Magyar Hírlap, 2009. november (42. évfolyam, 256-280. szám)

2009-11-07 / 261. szám

MAGYAR HÍRLAP BELFÖLD 2009. NOVEMBER 7., HÉTVÉGE Számtanpélda: Ha az 5,6 milliárdból újjávarázsolt átkelő fél év után rozsdásodik, a 30 milliárdos Margit híd mennyi idő alatt megy tönkre? Elkeserítő budapesti hídkörkép ZSIDAI PÉTER Fél évvel az átadása után már rozsdá­sodik a Szabadság híd mindkét olda­la, miközben a Lánchídon nagy mé­retű lyukak, repedések keletkeztek. A Margit híd felújítása több mint két­szeresébe kerülhet annál, ahogy azt korábban számították. Korrózióra utaló rozsdás barna lé szi­várog a május végén átadott Szabad­ság híd egyik óriási tartócsavarja alól. A „folyadék” az egész tartóelemen végigcsurog. A híd azonban nem csak ezen a pontján rozsdásodik, megfi­gyelhető a gyalogos korlát egyik ka­paszkodó díszelemén, de rozsda ütöt­­­te fel a fejét a pályaszerkezetet tartó elem egyik lemezén is. A Szabadság híd jellegzetes zöld festéke is kisebb­­nagyobb darabokban lepattogzott az acéllemezek éleiről. A kivitelezők hanyag munkáját jelzik az átfúrt ke­resztlemezek: a lyukakba nem került csavar, a lecsiszolt felületeket azon­ban nem festették le. A Szabadság hidat két éven át újí­totta fel a Hídépítő Zrt.-Vegyépszer Zrt.-Hídtechnika Kft.-Közgép Zrt. alkotta konzorcium, 2007 májusá­tól 2009 májusáig. Állítólag a legkor­szerűbb berendezéseket, anyagokat felhasználva a korrózióvédelemmel kezdték a felújítást, ami a Hídtech­nika feladata volt, az acélszerkezeti munkákat a Közgép, a műszaki ellen­őrzést a Metróber Kft. végezte. A rekonstrukció indulásakor a ki­vitelezés költsége 5 milliárd 188 mil­lió forint volt, majd 5,6 milliárd fo­rintra hízott, amiből az Európai Unió 2,5 milliárd forinttal vette ki a részét. A városvezetés a drágulás egyik oka­ként 2007 novemberében a 250 millió forintért felszerelt díszkivilágításra hivatkozott, jóllehet a munkák kez­detekor Dancs Gábor (SZDSZ) közle­kedési tanácsnok ezt is a rekonstruk­ció tételei között említette. Sőt, 2006. augusztus 31-én, amikor a híd fel­újításának engedélyokiratát másod­szor módosították, Vajda Pál (MSZP) főpolgármester-helyettes közöl­te: „A hídfelújításhoz kapcsolód­va a kommunális ügyosztály külön beruházásában, de egyeztetett idő­pontban, mintegy 440 millió forin­tért elkészül a köz- és díszvilágítás rekonstrukciója is.” A drágulás elő­terjesztését jegyző Hagyó Miklós szo­cialista főpolgármester-helyettes a Magyar Hírlap kérdésére nem tudta megmondani, mi lett a pénz és a be­ruházás sorsa. Ugyancsak a költségek növekedése jellemzi a Margit híd felújítását. Bagdy Gábor (KDNP), a nagy értékű beru­házások vizsgálatára létrehozott ide­iglenes bizottság elnöke pénteken ar­ról számolt be, egyelőre az se biztos, hogy a főváros megkapja az uniótól a remélt hatmilliárd forintot. A Margit híd rekonstrukciójánál mindent el­rontottak, amit el lehet rontani, így fordulhatott elő, hogy az eredeti 13 milliárd forint helyett ma 30 milliárd­­­ba kerül a kivitelezés. A KDNP frak­cióvezetője emlékeztetett arra, a 13 milliárdos költségkeret sem volt elég a megfelelő műszaki tartalomra, ezért felvetődik a gyanú, hogy a közgyű­lést megtévesztették. Szerinte politi­kai oka van annak, hogy a beruházás határidejét igen szűkre szabták, ami viszont a költségeket növelte, hiszen a vállalkozók a négy öt milliárd forin­tos kötbért beépítették áfáikba. ■ A most felújított Szabadság hídon nem ez az egyetlen aggasztó folt, és a festék is pereg FOTÓ: LEÉB ÁDÁM Máris megteltek a hajléktalanszállók Összeomolhat jövőre a szociális ellátórendszer, ha a már elfogadott költségvetési sa­rokszámok nyomán a kormány húszmilliárd forintot von el az ágazattól - figyelmez­tettek tegnapi sajtótájékoztatójukon a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vezetői. Vecsei Miklós, a szervezet alelnöke lapunknak esztelenségnek nevezte a tervezett elvonást, és így az ellátórendszer veszélyeztetését a jelenlegi válságban. Már most megteltek a hajléktalanszállók, pedig ez novemberben még egyáltalán nem jellemző - húzta alá Vecsei. A máltaiak azt javasolják, a kormány szüntesse meg az alapvető élelmiszerek kedvezményes 18 százalékos áfáját, amelynek eredeti célja az volt, hogy szegényeb­bek olcsóbban juthassanak hozzá bizonyos élelmiszerekhez. Vecsei szerint ugyanis a kedvezményes kosárba tartozó termékek döntő részét - így például a francia sajto­kat, biotejet - nem a rászorulók veszik meg. A 25 százalékra visszaemelt áfa bevéte­léből azonban pótolni lehetne a kieső húszmilliárd forintot - érvelt az alelnök. (BR) Az MSZP kettős mércéje ellen a Demokratikus Hálózat Világos választ vár az MSZP-hez közel álló Demokratikus Hálózat Veresné Szabó Éva szocialista képviselő megállapításáról. A kormánypártot valódi elhatárolódásra szó­lítja fel, mondván, elég a kettős mércéből, a lapításból. A szervezet szerint amit szá­mon kérnek a Fideszen, azt kétszeresen számon kell kérni az MSZP oldalán. Ismert, Veresné Szabó Éva az MSZP pártlapjának tudósítása szerint tavaly nyáron a segélyen élők magzatkárosító módszereit ismertette egy megbeszélésen, tartalmilag ugyan­arról beszélt, mint Molnár Oszkár fideszes képviselő. Utóbbit az MSZP rasszizmussal vádolta meg, míg saját párttársát megvédte. (PG) Pedagógusok tüntettek Nyíregyházán Mintegy háromszázan vettek részt a Pedagógusok Demokratikus Szervezete és a Tör­ténelmi Egyházak Közoktatási Intézményvezetőinek Országos Egyesülete a közok­tatást érintő költségvetési elvonások elleni demonstrációján Nyíregyházán. Megyesi Mária főszervező, a Szent Imre Katolikus Gimnázium és Általános Iskola igazgatója el­mondta: a közoktatásialap-hozzájárulás 7,5, az iskolai és kollégiumi normatívák 7 és a pedagógiai szakszolgálatokat érintő normatívák 12 százalékos csökkentése ellen emelték fel szavukat. (MTI) Az ország felének megmarad a Sláger A Sláger Rádió november közepétől folytathatja a műsorsugárzást a Rádió 1 tizen­két frekvenciáján. A RadioSite című internetes lap tudomása szerint a héten aláírta az adásvételi szerződést a Rádió 1 tulajdonosa és a Slágert birtokló amerikai Emmis Communications. A lap kétmilliárd forintos vételárról értesült, a tizenkét hullámsáv az ország felére biztosít lefedettséget. A Sláger vezérigazgatója, Heal Edina a portál érte­sülését sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta. (Index/RadioSite) ROVATVEZETŐ: PETŐN PÉTER, E-MAIL: PETAN.PETER@MAGYARHIRLAP.HU Nem törődnek a lyukakkal, az FKF szerint nincs balesetveszély Lapunk hívta fel a figyelmet egy hete arra, hogy harmincnál jőtt a fővárosi hidak felügyeletével megbízott Fővárosi Körte­­több lyuk keletkezett a Lánchíd déli járdáját szegélyező telte­­rület-fenntartó (FKF) Zrt. Munkatársunk majdnem egy éve lett zen a korlátok közelében. Némelyiken egy gyerek lába is kifér, figyelmes a rozsda emésztette elemekre, de azok még az idén így a 160 éves sétálók anélkül is megpillanthatják a mélyben , novemberben is ugyanabban az állapotban voltak. A FKF el is­­áramló Dunát, hogy áthatolnának a híd korlátja felett. A nem merte, hogy a külső és belső szegélyek igen rossz állapotúak és egyik napról a másikra keletkezett lyukakkal nem sokat törő­ „átlyukadás” is tapasztalható, de balesetveszély nincs. ■ Vörös segély: a szocialisták ismét megmentették korrupt polgármesterüket Hunvaldnak fizetést, mindhalálig! BÁN KÁROLY Az Igazságügyi