Magyar Hírlap, 2009. június (42. évfolyam, 127-138. szám)
2009-06-02 / 127. szám
MAGYAR HÍRLAP BELFÖLD 2009. JÚNIUS 2., KEDD A Szentlélek szereti az egységet és a békességet Bármilyenek az anyagi körülmények, bármilyen válságokkal kell is szembenéznünk a mindennapi életben, a keresztény ember öröme és optimizmusa sokkal szilárdabb valóságra épül - egyebek mellett erről beszélt pünkösdhétfői szentbeszédében Erdő Péter bíboros a máriaremetei kegytemplom kertjében. Isten a helytállásunkat nézi, mondta. KACSÓH DÁNIEL „Ez már hagyományos” - jelentette ki egy férfi az égre pillantva a máriaremetei kegytemplom parkjában, nem sokkal a tizenötödször megrendezett karizmák ünnepét lezáró, Erdő Péter bíboros által celebrált szentmise kezdése előtt. A megjegyzés apropója nem az egész napos összejövetel valóban hagyományos jellege, hanem sokkal inkább az volt, hogy az addig olykor esős, de mindenképpen borongós időt egyszer csak felváltja a napsütés. A cudarnak ígérkező időjárás ellenére az idén is jókora tömeg gyűlt össze a katolikus lelkiségi mozgalmakat bemutató és egyéb programokat is kínáló egész napos rendezvényre a nemrég bazilika minor rangra emelt kegytemplomot körülölelő parkban. Többgyermekes családok, fiatalok és idősek, papok és apácák látogattak el az esztergom-budapesti főegyházmegye pünkösdhétfői majálisára, amelyet 1994 óta minden évben ezen a napon tartanak. Erdő Péter bíboros szentbeszédében felidézte a tizenöt évvel ezelőtt összehívott egyházmegyei zsinatot, amelyen „felszabadító élményként megtapasztaltuk, hogy velünk van a Szentlélek, aki nem hagyja el az egyházat, hanem segíti, hogy püspökök, papok, világiak valóban Krisztus akarata szerint találkozzanak a közös küldetésben”. Ekkor döntöttek arról is, hogy pünkösdhétfőn a karizmákat ünnepelje az egyházmegye. Napjainkról szólva hozzátette: bármilyenek az anyagi körülmények, bármilyen válságokkal kell is szembenéznünk a mindennapi életben, „a mi örömünk és optimizmusunk sokkal szilárdabb valóságra épül, és Isten a helytállásunkat nézi, nem pedig azt, hogy milyen kellemes körülmények között élünk”. A bíboros az ünnep üzenetére utalva arra intett, hogy a Szentlélek szereti az egységet és a békességet, ezért ne viszálykodjunk egymással, hanem „egyetértő szeretetben kérjük kegyelmeit”. Erdő Péter szerint csak a Szentlélek közreműködésével tudjuk bölcsességgel kezelni az anyagi dolgokat, és felismerni a természet titkait, de a Szentlélek eltávoztatja tőlünk a kegyetlenséget, és barátságos tiszteletre indít embertársaink iránt. „A Szent lélek fölemeli a lelkünket, hogy az isteni dolgokat szemlélni tudjuk. Elűzi a sötétséget, széttöri a gyűlölet burkát, megoldja a vitákat, kivezető utat talál a nehéz ügyekben, megtisztítja érzelmeinket, eligazít a jelenben, elvezet az örök dicsőségre” - mondta ünnepi homíliájában a bíboros. ■ Erdő Péter bíboros: A Szentlélek fölemeli a lelkünket, elűzi a sötétséget, széttöri a gyűlölet burkát FOTÓ: LEÉB ÁDÁM Marketing Centrum: tarol a Fidesz A Marketing Centrum előrejelzése szerint a Fidesz 15, az MSZP öt és a Jobbik egy mandátumot szerezhet a június 7-i EP-választáson, a fennmaradó egy mandátum megszerzésére a kampány finisében esélyes az SZDSZ. A felmérés alapján a várható részvételi arány az április végi 38 százalékról május végére 44 százalékra emelkedett. Az MDF mandátumszerzési esélye is kicsi, „de azért nem nulla”. (MTI) MSZP-ülés