Magyar Hírlap, 2009. november (42. évfolyam, 256-280. szám)

2009-11-21 / 273. szám

­CI MAGYAR HÍRLAP KÜLFÖLD 2009. NOVEMBER 21., HÉTVÉGE Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnökkel találkozik ma Szentpéterváron Orbán Viktor, aki az Európai Néppárt alelnökeként részt vesz az Egységes Orosz­ország pártkongresszusán. A Magyar Hírlap úgy tud­ja: Moszkva már a nyáron megüzente, amikor vissza­hívta a Fideszt bíráló orosz nagykövetet, hogy kész változtatni eddigi magyar politikáján. MH-ÖSSZEÁLLÍTÁS Moszkvában már tudják, hogy az MSZP megbukott, lecserélték a nagykövetet, mert az orosz vezetők jó viszonyt ápolnának Budapesttel Orbán Viktor Vlagyimir Putyin vendége lesz Orbán Viktor részt vesz a Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök vezet­te Egységes Oroszország párt ma kez­dődő szentpétervári kongresszusán. A Fidesz elnökét Borisz Grizlov, az orosz parlament (Állami Duma) elnö­ke, az Egységes Oroszország párt leg­felsőbb tanácsának elnöke hívta meg a kongresszusra, amelyen több euró­pai konzervatív párt mellett részt vesz az Európai Néppárt delegációja. Orbán Viktor hétfőn Budapesten ta­lálkozott Alekszandr Babakoval, az Állami Duma alelnökével, és a kong­resszus ideje alatt is lehetőség adódik megbeszélésekre, ezek pontos me­netrendje azonban majd a helyszínen dől el. Minderről Szijjártó Péter tájékoz­tatta a Magyar Hírlapot. A Fidesz el­nöki stábjának vezetője arra nem tért ki, hogy Orbán Viktor találkozik-e Vlagyimir Putyin miniszterelnökkel is. Ezt a Magyar Nemzet közölte teg­nap moszkvai forrásokra hivatkozva. A lap még azt is megjegyezte, hogy a magyar ellenzék vezetőjével tárgyal majd Dmitrij Medvegyev orosz ál­lamfő is. Lapunk úgy tudja, hogy a néppárt delegációját mindenképpen fogadja Putyin miniszterelnök és Medvegyev elnök is. Nem kizárt, hogy kétol­dalú találkozókra is alkalom adó­dik, de az bizonyos, hogy a jelen lé­vő néppártiakat az orosz vezetés a legmagasabb szinten tájékoztatja a Kreml uniós elképzeléseiről, beleért­ve ebbe az energetikai kérdéseket is. A küldöttség informális úton tájé­koztatást kap az orosz-amerikai kap­csolatok alakulásáról is. Orbán Viktor lapunk értesülése szerint az Európai Néppárt alelnöki minőségében láto­gat Szentpétervárra. Az Európai Par­lament legnagyobb frakciójának kül­döttsége többször tárgyalt már Putyin pártjával. Moszkvában legkésőbb a magyar­­­országi európai parlamenti választás eredménye után nyilvánvalóvá vált: az MSZP megbukott. Jelzésértékű volt, hogy ekkor döntöttek Igor Szavolszkij, Oroszország magyarországi nagykö­vetének hazahívásáról. Szavolszkij ugyanis kitűnő kapcsolatokat ápolt a szocialista párt háttérembereivel, de ami talán még fontosabb: egy buda­pesti energetikai konferencián minő­síthetetlenül bírálta a Fideszt, illetve Orbán Viktort. Ez utóbbi „gesztust” ma már a nagykövet túlzott jókedvé­vel magyarázzák, s „írói munkássága” számlájára írják. Utódja, Alekszandr Tolkacs új ember Budapesten, nin­csenek a szocializmusba visszanyú­ló magyar kapcsolatai. A volt romá­niai nagykövet - elődjeitől, Valerij Muszatovtól és Igor Szavolszkijtől el­térően - nem dolgozott magyar vona­lon a Szovjetunió Kommunista Pártjá­nak külügyi osztályán. ■ Berlin mély barátságot akar Az oroszok szövetségesnek tekintik Németországot MH/MTI Az új német kormány folytatni szán­dékozik az