Magyar Hírlap, 2010. május (43. évfolyam, 114-124. szám)

2010-05-18 / 114. szám

2 MAGYAR HÍRLAP BELFÖLD 2010. MÁJUS 18., KEDD Kisebb parlament, kevesebb tárca Olyan politikát akarunk megvalósítani, amelynek középpontjában a közjó áll, és olyan államot létrehozni, amely a polgárok jólétét szolgálja, versenyképes és határozott - hangsúlyozta az új parlament első plenáris ülésén Navracsics Tibor, a Fidesz képviselője. A közigazgatási és igazságügyi miniszteri poszt várományosa részletesen ismertette azt a három törvényjavaslatot, amely a többi között a közvélemény által rég áhított kisebb parlament létrehozásáról szóló alkotmánymódosítást is tartalmazza. BARANYA RÓBERT Az új parlament tegnap megkezd­te a Fidesz-KDNP által benyújtott, a kisebb parlament létrehozását, az új minisztériumi rendszer felállítását és a központi államigazgatási szer­vek, valamint a kormány és államtit­károk jogállásának módosítását tar­talmazó törvényjavaslatok vitáját. A választásokon győztes pártszövet­ség vezérszónoka, Navracsics Tibor egy új korszak szimbolikus kezde­tének nevezte kezdeményezéseiket, amelyben a magánérdekek felett ál­ló, a közjót a középpontba állító poli­tikát kívánnak megvalósítani. Szerinte az állam működése az el­múlt években kaotikussá vált, az ál­lam elbizonytalanodott identitású szervezet lett, nem hatékony, kiszá­míthatatlan, és nem partnere az ál­lampolgároknak. „Ezért olyan ma­gyar államot szeretnénk létrehozni, amely versenyképes, fegyelmezet­ten működik, jól teljesít, egyszerre szolgálja a polgárok jólétét, a tartós és fenntartható gazdasági növekedést” - mondta Navracsics. Alkotmány­­módosítási javaslatuk szerint az Or­szággyűlés legfeljebb kétszáz fős le­hetne, amelyhez csatlakozna még a tizenhárom bejegyzett magyaror­szági kisebbség egy-egy képviselő­je is. A Fidesz a létszámcsökkentést a jelenlegi, vegyes választási rendszer megtartása mellett képzelné el, de azt javasolja, hogy a részletes struktú­rát az alkotmányügyi bizottság alatt működő paritásos létszámú albizott­ság dolgozza ki. Az albizottságnak 2011. június 30-ig kellene elkészí­tenie a tervezetet, amelyet az alkot­mányügyi bizottság 2011. december 31-ig terjesztene a parlament elé. A miniszterelnök-helyettesi poszt bevezetése kapcsán Navracsics hang­súlyozta: csak technikai változásról van szó, amely lehetővé teszi, hogy a kormányfő állandó helyettesítési jog­gal ruházhasson fel egy minisztert. A fideszes politikus visszautasította azokat a vádakat, amelyek szerint ez­zel pártja a „király nélküli királyság” intézményét akarja bevezetni. „A Fi­­desz-KDNP-nek az egyik legalap­vetőbb érték a parlamentarizmus, amelyhez ragaszkodunk a jövőben is, és más pártokkal ellentétben nem le­romboljuk, hanem szilárdabbá tesz­­szük” - mondta Navracsics. A második, mindössze nyolc tárcát tartalmazó új minisztériumi sziszté­máról szóló törvényjavaslatról a po­litikus elmondta: ezzel a struktúrával az a céljuk, hogy az egymáshoz tar­tozó szakpolitikai területek közös nevező mentén integrálódjanak. A Fidesz-KDNP harmadik javas­lata visszaállítaná a szocialisták által megszüntetett közigazgatási és he­lyettes államtitkári pozíciókat, vala­mint a fővárosi és megyei közigazga­tási hivatalokat. Navracsics indoklása szerint az említett államtitkári pozí­ciók eltörlése nyomán a politika meg­szállta a közigazgatás felső rétegeit. A szocialisták múlt heti vádjára reagálva hangsúlyozta, eszük ágában sem volt, hogy 15 százalékkal emel­jék a miniszterek fizetését, amire egy törvénypasszus kimaradása terem­tett volna lehetőséget. A hibát kija­vították, a korrigált előterjesztésben pedig az szerepel, hogy a miniszter­­elnök akár húsz százalékkal is csök­kentheti a tárcavezetők alapilletmé­nyét. A vitában felszólaló Répássy Róbert (Fidesz) jelezte: a kisebb par­lamentről szóló bizottsági javaslatot széles körű társadalmi vitára kíván­ják bocsátani, és