Magyar Hírlap, 2009. június (42. évfolyam, 127-138. szám)

2009-06-02 / 127. szám

MAGYAR HÍRLAP BELFÖLD 2009. JÚNIUS 2., KEDD A Szentlélek szereti az egységet és a békességet Bármilyenek az anyagi körülmények, bármilyen vál­ságokkal kell is szembenéznünk a mindennapi élet­ben, a keresztény ember öröme és optimizmusa sok­kal szilárdabb valóságra épül - egyebek mellett erről beszélt pünkösdhétfői szentbeszédében Erdő Péter bíboros a máriaremetei kegytemplom kertjé­ben. Isten a helytállásunkat nézi, mondta. KACSÓH DÁNIEL „Ez már hagyományos” - jelen­tette ki egy férfi az égre pillantva a máriaremetei kegytemplom park­jában, nem sokkal a tizenötödször megrendezett karizmák ünnepét le­záró, Erdő Péter bíboros által celebrált szentmise kezdése előtt. A megjegyzés apropója nem az egész napos összejö­vetel valóban hagyományos jellege, hanem sokkal inkább az volt, hogy az addig olykor esős, de mindenképpen borongós időt egyszer csak felváltja a napsütés. A cudarnak ígérkező időjárás el­lenére az idén is jókora tömeg gyűlt össze a katolikus lelkiségi mozgalma­kat bemutató és egyéb programokat is kínáló egész napos rendezvényre a nemrég bazilika minor rangra emelt kegytemplomot körülölelő parkban. Többgyermekes családok, fiatalok és idősek, papok és apácák látogat­tak el az esztergom-budapesti főegy­házmegye pünkösdhétfői majálisára, amelyet 1994 óta minden évben ezen a napon tartanak. Erdő Péter bíboros szentbeszé­dében felidézte a tizenöt évvel ezelőtt összehívott egyházmegyei zsina­tot, amelyen „felszabadító élmény­ként megtapasztaltuk, hogy velünk van a Szentlélek, aki nem hagyja el az egyházat, hanem segíti, hogy püspö­kök, papok, világiak valóban Krisztus akarata szerint találkozzanak a közös küldetésben”. Ekkor döntöttek arról is, hogy pün­kösdhétfőn a karizmákat ünnepel­je az egyházmegye. Napjainkról szól­va hozzátette: bármilyenek az anyagi körülmények, bármilyen válságokkal kell is szembenéznünk a mindennapi életben, „a mi örömünk és optimiz­musunk sokkal szilárdabb valóságra épül, és Isten a helytállásunkat nézi, nem pedig azt, hogy milyen kellemes körülmények között élünk”. A bíboros az ünnep üzenetére utal­va arra intett, hogy a Szentlélek sze­reti az egységet és a békességet, ezért ne viszálykodjunk egymással, hanem „egyetértő szeretetben kérjük kegyel­­­meit”. Erdő Péter szerint csak a Szent­lélek közreműködésével tudjuk böl­csességgel kezelni az anyagi dolgokat, és felismerni a természet titkait, de a Szentlélek eltávoztatja tőlünk a ke­gyetlenséget, és barátságos tiszteletre indít embertársaink iránt. „A Szent lélek fölemeli a lelkünket, hogy az is­teni dolgokat szemlélni tudjuk. Elűzi a sötétséget, széttöri a gyűlölet burkát, megoldja a vitákat, kivezető utat ta­lál a nehéz ügyekben, megtisztítja ér­zelmeinket, eligazít a jelenben, elvezet az örök dicsőségre” - mondta ünnepi homíliájában a bíboros. ■ Erdő Péter bíboros: A Szentlélek fölemeli a lelkünket, elűzi a sötétséget, széttöri a gyűlölet burkát FOTÓ: LEÉB ÁDÁM Marketing Centrum: tarol a Fidesz A Marketing Centrum előrejelzése szerint a Fidesz 15, az MSZP öt és a Jobbik egy man­dátumot szerezhet a június 7-i EP-választáson, a fennmaradó egy mandátum meg­szerzésére a kampány finisében esélyes az SZDSZ. A felmérés alapján a várható rész­vételi arány az április végi 38 százalékról május végére 44 százalékra emelkedett. Az MDF mandátumszerzési esélye is kicsi, „de azért nem nulla”. (MTI) MSZP-ülés