Magyar Hírlap, 2009. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

2009-01-02 / 1. szám

2 BELFÖLD Füstirtók vádja: a dohányipart feji az MSZP Több mint százmillió forint vissza nem térítendő támogatást nyújtott decemberben a Gyurcsány-kormány a sátoraljaújhelyi Continental Do­hányipari Zrt.-nek. A támogatást Veres János pénzügyminiszter azzal indokolta, hogy a Continental „szín­magyar” tulajdonban van. „Egyelőre nincs kézzelfogható bizo­nyíték azon híresztelésre, hogy a do­hánygyár anyagilag támogatta volna az uniós választásokra készülő MSZP-t. A támogatás odaítélésében azonban a szülőföldjéhez ezer kibogozhatatlan szállal kötődő Veres János pénzügy­­miniszter tárcája lobbizott a leginten­zívebben” - mondta lapunknak Félix Péter, a Füstirtók a Gyermekdohányzás Visszaszorításáért Alapítvány elnöke. Félix szerint a Gyurcsány-kormány eddig minden korábbi dohányzással kapcsolatos egészségvédelmi ígéretét megszegte. Leállíttatta az egészségügyi tárcánál a nem dohányzók védelméről szóló törvény szigorítását, miközben korábban számos szigorítási elkép­zelést szivárogtatott ki, közöttük azt, hogy a vendéglátóhelyeken, a mun­kahelyeken és közforgalmú intézmé­nyekben cigarettastopot rendelnek el, és betiltják a játszótéri dohányzást is. „Egészségvédők szerint a tervezett szi­gorítások kiszivárogtatására - mondta az elnök - a régi, már jól bevált recept szerint történt, hogy a beijedt dohány­ipari cégek »tejeljenek« a visszavo­nás fejében az M­­SZ­P-nek. 2005-ben ugyanilyen forgatókönyv szerint von­ta vissza a Gyurcsány-kormány az elő­re bejelentett szigorításokat, bár egy­előre nincsen dokumentum arra, hogy ezt pénzért tették volna.” Gyurcsány augusztusban bejelentette a cigaret­ta jövedéki adójának tízszázalékos emelését is, amiről aztán a módosított adócsomag újbóli beterjesztésekor „vé­letlenül megfeledkeztek”. A költségve­tés 35 milliárd forint többletbevételről mondott így le. BK TILTAKOZÓ VÁLLALKOZÓK Változást a postánál! A Vállalkozók Szövetsége nyilatkozat­ban szólította fel a Magyar Posta Zrt.-t, hogy ne éljen vissza monopolhelyzeté­vel, és folytasson fogyasztóbarát üzlet­­politikát. A szövetség egyebek között tiltakozását fejezte ki a posta infláció­­növelő áremelései, illetve a szerintük egyre gyakrabban tapasztalható kéz­besítési zavarok miatt. (ps) LEJÁRT A MORATÓRIUM Újra oszthat sávot az ORTT Véget ért a több mint egy éve tartó frekvenciamoratórium, amelyet 2007 novemberében a digitális átállásra hivatkozva léptettek életbe. Az ORTT január elsejétől újra dönthet sávtarto­mány-kiadásról és a használat meg­hosszabbításáról. A változás a Danu­bius és a Sláger Rádió koncessziójának meghosszabbítását, és másfél tucat sávtartomány kiosztását érinti. (mti) REFORMÁTUS EGYHÁZ Templom épül Vácon Református templomot építenek a váci alsóváros lakótelepi közösségének. A százmilliós költséget részben egy egyházi ingatlan eladásából fedezik. A modern stílusú templom háromszáz­ötven férőhelyes lesz, és a tervek sze­rint nemcsak istentiszteleteknek, ha­nem történelmünk nagyjainak, köztük Bocskai és Rákóczi emlékét őrző civil­­szervezetek találkozóinak is otthont ad majd. (mti) HÍREK ­ Erdő Péter bíboros megáldotta Salkaházi Sára emléktábláját Pápai üzenet a Szentföldre A világbéke érdekében, az erőszak ellen szólalt föl a szentatya a Va­tikánban az új év első napján. Erdő Péter bíboros - miután az óév utolsó napján megáldotta a vértanúságot szenvedett