Magyar Hírlap, 2009. augusztus (42. évfolyam, 179-203. szám)

2009-08-01 / 179. szám

9­9­2 VIE­S: ff ff fpj MAGYAR HÍRLAP Ofd­íf Jf , ll 2009. AUGUSZTUS 1., HÉTVÉGE Kaszab Csaba megúszhatja a börtönt? „Nagy mellénnyel jár-kel ma is Kőbányán a tavaly márciusban hivatalos személy által folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett vesztegetés miatt kétéves börtönbüntetésre ítélt volt X. kerületi szocialista alpolgármester” - mondta Révész Máriusz, a Fidesz országgyűlési képviselője. Szerinte Kaszab Csaba azt híreszteli a szocialisták között, hogy az ügye teljesen rendben van. SÁNDOR CSILLA „A leggazdagabb fővárosi kerületek egyikévé tette Kőbányát belterüle­ti földjeinek értéke, ennek köszönhe­tő, hogy számos kétes hírű vállalkozó tűnt fel a szocialisták környezetében. Ezek idővel kiszorították a helyi párt­­szervezetből a régi szocialista kádere­ket” idézte fel a Kaszab ügy előz­ményeit Révész Máriusz, a kerület fideszes önkormányzati képviselő­je. Kőbányán a fiktív tagtoborzás na­gyobb mértéket öltött - ezer-ezeröt­száz embert érintett -, mint azokon a helyeken, ahol büntetőeljárás indult hasonló ügyekben. „Tombolt a kor­rupció” - jegyezte meg az ellenzéki politikus, s mint mondta, az ügyletek egyik emblematikus figurája Kaszab Csaba volt. Gyakorlattá vált, hogy jól fizető megbízásokat adtak az önkor­mányzaton keresztül saját cégeiknek. A tavaly börtönbüntetésre ítélt Kaszab Csaba az érdekeltségébe tar­tozó Laképszolg Kft.-n keresztül kapott megbízásokat. A cég a kőbá­nyai polgármesteri hivataltól 1999 és 2006 között több mint 95 milli­ós, a Kőbányai Vagyonkezelő Zrt. től 1998 tól 2008 ig pedig 96 millió fo­rintot meghaladó megrendelést ka­pott. Az egyik legnagyobb megbízá­sa a cégnek az Üllői úti Janikovszky Éva Általános Iskola 2003-ban kez­dődött, három éven át tartó felújítá­sa volt. A beruházás három ütemére pályáztatták a cégeket, valamennyi szakaszban a Kaszab Csaba érdekelt­ségi körébe tartozó Laképszolg Kft. volt a nyertes. Összességében a kft. a kerületi Gazdasági Műszaki Ellátó és Szolgáltató Szervezettől 170 millió forintos megbízáshoz jutott az iskola felújításával. Utólag kiderült, hogy a kivitelezéskor megrendelt liftet, soha nem építette meg a cég, eltűnt az épí­tési napló és az összes többi hivatalos irat. A rendőrség ennek ellenére nem indított nyomozást. Kaszab Csaba egy elszámolási vita miatt került a ható­ságok látókörébe. Egy szocialista vál­lalkozó 70-80 milliós kárt okozott az önkormányzatnak azzal, hogy el nem végzett munkáért nyújtott be szám­lát, s miután visszafizette az összeget a hivatalnak, Kaszabtól is visszakér­te a közvetítés díját. Az alpolgármes­ter azonban nem adta vissza a pénzt, ezért a vállalkozó feljelentette. Az enyhébb büntetésért az MSZP-s po­litikus beismerő vallomást tett. A bí­róság hivatalos személy által folyta­tólagosan, üzletszerűen elkövetett vesztegetés miatt első és másodfokon is két év letöltendő börtönbüntetésre ítélte. Az elsőfokú ítélet után a volt al­polgármester korábbi üzleti érdekelt­ségét a Laképszolg Kft. -t családtagja­ira ruházta át, akik Rol-Dia Kft. néven folytatták üzleti tevékenységüket. Kaszab először egészségi okokra hivatkozva kérte börtönbe vonulá­sának elhalasztását, majd felülvizs­gálati kérelmet nyújtott be a Legfel­sőbb Bírósághoz. Az