Magyar Hírlap, 2009. november (42. évfolyam, 256-280. szám)
2009-11-02 / 256. szám
2MAGYAR HÍRLAPBELFÖLD2009. NOVEMBER 2., HÉTFŐ BKV-ÜGYEK További feljelentések A BKV Zrt. Belső Kontroll Igazgatóságának vizsgálata alapján, a Gardien 2003 Rt. és a Citynet Kft. részére szóló kifizetésekkel kapcsolatban bűncselekmény gyanúja vetődött fel, ezért Kocsis István, a BKV vezérigazgatója ismeretlen tettes ellen feljelentést tett a Budapesti Rendőr-főkapitányságon. (MH) KUNCZE SZÍNRE LÉP Új pártot alapítana Új liberális párt létrehozását sürgette Kuncze Gábor a Szabadelvű Polgári Egyesület közgyűlésén. Az SZDSZ egykori elnöke szerint erre azért van szükség, mert a jövő évi választás komoly kihívás elé állíthatja a magyar demokráciát, különösen akkor, ha a Fidesz kétharmados többséget kap. (MTI) KORMÁNYFŐT JELÖLNE Molnár Csaba türelmetlen Ideje lenne megnevezni az MSZP kormányfőjelöltjét, akit a párt kongresszusa december 12-én hivatalosan is megválaszt - ezt üzente pártjának lapinterjújában Molnár Csaba. A kancelláriaminiszter szerint a szocialista párt vezetésében, illetve a lehetséges jelöltek között nincs olyan politikus, aki ne győzné le Orbán Viktort egy tévévitában. (MTI) SZÉKET CSERÉL Budai az MSZP-ben Távozott a kormányszóvivői posztról Budai Bernadett, aki az MSZP szóvivője lesz, a 2010-es országgyűlési választáson pedig képviselőjelöltként is indul Budapesten az MSZP színeiben. (Hír Tv) ELÉVÜLT SIKKASZTÁS Távozott az ügyvéd Kilépett a csepeli önkormányzat szocialista frakciójából Gulyás Gábor, párttagságát felfüggesztette, amíg az általa indított eljárások jogerősen lezárulnak - közölte az MSZP. A Csepel.info korábban arról számolt be, hogy Gulyás ügyvédként 2004-ben pert nyert rokkantnyugdíjas ügyfelének, ám a kártérítésként megítélt kétszázezer forintot nem az ügyvédi letéti számlára, hanem saját bankszámlájára utaltatta. (Csepel.info) Kaltenbach ragaszkodik posztjához Ragaszkodik a Független Rendészeti Panasztestület elnöki tisztségéhez Kaltenbach Jenő, akinek a rendőrségi törvény értelmében szeptember 27-én - ekkor töltötte be 62. életévét - megszűnt a megbízatása. A volt ombudsmant az általa vezetett testület két jogtudatos delegáltja szeptember 30-án szólította fel lemondásra, azonban az elnök azóta sem reagált felvetésükre. Álláspontjuk, hogy Kaltenbach életkoránál fogva összeférhetetlenné vált, Katona Bélához, az Országgyűlés szocialista elnökéhez is eljutott, ám a politikus értesüléseink szerint elhárította, hogy megtegye a megfelelő lépéseket. A házelnök csütörtökön feltett kérdéseinkre, hogy indítványozza-e az összeférhetetlenség megszüntetését, és jogszerű-e, hogy Kaltenbach Jenő továbbra is felveszi tiszteletdíját, mára ígért választ. Az MSZP által jelölt Kaltenbach elmozdítását elodázhatja, hogy megbízatásának megszűnését a parlament kétharmados szavazattöbbséggel, határozatban állapítja meg. LP ROVATVEZETŐ: PETÁN PÉTER, E-MAIL: PETAN.PETER@MAGYARHIRLAP.HU 4-es metrót, mindhalálig! Kétséges az uniós támogatás, a fővárosi „koalíció” mégis fejest ugrana a beruházás második szakaszába ZSIDAI PÉTER Bár pénze nincs rá, a főváros mégis elkezdi a 4-es metró második szakaszát. A Fidesz az Európai Unió támogatási döntésétől függően folytatná a projektet, a civilek gyorsvillamost építenének helyette. Fejest ugrik