Magyar Hírlap, 2009. november (42. évfolyam, 256-280. szám)

2009-11-02 / 256. szám

2MAGYAR HÍRLAPBELFÖLD2009. NOVEMBER 2., HÉTFŐ BKV-ÜGYEK További feljelentések A BKV Zrt. Belső Kontroll Igazgatóságá­nak vizsgálata alapján, a Gardien 2003 Rt. és a Citynet Kft. részére szóló kifize­tésekkel kapcsolatban bűncselekmény gyanúja vetődött fel, ezért Kocsis Ist­ván, a BKV vezérigazgatója ismeretlen tettes ellen feljelentést tett a Budapesti Rendőr-főkapitányságon. (MH) KUNCZE SZÍNRE LÉP Új pártot alapítana Új liberális párt létrehozását sürget­te Kuncze Gábor a Szabadelvű Polgári Egyesület közgyűlésén. Az SZDSZ egyko­ri elnöke szerint erre azért van szükség, mert a jövő évi választás komoly kihívás elé állíthatja a magyar demokráciát, kü­lönösen akkor, ha a Fidesz kétharmados többséget kap. (MTI) KORMÁNYFŐT JELÖLNE Molnár Csaba türelmetlen Ideje lenne megnevezni az MSZP kor­mányfőjelöltjét, akit a párt kongresszusa december 12-én hivatalosan is megvá­laszt - ezt üzente pártjának lapinterjújá­ban Molnár Csaba. A kancelláriaminiszter szerint a szocialista párt vezetésében, il­letve a lehetséges jelöltek között nincs olyan politikus, aki ne győzné le Orbán Viktort egy tévévitában. (MTI) SZÉKET CSERÉL Budai az MSZP-ben Távozott a kormányszóvivői posztról Budai Bernadett, aki az MSZP szóvivője lesz, a 2010-es országgyűlési választá­son pedig képviselőjelöltként is indul Bu­dapesten az MSZP színeiben. (Hír Tv) ELÉVÜLT SIKKASZTÁS Távozott az ügyvéd Kilépett a csepeli önkormányzat szocia­lista frakciójából Gulyás Gábor, párt­tagságát felfüggesztette, amíg az általa indított eljárások jogerősen lezárulnak - közölte az MSZP. A Csepel.info korábban arról számolt be, hogy Gulyás ügyvédként 2004-ben pert nyert rokkantnyugdíjas ügyfelének, ám a kártérítésként megítélt kétszázezer forintot nem az ügyvédi le­téti számlára, hanem saját bankszámlá­jára utaltatta. (Csepel.info) Kaltenbach ragaszkodik posztjához Ragaszkodik a Független Rendésze­ti Panasztestület elnöki tisztségéhez Kaltenbach Jenő, akinek a rendőr­ségi törvény értelmében szeptember 27-én - ekkor töltötte be 62. életévét - megszűnt a megbízatása. A volt ombudsmant az általa vezetett testü­let két jogtudatos delegáltja szeptem­ber 30-án szólította fel lemondásra, azonban az elnök azóta sem rea­gált felvetésükre. Álláspontjuk, hogy Kaltenbach életkoránál fogva össze­férhetetlenné vált, Katona Bélához, az Országgyűlés szocialista elnökéhez is eljutott, ám a politikus értesülé­seink szerint elhárította, hogy meg­tegye a megfelelő lépéseket. A házelnök csütörtökön feltett kérdéseinkre, hogy indítványozza-e az összeférhetetlenség megszünteté­sét, és jogszerű-e, hogy Kaltenbach Jenő továbbra is felveszi tiszteletdí­ját, mára ígért választ. Az MSZP által jelölt Kaltenbach elmozdítását elo­dázhatja, hogy megbízatásának meg­szűnését a parlament kétharmados szavazattöbbséggel, határozatban ál­lapítja meg. LP ROVATVEZETŐ: PETÁN PÉTER, E-MAIL: PETAN.PETER@MAGYARHIRLAP.HU 4-es metrót, mindhalálig! Kétséges az uniós támogatás, a fővárosi „koalíció” mégis fejest ugrana a beruházás második szakaszába ZSIDAI PÉTER Bár pénze nincs rá, a főváros mégis elkezdi a 4-es metró második szaka­szát. A Fidesz az Európai Unió támo­gatási döntésétől függően folytatná a projektet, a civilek gyorsvillamost építenének helyette. Fejest ugrik a főváros