Magyar Hírlap, 2009. augusztus (42. évfolyam, 179-203. szám)
2009-08-01 / 179. szám
4 MAGYAR HÍRLAP INTERJÚ 2009. AUGUSZTUS 1., HÉTVÉGE Kövér László a lényről, akit Bajnainak hívnak, az SZDSZ nevű rákos daganatról és arról, hogy mégis van remény Egyes lépések már súrolják a fogalmat: nyílt hazaárulás Besült az MSZP több robbanófejes ballisztikus rakétája és titkos csodafegyvere, az UD Zrt.-botrány erről is beszélt lapunknak adott interjújában Kövér László, a Fidesz választmányi elnöke, volt titokminiszter. A lehallgatási ügy kapcsán kifejtette, a kormányoldal az akarta elhitetni, hogy az ellenzék árnyék-titkosszolgálattal rendelkezik, és a Fidesz hatalomra kerülése káoszt teremtene az országban. A politikus nem vetette el, hogy a kormányváltás után lecseréljék a teljes titkosszolgálat közép- és felső vezetését. PÁL GÁBOR-PINDROCH TAMÁS - Mire tippel, lesz következménye Draskovics Tibor bizonytékhamisítási ügyének, vagy a miniszter kihúzhatja posztján a következő választásokig? - 2006 ősze, az őszödi beszéd kiszivárgása óta Magyarországon semmilyen kérdésre nem lehet egyértelmű választ adni. Gyurcsány Ferenc akkor nem mondott le, így azóta a józan ész, a politikai logika és morál alkalmazhatatlanná váltak. De az MSZP katasztrófasorozata után sem történt semmi, gondolok itt a 2006-os önkormányzati választásra, a 2007-es népszavazásra vagy az uniós választás eredményére. Ezek fényében már az a logikus, ha Draskovics Tibor - és erre lehet következtetni a különféle kormánypárti nyilatkozatokból - a helyén marad, mintha mi sem történt volna. Viszont Labore Sándor távozott a Nemzetbiztonsági Hivatal éléről. - Igen, az előbb elmondottak ellenkezőjére is van példa, ha ritkán is. Labore kinevezése is botrány volt, hiszen olyan háttérrel, mint az övé, nem vezethette volna egy demokratikus ország szolgálatát. Mára mégis elfogyott a levegő körülötte, és kénytelen volt lemondani. Én még azért bízom benne, hogy Draskovics sem tölti ki a hivatali idejét, ugyanúgy, ahogy a kormányzat sem. A költségvetés elfogadásához az MSZP-nek csak néhány képviselőt kell megvásárolnia. Ha szocialisták a saját berkeiken belül rendet tudnak tartani és sikerül a „felvásárlás”, nem lesz gondjuk. Az ő szempontjukból az a legfontosabb kérdés, hogy az MSZP egységes tud-e maradni. 2006 ősze óta minden lényeges pillanatban, minden döntésben kiálltak a kormányuk mellett. Ezzel persze elsősorban a saját mandátumukat hosszabbították meg. Szó sincs arról, hogy valamilyen elvi, erkölcsi alapon álló lojalitásról lenne szó, csupán egzisztenciális érdekekről. Emellett persze a különböző, a mentelmi jogot érintő ügyek is szerepet játszanak a kormány melletti kiállásban. Hogyan értékeli, hogy az SZDSZ új elnöke, Retkes Attila bocsánatot kért a választóktól pártja bűnei miatt, a fellengzés stílusáért, a nemzetpolitikai kérdések elhanyagolásáért és a korrupciógyanús ügyekért? - Kicsit elkésett ezzel. Az SZDSZ- ben a gyeplőt eddig egy bolsevista mag tartotta a kezében még akkor is, amikor a bakon Kuncze Gábor ült. Tőlük persze nem vártam sosem, hogy önvizsgálatot tartsanak, és bocsánatot kérjenek. De sajnos talán az egy Gulyás Józsefen kívül senki sem volt, aki a hivatalos SZDSZ-ül-Az a betegség, az a rákos daganat, ami az SZDSZ maga, az tovább fog burjánzani a párt eltűnése után is a magyar társadalomban. Az áttétel gyakorlatilag már megtörtént az MSZP most semmivel sem különb, mint az SZDSZ legrosszabb korszakában voltlásponttól eltérő hangot ütött volna meg. Hol volt Retkes Attila vagy valaki más 2004. december 5 én vagy a sorozatosan előforduló korrupciós ügyeknél? Hol voltak Balatonőszöd után? Hol voltak 2006. október 23-án? Szóval ez a Retkes nevű ember eddig hol bujdokolt, talán illegalitásban töltötte az elmúlt ciklusokat? Hol volt, amikor az SZDSZ az MSZP-t manipulálva destruktív programját ráerőltette az országra? Gondoljunk csak az egészségügy, a közbiztonság vagy az oktatás szétverésére. Állítólag már megszűntek, legalábbis Magyar Bálint szerint pártként biztosan. Magyar Bálint nagyon okos ember. Pontosan fogalmazott: pártként. Az a betegség, az a rákos daganat, ami az SZDSZ maga, az tovább fog burjánozni a párt eltűnése után is a magyar társadalomban. Az áttétel gyakorlatilag már megtörtént: az MSZP most semmivel sem különb, mint az SZDSZ legrosszabb korszakában volt. - Laborc Sárulor az UD Zrt.