Oroszországgal folytatott stratégiai együttműködés fejlesztését, mert ez megfelel mindkét fél érdekei­nek - mondta pénteken Moszkvában Guido Westerwelle német alkancel­­lár, külügyminiszter. A Moszkvába bemutatkozó láto­gatásra érkezett Westerwelle ezt a Szergej Lavrov orosz külügyminisz­terrel tartott találkozó elején hang­súlyozta, hozzátéve, reméli, hogy jó lesz a kapcsolata orosz kollégájá­val. „Stratégiai partnerséget akarunk Oroszországgal, mégpedig kérdője­lek nélkül. Többre törekszünk, mint a kereskedelmi és gazdasági együtt­működés. Együtt akarunk dolgozni azért, hogy az igazságügytől egészen a kultúráig elmélyítsük a népeink kö­zötti barátságot” - mondta a német külügyminiszter. A találkozó után Lavrov kijelen­tette: bízik benne, „hogy Herman Van Rompuy folytatja az Oroszor­szággal folytatott stratégiai együtt­működés fejlesztésének kurzusát. Mi együtt akarunk működni az EU új ve­zető személyiségeivel” - mondta a miniszter. Az orosz diplomácia vezetője széles körű nemzetközi támogatást követelt Hamid Karzai afgán elnöknek, s el­mondta: vendégével tárgyalt egy ké­sőbbi Afganisztán-konferenciáról is. Üdvözölte Westerwelle kijelentését arról, hogy Németország kész ratifi­kálni az európai hagyományos had­erőkről és fegyverzetekről szóló szer­ződés módosított változatát. Moszkva azt reméli, hogy Németország támo­gatja az „új európai biztonsági struk­túrák” kialakítását, amelyek, Moszk­vából nézve, nem nélkülöznek némi Amerika-ellenes élt. A német külügyminiszter kijelen­tette: országa és Oroszország nagy esélyt lát a leszerelés terén, és ezt sze­retné maradéktalanul kihasználni. Szerinte a nukleáris leszerelést össze kell kötni a hagyományos fegyvere­ket érintő leszereléssel. ■ Guido Westerwelle és Szergej Lavrov. Stratégiai kapcsolatra törekednek Nyílt levél Németh Zsoltnak AZ ORSZÁGGYŰLÉS KÜLÜGYI ÉS HATÁRON TÚLI MAGYAROK BIZOTTSÁGA ELNÖKÉNEK Tisztelt Elnök Úr! Engedje meg, hogy ezúton gratuláljunk bejelentéséhez, miszerint az új ma­gyar kormány nem fogja támogatni Ukrajna euroatlanti törekvéseit mind­addig, amíg annak kormánya nem hajlandó változtatni magyarellenes politikáján. Néhány héttel ezelőtt tartott előadást Kovács Miklós, a Kárpátaljai Ma­gyar Kulturális Szövetség elnöke nálunk, a Nemzeti Fórum Külügyi Munka­csoport fiatal diplomás tagjainak és meghívott vendégeknek, vagyis abban a körben, ahol lehetőségünk volt Önt is előadóként meghallgatni a tavalyi évben. Bár hellyel-közzel korábban is értesültünk a kárpátaljai magyarság helyzetének a rosszabbodásáról, most döbbenten hallgattuk a növekvő uk­rajnai magyarellenesség elszomorító és egyben fölháborító példáit. Eszünk­be jutott, hogy azért is lehetséges mindez, mert a gyönge, szervilis és a ma­gyar érdekeket képviselni képtelen mai magyarországi kormány viselkedése lehetővé teszi, már-már bátorítja ezt a politikát. Éppen ezért teljes mértékben egyetértünk azzal a reagálással, amit Öntől, illetve az Ön által vezetett bizottságtól most tapasztalunk. Csupán azért nem mondhatjuk, hogy örülünk, mert örülni majd akkor lehet, amikor a talpára állított külpolitikánk megfelelően képvtiseli a nemzetet térségünkben és a vi­lágban, és ennek meg is lesz a kézzelfogható eredménye. Bízunk abban, hogy erre nem kell sokáig várnunk. Addig is erőt és kitar­tást kívánunk Önnek, valamint minden nemzeti gondolkodású