a főváros a 4-es metró 167 milliárd forintba kerülő második szakaszába, jóllehet nincs meg hozzá a fedezete, s az Európai Unió támogatása pedig kétséges. Ettől függetlenül így döntött a Fővárosi Közgyűlés koalíciós többsége. A 4-es metró folytatását határozati javaslatba csomagolták, amely felhatalmazza a főpolgármestert, kezdjen tárgyalásokat a kormánnyal, hogy minősítse kiemelt projektté a beruházást. Az előterjesztésben azonban az is szerepel, hogy 2009 végéig le kell hívni a szerelvényvásárlási opciót a 4-es metró járműveit gyártó Aktomtól. Ezzel gyakorlatilag elindítják a járművek beszerezését. További határidőt is szab a határozat: 2010 elejéig ki kell írni a beruházás közbeszerzési pályázatait. Információink szerint a szakemberek már gőzerővel dolgoznak a tenderek szövegezésén, öszszeállításán. Mindez azt jelentené, a főváros úgy vállal kötelezettségeket és folytatja a projektet, hogy van rá pénze. A városvezetés a metrótörvénynyel hozakodik elő, amely a költségeket 79-21 százalék arányban szórja szét az állam és a főváros között. Csakhogy a törvényben rögzített 264 milliárdos összköltséget már jócskán felülmúlta a projekt, s jelenleg nagyjából 534 milliárdnál tart. Az Európai Unió a Keletitől a Kelenföldi pályaudvarig tartó első szakaszt 180 milliárddal támogatja a remélt 250 milliárd helyett, a két szakaszra tehát nagyjából 350 milliárdot kell kifizetnie az államnak és a fővárosnak. A Keletitől a Bosnyák térig érő második szakasz átadását Demszky Gábor főpolgármester 2014 végére tervezi, igaz, még az első szakasz 2013-as átadása sem biztos. A sietséget azzal indokolják, hogy a második ütem még beleférjen az unió 2007-2013- as támogatási programjába. Wintermantel Zsolt (Fidesz) a közgyűlési vitában hevesen érvelt a kapkodó döntéshozatallal szemben. Módosító indítványában azt javasolta, addig ne kezdjék el a tendereztetést, a főváros ne vállaljon kötelezettségeket, amíg nem biztos az EU támogató döntése. Javaslatát - az előterjesztő Hagyó Miklós (MSZP) főpolgármester-helyettessel az élen - leszavazta a koalíció. Radikálisabb álláspontot képvisel a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE). A civilszervezet a második szakaszban gyorsvillamos - hálózatot építene a Keleti pályaudvartól a Bosnyák tér érintésével Újpalotáig, felhasználva a Thököly úti sínpályát. Számításaik szerint, járművekkel együtt, negyvenmilliárd forintból kijönne a beruházás. A VEKE indoklásában figyelmet arra, hogy a városvezetés által erőltetett második ütem megtérülését jelző költség-haszon mutató mindössze 0,5 százalék. Az Európai Unió szabályai úgy rendelkeznek, hogy ennek az értéknek el kell érnie az egy százalékot, egyébként nem kaphat támogatást egy közlekedésfejlesztési projekt. Vagyis a főváros eleshet az uniós finanszírozástól. Ennek megfelelően a főváros saját pénzéből építheti meg a négymegállós metróvonalat olyan szakaszon, ahol a piros 7-es busz kétszer áll meg, ráadásul zavartalanul roboghat a buszsávban. ■ FOTÓ:CSUDÁS SÁNDOR A főváros saját pénzéből építheti meg a négymegállós metróvonalat olyan szakaszon, ahol a piros 7-es busz csak kétszer áll meg, s roboghat Gazsó Ferenc professzor szerint új alkut kell kötni a multinacionális tőkével Hatmillióan élnek a nyomor küszöbén M Elviselhetetlenül igazságtalannak és