és Rendészeti Minisz­tériumot (IRM) a VII. kerületi szocia­listák és szabad demokraták nem te­kintik jogforrásnak - jelentette be Ripp Ágnes képviselő (MSZP) és Ger­gely József (MSZP) alpolgármester, így tovább folyósítják Hunvald György - február óta előzetes letartóztatásban lévő - maffiabűncselekménnyel gya­núsított, húsz év szabadságvesztés­sel fenyegetett szocialista polgármes­ter háromnegyedmilliós apanázsát havonta. Mindezt Gergely alpolgár­mester a jogállamisággal indokolta, hiszen az IRM, amelytől állásfoglalást kértek, még mindig nem válaszolt ar­ra, kinek a feladata lenne megvonni Hunvald illetményét. A tárca válasza, miszerint „nem jár díjazás az előze­tes letartóztatás idejére”, valamint „a munkavégzés elmaradása igazolt, de bér nem jár”, valamint, hogy a mun­ka törvénykönyve kizárja az illetmény kifizetését, nem győzte meg a helyi többséget. Leszavazták a Fidesz frakcióveze­tője, Vattamány Zsolt indítványát is, hogy a testület szólítsa fel Hunvaldot, mondjon le a fizetéséről. Elvetették továbbá Kecskés Gusztáv (KDNP) ja­vaslatát, hogy Hunvald fizetését bí­rói letétbe helyeztessék, s az ítélettől függően fizessék ki, ha eljön annak az ideje. Az MSZP-SZDSZ-koalíció ar­ra szavazott, hogy megvárja a parla­ment törvénymódosítását, hiszen a Fidesz és az MSZP is kezdeményez­te már, hogy szabályozzák a börtön­nel akadályoztatott polgármesterek és más népképviselők járandóságát. Hunvald február óta eddig csaknem hétmillió forintot tett zsebre a rács mögött. A fizetéséhez körömszakad­táig ragaszkodó párt- és elvtársai ez­zel a döntéssel elérték, hogy az illet­ményét ne kelljen soha visszafizetni, ugyanis törvényt visszamenőleges hatállyal nem lehet alkotni. ■ Orbán Viktor Fidesz-elnök tartja a záróbeszédet a MPEE vasárnapi konferenciáján Kecskeméten új honalapításról tanácskoznak Közös értékeink mellett demonstrál és közös kiállásra, cselekvésre szó­lít fel az a konferencia, amelyet no­vember 8-án délelőtt rendez meg a kecskeméti Katona József Színház­ban a Magyar Polgári Együttműkö­dés Egyesület (MPEE), a Kecskeméti Konzervatív Kör és a 140 éves Kecske­méti Lapok Kiadó. 1995-ben rendezték az első ilyen konferenciát Kecskeméten, a polgá­ri-nemzeti civil erők összefogásának elősegítésére Érték és irány címmel. Az ennek nyomán létrejött szerve­zet lett a MPEE, amely mára a leg­nagyobb jobboldali ernyőszervezet­té fejlődött. Azóta eltelt tizennégy év, a mostani tanácskozás ezért az új ki­hívásokra koncentrál, a szervezők szándéka szerint nem csupán az ösz­­szefogásról, hanem az „új államépí­tésről” , az „új honalapításról”, vagyis a most előttünk álló feladatokról kell szólnia: egy átfogó nemzeti leltárról, egészségügyről, oktatásról, nemzeti külpolitikáról, gazdaságról, nemze­tünk demográfiai helyzetéről, men­tális állapotáról. Mészáros László, az MPEE egyik alapítója, a konferencia szervező­je lapunknak elmondta, hogy az előadók között lesz Vizi E. Szilvesz­ter, Martonyi János, Hankiss Ágnes, Hoffmann Rózsa, Kopp Mária, a záró­beszédet pedig Orbán Viktor Fidesz­­elnök tartja. „Az előadókat arra kértük, hogy saját szakterületüknek megfelelő­en készítsenek tíz-tizenöt oldalas ta­nulmányt, amelyben megoldásokat is felvázolnak, várható hatásukat vizs­gálva és elhelyezve őket az egészben, a nemzetstratégiára vonatkoztatva. Mint felelős közéleti személyiségeket, arra is kértük őket, jelöljék ki a sarok­köveket, amelyek szerintük prioritást élveznek. Mivel a konferencia keretei végesek, ezeknek a tanulmányok­nak a legfontosabb téziseit ismertetik majd az előadók” - mondta Mészá­ros László. A konferencia végén Or­bán Viktor reflektál beszédében a fel­vetett témákra. ZSZ

Next