Magyar Hírlap, 2008. november (41. évfolyam, 256-279. szám)
2008-11-03 / 256. szám
2 BELFÖLD POLITIKAI ÁLDOZAT Spórolásra szólít az MDF Az MDF országos választmányának elnöksége felkéri a párt parlamenti frakcióját és ezt javasolja a többi országgyűlési képviselőnek is hogy novembertől mondjanak le a képviselői költségtérítés 18 százalékáról, ez az összeg így a költségvetésben marad - jelentette be Makay Zsolt, a testület elnöke. A politikus szerint az ország stabilitásáért mindenkinek áldozatokat kell vállalnia,mtit VÉKONYABB TÁRCÁK Csökkenő jutalomkeret A miniszterelnök várhatóan ma aláírja azt a kormányrendeletet, amely 12 milliárdról kétmilliárd forintra csökkenti a minisztériumoknál és a háttérintézményeknél a jutalomra felhasználható keretet. A kormányszóvivő megerősítette, hogy készül egy olyan rendelet, amely a jutalmak csökkentéséről szól, de részleteket nem közölt. Tavaly a teljesítményértékelési rendszer alapján 6200 minisztériumi dolgozó között 3,5 milliárd forintot oszthattak szét. (mti) hírek PANELLAKÁSOK A Fidesz a távfűtés drágulásáról A távhő díjának folyamatos emelése és a napokban bejelentett, a pénzügyi mentőcsomag miatti elvonások tragikus helyzetbe hozzák a panellakásban élőket, köztük leginkább az időseket, a nagycsaládosokat, a gyermekeiket egyedül nevelőket - hívta fel a figyelmet László Tamás, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője. A politikus szerint a kormány próbál lépéseket tenni, indít programokat, ám ezek csak a propagandában sikeresek, a távhő díja egy év alatt 25 százalékkal nőtt. (mti) KIEMEL A VÉGÉN? Szanyi a haszonból vonna el Azonnal csökkenthető lenne a távfűtés ára tíz százalékkal, ha az eddig is szép jövedelmeket felmutató közszolgáltató cégek csökkentenék áraikat - mondta Szanyi Tibor, az MSZP-frakció távhő munkacsoportjának vezetője a távfűtés díjának hatszázalékos drágulása kapcsán. Szanyi arra szólította fel a távhőlánc szereplőit, haladéktalanul találják meg annak a módját, hogy ki-ki néhány százalékot engedjen szolgáltatása árából. A Főtáv Zrt. emlékeztetett rá, hogy az idén nem emelt alapdíjat, a hődíj növekedését az okozta, hogy harminc százalékkal drágult a gáz. (mti) HULLÁMZÓ BALATON Bizottság a világörökségért A sokrétű potenciállal rendelkező balatoni térség méltó arra, hogy a világörökség részévé váljon - mondta Mezős Tamás, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke a Balaton Fejlesztési Tanács ülésén, amelyen a három tóparti megyét képviselőkből bizottságot alakítottak annak eldöntésére, jelöljék-e a címre a régiót. Badacsonytomaj polgármestere jelezte: a képviselő-testületük már döntött arról, hogy nem kívánják a világörökség minősítést, mert abból is hátrányuk származott, hogy a nemzeti parkhoz tartoznak. (mti) MODELLCSERE BRFK: cáfolják a lefokozást A BRFK cáfolta a Népszabadság értesülését, amely szerint a főváros öt régióra osztásával lefokoznák a kerületi kapitányságokat. Bodnár Zsolt, a főkapitány bűnügyi helyettese szerint semmilyen átszervezésről, struktúraváltásról, jogkörök megváltoztatásáról nincs szó. Magyarázata szerint olyan koordinációs modellben gondolkodnak, amellyel a betörések, rablások és gépjárműlopások felderítésében sokkal hatékonyabb lehetne a rendőrség. (mti) A kórházvédők az utolsó leheletükig küzdenek az intézményért A Markhot kórház elesett Formálisan pont került egy hosszú egri mondat végére az elmúlt pénteken: a Flospinvest Zrt. november 1-jétől húsz évre üzemeltetésbe vonta a Heves megyei súlyponti Markhot Ferenc Kórházat. Ezzel a cég lefedte a megye teljes fekvőbeteg-ellátását. Több száz dolgozó sírva búcsúzott az intézménytől, a helyi Fidesz-frakció és a kórházvédők azonban nem adják föl a küzdelmet. NICZKY EMŐKE Ahogyan számítani lehetett rá, bejött a papírforma Egerben: a Heves Megyei Közgyűlés jogutód nélkül megszüntette az egri székhelyű Markhot kórházat. Ezzel a záróaktussal húsz évre a Hospinvest Zrt. üzemeltetésébe került szombattól a megye utolsó, egyetlen súlyponti kórháza is. S bár péntek reggel bombariadót fújtak a megyeházán, az épület előtt várakozó, zömében a kórházvédőkből és szimpatizánsaikból álló több százas létszámú tömeg kitartott. Két világ találkozott az egri napsütésben, a kórház átadását ellenzők hiába próbálták utolsó magyarázatra, szóra bírni a közgyűlés öltönyös-nyakkendős tagjait. Egyikük papír zsebkendőt gyömöszölt a kórházvédők hangosbeszélőjébe, másikuk pedig lapunknak hátat fordítva jelezte: saját értelmezése szerint nem tartozik válasszal a nyilvánosságnak arról, hogyan kívánja ezután ellenőrzése alatt tartani a közkórház működését. Egy adófizető azonnal megjegyezte: a képviselők eladják az embereket, és úgy látszik, csak erre való az apparátus. Kérdésünkre végül Merczel József közgyűlési helyettes elnök (MSZP) válaszolt: most folyik egyeztetés egy ellenőrző szervezet létrehozásáról, amelyben Eger városa és a civilek is helyet kapnának. A több mint egyórás késéssel kezdődő ülés - hasonlóan a február 29-ihez, amikor a cég pályázati nyertességét kihirdették - most is hangos volt, a hátsó traktusban helyet foglaló kórházvédők folyamatosan véleményt nyilvánítottak, bekiabáltak. Megjegyzéseikkel leginkább Sós Tamást, a közgyűlés szocialista elnökét illették, aki ezt meglehetősen jól tűrte. Később azonban elszakadt a cérna, mert a kórházvédők át akartak lépni az őket a képviselőktől elválasztó szalagon. Sós a biztonságiak intézkedését kérte. Ekkor dulakodás tört ki, székek borultak, emberek kerültek a földre. A közgyűlés többsége végül meghozta döntését: a Markhoz megszűnik mint költségvetési intézmény. A közgyűlésen történtek miatt csúszott a Hospinvest sajtótájékoztatója is, amelyen Kollányi Gábor elnök azt mondta: új fejezet nyílik a kórház történetében, a cég hatmilliárd forintos fejlesztésbe kezd, a betegek magas színvonalú ellátást kapnak. Közölte: a cégnek mindenre föl kell készülnie, mert a kórházvédők bejelentették, hogy bizottságot alakítanak, és így veszik át a Markhot vezetését. A lapunk birtokába került dokumentum szerint egyébként az orvosok arra biztatják egymást egy belső internetes fórumon, hogy rejtett kamerával - betegként - ellenőrizzék a magánbefektető kórházi munkáját. A cég sajtótájékoztatóján váratlanul megjelent Herman István, a megye polgári frakciójának igazgatója, és bejelentette: ügyrendi szabálytalanságok miatt a közigazgatási hivatalnál támadja meg a megyegyűlés döntését. Késő délután a dolgozók közül sokan búcsúztak a kórháztól, volt, aki több mint harminc év munka után. Lapunknak mindegyikük úgy nyilatkozott: még nem tudja, hol fog dolgozni. Utolsó pillantást vetettek a kórház névadójának, Markhot Ferencnek a mellszobrára, amely az elmúlt időszakban több nagygyűlésnek is szemtanúja volt. A továbbfoglalkoztatást vállalók új főnöküket várták, hogy helyismeretükkel