a 4-es metró 167 milliárd forintba kerülő második szakaszába, jóllehet nincs meg hozzá a fedezete, s az Európai Unió támo­gatása pedig kétséges. Ettől függet­lenül így döntött a Fővárosi Közgyű­lés koalíciós többsége. A 4-es metró folytatását határozati javaslatba cso­magolták, amely felhatalmazza a fő­polgármestert, kezdjen tárgyalásokat a kormánnyal, hogy minősítse ki­emelt projektté a beruházást. Az elő­terjesztésben azonban az is szerepel, hogy 2009 végéig le kell hívni a sze­relvényvásárlási opciót a 4-es metró járműveit gyártó Aktomtól. Ezzel gyakorlatilag elindítják a jár­művek beszerezését. További határ­időt is szab a határozat: 2010 elejéig ki kell írni a beruházás közbeszerzési pályázatait. Információink szerint a szakemberek már gőzerővel dolgoz­nak a tenderek szövegezésén, ösz­­szeállításán. Mindez azt jelentené, a főváros úgy vállal kötelezettségeket és folytatja a projektet, hogy van rá pénze. A városvezetés a metrótörvény­­nyel hozakodik elő, amely a költsé­geket 79-21 százalék arányban szór­ja szét az állam és a főváros között. Csakhogy a törvényben rögzített 264 milliárdos összköltséget már jócskán felülmúlta a projekt, s jelenleg nagy­jából 534 m­illiárdnál tart. Az Európai Unió a Keletitől a Kelenföldi pályaud­varig tartó első szakaszt 180 milliárd­­­dal támogatja a remélt 250 milliárd helyett, a két szakaszra tehát nagy­jából 350 milliárdot kell kifizetnie az államnak és a fővárosnak. A Keletitől a Bosnyák térig érő má­sodik szakasz átadását Demszky Gá­bor főpolgármester 2014 végére ter­vezi, igaz, még az első szakasz 2013-as átadása sem biztos. A sietséget az­zal indokolják, hogy a második ütem még beleférjen az unió 2007-2013- as támogatási programjába. Wintermantel Zsolt (Fidesz) a köz­gyűlési vitában hevesen érvelt a kap­­­kodó döntéshozatallal szemben. Mó­dosító indítványában azt javasolta, addig ne kezdjék el a tendereztetést, a főváros ne vállaljon kötelezettsége­ket, amíg nem biztos az EU támogató döntése. Javaslatát - az előterjesztő Hagyó Miklós (MSZP) főpolgármes­ter-helyettessel az élen - leszavazta a koalíció. Radikálisabb álláspontot képvisel a Városi és Elővárosi Közlekedési Egye­sület (VEKE). A civilszervezet a má­sodik szakaszban gyorsvillamos - há­lózatot építene a Keleti pályaudvartól a Bosnyák tér érintésével Újpalotá­ig, felhasználva a Thököly úti sínpá­lyát. Számításaik szerint, járművek­kel együtt, negyvenmilliárd forintból kijönne a beruházás. A VEKE indok­lásában figyelmet arra, hogy a város­vezetés által erőltetett második ütem megtérülését jelző költség-haszon mutató mindössze 0,5 százalék. Az Európai Unió szabályai úgy rendelkeznek, hogy ennek az érték­nek el kell érnie az egy százalékot, egyébként nem kaphat támogatást egy közlekedésfejlesztési projekt. Vagyis a főváros eleshet az uniós fi­nanszírozástól. Ennek megfelelően a főváros saját pénzéből építheti meg a négymegállós metróvonalat olyan szakaszon, ahol a piros 7-es busz kétszer áll meg, ráadásul zavartala­nul roboghat a buszsávban. ■ FOTÓ:CSUDÁS SÁNDOR A főváros saját pénzéből építheti meg a négymegállós metróvonalat olyan szakaszon, ahol a piros 7-es busz csak kétszer áll meg, s roboghat Gazsó Ferenc professzor szerint új alkut kell kötni a multinacionális tőkével Hatmillióan élnek a nyomor küszöbén M­ Elviselhetetlenül igazságtalannak és egyenlőtlennek