Magyar Hírlap, 2009. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

2009-02-02 / 27. szám

Csökkenő gabonaexport, visszaeső vasúti forgalom PATSAY GÁBOR Kevesebb mezőgazdasági termény került tavaly vasúti kocsikba, mint az azt megelőző évben, mivel visszaesett az export, és csökkent bizonyos mezőgazdasági termékek előállítása is. Tavaly 2007-hez viszonyítva 18 százalékkal kevesebb mezőgazdasági terményt szállítottak el vasúti fuvarozó cégek a MÁV hálózatán. A csökkenés annak a következménye volt, hogy visszaesett az ország gabonaexportja - tájékoztatta lapunkat a piacvezető vasúti fuvarozóvállalat, a MÁV Cargo Zrt.Bár a 2008-as év a mezőgazdasági termesztés szempontjából igen kedvező volt, ám mivel az év elejére kiürültek a gabonaraktárak, a termelők betároltak. Az aratást követően az állami intézkedések, a gabonaárak, a szeptemberben még nagyon alacsony euróárfolyam következtében jelentős kereskedés csak novembertől indult meg. Ezt a csökkenést nem tudta kompenzálni a belföldi cukorrépa fuvarozás 17,5 százalékos, valamint a megújulóenergia-nyersanyag fuvarozásának növekedése sem - vélekednek a MÁV Cargo szakemberei. A piacon jelenlévő vasúttársaságok mezőgazdasági forgalmában meghatározó a gabona exportja. Ezt a forgalmat általában irányvonali - azaz meghatározott célállomásra rögzített menetrenddel - rendszerben fuvarozzák. Tavaly viszont nagyon gyér volt a piac, a vasúti fuvarozásban 46 százalékosvolt a forgalomcsökkenés 2007-hez képest. Tavalyelőtt, az év elején mintegy tízmillió tonna árualap volt az országban, ennek köszönhetően egész évben folyamatos volt a gabonaexport-forgalom. A múlt év elején azonban üresek voltak a raktárak, és a kereskedés sem indult meg azonnal az aratást követően. Az utóbbi években csökkent a magyarországi konzervgyárak száma és a termelés is, ami az exportban is megmutatkozik. Magyarországon folyamatosan csökken az állattartás, ennélfogva az importtakarmányfuvarozás is. Növekszik azonban a megújuló energiához, a bioetanol- és a biodízelgyártáshoz szükséges alapanyag, a növényi olaj szállítása, a szójaimport és remélhetőleg a következő évtől, a belföldi kukoricaforgalom. ■ Tavaly 18 százalékkal kevesebb terményt szállítottak FOTÓ: BÉLI BALÁZS A védett vetési Bemutatkozik varjú a termést a pannon régió dézsmálja minőségi bora A gazdák réme a vetési varjú, azonban a napokban kiderült, hogy a hazai állomány száma vészesen megapadt. A költőtelepeken 1942-ben még százhetvenezer pár fészkelt, ma a számuk mindössze huszonötezer párra tehető. Minderről a Magyar Madártani Egyesület (MME) számolt be - ismertette az MTI. A madárfajt egyébként 2001-ben védetté nyilvánították, míg az idén az év madarának választották. Igaz, a díj megosztott, a kék vércsével osztozott az elismerésen a vetési varjú. A varjak veszélyeztetettsége azonban most több problémára is felhívta a figyelmet. A mezőgazdasági termelés erőteljes vegyszerhasználata miatt megcsappant a rágcsálók, rovarok és bogarak száma is, amely a vetési varjú egyik táplálékforrása. Ha a varjú nem talál elég állati táplálékot magának, akkor nagyobb arányban dézsmálja majd a termést. A madár táplálékváltása a gazdáknak sem jó, ezért az MME ennek a megelőzését kívánja elérni. A megoldási lehetőségeket egész éves programokban ismerteti. SZSZ SZARVAS SZILVESZTER A délnyugat-magyarországi borvidékek megalakították a Pannon Borrégió Köztestületet, így már az idén bemutatkozhat a Pannon Borrégió logóval ellátott minőségi bor. A Pannon borvidéki régiót tavaly novemberben alapították, s a tolnai, a szekszárdi, a villányi és a pécsi borvidékeket foglalja magában, azzal a céllal, hogy országos szinten képviselje a régiót, és a világhírű borokat. A pannon borvidéki régió feladatai között szerepel még a különböző borfajták összehangolása és a borok reklámkampányainak, marketingstratégiáinak egyesítése. A közös érdekképviseletre egyébként azért is szükség van, mert szakértők szerint a borvidékek külön-külön csak nehezen tudnak az áruházláncoknál megfelelő mennyiséggel előállni s megfelelni, emellett saját érdekeiket érvényesíteni. A Pannon