Magyar Hírlap, 2009. október (42. évfolyam, 243-255. szám)
2009-10-16 / 243. szám
2MAGYAR HÍRLAPBELFÖLD 2009. OKTÓBER 16., PÉNTEK Szabó Máté a sztrájkjog hézagairól BARANYA RÓBERT Az Alkotmánybírósághoz fordult Szabó Máté, az állampolgári jogok biztosa a húsz évvel ezelőtt megalkotott sztrájktörvény elavultsága és súlyos hiányosságai miatt. A Liga Szakszervezetek nem mindenben értenek egyet az ombudsmannal. Lezárult az állampolgári jogok biztosának hivatala által folytatott sztrájkjogi projekt, amelynek végeztével Szabó Máté általános biztos az Alkotmánybírósághoz fordult. Az ombudsman szerint az 1989 ben megalkotott sztrájktörvény súlyos hiányosságokat tartalmaz és elavult. Szabó többek között a munkaadók és a munkavállalók közötti konfliktusokban közvetlenül nem érintett állampolgárok jogainak érvényesülése szempontjából tartja aggályosnak a jelenlegi törvényt. „A jogszabály tisztázatlanul hagyja például az elégséges szolgáltatások kérdését, ahogyan azt is, hogy erről kinek kell megállapodnia - hangsúlyozta az ombudsman. - Ez jogbizonytalanságot okoz, hiszen az állampolgárok így nem tudják, hogyan és mikor juthatnak el munkahelyükre, az iskolába vagy éppen az orvoshoz.” A jogszabály nem definiálja, hogy ki indíthat sztrájkot, de azt sem, hogy ha például egy ágazat négy érdekképviselete megállapodik a munkáltatóval, de az ötödik nem, akkor mi történik. Az ombudsman további problémaként említette az államigazgatásban, illetve a rendvédelmi szerveknél dolgozókra vonatkozó sztrájkjogi előírásokat. „A szabályok számukra tiltják a munkabeszüntetést, ami alkotmányellenes jelentette ki Szabó. -. A teljes tilalom és a teljes sztrájkszabadság között vannak fokozatok, amelyeket be kellene építeni a rendszerbe.” A biztos közölte: azért fordultak végül az Alkotmánybírósághoz, mert az egy évig tartó projekt során kiderült, hogy a minisztériumok nem tartják indokoltnak ezeket a változtatásokat. A Liga Szakszervezetek vegyes érzelmekkel fogadták az állampolgári jogok országgyűlési biztosának álláspontját, szerintük az ombudsman egy húsz éve kialakult és jól működő gyakorlatot támad. Közleményükben azt kérték Szabótól, hogy a sztrájktörvény felülvizsgálatát csak bizonyos szempontok alapján kezdeményezze, és esetlegesen se járuljon hozzá a munkavállalók érdekérvényesítési eszközeinek gyengítéséhez egy hosszú megszorítási folyamat közepén, amelyet csak tetézett a gazdasági válság. ■ A VDSZSZ szerint a jogszabályok szigorítása gyengítené a munkavállalók érdekérvényesítő képességét FOTÓ: BÉLI BALÁZS Navracsics: A gazdagoknak kedvez a költségvetés A jövő évi költségvetés a gazdagok költségvetése - állapította meg Navracsics Tibor. A Fidesz parlamenti frakcióvezetője pécsi sajtótájékoztatóján bejelentette: a Fidesz új büdzsét készít, ha pártja jövőre győz az országgyűlési választáson. „Bár a költségvetés még formálódik, az alapadatokból már látni lehet, hogy 2010 Magyarországa a gazdagok Magyarországa lesz. A kormány azoknak kíván életesélyt nyújtani, akik tehetősek, vannak tartalékaik, túl tudják élni e nehéz időket” - jelentette ki. A politikus szerint mindazoknak, akik bármilyen segítségre szorulnak, reménytelen lesz a helyzetük 2010-ben. Mint mondta, ez még akkor is így van, ha a kormány az egyre erősödő civil ellenállástól visszarettenve, visszaállítaná a gyermekétkeztetéstől elvett pénzt, és a tervezettnél nagyobb összeget adna a fogyatékosoknak. Megjegyezte: a számok láttán alapos a gyanú, hogy a kormány nem egész évre, hanem a választásig, azaz csupán négy hónapra készített költségvetést. (MTI) Szepessyék pártba tömörültek Pártot alapított a szociális segélyezési rendszer megreformálásáért küzdő Szepessy Zsolt monoki polgármester. Az Összefogás Párt indul a jövő évi választáson. A párt