egyenlőtlennek tartják az emberek a társadalmat. Hazánkban hatmillióan élnek a létminimum közelében, míg a társadalmi összjövedelmet mindöszsze négyszázezren birtokolják. A neoliberális dogma megbukott, további erőltetése a türelmét vesztett társadalom szélsőséges radikalizálódásához vezet - mondta Gazsó Ferenc szociológus a Magyar Szociális Fórum által szervezett Szociális Kerekasztal rendezvényén. Hazánk azért nem léphetett a zsákutcás szocializmusból modernizációs pályára, mert a dominánssá vált multinacionális gazdaság nem vesz részt az ország fejlesztésében. Abban érdekelt, hogy az olcsó munkaerő, a kedvezmények, az adórendszer és a közbeszerzések révén több szivattyúval a megtermelt értéket kivonja az országból - jelentette ki Gazsó Ferenc a Szociális Kerekasztal rendezvényén. Az szociológus, aki egyben az MSZP társadalompolitikai tagozatának tiszteletbeli elnöke hozzátette, ezen a gazdasági bázison alacsony a foglalkoztatási arány és óriási az eltartott tömeg, totális létbizonytalanság teremtődött, milliókat fosztottak meg létfeltételeiktől. Felidézte, hogy az államszocializmus nómenklatúrája politikairól gazdaságira konvertálta hatalmi státusát, és visszaszerezte a kormányzást is. A régi rendszer kádereinek egy része az erőltetett privatizációval és a globális érdekek kiszolgálásával igyekezett feledtetni múltját, hogy mindenáron hatalmi pozícióban maradjon. Gazsó Ferenc szerint demokratikus elituralom alakult ki, s a helyzetet súlyosbítja az intézményesültté vált korrupció, a közpénzek harminc százaléka magánzsebekbe vándorol. A viszonyokat jól jellemzi, hogy Magyarországon hatmillióan létminimum-közeli szinten élnek, miközben a társadalmi összjövedelem harminc százalékát négyszázezren birtokolják. A szociológus szerint a társadalom türelme elfogyott, és szélsőséges radikalizálódáshoz vezet a neoliberális dogma erőltetése. Kijelentette, az Orbán-kormány vagy az utolsó lesz a neoliberális politikát folytató kormányok sorában, vagy az első a szociális értelmű változásban. Gazsó szerint egy erős állam nevében új alkut kell kötni multinacionális tőkével. ■ Gazsó Ferenc FOTÓ: BÉLI BALÁZS Gyurcsány még mindig titkolja a visszatérést MH Nem akar nyilatkozni Gyurcsány Ferenc arról, mikorra tervezi viszszatérését a politikai nyilvánosságba. A Fidesz álláspontja szerint a bukott szocialista pártelnök - kormányfő valójában nem vonult vissza, Bajnai Gordon hátteréből irányítja a kormányzati politikát. Lapunk úgy értesült, a szocialisták választási kampányára aktivizálja magát Gyurcsány. A távirati iroda a bukott kormányfő környezetére hivatkozva azt közölte, hogy Gyurcsány Ferenc továbbra is csupán a szűk körű pártrendezvényeken vesz részt, és 2010-ben is csak a Táncsics Alapítványnak a választásokhoz kötődő, saját szervezésű eseményein szerepel majd. A Nézőpont Intézet közelmúltban megjelent felmérése szerint, bár a volt kormányfő előszeretettel hozza hírbe magát a jövőben is fontos vezetőként - például főpolgármester-jelöltként -, a választók mindössze 9, az MSZP-szimpatizánsok 41 százaléka várja tényleges visszatérését a politika élvonalába. Nem önszántából, Gyurcsánynak ismét a nyilvánosság elé kell állnia, mivel november 12-én újra beidézte tanúként meghallgatásra a Bács- Kiskun Megyei Bíróság a Zuschlagperben. ■