segítsék a munkában. A Hospinvest közlése szerint a november 1-jei átállás zavartalan volt, az ügyeletek biztonságosan működtek. A munkához szükséges létszám megvan. Egerben tehát lezárult egy fejezet, nyílt egy új. A kórházvédők és a Hospinvest is történelmet írtak, még akkor is, ha a Markhot-ügynek esetleg még nincs vége. Információink szerint a tengerentúli magyarság anyagi segítséget nyújt, hogy a kórház ismét közkezelésbe kerülhessen. Cser Ágnes érdekvédő följelentést tett a megyegyűlés húsz szocialista és egy független képviselője ellen hűtlen kezelés bűntette miatt. Parázs hangulatú gyűlést tartottak pénteken éjfél után az intézmény emlékére. A gyűlésen a kórházvédőkkel való szolidaritása jegyében felszólalt Morvai Krisztina, a Jobbik európai parlamenti listavezetője és Vona Gábor, a Jobbik elnöke. ■ A Heves Megyei Közgyűlésben dulakodás tört ki, székek borultak, emberek kerültek a földre fotó:burgerzsolt Almássy Kornél pert fontolgat Várhatóan pert indít az MDF-ből való kizárása miatt Almássy Kornél, a párt volt alelnöke. A politikus a Magyar Hírlap megkeresésére elmondta, a kereset beadásáról jövő hét elején dönt. Almássy szerint jó eséllyel perelhetnek, hiszen a kizárásáról szóló választmányi ülést nem szabályszerűen hívták össze. „Az alapszabály szerint 72 órával korábban kell postázni a meghívókat, ez nem teljesült. Érthetetlen, hogy csak 31 választmányi tag volt jelen az ülésen, a nyílt szavazás elrendelése pedig megdöbbentő.” Mindezek miatt a választmánynak csupán negyven százaléka szavazott ellene, ami megkérdőjelezi a döntés jogszerűségét. A hét végén nyilvánosságra került a választmány tagjainak szóló levél, amelyben a párt összes alapszervezetének átvilágítását javasolja Karsai Péter, a testület tagja. Egy MDF-es forrásunk szerint a pártvezetés így akarja leszalámizni az elégedetlen tagságot. ZSP Kilencven éve gyilkolták meg Tisza István miniszterelnököt A reformáció emléknapján, október 31-én gyilkolták meg az 1918-as őszirózsás forradalom zűrzavarában gróf Tisza Istvánt, újkori történelmünk egyik legnagyobb államférfiját, kétszeres magyar miniszterelnököt. A kilencven éve meggyilkolt politikus szobránál, a debreceni Nagyerdőben tartott pénteki megemlékezésen Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke hangsúlyozta: gróf Tisza István életét az a kálvinista hit formálta, amit őseitől örökölt. Kálvinnal együtt vallotta: nagy baj van, ha elválik egymástól a politikai-társadalmi és a spirituális, morális, lelki igazság. E kettő éppen akkor kezdett szétválni, amikor Tisza Istvánt meggyilkolták. Szabadelvű konzervatív politikusként id. Andrássy Gyula óta Tisza István volt az egyetlen magyar ember, akinek világpolitikai méretekben is szava volt. A dualista Monarchia politikai tényezői közül egyedül ő ellenezte 1914 nyarán a háborúba való belépést, és a háború négy évvel később a történelmi Magyarország összeomlásához és feldarabolásához vezetett. A sors kegyetlen fintora, hogy sokan mégis őt tették felelőssé a háborús politikáért és a vereségért, többször is merényletet kíséreltek meg ellene. A negyediket kilencven éve, fegyveres bakák betörtek Hermina úti villájába, és heves szóváltás után agyonlőtték. „Végem van, ennek így kellett lennie” - mondta a haldokló Tisza a Pesti Hírlap 1918. november 1-jei számában megjelent tudósítás szerint. Tudatosan vállalta a mártírhalált, úgy halt meg, ahogy élt, vállalta