Magyar Hírlap, 2009. november (42. évfolyam, 256-280. szám)

2009-11-23 / 274. szám

www.magyarhirlap.hu Aszfalttörmeléket rakott le a Bálla Dániel érdekeltségében lévő cég Szigethalomnál - mondta ki nem jogerős ítéletében a bíróság. Ezt abban a rágal­­mazási perben látta bizonyítottnak a testület, amely Bálla Dániel feljelentése nyomán indult Székely Zoltán ellen. Bálla hét éve börtönbe juttatta Székelyt. 2009. NOVEMBER 23., HÉTFŐ BELFÖLD/HÁTTÉS MAGYAR HÍRLAP 5 Lebukott a képviselőt börtönbe küldő Bálla ZSIDAI PÉTER Felmentette a bíróság Székely Zol­tánt a nagy nyilvánosság előtt, aljas indokból, folytatólagosan elkövetett rágalmazás vétsége alól - tudta meg a Magyar Hírlap. A volt kisgazda or­szággyűlési képviselőt Bálla Dániel és Bálla Ákos, a Szigethalom Közmű Üzemeltető Kht., illetve a Pest Megyei Víz- és Csatornamű Építő (PMVCS) Kft. képviseletében jelentette fel a ráckevei bíróságon. Bálla Dániel és Székely kapcsolatát alapvetően meg­határozza a 2000. október 12-i rajta­ütés, amikor a fővárosban a Gellért téren kommandósok húszmillió fo­rint készpénzt tartalmazó táskával érték tetten Székely Zoltánt egy au­tóban, a PMVCS ügyvezetője, Balla Dániel bejelentése nyomán. A köz­beszerzéseket és a környezetvédel­mi beruházások támogatását ellenőr­ző parlamenti albizottságot irányító Székelyt 2002-ben hat év börtönre, mellékbüntetésként kilencmillió fo­rint megfizetésére ítélték. Székely Zoltánnak változatlanul meggyőződése, hogy egy szervezett bűnözői csoport koholt vádak alap­ján juttatta rács mögé. Igaza fokozatos bebizonyításáért minden követ meg­mozgat. Az elmúlt csaknem tíz évben tapasztalatai alapján arra a következ­tetésre jutott, hogy amikor ő kez­deményezett hatósági eljárást vagy tett feljelentést Balláék ellen, sem­mi sem történt: megtagadták a nyo­mozást, elpalástolták az ügyet. Ezért taktikát váltott, és mintegy kipro­vokálta, hogy feljelentsék. Abban bí­zott, ha ő lesz a célpont, legalább tör­ténik valami, és van esély arra, hogy egy tisztességesen eljáró bíró elé kerül az ügy. Ezért közzé tette bejegyzéseit a Balláék érdekeltségében lévő cé­gek szigetszentmiklósi és szigethalmi hulladéklerakásairól Szigethalom in­ternetes fórumán. Felhívta a figyel­met a HÉV-vágányok mellé illegálisan lerakott aszfalthegyre, s arra, hogy a településen korábban Balláék végez­tek csatornaberuházást, mint ahogy Szigetszentmiklóson is. Balláék a be­jegyzéseket becsületsértőnek vélték, 2007 novemberében feljelentést tet­tek. Székely a bíróságon előadta, már 2000 ben feljelentést tett Polt Péter legfőbb ügyésznél a PMVCS illegális aszfalttörmelék lerakása miatt. 2003 szeptemberében a Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség pe­dig pert nyert a PMVCS-vel szemben. A Fővárosi Bíróság ugyanis hely­benhagyta a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség ha­tározatát, amely a PMVCS nek meg­tiltotta, hogy a szigetszentmiklósi egykori szennyvíztisztító helyén ki­alakított depóniában aszfalthul­­ladékot rakjon le. A tároló ugyanis megfelelő szigetelés híján alkalmat­lan volt arra, másfelől a PMVCS-nek nem volt engedélye veszélyes hulla­dék kezelésére és lerakására. Bálla cé­gét, amely tagadta az aszfalt lerakását, felszólították, termelje ki a bizony­talan sorsú és mennyiségű aszfal­tot, és adja át a hatóság által elismert hulladékkezelőnek. Az internetes rágalmazás ügyében eljáró Budapesti II.-III. Kerületi Bí­róság a Székely által írt bejegyzéssel kapcsolatban elrendelte a bizonyí­tási eljárást, hogy kiderüljön, szeny­nyezi-e a HÉV vonalán lerakott aszfalt a környék egyik ivóvízkútját. A tör­vény aszfalttörmeléknek minősíti a bitumenkeveréket, a szénkátrányt és a kátrányterméket. A tárgyalás során több tanú is be­számolt arról, hogy Szigethalmon teherautókkal útfelbontási törm­e­léket raktak le a HÉV menti hatszáz méter hosszú zajvédő falnál. Egyi­kük feljelentést tett 2007 végén is­meretlen tettes ellen, bizonyítékként fénykép- és filmfelvételeket és a tet­ten ért teherautók rendszámait is be­mutatta. A közlekedési nyilvántar­tásból kiderült, az egyik IFA 1987-től a PMVCS tulajdonában volt. A bíró­ság bizonyítékként értékelte a felvé­teleket, amelyeken végigkövethető az aszfalttörmelék illegális lerakása, s az is, hogyan rendezik el és takarják be földdel munkagépek segítségével. A bíróság a PMVCS egykori alkal­mazottját is