Magyar Hírlap, 2009. június (42. évfolyam, 139-151. szám)

2009-06-16 / 139. szám

MAGYAR HÍRLAP BELFÖLD 2009. JÚNIUS 16., KEDD Súlyos állami titkok tudói a dupla nullás ügyvédek SVENDT PÁL A Kádár-rezsim által megbízhatónak értékelt ügyvédek voltak azok, akik az államtitkokat tartalmazó polgári, valamint katonai büntetőügyekben elláthatták az ilyen eljárások vádlott­jainak védelmét. Közülük sokan ma is praktizálnak. A kádári diktatúra kiemeltjei voltak, akik a rendszerváltozás előtt védő­ként járhattak el olyan polgári és ka­tonai büntetőügyekben, amelyek­ben akár a rezsim egyes államtitkait is megismerhették az eljárás során. A listára felkerülni lényegében juta­lom volt, arról az Igazságügyi Minisz­tériumban elsősorban a megbízható­ság alapján döntöttek. A „00” jelölést a szigorúan titkos dokumentumok és ügyek megkülönböztetésére hasz­nálták, és a bennük szereplő állami és katonai titkok megismerőit az állam­biztonsági szerveken keresztül min­den szempontból ellenőrizték. A Hvg 2005 márciusában a párt­állam idején kémkedésért elítélt sze­mélyekről készített összeállításban már bemutatta, milyen gyakorla­tot követett a rezsim. A vádlottak le­tartóztatásuk után nem fogadhat­tak ügyvédet, csak egy elébük tett listából választhatták ki védőjüket. A közreműködésükkel folytatott bí­ráskodásban az ítéleteket nem nyil­vánosan, hanem zárt ajtók mögött hirdették ki. Azokban az eljárások­ban, ahol a dupla nullások láthatták el a vádlottak védelmét, csak igen rit­kán, a minisztériumtól kért eseti fel­mentéssel lehetett eltérni, és igen ki­vételesnek számított, ha a terheltek maguk dönthettek arról, hogy kire bízzák saját védelmük ellátását. A lap által felkutatott érintettek egytől egyig azt állították: ügyvédjeik nem­csak, hogy nem védték őket ügyük­ben, de ellenük is dolgoztak, továb­bi információkat próbáltak kiszedni belőlük, faggatták őket, miközben a megbízási díjat az elmarasztalt vád­lottakkal fizettették meg. A minisztérium katonai listáján tartotta számon mások mellett Bánáti János, Bárándy György, Bárándy Pé­ter ügyvédeket, és a megyei ügyvédi kamarák akkori vezető tisztségviselői közül is többeket is ide soroltak. Bá­náti János a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, Bárándy Péter pedig a köztes­tület egykori főtitkára, a Medgyessy­­kormány igazságügy-minisztere volt. Bárándy Györgyöt, az egyik legis­mertebb büntetőügyvédet az 1956-os Intézet a Nagy Imre miniszterelnök és mártírtársai újratemetésének hu­szadik évfordulója alkalmából közölt összeállításában a diktatúra állam­biztonsági szerveivel együttműködő hálózati személyként nevezte meg. Az ügyvéd cáfolta, hogy köze lett vol­na ezekhez a szervekhez. Bárándy Péter kérdésünkre elis­merte, hogy a nyolcvanas évek ele­jétől a rendszerváltozásig az úgyne­vezett katonai listán szerepelt, de - mint mondta - arra felkerülni nem megbízhatóság kérdése volt, hanem szakmai elismerésnek számított. „Az államtitkokat tartalmazó dupla nul­lás ügyekben csak az ilyen listán sze­replő védők járhattak el, akikről úgy gondolták, hogy politikailag megbíz­hatók, a katonai eljárások jelentős ré­sze azonban az egyenruhások, köztük a munkásőrök által elkövetett lopás és más köztörvényes ügyben, ma már a polgári bíróságok előtt tárgyalt el­járás volt” - magyarázta a volt tár­cavezető. Bárándy Péter azt mondta: húsz év távlatából már nem emlék­szik, hogy eseti engedéllyel vállalta-e titkos ügyek gyanúsítottjaink