Magyar Hírlap, 2009. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
2009-01-02 / 1. szám
2 BELFÖLD Füstirtók vádja: a dohányipart feji az MSZP Több mint százmillió forint vissza nem térítendő támogatást nyújtott decemberben a Gyurcsány-kormány a sátoraljaújhelyi Continental Dohányipari Zrt.-nek. A támogatást Veres János pénzügyminiszter azzal indokolta, hogy a Continental „színmagyar” tulajdonban van. „Egyelőre nincs kézzelfogható bizonyíték azon híresztelésre, hogy a dohánygyár anyagilag támogatta volna az uniós választásokra készülő MSZP-t. A támogatás odaítélésében azonban a szülőföldjéhez ezer kibogozhatatlan szállal kötődő Veres János pénzügyminiszter tárcája lobbizott a legintenzívebben” - mondta lapunknak Félix Péter, a Füstirtók a Gyermekdohányzás Visszaszorításáért Alapítvány elnöke. Félix szerint a Gyurcsány-kormány eddig minden korábbi dohányzással kapcsolatos egészségvédelmi ígéretét megszegte. Leállíttatta az egészségügyi tárcánál a nem dohányzók védelméről szóló törvény szigorítását, miközben korábban számos szigorítási elképzelést szivárogtatott ki, közöttük azt, hogy a vendéglátóhelyeken, a munkahelyeken és közforgalmú intézményekben cigarettastopot rendelnek el, és betiltják a játszótéri dohányzást is. „Egészségvédők szerint a tervezett szigorítások kiszivárogtatására - mondta az elnök - a régi, már jól bevált recept szerint történt, hogy a beijedt dohányipari cégek »tejeljenek« a visszavonás fejében az MSZP-nek. 2005-ben ugyanilyen forgatókönyv szerint vonta vissza a Gyurcsány-kormány az előre bejelentett szigorításokat, bár egyelőre nincsen dokumentum arra, hogy ezt pénzért tették volna.” Gyurcsány augusztusban bejelentette a cigaretta jövedéki adójának tízszázalékos emelését is, amiről aztán a módosított adócsomag újbóli beterjesztésekor „véletlenül megfeledkeztek”. A költségvetés 35 milliárd forint többletbevételről mondott így le. BK TILTAKOZÓ VÁLLALKOZÓK Változást a postánál! A Vállalkozók Szövetsége nyilatkozatban szólította fel a Magyar Posta Zrt.-t, hogy ne éljen vissza monopolhelyzetével, és folytasson fogyasztóbarát üzletpolitikát. A szövetség egyebek között tiltakozását fejezte ki a posta inflációnövelő áremelései, illetve a szerintük egyre gyakrabban tapasztalható kézbesítési zavarok miatt. (ps) LEJÁRT A MORATÓRIUM Újra oszthat sávot az ORTT Véget ért a több mint egy éve tartó frekvenciamoratórium, amelyet 2007 novemberében a digitális átállásra hivatkozva léptettek életbe. Az ORTT január elsejétől újra dönthet sávtartomány-kiadásról és a használat meghosszabbításáról. A változás a Danubius és a Sláger Rádió koncessziójának meghosszabbítását, és másfél tucat sávtartomány kiosztását érinti. (mti) REFORMÁTUS EGYHÁZ Templom épül Vácon Református templomot építenek a váci alsóváros lakótelepi közösségének. A százmilliós költséget részben egy egyházi ingatlan eladásából fedezik. A modern stílusú templom háromszázötven férőhelyes lesz, és a tervek szerint nemcsak istentiszteleteknek, hanem történelmünk nagyjainak, köztük Bocskai és Rákóczi emlékét őrző civilszervezetek találkozóinak is otthont ad majd. (mti) HÍREK Erdő Péter bíboros megáldotta Salkaházi Sára emléktábláját Pápai üzenet a Szentföldre A világbéke érdekében, az erőszak ellen szólalt föl a szentatya a Vatikánban az új év első napján. Erdő Péter bíboros - miután az óév utolsó napján megáldotta a vértanúságot szenvedett