Magyar Hírlap, 2009. június (42. évfolyam, 139-151. szám)
2009-06-16 / 139. szám
MAGYAR HÍRLAP BELFÖLD 2009. JÚNIUS 16., KEDD Súlyos állami titkok tudói a dupla nullás ügyvédek SVENDT PÁL A Kádár-rezsim által megbízhatónak értékelt ügyvédek voltak azok, akik az államtitkokat tartalmazó polgári, valamint katonai büntetőügyekben elláthatták az ilyen eljárások vádlottjainak védelmét. Közülük sokan ma is praktizálnak. A kádári diktatúra kiemeltjei voltak, akik a rendszerváltozás előtt védőként járhattak el olyan polgári és katonai büntetőügyekben, amelyekben akár a rezsim egyes államtitkait is megismerhették az eljárás során. A listára felkerülni lényegében jutalom volt, arról az Igazságügyi Minisztériumban elsősorban a megbízhatóság alapján döntöttek. A „00” jelölést a szigorúan titkos dokumentumok és ügyek megkülönböztetésére használták, és a bennük szereplő állami és katonai titkok megismerőit az állambiztonsági szerveken keresztül minden szempontból ellenőrizték. A Hvg 2005 márciusában a pártállam idején kémkedésért elítélt személyekről készített összeállításban már bemutatta, milyen gyakorlatot követett a rezsim. A vádlottak letartóztatásuk után nem fogadhattak ügyvédet, csak egy elébük tett listából választhatták ki védőjüket. A közreműködésükkel folytatott bíráskodásban az ítéleteket nem nyilvánosan, hanem zárt ajtók mögött hirdették ki. Azokban az eljárásokban, ahol a dupla nullások láthatták el a vádlottak védelmét, csak igen ritkán, a minisztériumtól kért eseti felmentéssel lehetett eltérni, és igen kivételesnek számított, ha a terheltek maguk dönthettek arról, hogy kire bízzák saját védelmük ellátását. A lap által felkutatott érintettek egytől egyig azt állították: ügyvédjeik nemcsak, hogy nem védték őket ügyükben, de ellenük is dolgoztak, további információkat próbáltak kiszedni belőlük, faggatták őket, miközben a megbízási díjat az elmarasztalt vádlottakkal fizettették meg. A minisztérium katonai listáján tartotta számon mások mellett Bánáti János, Bárándy György, Bárándy Péter ügyvédeket, és a megyei ügyvédi kamarák akkori vezető tisztségviselői közül is többeket is ide soroltak. Bánáti János a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, Bárándy Péter pedig a köztestület egykori főtitkára, a Medgyessykormány igazságügy-minisztere volt. Bárándy Györgyöt, az egyik legismertebb büntetőügyvédet az 1956-os Intézet a Nagy Imre miniszterelnök és mártírtársai újratemetésének huszadik évfordulója alkalmából közölt összeállításában a diktatúra állambiztonsági szerveivel együttműködő hálózati személyként nevezte meg. Az ügyvéd cáfolta, hogy köze lett volna ezekhez a szervekhez. Bárándy Péter kérdésünkre elismerte, hogy a nyolcvanas évek elejétől a rendszerváltozásig az úgynevezett katonai listán szerepelt, de - mint mondta - arra felkerülni nem megbízhatóság kérdése volt, hanem szakmai elismerésnek számított. „Az államtitkokat tartalmazó dupla nullás ügyekben csak az ilyen listán szereplő védők járhattak el, akikről úgy gondolták, hogy politikailag megbízhatók, a katonai eljárások jelentős része azonban az egyenruhások, köztük a munkásőrök által elkövetett lopás és más köztörvényes ügyben, ma már a polgári bíróságok előtt tárgyalt eljárás volt” - magyarázta a volt tárcavezető. Bárándy Péter azt mondta: húsz év távlatából már nem emlékszik, hogy eseti engedéllyel vállalta-e titkos ügyek gyanúsítottjaink