Salkaházi Sára emlék­tábláját Budapesten - szentmisét mu­tatott be Esztergomban Szűz Mária istenanyaságának ünnepén, a béke világnapján. MH-ÖSSZEÁLLÍTÁS A béke áldását kérte a Szentföldre és az egész emberiségre XVI. Benedek pápa újévi köszöntőjében. A szentatya azt kérte embertársaitól, hogy „ne ke­rekedjék felül 2009-ben a világban az erőszak és a gyűlölet”. Január első nap­ját a világbéke napjaként is ünnepük a katolikus egyházban, s a pápa beszédé­ben külön kitért a közel-keleti helyzet­re, a Gázai övezet ellen indított izraeli offenzívára. Mint mondta, a „más erő­­szakcselekményekre adott válaszként indított erőszak megint veszélybe so­dorta” a térséget, pedig „az izraeli és a palesztin népesség nagy többsége bé­kében akar élni”. A szentatya beszédének napján - gázai kórházi források szerint - elérte a négyszázat az izraeli offenzíva szom­bati kezdete óta megölt palesztinok száma az övezetben. Budapesten Erdő Péter bíboros meg­áldotta Boldog Salkaházi Sára nemré­giben felállított emléktábláját az óév utolsó napján. A szertartáson jelen vol­tak Salkaházi Sára rendjének tagjai is. „Az igazság, a szeretet példájáról való megemlékezés segít bennünket abban is, hogy most szabaddá váljon a lelkünk (...), emberibb lehessen körülöttünk a világ, és hogy Budapesten valóban ott­hon érezhessük magunkat” - mondta a többi között a bíboros. Salkaházi Sára - aki a Szociális Testvérek Társasá­gának volt a tagja - a magyarországi vészkorszak idején társaival együtt mindent megtett az üldözött zsidók védelmében, IX. kerületben lévő házuk menedéket nyújtott nekik. A ház egyik alkalmazottja azonban följelentette őket a nyilas hatóságoknál. Innen, a Bokréta utca 3.-ból hurcolták el hatod­magával Salkaházi Sárát 1944. decem­ber 27-én, s még aznap este agyonlőt­ték őket a Duna-parton. XVI. Benedek pápa 2006. április 28-án írta alá a nehézségeket, a szen­vedéseket mindvégig tudatos vállaló Salkaházi Sára vértanúságát­ elismerő dokumentumot. A boldoggá avatást 2006. szeptember 17-én, szentmisén hirdették ki a budapesti Szent István­­bazilika előtt. K­­ ­áklyás menet és ökumenikus imaóra a béke világnapján a Sant'Egidio Közösség szervezésében fotó: béli balázs Nagy gáz a nagyfeszültség alatt A Fidesz a leghatározottabban ellen­zi az országos villamos gerinchálózat tervezett privatizációját. Elsősorban nemzetbiztonsági okok miatt pa­rancsolna megálljt a távvezetékek eladásának. VARJÚ FRIGYES Fónagy János volt közlekedési és hír­közlési miniszter szerint kiemelt fi­gyelmet érdemel az a lapunkban megjelent információ, hogy esetleg a nagyfeszültségű hálózat privatizáció­ja lehet a kulcsa annak, hogy hazánk szinte észrevétlenül a Déli Áramlat gázvezetékhez csatlakozzon. Nem­zetbiztonsági szakértők szerint nincs kizárva, hogy az esetleges adásvétel miatt hazánk majd „tehetetlenül sod­ródik” a privatizációs eseményekkel. Az elektromos távvezetékek nyom­vonala és a tartóoszlopok olyan föld­területeket érintenek, amelyekre már régen bevezették a szolgalmi jogot. A majdani gázvezeték építésekor tehát elkerülhetők lennének a kivitelezést hátráltató elhúzódó jogviták a földtu­lajdonosokkal. Mivel a szerb határtól egészen az osztrák határig - a meglévő gerinchálózat nyomvonalán - rende­zett a szolgalmi jog helyzete, szinte a privatizációval egy időben megindul­hatna a Déli Áramlat magyar szaka­szának építése - mondták a lehetséges forgatókönyvről informátoraink. Fónagy János, a