Salkaházi Sára emléktábláját Budapesten - szentmisét mutatott be Esztergomban Szűz Mária istenanyaságának ünnepén, a béke világnapján. MH-ÖSSZEÁLLÍTÁS A béke áldását kérte a Szentföldre és az egész emberiségre XVI. Benedek pápa újévi köszöntőjében. A szentatya azt kérte embertársaitól, hogy „ne kerekedjék felül 2009-ben a világban az erőszak és a gyűlölet”. Január első napját a világbéke napjaként is ünnepük a katolikus egyházban, s a pápa beszédében külön kitért a közel-keleti helyzetre, a Gázai övezet ellen indított izraeli offenzívára. Mint mondta, a „más erőszakcselekményekre adott válaszként indított erőszak megint veszélybe sodorta” a térséget, pedig „az izraeli és a palesztin népesség nagy többsége békében akar élni”. A szentatya beszédének napján - gázai kórházi források szerint - elérte a négyszázat az izraeli offenzíva szombati kezdete óta megölt palesztinok száma az övezetben. Budapesten Erdő Péter bíboros megáldotta Boldog Salkaházi Sára nemrégiben felállított emléktábláját az óév utolsó napján. A szertartáson jelen voltak Salkaházi Sára rendjének tagjai is. „Az igazság, a szeretet példájáról való megemlékezés segít bennünket abban is, hogy most szabaddá váljon a lelkünk (...), emberibb lehessen körülöttünk a világ, és hogy Budapesten valóban otthon érezhessük magunkat” - mondta a többi között a bíboros. Salkaházi Sára - aki a Szociális Testvérek Társaságának volt a tagja - a magyarországi vészkorszak idején társaival együtt mindent megtett az üldözött zsidók védelmében, IX. kerületben lévő házuk menedéket nyújtott nekik. A ház egyik alkalmazottja azonban följelentette őket a nyilas hatóságoknál. Innen, a Bokréta utca 3.-ból hurcolták el hatodmagával Salkaházi Sárát 1944. december 27-én, s még aznap este agyonlőtték őket a Duna-parton. XVI. Benedek pápa 2006. április 28-án írta alá a nehézségeket, a szenvedéseket mindvégig tudatos vállaló Salkaházi Sára vértanúságát elismerő dokumentumot. A boldoggá avatást 2006. szeptember 17-én, szentmisén hirdették ki a budapesti Szent Istvánbazilika előtt. K áklyás menet és ökumenikus imaóra a béke világnapján a Sant'Egidio Közösség szervezésében fotó: béli balázs Nagy gáz a nagyfeszültség alatt A Fidesz a leghatározottabban ellenzi az országos villamos gerinchálózat tervezett privatizációját. Elsősorban nemzetbiztonsági okok miatt parancsolna megálljt a távvezetékek eladásának. VARJÚ FRIGYES Fónagy János volt közlekedési és hírközlési miniszter szerint kiemelt figyelmet érdemel az a lapunkban megjelent információ, hogy esetleg a nagyfeszültségű hálózat privatizációja lehet a kulcsa annak, hogy hazánk szinte észrevétlenül a Déli Áramlat gázvezetékhez csatlakozzon. Nemzetbiztonsági szakértők szerint nincs kizárva, hogy az esetleges adásvétel miatt hazánk majd „tehetetlenül sodródik” a privatizációs eseményekkel. Az elektromos távvezetékek nyomvonala és a tartóoszlopok olyan földterületeket érintenek, amelyekre már régen bevezették a szolgalmi jogot. A majdani gázvezeték építésekor tehát elkerülhetők lennének a kivitelezést hátráltató elhúzódó jogviták a földtulajdonosokkal. Mivel a szerb határtól egészen az osztrák határig - a meglévő gerinchálózat nyomvonalán - rendezett a szolgalmi jog helyzete, szinte a privatizációval egy időben megindulhatna a Déli Áramlat magyar szakaszának építése - mondták a lehetséges forgatókönyvről informátoraink. Fónagy János, a parlament