tartják az emberek a társadalmat. Hazánkban hatmillióan élnek a létminimum közelében, míg a társadalmi összjövedelmet mindösz­­sze négyszázezren birtokolják. A neo­liberális dogma megbukott, további erőltetése a türelmét vesztett társa­dalom szélsőséges radikalizálódá­sához vezet - mondta Gazsó Ferenc szociológus a Magyar Szociális Fórum által szervezett Szociális Kerekasztal rendezvényén. Hazánk azért nem léphetett a zsák­utcás szocializmusból modernizációs pályára, mert a dominánssá vált mul­tinacionális gazdaság nem vesz részt az ország fejlesztésében. Abban ér­dekelt, hogy az olcsó munkaerő, a kedvezmények, az adórendszer és a közbeszerzések révén több szivat­­­tyúval a megtermelt értéket kivonja az országból - jelentette ki Gazsó Fe­renc a Szociális Kerekasztal rendez­vényén. Az szociológus, aki egyben az MSZP társadalompolitikai tagoza­tának tiszteletbeli elnöke hozzátet­te, ezen a gazdasági bázison alacsony a foglalkoztatási arány és óriási az el­tartott tömeg, totális létbizonytalan­ság teremtődött, milliókat fosztottak meg létfeltételeiktől. Felidézte, hogy az államszocializ­mus nómenklatúrája politikairól gaz­daságira konvertálta hatalmi státusát, és visszaszerezte a kormányzást is. A régi rendszer kádereinek egy része az erőltetett privatizációval és a globá­­­lis érdekek kiszolgálásával igyekezett feledtetni múltját, hogy mindenáron hatalmi pozícióban maradjon. Gazsó Ferenc szerint demokratikus elitura­­lom alakult ki, s a helyzetet súlyosbít­ja az intézményesültté vált korrupció, a közpénzek harminc százaléka ma­gánzsebekbe vándorol. A viszonyokat jól jellemzi, hogy Magyarországon hatmillióan létmini­mum-közeli szinten élnek, miközben a társadalmi összjövedelem harminc százalékát négyszázezren birtokol­ják. A szociológus szerint a társada­lom türelme elfogyott, és szélsőséges radikalizálódáshoz vezet a neoliberá­lis dogma erőltetése. Kijelentette, az Orbán-kormány vagy az utolsó lesz a neoliberális politikát folytató kormá­nyok sorában, vagy az első a szociá­lis értelmű változásban. Gazsó szerint egy erős állam nevében új alkut kell kötni multinacionális tőkével. ■ Gazsó Ferenc FOTÓ: BÉLI BALÁZS Gyurcsány még mindig titkolja a visszatérést MH Nem akar nyilatkozni Gyurcsány Ferenc arról, mikorra tervezi visz­­szatérését a politikai nyilvánosságba. A Fidesz álláspontja szerint a bukott szocialista pártelnök - kormányfő va­lójában nem vonult vissza, Bajnai Gordon hátteréből irányítja a kor­mányzati politikát. Lapunk úgy érte­sült, a szocialisták választási kampá­nyára aktivizálja magát Gyurcsány. A távirati iroda a bukott kor­mányfő környezetére hivatkoz­va azt közölte, hogy Gyurcsány Fe­renc továbbra is csupán a szűk körű pártrendezvényeken vesz részt, és 2010-ben is csak a Táncsics Alapít­ványnak a választásokhoz kötődő, saját szervezésű eseményein szerepel majd. A Nézőpont Intézet közelmúlt­ban megjelent felmérése szerint, bár a volt kormányfő előszeretettel hozza hírbe magát a jövőben is fontos veze­tőként - például főpolgármester-je­löltként -, a választók mindössze 9, az MSZP-szimpatizánsok 41 százalé­ka várja tényleges visszatérését a po­litika élvonalába. Nem önszántából, Gyurcsánynak ismét a nyilvánosság elé kell állnia, mivel november 12-én újra beidéz­te tanúként meghallgatásra a Bács- Kiskun Megyei Bíróság a Zuschlag­­perben. ■

Next