egyeztetnének róla a kisebbségekkel is. Salamon László, a KDNP egyik vezérszónoka a javas­lat két fontos elemére, a közigazga­tási államtitkári tisztség és a megyei közigazgatási hivatalok visszaállítá­sára hívta fel a figyelmet. ■ Navracsics Tibor egy új korszak szimbolikus kezdetének nevezte kezdeményezéseiket. A magánérdekek felett álló, a közjót a középpontba állító politikát kívánnak megvalósítani FOTÓ: HEGEDŰS RÓBERT ROVATVEZETŐ: PETÁH PÉTER, E-MAIL: PETAN.PETER@MAGYARHIRLAP.HU MSZP-s félelmek Az MSZP rendkívüli hatalomkoncentrá­ciótól fél a Fidesz-KDNP által benyújtott törvényjavaslatok megvalósulása esetén. Lamperth Mónika szocialista képvise­lő szerint az új minisztériumi struktúrára vonatkozó előterjesztésből hiányzik a ha­tékonyságra való törekvés. Lamperth úgy véli, hogy az új kormány a miniszterelnö­ki szerep megkettőzésére készül, „Or­bán Viktor majd a kormány felett lebeg”, a nehezebb feladatokat pedig Navracsics Tiborra terheli. Lamperth mindezek mel­lett üdvözölte a Belügyminisztérium visszaállítását. Párttársának, Bárándy Gergelynek az nem tetszett, hogy a be­nyújtott törvényjavaslathoz mindössze egyoldalas indoklást fűztek a beterjesz­tők, így nem derül ki az igazi jogalkotói szándék. A kisebb parlamentről szóló ja­vaslat szerinte elsősorban szimbolikus intézkedés, de elismerte, hogy ha jelen­tős társadalmi igény mutatkozik, akkor ezt a döntést meg kell hozni. Az MSZP egy módosító javaslatot terjeszt be, amely szerint a parlamentnek kötelessége len­ne az arányosság megteremtése a vá­lasztásokon. A kisebbségek képvisele­te kapcsán Bárándy értetlenségét fejezte ki, hogy miért tizenhárom kisebbségnek biztosítanának részvételt a parlament­ben, holott köztudott, jelenleg ennyi be­jegyzett kisebbség van hazánkban. (BR) patkószög Kísértetjárás Amikor Navracsics Tibor expozéjá­ban a kormányalakítással össze­­függő javaslataikról azt mondta, hogy ez az új korszak szimbolikus kezdete, még csak nagy sóhajok hallatszottak a kupolacsarnok sötét zugából. De amikor azt hangsú­lyozta, hogy olyan korszakot sze­retnének a jövőben felépíteni, és olyan magyar politikát szeretnének megvalósítani, amelynek közép­pontjában a közjó szolgálata áll, akkor a kísértetek gyülekezete hangos óbégatásba kezdett. Külö­nösképpen egy kék kalapos kísér­­tetasszonyság sivítozott kiakadva, még a tömött bajuszú férfi simoga­­tása sem nyugtatta meg. Mellette egy volt gázmesterre hajózó kísér­tet tartott a magasba egy táblát, ezzel a felirattal: Mentelmi jogot akarunk! És ott repkedett a kupola alatti sötétségben a szocialista bör­tönválogatott néhány tagja, izgatott integetésbe kezdve, amint f­eltűnt a bukott miniszterelnökhöz hasonlító férfi. Ez az új korszak kezdete... PAPP JÁNOS Jobbik: ellenzik is meg nem is Nem lehet aktuálpolitikai célokból hozzányúlni az Alkotmányhoz, a parlament lét­számáról pedig egyébként sem időszerű beszélni négy évvel a következő választások előtt - mondta Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik képviselője az alkotmányügyi bizottság kisebbségi véleményét ismertetve. Később a részletes vitában felszólaló Balczó Zol­tán azonban már arról beszélt, hogy a Jobbik alapvetően nem ellenzi a kisebb par­lament létrehozását. A képviselő szerint a választási törvényben növelni kellene az arányosságot, és a határon túliaknak is meg kellene adni a választójogot, függetlenül attól, hogy nem rendelkeznek állandó magyarországi lakhellyel. (MH) LMP: Üdvözlendő javaslatok Az LMP nem kívánjal elvitatni a leendő kormánytöbbség­ lehetőségét a kormányza­ti­ struktúra kialakítására - mondta Schiffer András,­ a párt frakcióvezetője. A kép­­viselő üdvözölte az igazságügyi és rendészeti terület újbóli szétválasztását, vala­mint a közigazgatási államtitkári pozíciók és a közigazgatási hivatalok visszaállítását képviseletére vonatkozó javaslatot, hiszen egy kétszáz fős parlamentben 13 kisebb-

Next