gazdasági és informatikai bizottságának fideszes tagja a cikkünkben vázolt forgatókönyvvel kapcsolatban azt mondja: laikusként ugyan nem világos neki, hogy egy nagyfeszültségű távvezeték alá vagy mellé műszakilag lehet-e gázvezetéket fektetni, de a reálpolitikai, gazdasági és hatalmi szempontokat értékelve nagy valószínűséggel közel járhatunk a valósághoz, ha a Déli Áramlat és a Mavir privatizációjának kapcsolatát feszegetjük. A Fidesz egyértelműen ellenzi a magyarországi elektromos távvezeték gerinchálózatának eladását a hozzá tartozó határkeresztező pontokkal együtt, így az már csak „hab a tortán”, hogy most felvetődött: a Mavirprivatizáció esetleg egészen más célokat szolgálhat. A Fidesz a legjobban a nemzeti szuverenitás elvesztésétől fél, és elfogadhatatlannak tartja, hogy az alapellátást biztosító infrastruktúra fölött idegenek rendelkezzenek. Féltik az ellátás biztonságát is, és az áramforgalmazásból származó hasznot sem látná szívesen mások zsebébe vándorolni. Hogy honnan lehet elektromos áramot importálni, és hová lehet exportálni, azt az dönti el, akié az elektromos hálózat - miután az áramkereskedelem technikai eszközei felett is egyedül az új tulajdonos rendelkezik. Mivel a tranzitdíj rendkívül jelentős összeg, ez a bevétel sem a magyar kincstárat illeti, ha a hálózat idegen kézbe kerül. A Mavir iránt nagy az orosz érdeklődés, ami ma már nem okoz nagy meglepetést hazánkban. Szakértők szerint az is nyílt titok, hogy az osztrák OMV olajtársaság agresszív érdeklődése a Mol felvásárlása iránt sem Bécs egyedüli ötlete volt. A valóságban a Gazprom mozgatta a szálakat, miként most, alig egy-két napja a Szerbiával kötött orosz-szerb gazdasági együttműködés és a szerb nemzeti olajtársaság megvásárlása körül is a Gazprom menedzserei bábáskodtak egyértelműen a Déli Áramlat megvalósításáért. Sokan a privatizáció előtt álló Főgáz megvásárlására szövetkező MVM Zrt. és RWE mögött is a Gazpromot gyanítják, így az sem volna meglepő, ha a két „vetélkedő” cég ebben az üzletben is az oroszok strómanja lenne. Ami a távvezeték-hálózat és a Déli Áramlat magyar szakaszának esetleges kapcsolatát illeti, szakmai körökben régóta hangoztatják: a bányatörvényt már régen át kellett volna alakítani. A termőföldek tulajdonosaival szemben automatikusan érvényesített szolgalmi jog a Kis- és Középbirtokosok Országos Egyesülete szerint alkotmányossági szempontból aggályos. Még a nyár elején megírtuk: a szervezet egyeztetést kezdeményezett a parlamentben, hogy szabályozzák újra az elektromos távvezetékekkel és a földben futó gáz-, illetve kőolajvezetékekkel kapcsolatos földhasználati jogot. A kis- és középbirtokosok, valamint a Magyar Mező- és Erdőgazdálkodási Érdekképviseleti Szövetség szerint a helyzet tarthatatlan, a mostani törvényi szabályozás nincs tekintettel a rendszerváltás óta kialakult tulajdoni viszonyokra. A gazdálkodók kénytelenek elviselni, hogy a korábban állami vállalatok által végzett monopoltevékenységet oly módon végezzék üzleti alapon magánvállalatok, mintha e feladatokat nem magánosították volna. A földhasználók és a földtulajdonosok követelik, hogy a szolgáltató üzleti vállalkozás csak az után lépjen a földekre, ha előzetesen minden érintettet értesít, és megállapodik a pontos helyszínről, az időpontról, valamint a kártalanítás mértékéről. Mára teljes a káosz ezen a területen: a legtöbb föld más tulajdonában