Magyar Hírlap, 2008. november (41. évfolyam, 256-279. szám)

2008-11-03 / 256. szám

2 BELFÖLD POLITIKAI ÁLDOZAT Spórolásra szólít az MDF Az MDF országos választmányának elnöksége felkéri a párt parlamen­ti frakcióját­­ és ezt javasolja a többi országgyűlési képviselőnek is hogy novembertől mondjanak le a képvise­lői költségtérítés 18 százalékáról, ez az összeg így a költségvetésben marad - jelentette be Makay Zsolt, a testület elnöke. A politikus szerint az ország stabilitásáért mindenkinek áldozato­kat kell vállalnia,­­mtit VÉKONYABB TÁRCÁK Csökkenő jutalomkeret A miniszterelnök várhatóan ma aláírja azt a kormányrendeletet, amely 12 mil­­liárdról kétmilliárd forintra csökkenti a minisztériumoknál és a háttérintéz­ményeknél a jutalomra felhasználható keretet. A kormányszóvivő megerősí­tette, hogy készül egy olyan rendelet, amely a jutalmak csökkentéséről szól, de részleteket nem közölt. Tavaly a tel­jesítményértékelési rendszer alapján 6200 minisztériumi dolgozó között 3,5 milliárd forintot oszthattak szét. (mti) hírek PANELLAKÁSOK A Fidesz a távfűtés drágulásáról A távhő díjának folyamatos emelése és a napokban bejelentett, a pénzügyi mentőcsomag miatti elvonások tragi­kus helyzetbe hozzák a panellakásban élőket, köztük leginkább az időseket, a nagycsaládosokat, a gyermekeiket egyedül nevelőket - hívta fel a figyel­met László Tamás, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője. A politikus szerint a kormány próbál lépéseket ten­ni, indít programokat, ám ezek csak a propagandában sikeresek, a távhő díja egy év alatt 25 százalékkal nőtt. (mti) KI­EMEL A VÉGÉN? Szanyi a haszonból vonna el Azonnal csökkenthető lenne a távfűtés ára tíz százalékkal, ha az eddig is szép jövedelmeket felmutató közszolgáltató cégek csökkentenék áraikat - mondta Szanyi Tibor, az MSZP-frakció távhő munkacsoportjának vezetője a távfű­tés díjának hatszázalékos drágulása kapcsán. Szanyi arra szólította fel a távhőlánc szereplőit, haladéktalanul találják meg annak a módját, hogy ki-ki néhány százalékot engedjen szolgálta­tása árából. A Főtáv Zrt. emlékeztetett rá, hogy az idén nem emelt alapdíjat, a hődíj növekedését az okozta, hogy har­minc százalékkal drágult a gáz. (mti) HULLÁMZÓ BALATON Bizottság a világörökségért A sokrétű potenciállal rendelkező ba­latoni térség méltó arra, hogy a világ­­örökség részévé váljon - mondta Mezős Tamás, a Kulturális Örökségvédelmi H­ivatal elnöke a Balaton Fejlesztési Ta­nács ülésén, amelyen a három tóparti megyét képviselőkből bizottságot ala­kítottak annak eldöntésére, jelöljék-e a címre a régiót. Badacsonytomaj polgár­­mestere jelezte: a képviselő-testületük már döntött arról, hogy nem kívánják a világörökség minősítést, mert abból is hátrányuk származott, hogy a nemzeti parkhoz tartoznak. (mti) MODELLCSERE BRFK: cáfolják a lefokozást A BRFK cáfolta a Népszabadság ér­tesülését, amely szerint a főváros öt régióra osztásával lefokoznák a kerü­leti kapitányságokat. Bodnár Zsolt, a főkapitány bűnügyi helyettese szerint semmilyen átszervezésről, struktúra­­váltásról, jogkörök megváltoztatásáról nincs szó. Magyarázata szerint olyan koordinációs modellben gondolkod­nak, amellyel a betörések, rablások és gépjárműlopások felderítésében sokkal hatékonyabb lehetne a rendőrség. (mti) ­A kórházvédők az utolsó leheletükig küzdenek az intézményért A Markhot kórház elesett Formálisan pont került egy hosszú egri mondat végére az elmúlt pén­teken: a Flospinvest