-ügybe bukott bele. Miről szólt ez valójában? - Az MSZP-sek egy több robbanófejes ballisztikus rakétát bocsátottak fel az UD Zrt.-ügy kapcsán. Legalábbis így hitték. Úgy számítottak, ezzel egyszerre mérnek csapást az OTP tulajdonosára, Csányi Sándorra és a mögötte álló gazdasági háttérre. Ebben persze az MSZP részéről személyes leszámolások is szerepet játszhattak, hiszen a kilencvenes években az OTP privatizációjakor sokan közülük hoppon maradtak, így például Draskovics Tibor is. - Kik voltak még a célpontok? - Az UD Zrt. maga, amely a biztonsági piaci szektor egyik jelentős szereplője volt. Az MSZP holdudvarában, hátterében működő cégek - gondolva a jövőre is nem örültek ennek. A szocialisták talán még azt is komolyan gondolták, hogy ez a cég a Fidesz árnyék-titkosszolgálata. Ismét magukból indultak ki. Arra számítottak, bizonyítékokat találnak arra, hogy a Fidesz illegális módszereket használt a politikai életben. Azt remélték, hogy ennek az akciónak a kapcsán megtudják, mi mit tudunk róluk, mire kell felkészülniük a politikai csatákban. - Dávid Ibolya és az MDF elnökválasztása hogyan került a képbe? - Az egész ügy kirobbantásának időzítését - úgy tűnik - az MDF-en belüli rivalizálás, az elnökválasztási verseny határozta meg. Dávid Ibolyát meg kellett segíteniük, mert az MDF a kormány biztonsági tartalékának számított. Dávid Ibolyát azért is kedvelik a baloldalon, mert módszeresen próbálja elmosni az MSZP és a Fidesz közötti ellentéteket, a politikájuk közti alapvető különbségeket. Másfelől egy ideje az MSZP-nek és a kormánynak nincs más ötlete szorult politikai helyzetük feloldására, mint kommunikációs akciókkal azt a képzetet kialakítani, mely szerint az MSZP katasztrofális kormányzásának következményeinél van fenyegetőbb rém is: alkotmányos válság, Gyurcsánnyal szólva ribillió alakulhat ki, felbomolhatnak a mindennapi élet normális keretei. Azt akarják sugallni, hogy e helyzet elkerülésének egyetlen záloga, ha a kormány a helyén van, és teszi a dolgát. Persze az NBH főigazgatójának, Laborc Sándornak személyes ambíciói is szerepet játszottak az egész ügyben. Szemlátomást nagyon meg akarta hálálni gazdáinak az ő méltatlan kinevezését. -És az orosz hatalmi tervek? - Sajnos, azon motívumok jelentősége, amelyeket eddig felsoroltam, jelentéktelen ehhez képest. Ez az összefüggés arra enged következtetni, hogy ez a banda nemcsak áttételesen szolgál idegen érdekeket. Mindaz, ami a Mól körül történt - különösen az NBH Labore által véghezvitt úgynevezett átszervezésének tükrében , már súrolja a nyílt hazaárulás fogalmát. Ha már itt tartunk, a következő kormány mit kezd a nemzetbiztonsági szolgálatokkal? Szó lehet a lengyel példáról, ahol teljes személycserét hajtott végre néhány éve a jobboldali kormány? Ez azon múlik, hogy lesz-e olyan kétharmados többség a parlamentben, amely erre hajlandó. Azért mondom így, mert adott esetben a majdani ellenzékben is lehet olyan megfontolás, hogy tegyük már rendbe a nemzetbiztonságot, ennek a kriminális időszaknak vessünk véget egyszer és mindenkorra. Ma ugyanis gyakorlatilag nincs Magyarországnak nemzetbiztonsági védelme. Éppen a Mólban végrehajtott orosz ellenséges felvásárlás mutatta meg ezt. Azt állítom, hogy a rendszerváltás utáni nemzetbiztonsági szolgálatok átalakítása, amit Boross Péter nevéhez lehet kötni, sikeres történet volt. Annak ellenére mondom ezt, hogy később, a Horn-érában már történt pártpolitikai célú kormányzati beavatkozás a szolgálatok működésébe, például a Nyírfa-ügyben. A nemzetbiztonsági szolgálatok párt-, sőt brancsérdekeknek való alárendelése azonban csak Gyurcsány fellépése után vált rutinszerűvé. Kezdődött a szlovák