van, mint amikor a téeszek világában a távvezetékek és a távközlési kábelek, illetve csövek a földbe kerültek, sőt a legtöbb szolgáltatónak is új, gyakran külföldi tulajdonosa van. K 2009. JANUÁR 2., PÉNTEK | MAGYAR HÍRLAP vezető szerkesztő: Petán Péter e-mail: petan.peter@magyarhirlap.hu Ferencvárosban tovább hízik a csalási botrány Az IX. kerületben leadott összes kopogtatócédulát lefoglalta a rendőrség, és vizsgálják már a Hír Televízió által bemutatott felvételeket is. Időközben Jónás Ferenc, az SZDSZ kampányfőnöke lemondott választási bizottsági tisztségéről. FOGARASI TÓTH ISTVÁN „Már a Budapesti Rendőr-főkapitányságon vannak a ferencvárosi időközi választásra összegyűjtött ajánlócédulák” - mondta lapunknak Tafferner Éva, a BRFK kommunikációs osztályának vezetője. A dokumentumokat szakértők vizsgálják, hogy megállapítsák eredetiségüket. Ugyanígy szakértői vizsgálatnak vetik majd alá azokat a Hír Televízió által bemutatott felvételeket is, amelyeken Janás Ferenc, az SZDSZ kampányfőnöke látható, amint vélhetően ajánlószelvényeket próbál vásárolni egy aktivistától. Janás korábban többször is tagadta a vádakat, szerdán mégis lemondott a választási bizottságban betöltött pozíciójáról. Indoklása szerint lejárató kampány folyik ellene, ezért döntött a távozás mellett. „Már a választási bizottságot is e lejárató kampány eszközeként kívánják felhasználni” - mondta Jónás politikai ellenfeleire utalva, de konkrét személyeket vagy pártokat nem nevezett meg. Bácskai János, a Fidesz-KDNP képviselőjelöltje üdvözölte a rendőrség legújabb akcióját: „Helyesnek tartom, hogy súlyának megfelelően kezelik a hatóságok az ügyet.” Mint mondta, az ilyen eseteket alaposan ki kell vizsgálni, különben megrendülhet a választók demokráciába vetett bizalma. Janás lemondását illetően elmondta: a bemutatott felvételeken látottak, hallottak alapján Janás Ferenc nem lehet a választási bizottság tagja. A IX. kerületben azért írtak ki időközi választást, mert a 2006-ban mandátumot szerző SZDSZ-es Gegesy Ferenc lemondott. A választási botrány az után robbant ki, hogy bebizonyosodott: több párt hamis kopogtatócédulákat használt, illetve felvetődött a gyanú, hogy törvénysértő módon próbáltak hozzájutni a cédulákhoz. A választási bizottság azóta kizárta az MDF, a MIÉP és a Magyar Szociális Zöldpárt jelöltjét. A rendőrség népszavazás és népi kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt folytat eljárást ismeretlen tettes ellen. Új vizsgálatot kér az MSZZ A fővárosi után a Legfőbb Ügyészséghez fordult a Magyar Szociális Zöldpárt (MSZZ) a szerintük a 2006-os országgyűlési választásokon történt csalásokkal kapcsolatban. Nyilatkozatuk szerint két éve mindegyik párt képviselője megkereste őket, és a kopogtatócédulákat érintő üzletet ajánlottak. Állításuk szerint előfordult, hogy más pártok ajánlócédulákat kínáltak olyan körzetekből, ahol az adott párt esélytelen volt a jelöltállításra, cserébe azokért a szelvényekért, amelyek a zöldpártnak voltak hasonló okokból „feleslegesek”. Olyan eset is történt, amikor ezer üres hamisított kopogtatócédulát ajánlottak száz kitöltött fejében - állítja a párt. Az ügyészséghez is eljuttatott anyag szerint a zöldpárt először elfogadta az ajánlatot, de később, felismerve, hogy bűncselekményt követtek el, megsemmisítették az összegyűjtött cédulákat, és bejelentést tettek az Országos Választási Bizottságnál. MTI