Magyar Hírlap, 2009. április (42. évfolyam, 77-101. szám)
2009-04-01 / 77. szám
MAGYAR HÍRLAP BELFÖLD 2009. ÁPRILIS 1., SZERDA Szili Katalin állami kampánya: nagy előnnyel indul a házelnök PINDROCH TAMÁS Szili Katalint a pécsi polgármesterválasztási kampányban is megilleti a védelem és a gépkocsihasználat joga, hiszen közjogi méltóságként ez a kampánytól függetlenül, megbízatása alatt jár neki - ez derült ki a Köztársasági Őrezredhez intézett kérdéseinkre adott válaszokból, így tehát Szili Katalinnak, az MSZP pécsi polgármester-jelöltjének a helyi kampányát pártállástól függetlenül minden adófizető támogatja. Simon Attila alkotmányjogász szerint azonban nem ez az egyetlen gond a házelnök kampányával. „Felvetődik a választási eljárásról szóló törvény sérülése is. A polgármester-választásban induló jelölteket ugyanis esélyegyenlőség illeti meg. Szili Katalin azonban így most nagy előnynyel indulhat neki a május 10-i megmérettetésnek” - mondta lapunknak az alkotmányjogász. A Fidesz nemrég azt javasolta: a mindenkori állami vezetők, miniszterek, államtitkárok a kampányban ne használhassák az állam - minden adófizető - által biztosított eszközöket, így szolgálati autót, telefont. Az MSZP elutasította a felvetést. Amint azt lapunk nemrég megírta, az adófizetők az elmúlt hét évben abban is támogatták Szili Katalint, hogy 24 millió forintnyi számla nélküli költségtérítést vehessen fel, mint pécsi egyéni országgyűlési képviselő. A politikus eközben állami budai rezidenciában lakik, a Köztársasági Őrezred pedig védelmet és sofőrös gépkocsihasználatot biztosít neki. A szocialista politikus a háromszázezer forintos költségtérítése mellett másfél millió forintot keres havonta. 2002-től a költségtérítésével együtt ez az összeg már elérte a 130 millió forintot. ■ A helyi és a nagypolitikából is kiábrándultak a balos szavazók LÁNCZI RICHARD A hét végi tapolcai időközi polgármester-választás arányai is tükrözik az országos felméréseket. A Balatonfelvidéki városban a szavazópolgárok 62,4 százaléka Császár Lászlóra, a Fidesz jelöltjére voksolt. Az MSZP-s Lévai József 26,4, Szálkai Zsolt, a Jobbik Magyarországért Mozgalom jelöltje 7,08, a függetlenként induló Fekete Mátyás 3,6 százalékát kapta a szavazatoknak. Böszörményi Nagy Gergely, a Nézőpont Intézet vezető elemzője megkeresésünkre elmondta, a Fidesz előnye stabil, azt az MSZP pozitív, illetve negatív irányba tett időszakos ingadozásai érdemben nem befolyásolják. „A tapolcai voksolás - hasonlóan a januári ferencvárosi választáshoz - ismét bizonyította, hogy míg a baloldali szimpatizánsok körében az apátia és a saját pártjukból való kiábrándultság sokakat távol tart az urnáktól, addig a jobboldal támogatói aktívabbá váltak” jelentette ki. Hozzátette, ez az európai parlamenti választáson is igazolódhat. Ha a baloldali pártoknak hosszú távon nem sikerül növelniük a választói aktivitást, az 2010-ben az MSZP középpárttá zsugorodásával, valamint az SZDSZ parlamentből való kiesésével járhat. A pénteken hivatalosan is hivatalba lépő Császár László szerint a polgári oldal eddigi munkája és a nagypolitikában érezhető változások mutatkoztak meg az időközi választás eredményeiben. „A szavazati hajlandóság változásaira a nagypolitikában is figyelni kell, intő jel a jövő döntéseire és programjaira nézve” - mondta lapunknak Császár László. A leendő polgármester hozzátette, a városnak elfogadott költségvetése van, a 930 millió forintos belvárosi értékmegőrző rehabilitáció tovább folytatódik, éppúgy, mint a 130 milliós szennyvíztisztító-felújítás. ■ Emelnék a nyugdíjkorhatárt „A nyugdíjkorhatár emelésére tesz javaslatot a kormány a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény módosításával" - mondta tegnap Korózs Lajos szociális államtitkár. Az elképzelés szerint a korhatár 2016-tól (az 1954-ben született korosztálytól) születési évenként négy hónappal emelkedne, és 2027-ben (az 1962-ben született korosztállyal) érné el a 65 évet - jelentette be az államtitkár. Az előterjesztés alapján 2010-től a 13. havi nyugdíj az idei szinten - évi nyolcvanezer forintos összeghatárral - beépülne a havi nyugellátásokba, de csak azoknál, akik 2009 novemberében már kaptak tizenharmadik havi nyugdíjat. (MTI) Segítséget kér az ombudsman Több köztisztviselőre lenne szüksége Szabó Máténak, az állampolgári jogok országgyűlési biztosának a hivatalához érkezett panaszok megnövekedett száma miatt, ezért Kiss Péter kancelláriaminiszterhez fordult. Szabó Máté figyelmeztetett rá, hogy a változatlan létszámmal dolgozó hivatalban felhalmozódhatnak a kivizsgálatlan ügyek. (MTI) Választási gyűlések bejelentés nélkül Nem kell bejelenteni az európai parlamenti választási gyűléseket a rendőrségnek, mert azok nem a gyülekezési, hanem a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá esnek, de a rend fenntartásáról a szervezőknek gondoskodniuk kell - tájékoztatott kedden az Országos Rendőr-főkapitányság. (MTI) A bátor nő visszalépett Mohács Viktória, az SZDSZ uniós képviselője mégsem indul az idei európai parlamenti választásokon. A roma politikus azzal indokolta a pártjával már két hónapja közölt elhatározását, hogy hiába kérte az ország mintegy húsz településének liberális polgármestereit, számolják fel a szegregált iskolákat, csak a kalocsai városvezető szüntette meg a roma gyerekek jogellenes elkülönítését. A képviselő tegnap az amerikai nagykövettől átvette a Bátor Nők Nemzetközi Díját. (MTI) ROVATVEZETŐ: PETÁN PÉTER, E-MAIL: PETAN.PETER@MAGYARHIRLAP.HU Halasztott döntések Április 14-től az új kormány megalakulásáig nem lesznek interpellációk a Házban Az április 14-i konstruktív bizalmatlansági indítványról való szavazás, Gyurcsány Ferenc leváltása és Bajnai Gordon miniszterelnökké választása után Bajnai leteszi az esküjét. Ezután az új kormány megalakulásáig nem lesznek kérdések, azonnali kérdések és interpellációk, hiszen a mostani kabinet ügyvezetővé válik - erről beszélt tegnap a házbizottság ülése után Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke. Hozzátette: erről a következő heti házbizottságon egyeztetnek tovább. Addigra vélhetőleg megérkezik a bizalmatlansági indítvány is. Az Országgyűlés elnöke elmondta, ugyancsak április 14-én szavaznak a képviselők költségtérítéséről szóló népszavazási kezdeményezésről, és megkezdik a parlament feloszlatásáról szóló fideszes indítvány tárgyalását. A házbizottsági ülésen az is kiderült: a frakciók az április 14-i konstruktív bizalmatlansági indítvány napirendre kerüléséig nem egyeztetnek a volt MDF-es képviselők parlamenti tisztségeinek, bizottsági elnöki, illetve alelnöki posztjainak újraelosztásáról, április 15-én azonban folytatják az erről szóló tárgyalásokat. Emlékezetes: az MDF frakciója márciusban szűnt meg, mivel Csáky András kilépésével tíz alá csökkent képviselői létszámuk. A parlamenti alakuláskor még tizenegy tagú frakcióból kizárt, kilépett MDF-es politikusok a képviselőcsoport megszűnése után most újra egymás mellett ülnek a parlamenti padsorokban. Ültetési rendjükről és bizottsági helyeikről a megmaradt négy parlamenti frakció döntött. A vitát az robbantotta ki, hogy az MSZP bejelentkezett az egykori MDF- es környezetvédelmi bizottsági elnöki posztra, amelyre a KDNP tartott igényt. Ugyancsak vita tárgya az egykori MDF-es bizottsági alelnöki posztok elosztása. RT Négypárti a frakcióvezetőkkel egyelőre nem határoznak a volt MDF-es tisztségek sorsáról FOTÓ: HEGEDŰS RÓBERT A felügyelőbizottság sem tudott a kiszervezésről Titkolt leépítési tervek Lapunk március 27 i számában megírtuk, hogy információink szerint a honvédelmi tárca vagyonkezelő cége - a miniszter felhatalmazásával - átvilágította a MÁV Ingatlankezelő Kft. - t, majd felajánlotta, hogy alvállalkozóként átveszi a feladatait. A HM EI Zrt. szakemberei a MÁV által rendelkezésükre bocsátott iratok alapján megállapították, hogy a MÁV Ingatlankezelő (IK) Kft. gazdaságtalanul működik. Az „üzlet” feltétele, hogy a MÁV bocsássa el az IK Kft. dolgozóinak több mint a felét - ez az 1800 alkalmazottat foglalkoztató cégnél akár ezer ember is lehet. A végkielégítések fizetéséhez a HM EI Zrt. félmilliárd forinttal hozzájárulna. A terveket a MÁV sajtóirodáján sem cáfolták, de további kérdéseinket visszautasították, mondván: még korai nyilatkozni az ügyben. Cikkünkre hivatkozva, a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezetének alelnöke tájékoztatást kért a MÁV IK Kft. felügyelőbizottságának elnökétől a cég várható sorsával kapcsolatban. „Az írásban foglaltak aggodalommal töltenek el. Sajnos a MÁV Zrt. vezetésétől erre irányuló kérdéseinkre érdemi választ nem kaptunk” - indokolta Bárány Balázs, miért fordult levélben Kummer Istvánhoz. Az fb elnöke válaszlevelében ezt írta: „A Magyar Hírlapban megjelent tervekről sem a társaság ügyvezetésétől, sem a MÁV Zrt.-től mint a társaság tulajdonosától ez idáig semmilyen írásos tájékoztatást nem kaptam. Ilyen jellegű előterjesztést a felügyelőbizottság eddig nem tárgyalt. A bizottságnak meg kell vizsgálnia minden, a társaság átalakításával kapcsolatos tervet, ezt azonban csak akkor tudja megtenni, ha készül ilyen írásos javaslat. ” Kummer István a jövő keddre ígért tájékoztatást a szakszervezet alelnökének. KCS Közbeszerzés, méteres pontossággal Megindult a nyomozás a MÁV székházügyében, miután Bárány Balázs VDSZSZ- alelnök a VI. és VII. kerületi ügyészségen feljelentést tett ismeretlen tettes ellen, hűtlen kezelés miatt. Közben a pályázattal kapcsolatban is tudomásunkra jutott egy érdekesség: a Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Zrt. tavaly úgy került ki győztesen a MÁV Zrt. A kategóriás irodaház beszerzésére indított közbeszerzéséből, hogy a versenytársak ajánlatát sorra érvénytelenítették. Egyikük - a Spirál I. Kft. - ajánlatát például azért, mert nem tett eleget annak a kiírásban szereplő feltételnek, hogy az ingatlan egy metrómegállótól és még egy tömegközlekedési eszköz megállójától 600 méteren belül legyen. A Spirál irodaháza a Dózsa György úti metróállomástól 690 méterre fekszik. A győztes irodaház távolsága a Népliget metrómegállótól 550 méter. Brókerbotrány: elkészült az indoklás Elkészült a brókerbotrány néven ismert büntetőeljárás elsőfokú ítéletének indoklása - értesült lapunk bírósági forrásokból. A dokumentumot az ügyvédek - előzetes nyilatkozatuk alapján - elektronikus formában már a napokban megkaphatják, de a bíróság nyomdája bekötött formában is előállítja a mintegy ezeroldalas iratot. Úgy tudjuk, a vádlottak, a sértettek és az eljárás ügyészei a jövő héten juthatnak hozzá a kinyomtatott indokláshoz, amit postán továbbít a bíróság. Varga Zoltán, a Fővárosi Bíróság bírája - akit azóta a Legfelsőbb Bíróság egyik büntetőtanácsának tagjává neveztek ki - tavaly augusztus 28-án hirdetett elsőfokú, nem jogerős határozatot, amelyben nyolcéves börtönbüntetés mellett 177 millió forintos vagyonelkobzásra ítélte az ügy főszereplőjét, Kulcsár Attilát. Rajta kívül letöltendő börtönbüntetés vár Kerék Csabára, a Britton Kft. volt vezetőjére, Bittvai Miklósra, az Állami Autópálya-kezelő volt vezérigazgatójára, Garamszegi Gáborra, a Betonút Rt. egykori első emberére, volt MSZP-s önkormányzati képviselőre, Schönthal Henrik üzletemberre, El Abed Hassan szír származású pénzváltóra és Bende Péterre, az Autó Danubia tulajdonosára. Varga Zoltán huszonhat év nyolc hónap szabadságvesztésről és 1,7 milliárd forint vagyonelkobzásról határozott. LP