minőségi bor a tervek szerint a négy borvidék különlegességeinek a házasításából születik majd. Forgalomba a Pannon Borrégió logóval jelenik majd meg. A terméket először a magyarországi piacon kívánják megismertetni a fogyasztókkal. ■ 2009.FEBRUÁR 1.,HÉTFŐIGIUUUUKI HAGYAR HÍRLAP) Nem könnyű támogatást szerezniük a gazdáknak STRBIK LÁSZLÓ Az idén már január 31-én lezárult az EU környezetvédelmi, állatjóléti éshigiéniai előírásainak való megfeleléshez nyújtott támogatás pályázati határideje. A gazdáknak a nehézséget leginkább a csaknem ötven százalékos önrész, a banki hitelhez jutás, és az utólagos finanszírozás jelentette. A 2008 ra jóváhagyott beruházások, valamint a 2009-es jövedelempótló támogatások igénylése tekintetében a kifizetési kérelmeket a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (MVH) kellett eljuttatni. Hegedűs Imre, a Komárom Esztergom megyei etyeködöni majorban 870 tehenet és hétszáz növendék marhát tartó Bicskei Zrt. igazgatója lapunknak elmondta: az összesen egymilliárd forintos állatjóléti beruházáshoz 550 millió forint uniós támogatást nyertek el tavaly e pályázat keretében. Ennek segítségével 1100 férőhellyel bővítették a 7,5 hektáron elterülő állattartó telepüket. Leginkább a 45 százaléknyi önerő előteremtése okozott nehézséget számukra, amit csak banki hitelből tudtak finanszírozni. „Ez az előremenekülés a jelenlegi tejpiaci válság idején olyannak tűnik, mintha egy árkot akarnánk vaksötétben átugrani, úgy, hogy nem látjuk a túlsó partot” - fogalmazott a gazda. Hozzátette: a válság sem ingathatja meg azonban abban a hitében, hogy érdemes hosszú távon gondolkodni, mivel a marhatenyésztés több évtizedre kiható vállalkozás. „Ma ugyan ki tudná megmondani, hogy mennyi lesz egy liter nyers tej ára akár csak néhány hónap múlva, nemhogy tíz esztendő múltával, amikorra a mostani beruházásunk megtérülését kikalkuláltuk.” A pályázattal kapcsolatban további nehézséget okozott nekik, hogy ez is utófinanszírozott, pedig könnyebb lenne, ha az unió előre teljesítené a támogatás kifizetését. Hegedűs Imre kiemelte, ezzel együtt a pályázat nagy segítség azoknak az agrárgazdálkodóknak, akik a kilátástalannak tűnő helyzetben még nem számolták fel állattartó telepeiket. Az EU általános célja e támogatással a közösségi jogszabályok alapján a környezet minőségének javítása, a mezőgazdasági eredetű környezetszennyezés csökkentése, a gazdaságok életképességének és gazdasági hatékonyságának növelése. A gazdák az így elnyert támogatást a szerves trágya eltávolítására, kezelésére és szivárgásmentes tárolására, a padozatra, és az állattartó épületek mikroklímájára vonatkozó állatjóléti szabályok, valamint az állatok biztonságos elhelyezésére vonatkozó szabályok betartására fordíthatják. A támogatásra jogosultak az olyan állattartó telepet működtetők, akik legfeljebb 160 marhát, vagy kétszáz sertést, vagy 134 tojótyúkot, vagy száz juhot, illetve 160 lovat tartanak. A 25 ezer eurónál kisebb beruházás esetében a fejlesztést egy év alatt, ötvenezer euróig két év alatt, míg 75 ezer euró értékig három év alatt be kell fejezni. ■ A pályázati pénz az utolsó segítség lehet azoknak, akik még nem számolták fel telepeiket FOTÓ: HORVÁTH PÉTER GYULA A Szociális és Munkaügyi Minisztérium megbízásából a Budapesti Munkaerő-piaci Intervenciós Központ TÁVMUNKA ALKALMAZÁSÁNAK TÁMOGATÁSÁRA (SZMM,TP.2009) PÁLYÁZATOT HIRDET A pályázatokat a meghirdetést követően 2009. március 12-ig a pályázati dokumentációban meghatározott feltételek szerint a Budapesti Munkaerő-piaci Intervenciós Központ Távmunka Programirodájához (1097 Budapest, Gyáli út 33-35.) postai úton kell benyújtani. A pályázat részletes feltételeit tartalmazó pályázati felhívást, útmutatót és a benyújtáshoz szükséges formanyomtatványokat a pályázati dokumentáció tartalmazza, amely elektronikusan letölthető az SZMM (www.szmm.gov.hu) és a Budapesti Munkaerő-piaci Intervenciós Központ (BMIK) Távmunka Programiroda (www.bmik.hu/tavmunka.html) honlapjáról. A pályázattal kapcsolatban a Távmunka Programiroda munkatársai telefonon adnak tájékoztatást a 06-1347-4040/114 melléken.