Magyar Hírlap, 2010. január (43. évfolyam, 1-13. szám)
2010-01-02 / 1. szám
MAGYAR HÍRLAP BELFÖLD 2010. JANUÁR 2., HÉTVÉGE Tíz évre szóló lakáspolitikát tervez a Fidesz Ha kormányra kerül, tíz évre szóló lakáspolitikát dolgoz ki a Fidesz, és olyan szervezetet hoz létre, amely „elég közel lesz” a döntéshozókhoz ahhoz, hogy megfelelően képviselje az építőipartól a lakásépítésen át az ingatlanok bérbeadásig terjedő szférát - közölte Mádi László, a párt lakáspolitikusa. Középtávon nehéz elképzelni azt, hogy a kívánatos, évi negyvenezer új lakás épüljön Magyarországon, ráadásul 2010-ben biztosan húszezernél kevesebb lakás kap majd használatbavételi engedélyt - vázolta a várható helyzetet a politikus. A kilábalást csak olyan lakáspolitika alapozhatja meg, amely beágyazódik a gazdaság- és szociálpolitikába. Fókuszpont lehet például a lakásfelújítás, valamint az energiamegtakarítást eredményező beruházások támogatása. (MTI) Bajnaiék veszni hagyott környezetvédelmi kvótái A súlytalan magyar álláspontot a konferencián Európa legkevésbé környezetbarát kormányfője, Bajnai Gordon képviselte - áll az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség közleményében. A magyar miniszterelnök amellett, hogy idehaza kormányprogramjában, beszédeiben a környezetvédelemről említést sem tett, továbbra is hagyja, hogy a szakminisztérium a legsúlytalanabb tárca maradjon. A tárca 2009-es mérlege lesújtó: veszni hagyta a több mint százmilliárd forint kvótabevételt, hazánk lemaradt az európai uniós környezetvédelmi célkitűzésektől, és hiányoznak az érzékelhető hatású zöldberuházások. Nagy csalódás, hogy a 2008-ban eladott szén-dioxid-kvóta 28 milliárd forintos bevétele még mindig nem eredményezett „egy téglányi" zöldberuházást sem. A minisztérium legeredményesebb ágazata a kommunikáció volt - írják a fiatal kereszténydemokraták. (Greenfo) Kevesebb az influenzás beteg December 21. és 27. között feleannyian sem fordultak influenzás panaszokkal orvoshoz, mint egy héttel korábban - a becslések szerint 15 200 ember fertőződött meg azon a héten - derül ki az Országos Epidemiológiai Központ jelentéséből. Ez azt jelenti, hogy a három munkanapos 52. héten, a téli tanítási szünet kezdetén több mint 75 százalékkal csökkent az influenzások száma a két héttel korábbihoz képest. Harmadával csökkent a kórházban kezeltek száma is, nőtt viszont a súlyosabb esetek között a harminc éven felüliek aránya. Az év utolsó hetében hét ember halt meg influenzával kapcsolatos szövődményben, velük együtt május óta bizonyítottan 52 ember esett áldozatul a vírusnak. Az országban mindenhol csökkent az influenzaszerű megbetegedések gyakorisága. (Független Hírügynökség) SÁNDOR CSILLA Hazánk új szimbóluma lehet az időkerék - lelkendezett 2003 májusában Gréczy Zsolt, aki a fővárosban, az akkor még Felvonulásinak nevezett Ötvenhatosok terén felállított homokóra PR-menedzsere volt. Gyurcsány Ferenc bukott miniszterelnök tanácsadójának ebben igaza lett. A háromszázötvenmillióból létrehozott időmérő nem sokkal az avatása után meghibásodott. A kormányzat az elmúlt években többször szabadulni próbált a homokórától, de az ingyen sem kellett senkinek. A közvagyont képező acéldarab üzemeltetése évente 33 millióba kerül az adófizetőknek. Az elmúlt évekhez hasonlóan különösebb felhajtás nélkül fordították át a fővárosi Ötvenhatosok terének sarkára még 2004 áprilisában, hazánk uniós csatlakozásakor felállított időkereket. A háromszázötvenmillió forintból elkészített hatvantonnás golyóálló acélmonstrum valóban Magyarország szimbóluma lett. A homokóra néhány hónap az után, hogy Medgyessy Péter kormányfő felavatta, megállt, mert rosszul zárt az üveg, és a párásodás miatt összetapadtak benne a homokszemek. Az időkerék ötlete még a szocialista rendszerben fogant, Herner János 1985-ben kereste meg vele az akkori kulturális minisztert. Az eredeti elképzelés szerint a malomkövet formáló óra nemcsak a tengelye körül forogott volna, hanem egy acélsínen haladva, 64 év alatt átszelte volna az Ötvenhatosok terét is. Az ötlet a rendszerrel együtt hamvába holt. 1995-ben az időkerék megálmodói azt tervezték, hogy az ezredfordulós ünnepség kezdetén, 1999. december 31-én indítják el az órát. Az elhúzódó tárgyalások miatt az idő átlépett az időkeréken. A szocializmus idején megszületett időkerék ötletét végül egy szocialista kormány valósította meg. A Medgyessy-kormány hazánk uniós csatlakozásának jelképeként 2004 áprilisában háromszázötvenmillióért felállíttatta a homokórát a Műcsarnok mögötti téren, egy kőhajtásnyira attól a helytől, ahol 1951-ben Rákosi Mátyásnak szánt születésnapi ajándékként az ÁVH emberei felrobbantották a Regnum Marianum-templomot, majd a helyére egy dísztribünt emeltek, amelyre Sztálin szobrát állították, s amelyet a forradalmárok 1956-ban döntöttek le. A kormányzatnak csak az avatás pillanatáig volt szüksége az acélmonstrumra. Hírességek tucatjait nyerték meg az időkerék védnökségébe, a politikusok közül Lendvai Ildikó és Gyurcsány Ferenc is felsorakozott a homokóra ügye mellett. 