munkatár­sának, hogy elérjék mindazt, ami a mostani körülmények között lehetséges. Szűkös eszközeinkkel, állásfoglalásainkkal ugyanezt szorgalmazzuk mi is. A Nemzeti Fórum Külügyi Munkacsoport nevében: Pordány László, az Antall- és az Orbán-kormány nagykövete 2009. november 18. ROVATVEZETŐ: MÁTÉ T. GYULA, E-MAIL: MATE.T.GYULA@MAGYARHIRLAP.HU Egy lépéssel ismét távolabb vagyunk a szokásos orosz-ukrán gázválságtól Enyhébb télre számíthatnak Európában JANZSÓ VIKTOR Oroszország és Ukrajna megegye­zett a Kijev által az idén vásárolt gáz­­mennyiség elszámolásáról, így egy­előre, úgy tűnik, nyitva marad az orosz gázcsap a télen. „Bízunk benne, hogy a szilveszter az idén problémák nélkül telik el.” Ezt Vlagyimir Putyin orosz miniszterel­nök mondta, miután megállapodott Julija Timosenko ukrán kormányfő­vel a kétoldalú gázszállítási szerződé­sek korrigálásáról. Putyin a jaltai kétnapos hivatalos látogatásán kijelentette: a gázszál­lításokról szóló kontraktus ellené­re Oroszország nem követel bírságot Ukrajnától azért, mert Kijev a vál­laltak ellenére kevesebb gázt vett át. Az orosz miniszterelnök a gesztust a két ország között fennálló „különle­ges kapcsolattal” magyarázta. A felek rögzítették azt is, hogy Ukrajna a jövő évre nézve csökkenti a szerződésben szereplő minimális gázmennyiséget, s januártól emelt, piaci tranzitdíjat kap az átengedett gázmennyiség után. A Putyin-Timosenko-találkozót megelőzően Viktor Juscsenko uk­rán elnök Dmitrij Medvegyev orosz elnöknek címzett nyílt levélben kö­vetelte a gázszállítási szerződés át­dolgozását. Medvegyev orosz elnök tanácsadója a levelet politikai zsaro­lásnak minősítette. „Az a kellemetlen hagyomány látszik kialakulni, hogy minél inkább közeleg a tél és a hideg, annál furcsábbá válnak az ukrán ve­zetés lépései” - mondta a tanácsadó, még az új megállapodás előtt. A mostani krízis azért robbant ki, mert Moszkva szerint Ukrajna nem fizetett időben a gázszállításo­kért. Később a Gazprom akart bünte­tést kiszabni ukrán partnerére, mert Kijev a gazdasági válság hatására ke­vesebb gázt vett át, mint azt korábban vállalta. A januári orosz-ukrán gázválsá­got is elszámolási viták robbantot­ták ki. Akkor csaknem egy hónapig nem érkezett tranzitgáz Ukrajnán át Közép-Európába, jelentős korlátozá­sokra kényszerítve ezzel a térség álla­mainak gazdaságát. Nem véletlenül mondta Timosenko Jaltában, hogy Ukrajna eddig és a jövőben is ponto­san kiegyenlíti a számlákat. Ukrajnában januárban elnökvá­lasztást tartanak. Viktor Juscsenko legfőbb ellenfele Julija Timosenko. A miniszterelnök az utóbbi időben bírálta az elnököt, amiért szükség­telenül komplikálja az orosz-uk­rán viszonyt a Kreml éles bírálatá­val, egyben látványosan közeledett Moszkvához. Putyin Jaltában hang­súlyozta is, hogy „kényelmes” Timo­senko kormányával dolgozni. Ukrajna az elmúlt hónapokban mély politikai és gazdasági válság­ba csúszott. A recesszió súlyosan érintette az országot, a költségveté­si hiány az idén elérheti a GDP (bruttó hazai termék) 14 százalékát, felvető­dött az ország fizetésképtelensége is. Tegnap ráadásul a parlament visz­­szadobta a jövő évi költségvetés ter­vezetét, a Nemzetközi Valutaalap addig nem engedi lehívni az ország rendelkezésére álló gyorshitel kö­vetkező 3,4 milliárd dolláros részle­tét, amíg nincs megfelelő büdzséje Ukrajnának. ■

Next