Zrt. november 1-jétől húsz évre üzemeltetésbe vonta a Heves megyei súlyponti Markhot Ferenc Kórházat. Ezzel a cég lefedte a megye teljes fekvőbeteg-ellátását. Több száz dolgozó sírva búcsúzott az intézménytől, a helyi Fidesz-frakció és a kórházvédők azonban nem adják föl a küzdelmet. NICZKY EMŐKE Ahogyan számítani lehetett rá, bejött a papírforma Egerben: a Heves Megyei Közgyűlés jogutód nélkül megszün­tette az egri székhelyű Markhot kór­házat. Ezzel a záróaktussal húsz évre a Hospinvest Zrt. üzemeltetésébe került szombattól a megye utolsó, egyetlen súlyponti kórháza is. S bár péntek reggel bombariadót fújtak a megyeházán, az épület előtt várakozó, zömében a kórházvédőkből és szimpatizánsaikból álló több százas létszámú tömeg kitartott. Két világ találkozott az egri nap­sütésben, a kórház átadását ellenzők hiába próbálták utolsó magyarázatra, szóra bírni a közgyűlés öltönyös-nyak­­kendős tagjait. Egyikük papír zsebken­dőt gyömöszölt a kórházvédők hangos­beszélőjébe, másikuk pedig lapunknak hátat fordítva jelezte: saját értelmezése szerint nem tartozik válasszal a nyil­vánosságnak arról, hogyan kívánja ezután ellenőrzése alatt tartani a köz­kórház működését. Egy adófizető azonnal megjegyezte: a képviselők eladják az embereket, és úgy látszik, csak erre való az appará­tus. Kérdésünkre végül Merczel József közgyűlési helyettes elnök (MSZP) válaszolt: most folyik egyeztetés egy ellenőrző szervezet létrehozásáról, amelyben Eger városa és a civilek is he­lyet kapnának. A több mint egyórás késéssel kezdő­dő ülés - hasonlóan a február 29-ihez, amikor a cég pályázati nyertességét ki­hirdették - most is hangos volt, a hátsó traktusban helyet foglaló kórházvédők folyamatosan véleményt nyilvánítot­tak, bekiabáltak. Megjegyzéseikkel leginkább Sós Tamást, a közgyűlés szo­cialista elnökét illették, aki ezt megle­hetősen jól tűrte. Később azonban elszakadt a cérna, mert a kórházvédők át akartak lépni az őket a képviselőktől elválasztó sza­lagon. Sós a biztonságiak intézkedését kérte. Ekkor dulakodás tört ki, székek borultak, emberek kerültek a földre. A közgyűlés többsége végül meghozta döntését: a Markhoz megszűnik mint költségvetési intézmény. A közgyűlésen történtek miatt csú­szott a Hospinvest sajtótájékoztatója is, amelyen Kollányi Gábor elnök azt mondta: új fejezet nyílik a kórház tör­ténetében, a cég hatmilliárd forintos fejlesztésbe kezd, a betegek magas szín­vonalú ellátást kapnak. Közölte: a cég­nek mindenre föl kell készülnie, mert a kórházvédők bejelentették, hogy bi­zottságot alakítanak, és így veszik át a Markhot vezetését. A lapunk birtokába került dokumentum szerint egyébként az orvosok arra biztatják egymást egy belső internetes fórumon, hogy rejtett kamerával - betegként - ellenőrizzék a magánbefektető kórházi munkáját. A cég sajtótájékoztatóján váratlanul megjelent Herman István, a megye polgári frakciójának igazgatója, és be­jelentette: ügyrendi szabálytalanságok miatt a közigazgatási hivatalnál tá­madja meg a megyegyűlés döntését. Késő délután a dolgozók közül sokan búcsúztak a kórháztól, volt, aki több mint harminc év munka után. Lapunk­nak mindegyikük úgy nyilatkozott: még nem tudja, hol fog dolgozni. Utolsó pillantást vetettek a kórház névadójá­nak, Markhot Ferencnek a mellszob­rára, amely az elmúlt időszakban több nagygyűlésnek is szemtanúja volt. A továbbfoglalkoztatást vállalók új fő­nöküket várták, hogy helyismeretükkel segítsék a munkában. A Hospinvest közlése