és Abházia ügyében. Az ellenzéki politikus szerint, fontos, hogy nemzetközi békefenntartók érkezzenek Grúziába, és az is jelentős, az ott élő kisebbségek alapvető jogait biztosítsák, így az autonómia jelentheti Abházia és Dél-Oszétia számára hosszú távon a megoldást. A Fidesz felkéri Gyurcsány Ferencet és kormányát, hogy vizsgálja felül különutas Oroszország-politikáját, mert a magyar kormány nem akadályozhatja tovább az EU és NATO egységes fellépését. Eörsi Mátyás, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének Grúzia-raportőre szerint a magyar kormány eddigi lépései helyesek voltak, és Orbán Viktornak, a Fidesz elnökének is „minden mondata helytálló volt”. A szabad demokrata politikus, aki hajnalban érkezett haza a térségből, azt mondta: láttak csapatmozgásokat, de szerintük Oroszország nem vonul ki Grúziából. Eörsi hazatérését Grúziából az orosz csapatok majdnem megakadályozták, ugyanis Tbiliszitől 35 kilométerre megállították, tankkal elállták az utat, nem akarták beengedni, majd kiengedni Gori városából. Végül a helyzet egy orosz parancsnok közbelépésére rendeződött. (mh)