Magyar Hírlap, 2009. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

2009-02-02 / 27. szám

8 MAGYAR HÍRLAP TUDOMÁNY 2009. FEBRUÁR 2., HÉTFŐ A 21. század kihívásainak képtelenek leszünk megfelelni az űrtechnológiák fejlesztése nélkül, amelyek új szolgáltatások megjelenése előtt is megnyitják az utat. Az űrkutatás eredményei nélkül ugyanakkor ma már elképzelhetetlen azoknak a csúcstechnológiáknak a fejlesztése is, amelyek meghatározzák a műszaki és ezzel együtt a gazdasági fejlődés ütemét is. WWW.MAGYARHIRLAP.HU A csillagászat nemzetközi éve SZALONTAY MIHÁLY Az űrbéli rendszerek már ma is a mindennapi életünk elengedhetet­len részévé váltak. A távközlés, a te­levíziózás, az időjárás előrejelzése és a globális pénzpiac működtetése is elképzelhetetlen nélkülük. A szak­emberek szerint az űrtechnológiák nemcsak azért lesznek egyre fonto­sabbak a jövőben, hogy kezelni tud­juk a globális felmelegedés kihívá­sait. Emellett az űrkutatás fejlődése óriási új gazdasági lehetőségeket kí­nál az innovatív megoldásokon ala­puló szolgáltatásokra nyitott vállal­kozások előtt. Az űrkutatás egyik mérföldkövét jelenti az idén a Kepler-teleszkóp Föld körüli pályára állítása. Az ame­rikai űrkutatási hivatal, a NASA ezzel az egyszerre százezer csillagot nyo­mon követni képes űrteleszkóppal állít emléket a csillagászat nemzet­közi évének. Az idén van a 400. év­fordulója ugyanis két eseménynek, amely alapvető fordulatot hozott az égitestek kutatásában. Johannes Kepler Prágában élő matematikus ekkor adta ki Astronomia Nova cí­mű, a bolygók mozgásának alapelveit meghatározó munkáját. Galileo Ga­lilei olasz matematikus-fizikus pedig ekkor készítette el első csillagásza­ti látcsövét, s döbbent rá arra, hogy a Holdnak kráterei, a Jupiternek pe­dig saját holdjai vannak, miközben az égbolton számtalan ismeretlen csil­lagot talált. Ma, négyszáz évvel később annyit biztosan tudunk, hogy a Föld egy kis bolygó, amely egy kisebb Nap körül kering a 125 milliárd galaxis egyiké­nek a peremén. Azt is sejtjük, hogy sok ezermilliárd olyan Nap van még ezekben a galaxisokban, amelyek körül életet hordozó bolygók kerin­genek. A Kepler-teleszkóp felada­ta éppen az lesz, hogy ezeket megta­lálja a Tejút egyik szeletét figyelve. A szakértők arra számítanak, hogy leg­alább ötven Föld nagyságú bolygóra bukkannak majd. A tudósok azon­ban nemcsak azért akarják megérte­ni az űrt, hogy választ kapjanak arra a kérdésre, hogy vajon egyedül va­­gyunk-e értelmes lények a világ­egyetemben. Az űrállomásokon folyó kutatások nélkül ma már elképzel­hetetlen a műszaki és ezzel együtt a gazdasági fejlődést is hordozó csúcs­­technológiák fejlesztése. ■ A piszkéstetői csillagvizsgáló a Mátrában. Az űrt fürkésző teleszkópokat négyszáz éve tökéletesítik a kutatók, és a legújabbakat már az űrbe telepítik FOTÓ: SÁRKÖZY GYÖRGY visszatekintő Beszélő számok a Horthy-korból: ki volt a leggazdagabb? Érdekes füzetke jelent meg a Globus Nyomdai Műintézet Rt. gondozá­sában 1941 tavaszán. A zajos tet­szést arató, alig tenyérnyi kiadványt Zentay Dezső, az ismert statisztikus állította össze. Két pengőért kínálták, ezért az összegért bárki megtudhatta, kinek mekkora vagyona van Magyar­­országon. A korra