parlament gazda­sági és informatikai bizottságának fideszes tagja a cikkünkben vázolt for­gatókönyvvel kapcsolatban azt mond­ja: laikusként ugyan nem világos neki, hogy egy nagyfeszültségű távvezeték alá vagy mellé műszakilag lehet-e gáz­vezetéket fektetni, de a reálpolitikai, gazdasági és hatalmi szempontokat értékelve nagy valószínűséggel kö­zel járhatunk a valósághoz, ha a Déli Áramlat és a Mavir privatizációjának kapcsolatát feszegetjük. A Fidesz egyértelműen ellenzi a magyarországi elektromos távveze­ték gerinchálózatának eladását a hoz­zá tartozó határkeresztező pontokkal együtt, így az már csak „hab a tor­tán”, hogy most felvetődött: a Mavir­­privatizáció esetleg egészen más célo­kat szolgálhat. A Fidesz a legjobban a nemzeti szuverenitás elvesztésétől fél, és elfo­gadhatatlannak tartja, hogy az alap­ellátást biztosító infrastruktúra fölött idegenek rendelkezzenek. Féltik az el­látás biztonságát is, és az áramforgal­mazásból származó hasznot sem látná szívesen mások zsebébe vándorolni. Hogy honnan lehet elektromos áramot importálni, és hová lehet exportálni, azt az dönti el, akié az elektromos há­lózat - miután az áramkereskedelem technikai eszközei felett is egyedül az új tulajdonos rendelkezik. Mivel a tranzitdíj rendkívül jelentős összeg, ez a bevétel sem a magyar kincstárat ille­ti, ha a hálózat idegen kézbe kerül. A Mavir iránt nagy az orosz ér­deklődés, ami ma már nem okoz nagy meglepetést hazánkban. Szakértők szerint az is nyílt titok, hogy az osztrák OMV olajtársaság agresszív érdeklő­dése a Mol felvásárlása iránt sem Bécs egyedüli ötlete volt. A valóságban a Gazprom mozgatta a szálakat, miként most, alig egy-két napja a Szerbiával kötött orosz-szerb gazdasági együtt­működés és a szerb nemzeti olajtársa­ság megvásárlása körül is a Gazprom menedzserei bábáskodtak­­ egyértel­műen a Déli Áramlat megvalósításáért. Sokan a privatizáció előtt álló Főgáz megvásárlására szövetkező MVM Zrt. és RWE mögött is a Gazpromot gyanít­ják, így az sem volna meglepő, ha a két „vetélkedő” cég ebben az üzletben is az oroszok strómanja lenne. Ami a távvezeték-hálózat és a Déli Áramlat magyar szakaszának esetleges kapcsolatát illeti, szakmai körökben régóta hangoztatják: a bányatörvényt már régen át kellett volna alakítani. A termőföldek tulajdonosaival szem­ben automatikusan érvényesített szol­galmi jog a Kis- és Középbirtokosok Országos Egyesülete szerint alkotmá­nyossági szempontból aggályos. Még a nyár elején megírtuk: a szer­vezet egyeztetést kezdeményezett a parlamentben, hogy szabályozzák újra az elektromos távvezetékekkel és a földben futó gáz-, illetve kőolajve­zetékekkel kapcsolatos földhasználati jogot. A kis- és középbirtokosok, vala­mint a Magyar Mező- és Erdőgazdál­kodási Érdekképviseleti Szövetség sze­rint a helyzet tarthatatlan, a mostani törvényi szabályozás nincs tekintettel a rendszerváltás óta kialakult tulajdoni viszonyokra. A gazdálkodók kénytele­nek elviselni, hogy a korábban állami vállalatok által végzett monopoltevé­kenységet oly módon végezzék üzleti alapon magánvállalatok, mintha e fel­adatokat nem magánosították volna. A földhasználók és a földtulajdonosok követelik, hogy a szolgáltató üzleti vál­lalkozás csak az után lépjen a földekre, ha előzetesen minden érintettet értesít, és megállapodik a pontos helyszínről, az időpontról, valamint a kártalanítás mértékéről. Mára teljes a káosz ezen a területen: a legtöbb föld más tulajdo­nában