védel­mét, mindenesetre a nevezett listán nem szerepelt. Állítása szerint nincs összefüggés az egykori listás helyek és az ügyvédi karrierek között, ő ma­ga is a katonai lista megszűnése után lett a kamara tisztségviselője. Más­képp emlékezett Bárándy György, így idézte fel a történteket: „A katonai listán szerepeltem, ami később össze­folyt a 00-s listával, azonban szigo­rúan titkos ügyekben nem jártam el védőként.” Szerinte a listán nyilván­tartott ügyvédek „különleges embe­rek voltak, akiknek kiválasztásakor a szakmai elvárások mellett más szem­pontok is számítottak”. ■ Bánáti János: Szakmai múltam vállalható „Soha még a közelébe sem kerültem dupla nullás eljárásoknak, de emlékeim szerint a nyolcvanas évektől a katonai listán szerepeltem, és néhány esetben szolgálatmegta­gadási, függelemsértési és rendőrök által elkövetett bűncselekmények kirendelt vé­dője voltam - válaszolt kérdésünkre Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke. Az ügyvéd kijelentette: „Lehet politikai összefüggéseket keresni a történtek mögött, azonban szakmai múltamban nincs semmi olyan, ami ma ne lenne vállalható." ■ Egy generáció fog kimaradni KACSÓH DÁNIEL Üdvözölte a Nagycsaládosok Orszá­gos Egyesülete, hogy Sólyom László nem írta alá a családtámogatás átala­kításáról szóló törvényt. A gyes lerö­vidítésének ugyanis szerintük sin­csenek meg a feltételei, például nincs elég bölcsőde. Tanévzáró sajtótájékoztatót tartott tegnap a Nagycsaládosok Országos Egyesülete. Kardosné Gyurkó Katalin, a szervezet elnökségi tagja kijelentet­te: üdvözlik, hogy a köztársasági el­nök visszaküldte az Országgyűlésnek a családtámogatási rendszer átalakí­tásáról szóló törvényt, amellyel a szo­cialista kormányzat egyebek mellett három évről kettőre csökkentené a gyermekgondozási segély időtarta­mát. A kabinet szerint ezzel az anyák­nak a munka világába történő miha­marabbi visszatérését ösztönöznék. Az érdekvédő azonban rámutatott: az anya munkavállalásának alapvető feltétele, hogy gyermekét biztonsá­gosan el tudja helyezni, ám rendkívül kevés az óvoda és a bölcsőde. „Főleg azoknak a nagyvárosoknak a környé­­­kén van hiány, ahol egyébként mun­kalehetőség adódna. A fővárosban például mintegy százhúsz százalékos a bölcsődék, óvodák kihasználtsága és ugyanannyi gyereket utasítanak el, mint amennyit felvesznek.” Székely Hajnalka - szintén el­nökségi tag - lapunknak nyilatkoz­va figyelemre méltónak nevezte, hogy Sólyom László ugyanazon ér­vek mentén utasította vissza a jog­szabály aláírását, mint amelyek okán az egyesület korábban tiltakozott el­lene. „A gyes megkurtításához nem adottak az infrastrukturális felté­telek, és hiába ígér több bölcsődét a kormány, ehhez nincsen elegen­dő anyagi forrása. Ráadásul a mun­kaadói oldal részéről sem tapasz­talható nyitottság, és hiányoznak a törvényből azok a támogatások, le­hetőségek, amelyek ösztönöznék például a részmunkaidőben történő munkavégzést” - érvelt az érdekvé­dő. Hozzátette: bár a magyar társa­dalom alapvetően családbarát, a fia­talok több gyermeket is vállalnának, ám a kormányzat intézkedései miatt nem mernek „kockáztatni”. Ennek hosszú távon katasztrofális demog­ráfiai hatásai lesznek, a tapasztalatok szerint pedig a negatív intézkedések azonnal, míg a pozitívak csak lassab­ban éreztetik hatásaikat. „Egy generáció fog kimaradni” - érzékeltette a lehetséges következ­mények súlyosságát Székely Hajnal­ka, s felháborítónak tartja azt is, hogy