célja a nemzeti érdekek védelme, a politika decentralizálása, az állampolgárokat érintő mindennapos problémák kezelése. Ezen belül kiemelten kívánnak foglalkozni az emberek biztonságának megteremtésével, ez ugyanis a párt vezetői szerint minden fejlődés alapja. Szepessyék a bizonytalan választókat szeretnék megnyerni maguknak, és minden egyéni körzetben indítanának jelöltet. Az új politikai erő képviselői biztosak abban, hogy bejutnak jövőre a parlamentbe. (MH) Pesti: A kormány után a vízözön . A Fidesz szerint a következő év második felében biztosan összeomlik a teljes magyar egészségügy - ezt Pesti Imre, az ellenzéki párt szakpolitikusa tegnapi, budapesti sajtótájékoztatóján közölte. Véleményét azzal indokolta, hogy a kormányt nem érdekli, mi történik 2010-ben a magyar egészségüggyel, mert az „utánunk a vízözön” politikáját folytatja. Rámutatott: ha a jövőre tervezett ötvenmilliárd forintos hiány a tízszeresére növekszik, a következő év első néhány hónapjában összeomlik az egészségügyi ellátás. (MTI) Közös tiltakozásra szólít fel egy pedagógus „Mi, a Pedagógusok Szakszervezetének tagjai felszólítjuk a PSZ országos vezetőségét, a tagsággal együtt csatlakozzék a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete által meghirdetett 2009. november 7-i tüntetéséhez! Fogjon össze a PSZ minden szakszervezettel és egyéb civilszervezettel az oktatást, az iskolát, a pedagógusokat és a gyermekeket érintő legfontosabb ügyek közös képviseletére! Együtt kell a nyomásgyakorlás eszközeivel élni! Azonnal!” - olvasható Galambos András középiskolai tanár közleményében. A felhíváshoz - egyénileg vagy iskolai alapszervezettel együtt - a columbanus(a)freemail.hu elektronikus levélcímen lehet csatlakozni. (MH) Vasútjukért tüntettek a nagyatádiak Több mint ötszázan tüntettek a Nagyatád-Somogyszob vasútvonal megmaradásáért csütörtök délután a nagyatádi vasútállomáson. A kilenc kilométer hosszú szárnyvonal tervbe vett megszüntetése elleni tiltakozást Ormai István (Nagyatádért Egyesület), Nagyatád polgármestere hirdette meg. A vonat menetideje Nagyatád és Somogyszob között 13 perc, busszal 35 perc, ráadásul naponta csupán öt busz jár a két település között, szemben a 19 vonatpárral. Nagyatád a sajtóból értesült a szárnyvonal megszüntetésének tervéről, hivatalos tájékoztatást nem kapott. Ezért a polgármester levélben fordult Hónig Péter közlekedési miniszterhez és Antali Károlyhoz, a vasúti átszervezés kormánymegbízottjához. Választ eddig nem kapott. (MTI) Zuschlag-ügy: Gyurcsány a tanúk padján Az MSZP volt és jelenlegi vezető politikusait hallgatja meg novemberben a Zuschlag-ügy néven elhíresült büntetőperben a Bács Kiskun Megyei Bíróság. Fodor Endre bíró úgy döntött, az ügyész indítványára tanúként idézi Gyurcsány Ferenc bukott kormányfőt, Mesterházy Attila frakcióvezetőt, Szilvásy György korábbi titokminisztert, Benedek András egykori közigazgatási államtitkárt, Jánosi György volt sportminisztert és Keszthelyi Andrást, Gyurcsány kabinetfőnökét, mint az azóta megszűnt Ifjúsági és Sportminisztérium hajdani irányítóit. A bíró azzal indokolta döntését, hogy az eddig lefolytatott bizonyítás alapján a volt vezetőknek tudomásuk lehetett a vádban szereplő pályázati csalások legalább egy részéről. Mint arról beszámoltunk, a kihallgatásra idézett politikusokra több tanú is olyan terhelő vallomást tett, amelyben egyebek mellett azt állították: Gyurcsánytól, Mesterházytól és Keszthelyitől származtak a politikailag támogatandó szervezetek listái, amelyek között a Zuschlag Jánoshoz köthetők is szerepeltek. Ezek az egyesületek a minisztérium jóváhagyásával hiányos pályázatokkal is nagy összegű támogatáshoz jutottak, és a tárcánál köztudomású volt, melyek tartoztak Zuschlag érdekeltségébe. A megyei