hitéért, elveiért és tetteiért a felelősséget, éppúgy nem futamodott meg a gyáva bosszú elől, mint az első magyar miniszterelnök, gróf Batthyány Lajos. FS 2008. NOVEMBER 3. HÉTFŐI MAGYAR HÍRLAP vezető szerkesztő: Petán Péter e-mail: petan.peter@magyarhirlap.hu Zuschlag-per: szocialista cáfolatdömping A Zuschlag-perben részletes beismerő vallomást tett Lados István állításait rendre tagadják azok a szocialista politikusok, akiket a másodrendű vádlott úgy említett, mint akiknek információik lehettek a pályázati pénzek szervezett elcsalásáról. SVENDT PÁL A Zuschlag János szocialista politikus és tizenöt társa ellen indított büntetőperben újabb vezető szocialista politikus, ezúttal Nyakó István, az MSZP szóvivője tagadta pártja érintettségét azok után, hogy az eljárás másodrendű vádlottja, Lados István arról beszélt: tudomása szerint az MSZP lelépési pénzt fizetett Zuschlagnak. A főszereplő egykori személyi titkára önmagára nézve is súlyosan terhelő beismerő vallomásában, az elmúlt csütörtöki tárgyaláson azt állította, hogy egy 2004 januárjában rendezett vacsorán Nyakó István és neje is jelen volt, amikor Gyurcsány Ferenc akkori sportminiszter Arató Gergely jelenlegi oktatási államtitkárral beszélgetve trágár szavakkal arról érdeklődött Zuschlagtól, hogy „már megint mi van a k...a pályázataival”. Lados azt is elmondta, hogy egy általa rögzített telefonbeszélgetésben Zuschlag azzal kérkedett, hogy több tízmillió forintot kapott az MSZP-től, amikor a holokauszt áldozatairól elsütött vicce után le kellett mondania parlamenti mandátumáról. Lados azt állította: Zuschlag az ügy kirobbanása után arról beszélt neki, az MSZP-vel tárgyalt, hogy a párt a büntetési tételek leszorítására fizessen 150 millió forintot az elcsalt pénzek pótlására és további harmincmilliót neki kárpótlásképpen. Az MSZP szóvivője tagadta, hogy fizettek volna Zuschlagnak a lemondásáért és azért, hogy ne tegyen beismerő vallomást. „Sem eddig, sem ezután nem volt és nem lesz olyan kifizetés, amelyet Lados említett” - jelentette ki a szóvivő, aki nem emlékezett arra, hogy a vádlott jelen lett volna a vacsorán. ■ Támogatják az érettségit Kötelező tenné az Országos Köznevelési Tanács, hogy a diákok természettudományi érettségi vizsgát tegyenek. Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke kezdeményezte, a diákok biológiából, fizikából vagy kémiából maturáljanak. Az Országgyűlés szakbizottságának tagjai pártállástól függetlenül támogatják a felvetést. Az Országos Köznevelési Tanács által létrehozott bizottság emellett javaslatot tett arra, hogy a középiskolai tanulmányaik lezárásaként a középszintű záróvizsgán az érettségizők természettudományos műveltségükről, emelt szinten az alapvető tényszerű és az alkalmazáshoz szükséges ismereteikről adjanak számot. Az érettségin az eddig ötödik, szabadon választható tárgy helyett kellene a reáltárgyak egyikéből vizsgázniuk a középiskolásoknak. A szakmai szervezetek régóta szorgalmazták a biológia, kémia, fizika tárgyak óraszámának emelését és a tanárképzés megújítását. Az oktatási tárca rövid egyeztetés után olyan intézkedést vezetett be, amely lehetővé teszi az iskoláknak, hogy eldönthessék, összevontan oktatják-e a természettudományos tantárgyakat. Hiller István szakminiszter a döntés után azt is közölte, amelyik intézmény komplexen tanítja a reáltárgyakat, az az uniós alapokból pluszforrásokhoz juthat. SÁNDOR CSILLA