kampánycsend idején Az európai parlamenti választás előtt egy nappal, a kampánycsend idején tart az MSZP választmánya zárt ülést, amelyen Bajnai Gordon beszámol a kormány további lépé­seiről, és megkerülhetetlen téma lesz a referendum is. A testület napirendjén szerepel azoknak a szempontoknak az eldöntése, amelyek alapján a párt kiválasztja jelöltjeit a következő országgyűlési képviselő-választások országos listájára. (MTI) Vona szerint a kormány gyorsítja a válságot A válságról nem folyik érdemi vita, csak „a felszínt kapargatják” - jelentette ki Vona Gábor, a Jobbik Magyarországért Mozgalom elnöke egy fórumon. Hozzátette: lehet, hogy Bajnai kormánya nem is válságkezelő, hanem válsággyorsító, amely azt szeret­né, minél előbb bekövetkezzen az államcsőd. Vona szerint az IMF majd azt mondja: „Ha nem tud fizetni Magyarország, akkor a földeteket és vizeteket elvesszük.” (MTI) A Postapalota eladását firtatják a kézbesítők A Fővárosi Bírósághoz fordult keresetében a Kézbesítők Szakszervezete, amely hiá­ba próbált információkat kérni a Magyar Posta Zrt.-től a Krisztina körúti Postapalota eladásáról. A vállalat a közérdekű adatok megismerésére irányuló igény teljesítését megtagadta, ezért az érdekvédők a joghatóságtól várják a megoldást. (MTI) Molnár Csaba fél hidat avatott kéretlen zajvédővel A kancelláriaminiszter Győrben a Mosoni-Duna felett átívelő Széchenyi hídnak csak a bal oldalát adta át a forgalomnak, mivel a jobb fele munkálataihoz csak később, az EP-választás után látnak hozzá. Ráadásul a híd bal szélére olyan zajvédő falat épített a kivitelező, amely ellen a győri önkormányzat és a környéken élők is tiltakoztak, mert rontja a városképet. (Hírtv) Elűzné rendeletével a kormány a fiatal orvosokat Megdöbbenéssel fogadta a Magyar Rezidensszövetség (MRSZ) a hírt, hogy az egész­ségügyi tárca változtatás nélkül a kormány elé kívánja terjeszteni a szakorvosképzés átalakításáról szóló rendeletét. A „hűségszerződés” - amely kilenc évre a szakképző kórházhoz kötné a rezidenseket - már az egyetem után külföldre űzheti őket. (MH) ROVATVEZETŐ: PETÁN PÉTER, E-MAIL: PETAN.PETER@MAGYARHIRLAP.HU Előre hozott felemelő ünnep Ittzés János evangélikus elnök-püspök Győrben, Bölcskei Gusztáv, a református egy­ház zsinatának lelkészi elnöke Debrecenben mutatott be ünnepi istentiszteletet. Ez utóbbi igehirdetésében a Kárpát-medencei magyar reformátusság egységét kimon­dó alkotmányozó zsinatra utalva utalt rá, hogy „a magyar reformátusoknak pünkösd szent, felemelő ünnepe kicsit korábban jött az idén, május 22-én”. Szavai szerint „jó volt együtt lenni, átélni, milyen az, amikor lelkünk megrendül”. Pünkösdkor or­szágszerte tartottak vallási és kulturális programokat, ünnepi szentmiséket és isten­tiszteleteket. Sárospatakon háromnapos programsorozattal emlékeztek meg a város szülöttéről, Árpád-házi Szent Erzsébetről. ■ Egy mondatban a diktatúrák kötelességünk súlyos bűneinek tagadásáról érezni­­ BARANYA RÓBERT Az alkotmányba beillesztett egyetlen bekezdéssel tenne pontot a fideszes Répássy Róbert arra a vitára, amely a holokauszt és egyéb népirtások ta­gadásának büntethetősége körül fo­lyik. Az elmúlt napokban azonban kiderült: SZDSZ külön akarja kezelni a holokauszttagadást, az MSZP pedig ragaszkodik az általa korábban be­nyújtott törvényjavaslathoz. Lényegre törő javaslattal állt elő a múlt héten Répássy Róbert fideszes képviselő a diktatúrák által elkö­vetett bűnök