jellemző, hogy még ifj. Horthy Miklós is helyet kapott az adatok között. A Magyar Királyi Adóhivatal 1936-ban közzétett felmérése szerint 1935-ben Dreher Jenő földbirtokos és gyáros kereste a legtöbbet, kereken 399 ezer pengőt. Őt követte Chorin Ferenc, a Gyáriparosok Országos Szövetségé­nek elnökségi tagja 384 ezer pengő­vel. A képzeletbeli dobogó harmadik fokán Habsburg József királyi herceg és Károlyi Lajos gróf állt 360-360 ezer pengővel. A Zentay Dezső statisztikus által összeállított adatsorok szerint 1940-ben Drehernek 649, Chorinnak 620, Károlyinak 334, míg József kirá­lyi hercegnek 436 ezer pengő jövede­lem jutott­ egy év alatt. Ez utóbbi fő­rang uradalmainak értéke tízmillió felé tendált, de Dreher őt is leelőzte a maga tizennégymilliójával. Ezeket az adatokat egyébként a fentebb említett szakember által jegyzett és a Globus Nyomdai Műintézet Rt. gondozásá­ban megjelent tenyérnyi könyvecs­kéből vettük. Ám mielőtt tovább sze­mezgetnénk az egykori adóslistából, eláruljuk, akkortájt egy tisztessé­gesnek számító évi fizetés két-négy­­ezer, míg egy kimagasló öt-hétezer pengő volt. Zentay szerint Jendrassik György, aki 1940-ben a Ganz-gyár mérnöke volt, 141 ezret keresett, míg vagyona 567 ezer pengőre rúgott. Majláth Mihály autókereskedő, ki­használva a háborús konjunktúrát, szépen megtollasodott: 157 ezres fi­zetése mellé csaknem félmilliós in­góságot gyűjtött. Kozma Miklós, Kár­pátalja kormánybiztosa, az MTI haj­dani igazgatója és egykori miniszter 148, Radványi Miklós, a könyvecskét megjelentető Globus Rt. tulajdono­sa 112, Ruttkai Antal, a Divatcsarnok igazgatója 199, Ullmann György, a Magyar Általános Hitelbank vezetője 194, míg Vágó Jenő tüzelőanyag-ke­reskedő 102 ezer pengőt gyűjtött ti­zenkét hónap alatt. Ez utóbbi vállal­kozó Ullmannt leszámítva egyébként ki kereste a legtöbbet 1935-ben. 1. Dreher Jenő földbirtokos, gyáros - 399 ezer pengő 2. Chorin Ferenc, a Gyáriparosok Országos Szövetségének elnökségi tagja - 384 ezer pengő 3. Habsburg József királyi herceg és Károlyi Lajos gróf - 360-360 ezer pengő vagyonban messze verte a mezőnyt, hiszen csaknem 1,8 milliója volt ér­tékpapírban. A gazdagok listájáról érdemes megemlíteni Káldy Jenőt, akinek az Autotaxi Rt. első embere­ként ötmilliós ingóság és ingatlan tu­lajdonosa volt, havi jövedelme pe­dig meghaladta a tizennégyezer pen­gőt. A kor ismert iparbárója, Kornfeld Móric mutatója négymillió felett járt. A leggazdagabb magyarok klubjá­ban a korábban említett Dreher és Jó­zsef főherceg mellett özvegy Károlyi Józsefné (9,1 millió), Festetics György földbirtokos (12 millió), Weiss Jenő gyáros (8,6 millió), gróf Wenckheim József (7,8 millió) és báró Weiss Edith (7,4 millió) szerepeltek. Kevesen gondolnák, de 1940-ben egy új, öt évvel azelőtt még szinte tel­jesen ismeretlen személy állt az adó­lista lista élén: Nagykovácsy Milenkó, aki döntően a róla elnevezett Nagyko­vácsi Áruház révén szerezte évi 1,022 milliós jövedelmét és ötmillió pengős vagyonát. Zárásként pedig álljon itt ifjabb vitéz nagybányai Horthy Mik­lós, akinek évi jövedelme 57127, va­gyona pedig nyolcvanhétezer pengő­re rúgott. LM* Egy tisztességesnek számító éves fizetés két-négyezer pengő volt FOTÓ: MH

Next