2004 óta évente mintegy 33 milliónyi közpénzt emészt fel az acélmonstrum, ezért terhessé vált a baloldalnak. Először a fővárosnak adta volna át a kormányzat a homokórát - ingyenesen. Budapest vezetése köszönte, nem kért a pénznyelő időkerékből. A nemzeti vagyonkezelő pályázaton szeretett volna megszabadulni tőle, egy ferihegyi taxitársaság jelentkezett, de azt végül elutasították. Szarvas városa ingyen befogadta volna a monstrumot. Hiába a szándék, mivel a szellemi jogok a Kronosz Alapítvány kezében vannak, míg az acél, a homok a köz vagyonát „gyarapítja”, karbantartása pedig az adófizetők pénzét apasztja. ■ A háromszázötvenmillióért felállított homokóra, az uniós csatlakozás jelképe ma már többnyire csak az adófizetők pénzét apasztja A történelem átlép az időkeréken A hatvantonnás acélmonstrum az uniós csatlakozás jelképe lett a Városligetben, de a helyszín miatt lehetne a Rákosi-korszaké is FOTÓ:BÉLI BALÁZS ROVATVEZETŐ: PETÁN PÉTER, E-MAIL: PETAN.PETER@MAGYARHIRLAP.HU Homokszem a gépezetben A budapesti időkerék a világ legnagyobb homokórája. Nyolc méter az átmérője, szélessége két méter. Vörös gránitból, rozsdamentes acélból és lövedékálló üvegből készült. A súlya hatvan tonna. Az átfordítást az év utolsó napján egy csörlő segítségével végzik, évek óta érdeklődők nélkül, pedig a Medgyessy-kormány az időkereket a turisták számára a legnagyobb szilveszteri mutatványnak szánta. 2005-ben csak három nap késéssel sikerült megfordítani a monstrumot. A beruházás 350 milliós összköltségéből az állam 220 milliót vállalt, a többi a befektetők adománya. (MH) Széles Gábor: Az új kormánynak szinte hetente kell eredményt produkálnia Meg kell erősíteni az állam szerepét folytatás azt. oldalról Széles Gábor szerint az új kormánynak elemeiben is egymáshoz illeszkedő gazdaságpolitikát kell megvalósítania, megfelelő adójogszabályokkal és technológiai ismeretekkel kell segíteni a családi gazdálkodókat, egyúttal lehetőséget biztosítani a termékek értékesítésére nemcsak a helyi piacokon, hanem a felvevőláncokon keresztül is. A nagyvállalkozó szerint meg kell erősíteni az állam szerepvállalását a gazdaságpolitikában: olyan programra van szükség, amely a források ésszerű átrendezésével, nem pedig a költségvetés fölösleges megterhelésével biztosítja a föllendülést. Széles Gábor úgy tartja, az új kormánytól el kell várni, hogy hetente produkáljon eredményt, mert a felemelkedésbe vetett hitet csak konkrét példákkal lehet visszaadni. A kormányzás legnehezebb feladatának a humánpolitikát nevezte: egy átfogó, hazánkat sikerre segítő program megvalósítása érdekében az új kormánynak az élet minden területén rendelkeznie kell hosszú menedzsmentláncokkal, hogy „látómezejében legyen az utolsó kis falu is”. Szerinte a nagyvállalkozók egy része főleg multinacionális üzleti kapcsolatait erősítette az elmúlt húsz évben, s nem vette észre a vidék nyomorát. Tény az is, hogy a rendszerváltozás óta zömében a baloldal volt kormányon, s ez hátráltatta a nagyvállalkozók nemzeti érzelmének megerősödését. „Nem látták a fától az erdőt, elhitték, hogy alapvetően minden rendben, csak egy-két ponton kell változtatnunk, egyébként robogunk előre - összegzett. - Az új kormánynak azonban nincs más lehetősége, mint a nemzettudat erősítése, a belgazdaság és a belkereskedelem felpörgetése.” Az elmúlt esztendő leglényegesebb momentumaként Gyurcsány Ferenc bukását említette. Szerinte e nélkül nem változhatott volna a közgondolkodás, de ugyancsak fontosnak értékelte a Magyar Hírlap melletti szimpátiatüntetést is. Mint mondta, Gyurcsány párton belüli támogatottságának jelentős csökkenése miatt nem tartja elképzelhetőnek, hogy a visszatérhet a volt kormányfő nevével fémjelzett korszak. Mivel az SZDSZ az MSZP mellett tette le voksát, a nagyvállalkozó szerint aligha jut be a parlamentbe, az MDF pedig már nem képes jobbról szavazatot szerezni, jobb híján tehát a szocialistákat szalámizza le. Széles Gábor szerint a hatmillió szegény sorsú ember eldönti a választások kimenetelét, mert ők mind a változás mellett voksolnak majd. Reméli, hazánk mielőbb méltóbb helyet foglal el abban a kelet-európai rangsorban, amelynek nyolc évvel ezelőtt még az élén állt, s ha gyorsan nem is leszünk ismét elsők, legalább a középmezőnybe kerülhetünk. ■