főügyészség bűnszervezet tagjaként, különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan elkövetett csalás bűntette és más bűncselekmények elkövetése miatt nyújtott be vádiratot Zuschlag és 15 társa ellen, mert fiktív szervezetek révén 75 millió forint állami támogatás jogosulatlan megszerzésében működtek közre. A per hétfőn az idézések időpontjának kihirdetésével és további tanúk meghallgatásával folytatódik. LP ROVATVEZETŐ: PETÁN PÉTER, E-MAIL: PETAN.PETER@MAGYARHIRLAP.HU Szilvásy György alaptalan vádjai Kövérékről Megsértette Kövér László és Demeter Ervin fideszes politikusok jó hírnévhez fűződő jogát Szilvásy György volt titokminiszter, amikor a felperesek UD Zrt.-vel kapcsolatos tevékenységéről nyilatkozott - mondta ki nem jogerős ítéletében a Fővárosi Bíróság, hozzátéve, Szilvásy egy éve több televíziós és rádiós nyilatkozatában azt a valós tényt, miszerint a két képviselő kapcsolatot tartott az UD vezetőjével, illetve hogy a cég tevékenysége kapcsán büntetőeljárások indultak, abban a hamis színben tüntette fel, hogy Kövér és Demeter „megengedhetetlen, tilalmas magatartást tanúsított”. A volt miniszternek és a másodrendű alperes Miniszterelnöki Hivatalnak 250-250 ezer forint nem vagyoni kártérítést kell fizetnie a felperesek részére, és nyilvános közleményben kell kifejeznie sajnálkozását. Tegnap az is kiderült, hogy újabb feljelentést csatoltak az úgynevezett adatgyűjtési ügyhöz kapcsolódó, fideszes országgyűlési képviselők által tett feljelentéshez. Ezúttal az UD vezetői fordultak a Központi Nyomozó Főügyészséghez hivatali viszszaélés miatt - közölte a cég jogi képviselője, Futó Barnabás. Az eljárásban eddig csak Szilvásy exminisztert gyanúsították meg, mégpedig hivatalos személyként, folytatólagosan elkövetett különleges személyes adattal való visszaéléssel. Közben a Legfőbb Ügyészség közleményt adott ki, amelyben visszautasította Géczi József Alajos (MSZP) bizottsági elnök vádjait - amelyek szerint az ügyben sok a koncepciós és politikai elem -, ugyanakkor nem kívánta kommentálni az Országgyűlés mentelmi bizottságának Dávid Ibolya és Herényi Károly országgyűlési képviselő ügyében hozott döntését. KD Ki tudott a szocialista kuplerájról? MH Ki kell vizsgálni, mi lett az önkormányzattól a XVIII. kerületi sportszálló működtetésére kapott több millió forint sorsra - monda a Magyar Hírlapnak Ughy Attila kerületi fideszes képviselő. Az intézmény azzal került az érdeklődés középpontjába, hogy a Hír Tv leleplező riportban mutatta be: bordélyházként üzemel a szálló, amelyet a kerület évi kilencmilió forinttal támogat. A pénzt a sportpályákat és a hotelt üzemeltető Bodnársport Kft., illetve elődje, a Medisport Kft. vehette fel. Mindkét társaság az MSZP 1994-98 közötti alpolgármestere, 2002-ig sporttanácsnoka érdekeltségébe sorolható. Bodnár János ügyvezető igazgató a Tv2 csütörtök reggeli adásában azt állította, továbbadta az üzemeltetés jogát. A rendőrség hétfőn nyomozást rendelt el üzletszerű kéjelgés elősegítése gyanújával. A kerületi képviselőtestület arról döntött, a kuplerájt bezárják, és a Bodnársport Kft. helyett egy önkormányzati cég üzemeltetheti tovább a szállót. Ughy Attila szerint, ha az önkormányzat vezetése nem tudott a továbbadásról, felmerülhet a hanyag kezelés gyanúja, ha viszont tudott, akkor az a kérdés, miért nem tájékoztatta a változásról a képviselőtestületet. Ughy elmondta, hogy az évi kilencmillió forintot arra kapta a szálló az önkormányzattól, hogy Pestszentimre testvérvárosából ide érkező látogatókat elszállásolja. Évente kétszáz vendégéjszakát foglaltak a tizenegy szobás, két-három ágyas hotelban. A fideszes képviselő úgy tudja, aki betért a kerület által is támogatott szállóba, igénye szerint kérhetett szobát akár egy vagy két órára is. ■