védelmét, mindenesetre a nevezett listán nem szerepelt. Állítása szerint nincs összefüggés az egykori listás helyek és az ügyvédi karrierek között, ő maga is a katonai lista megszűnése után lett a kamara tisztségviselője. Másképp emlékezett Bárándy György, így idézte fel a történteket: „A katonai listán szerepeltem, ami később összefolyt a 00-s listával, azonban szigorúan titkos ügyekben nem jártam el védőként.” Szerinte a listán nyilvántartott ügyvédek „különleges emberek voltak, akiknek kiválasztásakor a szakmai elvárások mellett más szempontok is számítottak”. ■ Bánáti János: Szakmai múltam vállalható „Soha még a közelébe sem kerültem dupla nullás eljárásoknak, de emlékeim szerint a nyolcvanas évektől a katonai listán szerepeltem, és néhány esetben szolgálatmegtagadási, függelemsértési és rendőrök által elkövetett bűncselekmények kirendelt védője voltam - válaszolt kérdésünkre Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke. Az ügyvéd kijelentette: „Lehet politikai összefüggéseket keresni a történtek mögött, azonban szakmai múltamban nincs semmi olyan, ami ma ne lenne vállalható." ■ Egy generáció fog kimaradni KACSÓH DÁNIEL Üdvözölte a Nagycsaládosok Országos Egyesülete, hogy Sólyom László nem írta alá a családtámogatás átalakításáról szóló törvényt. A gyes lerövidítésének ugyanis szerintük sincsenek meg a feltételei, például nincs elég bölcsőde. Tanévzáró sajtótájékoztatót tartott tegnap a Nagycsaládosok Országos Egyesülete. Kardosné Gyurkó Katalin, a szervezet elnökségi tagja kijelentette: üdvözlik, hogy a köztársasági elnök visszaküldte az Országgyűlésnek a családtámogatási rendszer átalakításáról szóló törvényt, amellyel a szocialista kormányzat egyebek mellett három évről kettőre csökkentené a gyermekgondozási segély időtartamát. A kabinet szerint ezzel az anyáknak a munka világába történő mihamarabbi visszatérését ösztönöznék. Az érdekvédő azonban rámutatott: az anya munkavállalásának alapvető feltétele, hogy gyermekét biztonságosan el tudja helyezni, ám rendkívül kevés az óvoda és a bölcsőde. „Főleg azoknak a nagyvárosoknak a környékén van hiány, ahol egyébként munkalehetőség adódna. A fővárosban például mintegy százhúsz százalékos a bölcsődék, óvodák kihasználtsága és ugyanannyi gyereket utasítanak el, mint amennyit felvesznek.” Székely Hajnalka - szintén elnökségi tag - lapunknak nyilatkozva figyelemre méltónak nevezte, hogy Sólyom László ugyanazon érvek mentén utasította vissza a jogszabály aláírását, mint amelyek okán az egyesület korábban tiltakozott ellene. „A gyes megkurtításához nem adottak az infrastrukturális feltételek, és hiába ígér több bölcsődét a kormány, ehhez nincsen elegendő anyagi forrása. Ráadásul a munkaadói oldal részéről sem tapasztalható nyitottság, és hiányoznak a törvényből azok a támogatások, lehetőségek, amelyek ösztönöznék például a részmunkaidőben történő munkavégzést” - érvelt az érdekvédő. Hozzátette: bár a magyar társadalom alapvetően családbarát, a fiatalok több gyermeket is vállalnának, ám a kormányzat intézkedései miatt nem mernek „kockáztatni”. Ennek hosszú távon katasztrofális demográfiai hatásai lesznek, a tapasztalatok szerint pedig a negatív intézkedések azonnal, míg a pozitívak csak lassabban éreztetik hatásaikat. „Egy generáció fog kimaradni” - érzékeltette a lehetséges következmények súlyosságát Székely Hajnalka, s felháborítónak tartja azt is, hogy a