terrorfenyegetés legendájával, folytatódott az NBH által tett politikai ízű nyilatkozatokkal a gyülekezési jog állampolgári gyakorlása kapcsán. Tóth András átlépte a Rubicont, amelyben most - úgy tűnik - a Szilvásyt nyakában cipelő Labore elsüllyed. - Mit szól ahhoz, hogy Kósa Lajos, Debrecen polgármestere fogadta Bajnai Gordont, régi ismerősként kedélyesen elbeszélgettek egymással, a nyilvánosság előtt legalábbis kerülték az igazán kényelmetlen témákat. Ez éppen azoknak a Hajdú-Bihar megyében élő gazdáknak lehet fura, akiket a Bajnai korábbi érdekeltségébe tartozó Hajdú-Bét tett tönkre, többeket öngyilkosságba kergetve. - Nem vagyunk egyformák, nekem például nagy lelki problémát jelentene egy levegőt szívni, egy asztalnál ülni Bajnai Gordonnal. Kósa Lajos számára ez - úgy tűnik - szerencsére nem az. Persze más a helyzetünk, én nem vagyok egy megyei jogú város polgármestere, sem a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke, nincsen olyan típusú kötelezettségem, mint Lajosnak. Neki egy nagyváros polgári közössége javára mindent el kell követnie. Ő vállalja azt is, hogy egy Bajnai Gordon-szerű lénynyel találkozik, mert ebből a városának haszna származhat. A kényes témák kerüléséről pedig csak annyit: Kósa Lajos a közös sajtótájékoztatójukon is egyértelműen hangot adott az önkormányzati szféra tiltakozásának a működést ellehetetlenítő százhúsz milliárd forintos elvonás miatt. - Mi lesz a felelősségre vonással? A baloldali média egy nyilatkozatát idézve egyenesen Kövér őszödi beszédéről értekezett, amiért azt mondta, hogy az egész társadalmat felelősség terheli az elmúlt évek történéseiért. - Nem veszem a kezembe az úgynevezett baloldali újságokat. Egy volt MSZP-s képviselő hívott fel a hírrel, aki látta az interjúmat. Félig nevetve, félig felháborodva beszélt, hiszen nem értette, hogyan lehetett arra a következtetésre jutni a szavaimból, amire jutottak. Valóban beszéltem a kollektív felelősségről. Természetesen nem az elmúlt hét nyolc év kormányzati baklövései, gonoszságai mentegetésének szándékával hoztam ezt szóba. A demokrácia fundamentumáról beszéltem. A választásokon egy politikai közösség kollektív döntéseket hoz, ezért pedig egyetemlegesen viseli a következményeket. Sajnos 1994-ben Horn Gyulát, 2002-ben Medgyessy Pétert, 2006-ban pedig Gyurcsány Ferencet bízták meg a kormányalakítással. Ez a magyar választóközösség relatív többségének volt a döntése. Az is ennek az országnak a kollektív felelőssége, hogy a 2006 őszi események után hatalmon tűrte ezt a kormányt. Az ember felelős a saját döntéseiért. A kádárizmus azt próbálta az emberekbe beleverni, arra szoktatta őket, hogy nem ők felelősek a sorsukért, hanem majd a politika megoldja az életük problémáit. Ezzel végre szakítani kell, én erről beszéltem, nem másról. Az egyes politikusok gazemberségeit mentegető véleményformáló értelmiségiektől az emberi együttélési szabályok folyamatos leértékelésében társtettes újságírókon, celebeken, a munkavállalói érdekek súlyos sérelmekor zsíros egzisztenciáik fedezékében lapító szakszervezeti vezetőkön, az őket a nyakukon megtűrő munkavállalókon át a szavazati jogukat komolyan nem vevő választókig - miként egy másik korban Illyés Gyula írta - mindannyian egy-egy szem vagyunk a láncban. „Gyurcsány a hibás” - ahogy nemrég a Fidelitas kampánya hirdette. De hogy ő megtehette velünk, amit megtett, abban mindannyian benne vagyunk, még ha nem is olyan súlyú a felelőssége - mondjuk - Lendvai Ildikónak és egy Fidesz-szavazónak. Bayer Zsolt Orbán Viktor meghiúsult erdélyi, gyulakutai látogatásáról írt publicisztikájával most a Fidesz állítólagos nemzetpolitikai törekvéseivel került szembe. Legalábbis a Fidesz kommunikációs stábja azt állitotta, a Magyar Hírlapnak és a legnagyobb ellenzéki pártnak merőben eltérők a nemzetpolitikai elképzelései. Mi erről a véleménye? - Van, amikor a Fidesz - a nyári uborkaszezon talán erre mentségként szolgálhat - nem áll a kommunikációs helyzet magaslatán. Magam sem tudom, hogy a közlemény fogai-