meghallgatta, aki el­mondta, a felszedett aszfaltot IFA teherautókkal ürítették a zajvédő fal­hoz. „Tudni tudták, hogy nem lehet aszfalttörmeléket lerakni, de ők uta­sítást hajtottak végre. Főnökének az volt az utasítása, hogy a zajvédő fal­hoz vigyék az aszfaltot. Mivel az IFA-k kicsik, 10-15 fuvart borítottak le egy helyre, utána jött egy húsz köbmé­teres autó, amire rá kellett pakolni. Hozzátette, a zajvédő falnál marko­lógéppel ásta ki a csatorna nyomvo­nalát, és a zajvédő fal végén egy meg­határozott területre borították az aszfaltot, amit kiszedtek” - olvasható a bírósági jegyzőkönyvben. A tanú közölte, az aszfaltlerakás 1999 - ben már folyt, és utána se hagy­tak fel vele, Törökbálinton is tettek le, de ott szerencsére kevés volt az aszfalt. „Kérdésre elmondta, hogy a PMVCS Kft. vezetője Ballá Dániel volt, ő hatá­rozott meg mindent, semmi más úgy nem történhetett, csak ahogy Bállá úr mondta. Ő mindenről tudott, így el­képzelhetetlennek tartotta, hogy ne tudott volna az aszfaltlerakásról. ” Val­­­lomásában a tanú kitért arra is, hogy Bállá Dániel soha sem került előtér­be, „mert mindig jönnek olyan em­berek, akiktől lehet hallani, hogy mi történik, illetve mi nem történik ab­ban az esetben, ha ezekben az ügyek­ben megteszik a vallomásokat”. Balla Dániel azt mondta a bírósá­gi tárgyaláson, hogy cégeit nem ma­rasztalták el sem a szigethalmi, sem a szigetszentmiklósi hulladéklerakások miatt, bírságot nem kapott. Utóbbival kapcsolatban elmondta, nem derült ki pontosan, ki rakta le a törmeléket, a rekultivációt pedig az önkormány­zat végeztette el, miután a területet eladták. A búóság 2008. novembertől 2009. júniusig tárgyalta az ügyet, ítéletét jú­­­nius 4 én hozta meg. Eszerint megál­lapítást nyert, hogy az aszfalt egy ré­szének elhelyezése bizonyossággal Balla Dánielhez köthető. Székely Zol­tánnak a szigethalmi fórumban köz­readott. Tudták, tudják e azt, hogy a HÉV vonalán az aszfalttörmelék a 2-es kutat szennyezi? Kérdését figye­lemfelhívónak minősítette a búóság, amit rágalmazásnak nem lehet te­kinteni. Ezzel ugyanis nem állítja azt, hogy a kút vize szennyezett, hanem azt, hogy az aszfalttörmelék szennye­zi a kutat. „A szennyezés egy folyamat eredménye lehet, ami - mint a tanúk elmondták - elképzelhető, hogy csak hosszabb idő elteltével alakul ki” - ér­velt a bíróság. Az indoklás az ügy előzményei kö­zött Székely szabadságvesztésére is hivatkozott, mint ami nem elegen­dő ok, hogy rágalmazóvá váljon. „Az a tény, hogy a vádlott Balla Dániel és köreinek 2000-es cselekvősége nyo­mán kapott végrehajtandó szabad­ságvesztés büntetést, szintén nem alapozhatja meg azt, hogy utóbb rá­galmazóvá vált volna, hiszen a Fővá­rosi Bíróság ítéletéből, illetőleg a kap­csolt nyomozati anyagból pontosan megállapítható, hogy Székely Zoltán milyen vizsgálatokat szeretett volna a Közbeszerzéseket Vizsgáló Bizott­ság elnökeként a kérdéses területen, a kérdéses cégek kapcsán lefolytatni. ” A búóság szerint egyértelművé vált, hogy nem csak a PMVCS szál­lított a területre aszfalthulladékot, a cég ügyvezetője Bálla Dániel tisztá­ban volt azzal, hogy nem az a helyes megoldása a veszélyes hulladék el­tüntetésének. Székely Zoltánt a rá­galmazás vádja alól felmentette, mivel az általa elkövetett cselekmény nem bűncselekmény. Bálla Dánielt többször kerestük te­lefonon, de nem értük el. Fellebbezé­se nyomán a rágalmazási per másod­fokon folytatódik. ■ Eredménytelen vizsgálatok A bírósági iratok szerint Székely Zoltán a következő intézkedéseket és vizsgálatokat kezdeményezte a PMVCS 2000-es szigethalmi csatornaberuházással kapcsolatban még letartóztatása előtt:­­ Az ár vizsgálata: a PMVCS a legdrágább ajánlatot nyújtotta be a munkára, mintegy harminc százalékkal drágábban, mint a második helyezett pályázó.­­ A PMVCS műszaki és pénzügyi alkalmassági vizsgálata: csak ez az egy, három hónap időtartamú megbízása jóval nagyobb értékű volt, mint a cég előző éves összes árbe­vétele. (Székelynek meggyőződése volt, hogy sem műszakilag, sem pénzügyileg, sem munkaerőben nem felelhetett meg Bálla cége a közbeszerzési kiírásnak és a törvényi kötelezettségeknek. A PMVCS-t nem zárták ki eljárásból.)­­ Székely feljelentést tett a rendőrségen és az ügyészségen, miután arról szerzett tu­domást, hogy Bálla cége Szigetszentmiklóson több alkalommal is veszélyes hulladé­kot rak le. ■

Next