gyermeket nevelő kismamákat lényegében az inaktívak közé sorolják, egy kalap alá véve őket azokkal, akik munka helyett segélyen élnek, mondván, így ugyanannyi pénzhez jutnak. Pedig a gyermekek a jövőbe való befektetést jelentik, ezért a családok támogatása nem pusztán erkölcsi, de gazdasági érdek is az ország jövője szempontjából. Az érdekvédő a tájékoztatón kitért arra is, hogy a mélyszegénységben élő gyerekek számára sok helyen nem megoldott a szünidő alatti rendszeres étkeztetés, így a vakáció idején a segélyezett gyerekek tömegei - akik tanév közben szinte kizárólag az iskolában étkeznek - segítség és étel nélkül maradnak. ■ Hinta-palinta: Az egyre romló körülmények között kiszámíthatatlan a családok jövője FOTÓ: SÁRKÖZY GYÖRGY Decemberben várható ítélet a Zuschlag-perben Megenyhült az MSZP-s tanú További tanúk meghallgatásával folytatta a Bács-Kiskun Megyei Bíróság a Zuschlag János és más szocialista politikusok nevével fémjelzett büntetőper tárgyalását. Kollárik Krisztián, Zugló önkormányzatának szocialista képviselője, a Fiatal Baloldal budapesti szervezetének egykori elnöke a nyomozás idején tett tanúvallomását hétfőn azzal enyhítette, hogy mára különbséget tesz a tények, valamint a híresztelések, hallomásból szerzett információk és következtetések között. A tanú ezzel együtt bírói kérdésre lényegében fenntartotta korábbi nyilatkozatát és azt mondta: nem véletlenül alakult ki benne az a felismerés, hogy a Fiatal Baloldalhoz köthető egyesületek nem szabályosan működtek. A megyei bíróság megkezdte hétfőn Ferencz Klaudiának, a Gyurcsány Ferenc által vezetett Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium egyik volt pályázati illetékesének, a Mobilitás Ifjúsági Szolgálat munkatársának a tanúkihallgatását is, de időszűkében a folytatást elnapolták. A Mobilitásról Lados István másodrendű vádlott, a főszereplő volt személyi titkára egy korábbi vallomásában azt állította: Zuschlagnak konfliktusai voltak a Mobilitás vezetőivel a pályázatok vagy a beszámolók miatt. Az ügy névadója akkor cáfolta Lados vallomását és azt állította, hogy ilyen témákról ő sosem beszélt a vezetőkkel, akikkel azonban más ügyekben rendszeresen találkozott. Zuschlag Jánost és társait folytatólagosan, bűnszervezetben, különösen nagy értékben elkövetett csalással, okirat-hamisítással és más bűncselekményekkel vádolják. Fodor Endre bíró a júliusi ítélkezési szünetig, továbbá szeptembertől az év utolsó hónapjának közepéig tűzte ki a további tárgyalási napokat. A bíróság a tervek szerint decemberben hirdet elsőfokú, a várható fellebbezések miatt nem jogerős ítéletet. A per holnap folytatódik. LP Vallomás aitkon talán reméltem, hogy soha nem kell a következő sorokat leírnom, ám lelkem mélyén mindig is tudtam, nem kerülhetem el. A hír igaz: besúgó voltam. E két szó súlyát nem mérsékli, hogy már 1987-ben megvallottam e bűnömet - gyóntatóatyám jelenlétében - az Úristennek. Az sem, hogy később feleségemnek, majd gyermekeimnek, szűk baráti körömnek is elmeséltem viselt dolgaimat, felkerestem besúgottamat, és bocsánatot kértem. A bűn bűn marad akkor is, ha az ember leteszi magáról. Bűn akkor is, ha valótlan adatok alapján kerül napvilágra. Életem sötét időszakáért most megkövetem ismerőseimet, és bocsánatot kérek azoktól is, akik nem ismernek, hisz tőlük is elvettem egy darab Magyarországot. Szégyellem, hogy én is szem voltam a láncban. KATKÓ TAMÁS