kampánycsend idején Az európai parlamenti választás előtt egy nappal, a kampánycsend idején tart az MSZP választmánya zárt ülést, amelyen Bajnai Gordon beszámol a kormány további lépéseiről, és megkerülhetetlen téma lesz a referendum is. A testület napirendjén szerepel azoknak a szempontoknak az eldöntése, amelyek alapján a párt kiválasztja jelöltjeit a következő országgyűlési képviselő-választások országos listájára. (MTI) Vona szerint a kormány gyorsítja a válságot A válságról nem folyik érdemi vita, csak „a felszínt kapargatják” - jelentette ki Vona Gábor, a Jobbik Magyarországért Mozgalom elnöke egy fórumon. Hozzátette: lehet, hogy Bajnai kormánya nem is válságkezelő, hanem válsággyorsító, amely azt szeretné, minél előbb bekövetkezzen az államcsőd. Vona szerint az IMF majd azt mondja: „Ha nem tud fizetni Magyarország, akkor a földeteket és vizeteket elvesszük.” (MTI) A Postapalota eladását firtatják a kézbesítők A Fővárosi Bírósághoz fordult keresetében a Kézbesítők Szakszervezete, amely hiába próbált információkat kérni a Magyar Posta Zrt.-től a Krisztina körúti Postapalota eladásáról. A vállalat a közérdekű adatok megismerésére irányuló igény teljesítését megtagadta, ezért az érdekvédők a joghatóságtól várják a megoldást. (MTI) Molnár Csaba fél hidat avatott kéretlen zajvédővel A kancelláriaminiszter Győrben a Mosoni-Duna felett átívelő Széchenyi hídnak csak a bal oldalát adta át a forgalomnak, mivel a jobb fele munkálataihoz csak később, az EP-választás után látnak hozzá. Ráadásul a híd bal szélére olyan zajvédő falat épített a kivitelező, amely ellen a győri önkormányzat és a környéken élők is tiltakoztak, mert rontja a városképet. (Hírtv) Elűzné rendeletével a kormány a fiatal orvosokat Megdöbbenéssel fogadta a Magyar Rezidensszövetség (MRSZ) a hírt, hogy az egészségügyi tárca változtatás nélkül a kormány elé kívánja terjeszteni a szakorvosképzés átalakításáról szóló rendeletét. A „hűségszerződés” - amely kilenc évre a szakképző kórházhoz kötné a rezidenseket - már az egyetem után külföldre űzheti őket. (MH) ROVATVEZETŐ: PETÁN PÉTER, E-MAIL: PETAN.PETER@MAGYARHIRLAP.HU Előre hozott felemelő ünnep Ittzés János evangélikus elnök-püspök Győrben, Bölcskei Gusztáv, a református egyház zsinatának lelkészi elnöke Debrecenben mutatott be ünnepi istentiszteletet. Ez utóbbi igehirdetésében a Kárpát-medencei magyar reformátusság egységét kimondó alkotmányozó zsinatra utalva utalt rá, hogy „a magyar reformátusoknak pünkösd szent, felemelő ünnepe kicsit korábban jött az idén, május 22-én”. Szavai szerint „jó volt együtt lenni, átélni, milyen az, amikor lelkünk megrendül”. Pünkösdkor országszerte tartottak vallási és kulturális programokat, ünnepi szentmiséket és istentiszteleteket. Sárospatakon háromnapos programsorozattal emlékeztek meg a város szülöttéről, Árpád-házi Szent Erzsébetről. ■ Egy mondatban a diktatúrák kötelességünk súlyos bűneinek tagadásáról érezni BARANYA RÓBERT Az alkotmányba beillesztett egyetlen bekezdéssel tenne pontot a fideszes Répássy Róbert arra a vitára, amely a holokauszt és egyéb népirtások tagadásának büntethetősége körül folyik. Az elmúlt napokban azonban kiderült: SZDSZ külön akarja kezelni a holokauszttagadást, az MSZP pedig ragaszkodik az általa korábban benyújtott törvényjavaslathoz. Lényegre törő javaslattal állt elő a múlt héten Répássy Róbert fideszes képviselő a diktatúrák