szerint a november 1-jei átállás zavartalan volt, az ügyeletek biztonsá­gosan működtek. A munkához szüksé­ges létszám megvan. Egerben tehát lezárult egy feje­zet, nyílt egy új. A kórházvédők és a Hospinvest is történelmet írtak, még akkor is, ha a Markhot-ügynek esetleg még nincs vége. Információink szerint a tengerentúli magyarság anyagi segít­séget nyújt, hogy a kórház ismét köz­kezelésbe kerülhessen. Cser Ágnes ér­dekvédő följelentést tett a megyegyűlés húsz szocialista és egy független képvi­selője ellen hűtlen kezelés bűntette mi­att. Parázs hangulatú gyűlést tartottak pénteken éjfél után az intézmény em­lékére. A gyűlésen a kórházvédőkkel való szolidaritása jegyében felszólalt Morvai Krisztina, a Jobbik európai par­lamenti listavezetője és Vona Gábor, a Jobbik elnöke. ■ A Heves Megyei Közgyűlésben dulakodás tört ki, székek borultak, emberek kerültek a földre fotó:burgerzsolt ­ Almássy Kornél pert fontolgat Várhatóan pert indít az MDF-ből való kizárása miatt Almássy Kornél, a párt volt alelnöke. A politikus a Magyar Hírlap megkeresésére elmondta, a ke­reset beadásáról jövő hét elején dönt. Almássy szerint jó eséllyel perelhetnek, hiszen a kizárásáról szóló választmá­nyi ülést nem szabályszerűen hívták össze. „Az alapszabály szerint 72 órá­val korábban kell postázni a meghívó­kat, ez nem teljesült. Érthetetlen, hogy csak 31 választmányi tag volt jelen az ülésen, a nyílt szavazás elrendelése pe­dig megdöbbentő.” Mindezek miatt a választmánynak csupán negyven szá­zaléka szavazott ellene, ami megkér­dőjelezi a döntés jogszerűségét. A hét végén nyilvánosságra került a választ­mány tagjainak szóló levél, amelyben a párt összes alapszervezetének átvilá­gítását javasolja Karsai Péter, a testület tagja. Egy MDF-es forrásunk szerint a pártvezetés így akarja leszalámizni az elégedetlen tagságot. ZSP Kilencven éve gyilkolták meg Tisza István miniszterelnököt A reformáció emléknapján, október 31-én gyilkolták meg az 1918-as ősziró­­zsás forradalom zűrzavarában gróf Ti­sza Istvánt, újkori történelmünk egyik legnagyobb államférfiját, kétszeres magyar miniszterelnököt. A kilencven éve meggyilkolt politikus szobránál, a debreceni Nagyerdőben tartott pénte­ki megemlékezésen Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Reformá­tus Egyház zsinatának lelkészi elnöke hangsúlyozta: gróf Tisza István életét az a kálvinista hit formálta, amit ősei­től örökölt. Kálvinnal együtt vallotta: nagy baj van, ha elválik egymástól a politikai-társadalmi és a spirituális, morális, lelki igazság. E kettő éppen akkor kezdett szétválni, amikor Tisza Istvánt meggyilkolták. Szabadelvű konzervatív politikus­ként id. Andrássy Gyula óta Tisza Ist­ván volt az egyetlen magyar ember, akinek világpolitikai méretekben is szava volt. A dualista Monarchia poli­tikai tényezői közül egyedül ő ellenez­te 1914 nyarán a háborúba való belé­pést, és a háború négy évvel később a történelmi Magyarország összeom­lásához és feldarabolásához vezetett. A sors kegyetlen fintora, hogy sokan mégis őt tették felelőssé a háborús politikáért és a vereségért, többször is merényletet kíséreltek meg ellene. A negyediket kilencven éve, fegyveres bakák betörtek Hermina úti villájába, és heves szóváltás után agyonlőtték. „Végem van, ennek így kellett lennie” - mondta a haldokló Tisza a Pesti Hír­lap 1918. november 1-jei számában megjelent tudósítás szerint. Tudatosan vállalta a mártírhalált, úgy halt meg, ahogy élt, vállalta