Magyar Hírlap, 2009. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
2009-02-02 / 27. szám
8 MAGYAR HÍRLAP TUDOMÁNY 2009. FEBRUÁR 2., HÉTFŐ A 21. század kihívásainak képtelenek leszünk megfelelni az űrtechnológiák fejlesztése nélkül, amelyek új szolgáltatások megjelenése előtt is megnyitják az utat. Az űrkutatás eredményei nélkül ugyanakkor ma már elképzelhetetlen azoknak a csúcstechnológiáknak a fejlesztése is, amelyek meghatározzák a műszaki és ezzel együtt a gazdasági fejlődés ütemét is. WWW.MAGYARHIRLAP.HU A csillagászat nemzetközi éve SZALONTAY MIHÁLY Az űrbéli rendszerek már ma is a mindennapi életünk elengedhetetlen részévé váltak. A távközlés, a televíziózás, az időjárás előrejelzése és a globális pénzpiac működtetése is elképzelhetetlen nélkülük. A szakemberek szerint az űrtechnológiák nemcsak azért lesznek egyre fontosabbak a jövőben, hogy kezelni tudjuk a globális felmelegedés kihívásait. Emellett az űrkutatás fejlődése óriási új gazdasági lehetőségeket kínál az innovatív megoldásokon alapuló szolgáltatásokra nyitott vállalkozások előtt. Az űrkutatás egyik mérföldkövét jelenti az idén a Kepler-teleszkóp Föld körüli pályára állítása. Az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA ezzel az egyszerre százezer csillagot nyomon követni képes űrteleszkóppal állít emléket a csillagászat nemzetközi évének. Az idén van a 400. évfordulója ugyanis két eseménynek, amely alapvető fordulatot hozott az égitestek kutatásában. Johannes Kepler Prágában élő matematikus ekkor adta ki Astronomia Nova című, a bolygók mozgásának alapelveit meghatározó munkáját. Galileo Galilei olasz matematikus-fizikus pedig ekkor készítette el első csillagászati látcsövét, s döbbent rá arra, hogy a Holdnak kráterei, a Jupiternek pedig saját holdjai vannak, miközben az égbolton számtalan ismeretlen csillagot talált. Ma, négyszáz évvel később annyit biztosan tudunk, hogy a Föld egy kis bolygó, amely egy kisebb Nap körül kering a 125 milliárd galaxis egyikének a peremén. Azt is sejtjük, hogy sok ezermilliárd olyan Nap van még ezekben a galaxisokban, amelyek körül életet hordozó bolygók keringenek. A Kepler-teleszkóp feladata éppen az lesz, hogy ezeket megtalálja a Tejút egyik szeletét figyelve. A szakértők arra számítanak, hogy legalább ötven Föld nagyságú bolygóra bukkannak majd. A tudósok azonban nemcsak azért akarják megérteni az űrt, hogy választ kapjanak arra a kérdésre, hogy vajon egyedül vagyunk-e értelmes lények a világegyetemben. Az űrállomásokon folyó kutatások nélkül ma már elképzelhetetlen a műszaki és ezzel együtt a gazdasági fejlődést is hordozó csúcstechnológiák fejlesztése. ■ A piszkéstetői csillagvizsgáló a Mátrában. Az űrt fürkésző teleszkópokat négyszáz éve tökéletesítik a kutatók, és a legújabbakat már az űrbe telepítik FOTÓ: SÁRKÖZY GYÖRGY visszatekintő Beszélő számok a Horthy-korból: ki volt a leggazdagabb? Érdekes füzetke jelent meg a Globus Nyomdai Műintézet Rt. gondozásában 1941 tavaszán. A zajos tetszést arató, alig tenyérnyi kiadványt Zentay Dezső, az ismert statisztikus állította össze. Két pengőért kínálták, ezért az összegért bárki megtudhatta, kinek mekkora vagyona van Magyarországon. A