LB eljárási hiba miatt a másodfokú eljárás újbóli le­folytatására kötelezte a Fővárosi Íté­lőtáblát. Az elmúlt másfél év alatt azonban nem volt új eljárás. Révész Máriusz ezért írásbeli kérdést inté­zett a Legfőbb Ügyészhez és az igaz­ságügy-miniszterhez. Arról kért tá­jékoztatást, igaz-e, hogy a beismerő vallomása és a jogerős bírósági íté­let után másfél évvel visszakerül Ka­szab Csaba ügye ügyészségi szakasz­ba. Azt is megkérdezte, miért nincs több mint hét évvel a bűncselekmény elkövetése óta végrehajtható ítélet az ügyben, és miért nem tölti még min­dig a megfelelő helyen a büntetését Kaszab Csaba. Révész Máriusz szerint az emberek jogbiztonságba vetett hi­tét ássa alá ez az ügy. ■ Révész Máriusz: Vajon miért nincs hét év elteltével ítélet a vesztegetési ügyben? Lemondott, mégis maradt az NNI első embere Elnézést kért a pontatlan tájékoztatásért az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium a múlt pénteken bemutatott, vitatott videóval kapcsolatban. A tájékoztatás kitér ar­ra is, hogy az Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) vezetője vasárnap felajánlotta lemondá­sát, miután nem feltételezésként, hanem tényként kezelték, hogy a Magyarok Nyilai ügyében folytatott nyomozás során lefoglalt felvételen a szervezet egyik próbarob­bantása látható. Petőfi Attila lemondását Draskovics Tibor rendészeti miniszter nem fogadta el. A Fidesz szerint a tárcavezető menekül, és tűrhetetlen, hogy nem adott magyarázatot a bizonyítékhamisítási ügyre. (MTI) Szijjártó kérdései a pénzügyminiszterhez Kilencven írásbeli kérdést tett fel a Fidesz elnöki stábjának vezetője a pénzügyminisz­ternek. Szijjártó Péter azt szeretné megtudni Oszkó Pétertől, hogy kaptak-e bármi­lyen juttatást a távozó állami vezetők. A kérdések közül négy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, a Magyar Energiahivatal, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. és a Nemzetbiztonsági Hivatal közelmúltban elküldött vagy távozó vezetőinek juttatásait szeretné megtudni. (MTI) Kívül-belül ellenőrzik az OCÖ gazdálkodását Független könyvvizsgálóval ellenőriztetné az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) elmúlt háromévi gazdálkodását a szervezet pénzügyi bizottsága - mondta tegnap Daróczi Sándorné, a bizottság elnöke. Bozó Krisztina, az OCÖ hivatalvezetője azt kö­zölte, négy hónappal ezelőtt kettős ellenőrzést rendeltek el a szervezetnél, így egy belső ellenőrzés és egy külső független könnyvizsgáló cég átvilágítja az önkormány­zat korábbi tevékenységeit. (MTI) Tiltakozik hat szakszervezeti konföderáció A hat szakszervezeti konföderáció együttes tiltakozását teszi közzé a Munkástanácsok Országos Szövetsége - mint az Országos Érdekérvényesítő Tanács (OÉT) munkavál­lalói oldalának soros elnöke - amiatt, hogy a Szociális és Munkaügyi Minisztérium a szakszervezeti konföderációkkal való konzultáció kizárásával, az OÉT összehívásának mellőzésével kívánja módosítani a munkaügyi jogszabályok, a munka törvényköny­ve lényeges elemeit. (MTI) m­­­ -41 Egyre sokasodó egészségügyi kiszervezések HUNYOR ERNA A fekvőbeteg-ellátás törvényi szin­tű szabályozását javasolja a kormány­nak az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a tegnap lapunkhoz is eljuttatott je­lentésében. Az ÁSZ szerint a törvényi szabályozásban