a gyermeket nevelő kismamákat lé­nyegében az inaktívak közé sorol­ják, egy kalap alá véve őket azokkal, akik munka helyett segélyen élnek, mondván, így ugyanannyi pénzhez jutnak. Pedig a gyermekek a jövőbe való befektetést jelentik, ezért a családok támogatása nem pusztán erkölcsi, de gazdasági érdek is az ország jövője szempontjából. Az érdekvédő a tájé­koztatón kitért arra is, hogy a mély­szegénységben élő gyerekek számára sok helyen nem megoldott a szünidő alatti rendszeres étkeztetés, így a va­káció idején a segélyezett gyerekek tömegei - akik tanév közben szinte kizárólag az iskolában étkeznek - se­gítség és étel nélkül maradnak. ■ Hinta-palinta: Az egyre romló körülmények között kiszámíthatatlan a családok jövője FOTÓ: SÁRKÖZY GYÖRGY Decemberben várható ítélet a Zuschlag-perben Megenyhült az MSZP-s tanú További tanúk meghallgatásával foly­tatta a Bács-Kiskun Megyei Bíróság a Zuschlag János és más szocialista po­litikusok nevével fémjelzett bünte­tőper tárgyalását. Kollárik Krisztián, Zugló önkormányzatának szocialis­ta képviselője, a Fiatal Baloldal buda­pesti szervezetének egykori elnöke a nyomozás idején tett tanúvallomását hétfőn azzal enyhítette, hogy mára különbséget tesz a tények, valamint a híresztelések, hallomásból szer­zett információk és következtetések között. A tanú ezzel együtt bírói kérdés­re lényegében fenntartotta koráb­bi nyilatkozatát és azt mondta: nem véletlenül alakult ki benne az a felis­merés, hogy a Fiatal Baloldalhoz köt­hető egyesületek nem szabályosan működtek. A megyei bíróság megkezdte hét­főn Ferencz Klaudiának, a Gyurcsány Ferenc által vezetett Gyermek-, Ifjú­sági és Sportminisztérium egyik volt pályázati illetékesének, a Mobilitás Ifjúsági Szolgálat munkatársának a tanúkihallgatását is, de időszűkében a folytatást elnapolták. A Mobilitásról Lados István má­sodrendű vádlott, a főszereplő volt személyi titkára egy korábbi vallo­másában azt állította: Zuschlagnak konfliktusai voltak a Mobilitás veze­tőivel a pályázatok vagy a beszámo­lók miatt. Az ügy névadója akkor cá­folta Lados vallomását és azt állította, hogy ilyen témákról ő sosem beszélt a vezetőkkel, akikkel azonban más ügyekben rendszeresen találkozott. Zuschlag Jánost és társait folyta­tólagosan, bűnszervezetben, külö­nösen nagy értékben elkövetett csa­lással, okirat-hamisítással és más bűncselekményekkel vádolják. Fodor Endre bíró a júliusi ítélkezé­si szünetig, továbbá szeptembertől az év utolsó hónapjának közepéig tűzte ki a további tárgyalási napokat. A bíróság a tervek szerint decem­berben hirdet elsőfokú, a várha­tó fellebbezések miatt nem jogerős ítéletet. A per holnap folytatódik. LP Vallomás­ aitkon talán reméltem, hogy so­ha nem kell a következő sorokat le­írnom, ám lelkem mélyén mindig is tudtam, nem kerülhetem el. A hír igaz: besúgó voltam. E két szó súlyát nem mérsék­li, hogy már 1987-ben megvallot­tam e bűnömet - gyóntatóatyám jelenlétében - az Úristennek. Az sem, hogy később feleségem­nek, majd gyermekeimnek, szűk ba­ráti körömnek is elmeséltem viselt dolgaimat, felkerestem besúgotta­­mat, és bocsánatot kértem. A bűn bűn marad akkor is, ha az ember leteszi magáról. Bűn akkor is, ha valótlan adatok alapján kerül napvilágra. Életem sötét időszaká­ért most megkövetem ismerőseimet, és bocsánatot kérek azoktól is, akik nem ismernek, hisz tőlük is elvettem egy darab Magyarországot. Szégyellem, hogy én is szem vol­tam a láncban. KATKÓ TAMÁS

Next