van, mint amikor a téeszek vi­lágában a távvezetékek és a távközlési kábelek, illetve csövek a földbe kerül­tek, sőt a legtöbb szolgáltatónak is új, gyakran külföldi tulajdonosa van. K­ 2009. JANUÁR 2., PÉNTEK | MAGYAR HÍRLAP vezető szerkesztő: Petán Péter e-mail: petan.peter@magyarhirlap.hu Ferencvárosban tovább hízik a csalási botrány Az IX. kerületben leadott összes ko­pogtatócédulát lefoglalta a rendőrség, és vizsgálják már a Hír Televízió által bemutatott felvételeket is. Időközben Jónás Ferenc, az SZDSZ kampányfő­nöke lemondott választási bizottsági tisztségéről. FOGARASI TÓTH ISTVÁN „Már a Budapesti Rendőr-főkapitány­ságon vannak a ferencvárosi időközi választásra összegyűjtött ajánlócé­dulák” - mondta lapunknak Tafferner Éva, a BRFK kommunikációs osztá­lyának vezetője. A dokumentumokat szakértők vizsgálják, hogy megállapít­sák eredetiségüket. Ugyanígy szakér­tői vizsgálatnak vetik majd alá azokat a Hír Televízió által bemutatott felvé­teleket is, amelyeken Janás Ferenc, az SZDSZ kampányfőnöke látható, amint vélhetően ajánlószelvényeket próbál vásárolni egy aktivistától. Janás ko­rábban többször is tagadta a vádakat, szerdán mégis lemondott a választási bizottságban betöltött pozíciójáról. Indoklása szerint lejárató kampány folyik ellene, ezért döntött a távozás mellett. „Már a választási bizottságot is e lejárató kampány eszközeként kí­vánják felhasználni” - mondta Jónás politikai ellenfeleire utalva, de konkrét személyeket vagy pártokat nem neve­zett meg. Bácskai János, a Fidesz-KDNP kép­viselőjelöltje üdvözölte a rendőrség legújabb akcióját: „Helyesnek tartom, hogy­ súlyának megfelelően kezelik a hatóságok az ügyet.” Mint mondta, az ilyen eseteket alaposan ki kell vizsgál­ni, különben megrendülhet a választók demokráciába vetett bizalma. Janás lemondását illetően elmondta: a bemu­tatott felvételeken látottak, hallottak alapján Janás Ferenc nem lehet a vá­lasztási bizottság tagja. A IX. kerületben azért írtak ki idő­közi választást, mert a 2006-ban man­dátumot szerző SZDSZ-es Gegesy Fe­renc lemondott. A választási botrány az után robbant ki, hogy bebizonyo­sodott: több párt hamis kopogtatócé­dulákat használt, illetve felvetődött a gyanú, hogy törvénysértő módon próbáltak hozzájutni a cédulákhoz. A választási bizottság azóta kizárta az MDF, a MIÉP és a Magyar Szociális Zöldpárt jelöltjét. A rendőrség népsza­vazás és népi kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt folytat eljárást ismeret­len tettes ellen. ­Új vizsgálatot kér az MSZZ A fővárosi után a Legfőbb Ügyészség­hez fordult a Magyar Szociális Zöldpárt (MSZZ) a szerintük a 2006-os ország­­gyűlési választásokon történt csalá­sokkal kapcsolatban. Nyilatkozatuk szerint két éve mindegyik párt képvi­selője megkereste őket, és a kopogta­tócédulákat érintő üzletet ajánlottak. Állításuk szerint előfordult, hogy más pártok ajánlócédulákat kínáltak olyan körzetekből, ahol az adott párt esélyte­len volt a jelöltállításra, cserébe azokért a szelvényekért, amelyek a zöldpártnak voltak hasonló okokból „feleslegesek”. Olyan eset is történt, amikor ezer üres hamisított kopogtatócédulát ajánlottak száz kitöltött fejében - állítja a párt. Az ügyészséghez is eljuttatott anyag szerint a zöldpárt először elfogadta az ajánlatot, de később, felismerve, hogy bűncselekményt követtek el, meg­semmisítették az összegyűjtött cédu­lákat, és bejelentést tettek az Országos Választási Bizottságnál. MTI

Next