tagadásával kapcso­latban. A politikus egyetlen bekez­déssel egészítené ki az alkotmányt, amely kimondja, hogy titos az ön­kényuralmi rendszerek által elköve­tett népirtás és más, emberiség elle­ni cselekmények nyilvános tagadása, kétségbe vonása, jelentéktelen szín­ben való feltüntetése. Az MSZP-nek a holokauszttagadás tiltása kapcsán benyújtott javaslata is tartalmaz egy ilyen passzust, ám a szocialisták ez­zel együtt a véleménynyilvánítás szabadságát, a sajtószabadságot, va­lamint a gyülekezési jogot is korlá­toznák. A Fidesznek ezek az elemek elfogadhatatlanok, és az SZDSZ is nemtetszését fejezte ki. Répássy sze­rint az önkényuralmi rendszerek bű­neit egyforma súllyal kell kezelni, hiszen ahogy az Európai Parlament állásfoglalásban is szerepel, „az áldo­zatok szempontjából mindegy, hogy melyik rezsim fosztotta meg őket szabadságuktól, kínozta vagy gyil­kolta meg őket bármilyen okból”. Bárándy Gergely szocialista kép­viselő szerint Répássy nem tett mást, mint kiemelte a javaslatuk egy ré­szét. „A javaslat alapjaiban támo­gatható, mégsem értünk vele egyet, mert nem tartalmazza a lényeges pontokat - mondta lapunknak a po­litikus. - Ha ezt ebben a formában el is fogadja a parlament, még min­dig nem tettünk eleget nemzetközi kötelezettségeinknek. ” A szabad demokrata Hankó Faragó Miklós közölte: Répássy javaslata tár­gyalási alapnak tekinthető, de még nem alakították ki hivatalos állás­pontjukat. „Azt azonban nem tartjuk szerencsésnek, hogy az MSZP-hez hasonlóan az ellenzéki képviselő is egyeztetés nélkül nyújtotta be módo­sító javaslatát” - mondta. Hankó je­lezte: a liberálisok négypárti tárgya­lásokat kezdeményeznek a büntető törvénykönyv módosításáról olyan céllal, hogy a holokauszttagadás és a népirtásra való felszólítás büntethe­­tővé váljék. A szabad demokraták másik kép­viselője, Bőhm András a hét végén már helytelenítette a Répássy Róbert javaslatát. A liberális politikus szerint a holokauszt kiemelkedően aljas tett volt, így azt nem lehet összemosni bármely más önkényuralmi cselek­ménnyel. „Ez a szélsőjobboldalnak tett gesztus lenne” - mondta Bőhm András. ■ MH A magyar hazát védő katonák előtt tisztelegve az ország számos pont­ján tartottak megemlékezéseket, ko­szorúzásokat vasárnap a magyar hő­sök emlékünnepén. Boross Péter, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bi­zottság elnöke a Rákoskeresztúri új köztemetőben, a magyar katonahő­sök emlékművénél mondott beszé­dében kijelentette: a magyar nemzet azért létezik még, mert valamikor, valakik nem féltették életüket adni a megmaradásáért, a haza érdekében bátrak voltak, amikor annak kellett lenni. Hozzátette: míg más nemzetek sokasodtak, mi egyre fogyunk. Mára megváltozott a világ, mások az eré­nyek, a követelmények, de hőseink példája kötelez minket. Tömböl László vezérkari főnök ki­fejtette: a háborúk indítását a hata­lom birtokosai döntik el, de a harco­kat katonák vívják és vívják meg, és sokan közülük nem érik meg a bé­két. Utánuk csak fejfák, jeltelen sí­rok és az emlékezés marad. Kijelen­tette: emlékezni kell, mert a nemzet a történelméből él, abból merít erőt. Tömböl hangsúlyozta, hogy a ma­gyar katonák másfél évtizede vesz­nek részt kiküldetésekben, és a hon­védség legújabb kori küldetésének is vannak áldozatai. Irakban Nagy Ri­­chárd szakasz­vezető, Afganisztánban Kovács Gyula főtörzsőrmester és Ne­mes Krisztián százados halt hősi ha­lált kötelességteljesítés közben. ■

Next