hitéért, elveiért és tetteiért a felelősséget, éppúgy nem futamodott meg a gyáva bosszú elől, mint az első magyar miniszterelnök, gróf Batthyány Lajos. FS 2008. NOVEMBER 3. HÉTFŐ­I MAGYAR HÍRLAP vezető szerkesztő: Petán Péter e-mail: petan.peter@magyarhirlap.hu Zuschlag-per: szocialista cáfolatdömping A Zuschlag-perben részletes beisme­rő vallomást tett Lados István állítá­sait rendre tagadják azok a szocialis­ta politikusok, akiket a másodrendű vádlott úgy említett, mint akiknek információik lehettek a pályázati pénzek szervezett elcsalásáról. SVENDT PÁL A Zuschlag János szocialista politikus és tizenöt társa ellen indított büntető­perben újabb vezető szocialista poli­tikus, ezúttal Nyakó István, az MSZP szóvivője tagadta pártja érintettségét azok után, hogy az eljárás másodrendű vádlottja, Lados István arról beszélt: tu­domása szerint az MSZP lelépési pénzt fizetett Zuschlagnak. A főszereplő egy­kori személyi titkára önmagára nézve is súlyosan terhelő beismerő vallomá­sában, az elmúlt csütörtöki tárgyaláson azt állította, hogy egy 2004 januárjá­ban rendezett vacsorán Nyakó István és neje is jelen volt, amikor Gyurcsány Ferenc akkori sportminiszter Arató Gergely jelenlegi oktatási államtitkár­ral beszélgetve trágár szavakkal arról érdeklődött Zuschlagtól, hogy „már megint mi van a k...a pályázataival”. Lados azt is elmondta, hogy egy ál­tala rögzített telefonbeszélgetésben Zuschlag azzal kérkedett, hogy több tízmillió forintot kapott az MSZP-től, amikor a holokauszt áldozatairól elsü­tött vicce után le kellett mondania par­lamenti mandátumáról. Lados azt állította: Zuschlag az ügy kirobbanása után arról beszélt neki, az MSZP-vel tárgyalt, hogy a párt a büntetési tételek leszorítására fizessen 150 millió forintot az elcsalt pénzek pótlására és további harmincmilliót neki kárpótlásképpen. Az MSZP szó­vivője tagadta, hogy fizettek volna Zuschlagnak a lemondásáért és azért, hogy ne tegyen beismerő vallomást. „Sem eddig, sem ezután nem volt és nem lesz olyan kifizetés, amelyet Lados említett” - jelentette ki a szóvivő, aki nem emlékezett arra, hogy a vádlott je­len lett volna a vacsorán. ■ Támogatják az érettségit Kötelező tenné az Országos Köznevelési Tanács, hogy a diákok természettudo­mányi érettségi vizsgát tegyenek. Pá­linkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke kezdeményezte, a diákok biológiából, fizikából vagy ké­miából maturáljanak. Az Országgyűlés szakbizottságának tagjai pártállástól függetlenül támogatják a felvetést. Az Országos Köznevelési Tanács által létrehozott bizottság emellett ja­vaslatot tett arra, hogy a középiskolai tanulmányaik lezárásaként a közép­szintű záróvizsgán az érettségizők ter­mészettudományos műveltségükről, emelt szinten az alapvető tényszerű és az alkalmazáshoz szükséges ismere­teikről adjanak számot. Az érettségin az eddig ötödik, szabadon választha­tó tárgy helyett kellene a reáltárgyak egyikéből vizsgázniuk a középiskolás­oknak. A szakmai szervezetek régóta szorgalmazták a biológia, kémia, fizika tárgyak óraszámának emelését és a ta­nárképzés megújítását. Az oktatási tár­ca rövid egyeztetés után olyan intézke­dést vezetett be, amely lehetővé teszi az iskoláknak, hogy eldönthessék, össze­vontan oktatják-e a természettudomá­nyos tantárgyakat. Hiller István szak­­miniszter a döntés után azt is közölte, amelyik intézmény komplexen tanítja a reáltárgyakat, az az uniós alapokból pluszforrásokhoz juthat. SÁNDOR CSILLA

Next