egyértelműen meg kell határozni a magánszektor sze­repvállalását a szektorsemlegesség figyelembevételével. Huszonkét kórház 2006 és 2008 között elvégzett ellenőrzése során kiderült: a vállalkozások részesedé­se a fekvőbeteg-szakellátásokra for­dított kiadások között a tízszeresé­re emelkedett, a 2006-os 3,4 milliárd forintról 2008-ra 34,7 milliárd fo­rintra, ami a közfinanszírozott kór­házi ellátások kiadásainak 8,4 szá­zaléka. Eközben nincs az ágazatnak a magántőke és magánvállalkozások lehetséges méretét, szerepét megha­tározó stratégiája. A vizsgált három évben három különböző kormány­zati program alakította az egészség­ügy intézményrendszerét, amelyek mindegyike az átalakítások hatékony eszközének tekintette a piaci mecha­nizmusok, a magántőke fokozott al­kalmazását, annak ellenére, hogy előzetesen nem gondoskodtak a kór­házi kiszervezések törvényi szintű szabályozásáról - szögezi le az ÁSZ- jelentés. A kórházi menedzsment, illetve a tulajdonos önkormányzatok a finan­szírozási-működtetési nehézségekre a magántőke egyre növekvő bevonásá­val reagáltak. Ám a működtetők szer­ződésben vállalt kötelezettségeiket csak részben valósították meg. E cé­gek valós pénzügyi helyzetének meg­ítélése bonyolultabbá vált, ami fokoz­za az üzemeltetés kockázatát. ■ ROVATVEZETŐ: PETÁN PÉTER, E-MAIL: PETAN.PETER@MAGYARHIRLAP.HU Csepeli kettős gyilkosság: Deme beszélt, Kun továbbra is hallgat Elkészültek azok a szakvélemények, amelyek elvégzését a BRFK a csepeli alapítványi iskolában januárban tör­tént kettős gyilkosság egyik gyanúsí­tottjával, Deme Gábor egykori kerü­leti szocialista politikussal szemben rendelte el - értesült lapunk. Demét a nyomozók szerdán hall­gatták ki, azonban a vizsgálat ered­ményét csak egy későbbi időpontban tárják elé. A gyanúsítottat június ele­jén igazságügyi elmeszakértő, pszi­chológus és kriminálpszichológus faggatta napokon át, és ugyanezt pró­bálták megtenni Kun Tamással, az in­tézmény egykori biztonsági őrével is, utóbbi azonban csak az elmeszakértő egyes kérdéseire volt hajlandó vála­szolni, a vallomástételt megtagadta. Demének és védőjének a rendőr­ség tegnapelőtt mutatta be először azt a felvételt, amelyen a bűncselekmény körülményei hallhatók, és ame­lyet egy a gyilkosság időpontjában az egyik áldozat zsebébe rejtett dik­tafon rögzített. A volt MSZP-s védő­je, Ruttner György úgy tájékoztatott: ügyfele minden kérdésre válaszolt, a megismert hanganyag tartalmára több észrevételt tett, és a kihallgatá­son elhangzott párbeszédek igazol­ják, hogy nem ő követte el a gyilkos­ságokat. A hangszakértő által leírt párbeszédekből az is kiderül, hogy miután Kun Tamás mindkét áldoza­tával végzett, megfenyegette a sokkos állapotban lévő Demét, s arra próbál­ta rávenni, hogy törje fel a biztonsá­gi kamerák képeit rögzítő helyiséget. „A bűncselekményről készült felvé­teleket tartalmazó szerverrel ügy­felem a felfegyverzett biztonsági őr kényszerítésére távozott az épület­ből” - mondta el az ügyvéd. A BRFK azt is vizsgálja, hogy mi volt az alapja annak a vitának, ame­lyet a helyben meggyilkolt intéz­ményvezető és Deme - mint az iskola akkor eltávolított gazdasági igazga­tója - folytatott, miután a szocialista politikus öt és fél millió forinttal nem tudott elszámolni. SP Csupa mosoly: Deme Gyurcsány társaságában FOTÓ:MH

Next