által elkövetett bűnök tagadásával kapcsolatban. A politikus egyetlen bekezdéssel egészítené ki az alkotmányt, amely kimondja, hogy titos az önkényuralmi rendszerek által elkövetett népirtás és más, emberiség elleni cselekmények nyilvános tagadása, kétségbe vonása, jelentéktelen színben való feltüntetése. Az MSZP-nek a holokauszttagadás tiltása kapcsán benyújtott javaslata is tartalmaz egy ilyen passzust, ám a szocialisták ezzel együtt a véleménynyilvánítás szabadságát, a sajtószabadságot, valamint a gyülekezési jogot is korlátoznák. A Fidesznek ezek az elemek elfogadhatatlanok, és az SZDSZ is nemtetszését fejezte ki. Répássy szerint az önkényuralmi rendszerek bűneit egyforma súllyal kell kezelni, hiszen ahogy az Európai Parlament állásfoglalásban is szerepel, „az áldozatok szempontjából mindegy, hogy melyik rezsim fosztotta meg őket szabadságuktól, kínozta vagy gyilkolta meg őket bármilyen okból”. Bárándy Gergely szocialista képviselő szerint Répássy nem tett mást, mint kiemelte a javaslatuk egy részét. „A javaslat alapjaiban támogatható, mégsem értünk vele egyet, mert nem tartalmazza a lényeges pontokat - mondta lapunknak a politikus. - Ha ezt ebben a formában el is fogadja a parlament, még mindig nem tettünk eleget nemzetközi kötelezettségeinknek. ” A szabad demokrata Hankó Faragó Miklós közölte: Répássy javaslata tárgyalási alapnak tekinthető, de még nem alakították ki hivatalos álláspontjukat. „Azt azonban nem tartjuk szerencsésnek, hogy az MSZP-hez hasonlóan az ellenzéki képviselő is egyeztetés nélkül nyújtotta be módosító javaslatát” - mondta. Hankó jelezte: a liberálisok négypárti tárgyalásokat kezdeményeznek a büntető törvénykönyv módosításáról olyan céllal, hogy a holokauszttagadás és a népirtásra való felszólítás büntethetővé váljék. A szabad demokraták másik képviselője, Bőhm András a hét végén már helytelenítette a Répássy Róbert javaslatát. A liberális politikus szerint a holokauszt kiemelkedően aljas tett volt, így azt nem lehet összemosni bármely más önkényuralmi cselekménnyel. „Ez a szélsőjobboldalnak tett gesztus lenne” - mondta Bőhm András. ■ MH A magyar hazát védő katonák előtt tisztelegve az ország számos pontján tartottak megemlékezéseket, koszorúzásokat vasárnap a magyar hősök emlékünnepén. Boross Péter, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke a Rákoskeresztúri új köztemetőben, a magyar katonahősök emlékművénél mondott beszédében kijelentette: a magyar nemzet azért létezik még, mert valamikor, valakik nem féltették életüket adni a megmaradásáért, a haza érdekében bátrak voltak, amikor annak kellett lenni. Hozzátette: míg más nemzetek sokasodtak, mi egyre fogyunk. Mára megváltozott a világ, mások az erények, a követelmények, de hőseink példája kötelez minket. Tömböl László vezérkari főnök kifejtette: a háborúk indítását a hatalom birtokosai döntik el, de a harcokat katonák vívják és vívják meg, és sokan közülük nem érik meg a békét. Utánuk csak fejfák, jeltelen sírok és az emlékezés marad. Kijelentette: emlékezni kell, mert a nemzet a történelméből él, abból merít erőt. Tömböl hangsúlyozta, hogy a magyar katonák másfél évtizede vesznek részt kiküldetésekben, és a honvédség legújabb kori küldetésének is vannak áldozatai. Irakban Nagy Richárd szakaszvezető, Afganisztánban Kovács Gyula főtörzsőrmester és Nemes Krisztián százados halt hősi halált kötelességteljesítés közben. ■