korra jellemző, hogy még ifj. Horthy Miklós is helyet kapott az adatok között. A Magyar Királyi Adóhivatal 1936-ban közzétett felmérése szerint 1935-ben Dreher Jenő földbirtokos és gyáros kereste a legtöbbet, kereken 399 ezer pengőt. Őt követte Chorin Ferenc, a Gyáriparosok Országos Szövetségének elnökségi tagja 384 ezer pengővel. A képzeletbeli dobogó harmadik fokán Habsburg József királyi herceg és Károlyi Lajos gróf állt 360-360 ezer pengővel. A Zentay Dezső statisztikus által összeállított adatsorok szerint 1940-ben Drehernek 649, Chorinnak 620, Károlyinak 334, míg József királyi hercegnek 436 ezer pengő jövedelem jutott egy év alatt. Ez utóbbi főrang uradalmainak értéke tízmillió felé tendált, de Dreher őt is leelőzte a maga tizennégymilliójával. Ezeket az adatokat egyébként a fentebb említett szakember által jegyzett és a Globus Nyomdai Műintézet Rt. gondozásában megjelent tenyérnyi könyvecskéből vettük. Ám mielőtt tovább szemezgetnénk az egykori adóslistából, eláruljuk, akkortájt egy tisztességesnek számító évi fizetés két-négyezer, míg egy kimagasló öt-hétezer pengő volt. Zentay szerint Jendrassik György, aki 1940-ben a Ganz-gyár mérnöke volt, 141 ezret keresett, míg vagyona 567 ezer pengőre rúgott. Majláth Mihály autókereskedő, kihasználva a háborús konjunktúrát, szépen megtollasodott: 157 ezres fizetése mellé csaknem félmilliós ingóságot gyűjtött. Kozma Miklós, Kárpátalja kormánybiztosa, az MTI hajdani igazgatója és egykori miniszter 148, Radványi Miklós, a könyvecskét megjelentető Globus Rt. tulajdonosa 112, Ruttkai Antal, a Divatcsarnok igazgatója 199, Ullmann György, a Magyar Általános Hitelbank vezetője 194, míg Vágó Jenő tüzelőanyag-kereskedő 102 ezer pengőt gyűjtött tizenkét hónap alatt. Ez utóbbi vállalkozó Ullmannt leszámítva egyébként ki kereste a legtöbbet 1935-ben. 1. Dreher Jenő földbirtokos, gyáros - 399 ezer pengő 2. Chorin Ferenc, a Gyáriparosok Országos Szövetségének elnökségi tagja - 384 ezer pengő 3. Habsburg József királyi herceg és Károlyi Lajos gróf - 360-360 ezer pengő vagyonban messze verte a mezőnyt, hiszen csaknem 1,8 milliója volt értékpapírban. A gazdagok listájáról érdemes megemlíteni Káldy Jenőt, akinek az Autotaxi Rt. első embereként ötmilliós ingóság és ingatlan tulajdonosa volt, havi jövedelme pedig meghaladta a tizennégyezer pengőt. A kor ismert iparbárója, Kornfeld Móric mutatója négymillió felett járt. A leggazdagabb magyarok klubjában a korábban említett Dreher és József főherceg mellett özvegy Károlyi Józsefné (9,1 millió), Festetics György földbirtokos (12 millió), Weiss Jenő gyáros (8,6 millió), gróf Wenckheim József (7,8 millió) és báró Weiss Edith (7,4 millió) szerepeltek. Kevesen gondolnák, de 1940-ben egy új, öt évvel azelőtt még szinte teljesen ismeretlen személy állt az adólista lista élén: Nagykovácsy Milenkó, aki döntően a róla elnevezett Nagykovácsi Áruház révén szerezte évi 1,022 milliós jövedelmét és ötmillió pengős vagyonát. Zárásként pedig álljon itt ifjabb vitéz nagybányai Horthy Miklós, akinek évi jövedelme 57127, vagyona pedig nyolcvanhétezer pengőre rúgott. LM* Egy tisztességesnek számító éves fizetés két-négyezer pengő volt FOTÓ: MH