Magyar Hírlap, 2010. július (43. évfolyam, 166-177. szám)

2010-07-19 / 166. szám

MAGYAR HÍRLAP BELFÖLD 2010. JÚLIUS 19., HÉTFŐ A KORMÁNYFŐ SZEMÉLYES TANÁCSADÓI AZ ÚJ ALKOTMÁNY KONCEPCIÓJÁRÓL - PÁLINKÁS JÓZSEF (1.) Tisztelhető és szerethető alaptörvényt vár a nemzet FAGGYAS SÁNDOR Megalapozó erejű, szép és közérthe­tő, vagyis szerethető új Alkotmány megalkotását tartja kívánatosnak a Magyar Tudományos Akadémia el­nöke. Pálinkás József a miniszterel­nöki tanácsadó testület tagjaként la­punknak elmondta, fontosnak tartja, hogy a preambulum utaljon a magyar nemzetet fenntartó és összetartó kö­zös történelmi hagyományra. Szerin­te az új közösségérvényű alaptörvény elfogadása a magyar politikai kultúra tesztje is lesz. - Elnök úr, tiszteli a jelenlegi Alkotmányt? - Tiszteletben tartom az Alkot­mányt, ez a Magyar Köztársaság alap­törvénye. A sok módosítás és a szá­momra kicsit áttekinthetetlen szerkezet miatt azonban nem tartom egy szép jogszabálynak. - Vagyis nem tiszteli? - Ha azt kérdezné, hogy szeretem-e ezt az Alkotmányt, akkor azt válaszol­nám, hogy elfogadom, de nem tekin­tem olyan jogszabálynak, amit szíve­sen lapozgatok. - így hát semmi elvi akadálya nem volt annak, hogy elfogadja a minisz­terelnök felkérését, vegyen részt az új alkotmánykoncepciót kidolgozó grémium munkájában. Orbán Vik­tor még az ősszel úgy nyilatkozott az Echo Tv-ben, hogy tiszteletben tart­ja a jelenlegi alaptörvényt, de nem tiszteli. Az elvi egyetértésen túl a sze­mélyének vagy a közéleti tisztségé­nek tulajdonosa-e, hogy Boross Pé­ter, Szájer József, Schöpflin György, Stumpf István és Pozsgay Imre tár­saságában bekerült a kormányfő ta­nácsadó testületébe?­­ Azt gondolom, mindkettő szere­pet játszott benne. Egyfelől régóta is­merjük egymást miniszterelnök úr­ral, az első kormányában egy ideig miniszter is voltam, így valamennyi­re ismerem az államigazgatás műkö­dését. Másfelől a Magyar Tudományos Akadémia olyan tekintélyes és hiteles nemzeti intézmény, amelynek az el­nökét talán nem indokolatlan meg­hívni az ország jövőjét meghatározó alkotmányozással foglalkozó tanács­adó testületbe. A miniszterelnök olyan embereket kért fel ebbe a grémiumba, akiket jól ismer, és akiknek nem any­­nyira az elméleti alkotmányjogi is­mereteire kíváncsi, hanem az állam működésével kapcsolatos gyakorlati tapasztalataikra.­­ Pontosan mi ennek a hat­fős grémiumnak a feladata az alkotmányozásban? - Természetesen nem az új Alkot­mány elkészítése, hanem azoknak az alapvető szempontoknak, értékek­nek, elveknek és kereteknek a vilá­gos megfogalmazása, amelyek alapján a politikusok és az alkotmányjogászok olyan közösségérvényű művet alkot­nak, amelyet minden magyar ember szerethet. - Mitől, miképpen lehet szeret­hető - és egyúttal tisztelhető - egy alaptörvény? Álláspontom szerint az új Al­kotmánynak, s különösen a pream­bulumnak először is egy tudatosí­tó műalkotásnak kell lennie, amelyet a magyar nemzeti közösség minden tagja ismer, a magáénak tart, tisztel és szeret - mint például a Himnuszt. Másodszor egy tudományos műnek is kell lennie, amely a jogtudomány szempontjából és módszerével esz­tétikusan és közérthetően összefog­ja mindazokat az elveket és normákat, amelyeknek az ország életét meghatá­rozó alaptörvényben szerepelnie kell. Harmadszor egy olyan „szervezeti és működési szabályzatnak” kell lennie, amely a jelenleginél sokkal rövideb­ben és érthetőbben írja le az állam mű­ködésének alapvető szabályait és sze­replőit, a hatalommegosztás rendjét, a fékek és ellensúlyok rendszerét. Ne­gyedszer az alaptörvényben - amely a társadalmi szerződés egyik alapdoku­mentuma - fel kell sorolni az alapve­tő emberi és polgári jogokat, egyúttal kötelességeket.­­ Sólyom László köztársasá­gi elnök, és sokan mások is azt az álláspontot képviselik, hogy az 1989-90-es rendszerváltáskor elfo­gadott Alkotmány nagyjából-egé­széből továbbra is megfelelne, csak kisebb korrekciókra szorul, például át kellene már végre számozni a még mindig az 1949. évi XX. törvény cí­mét. Sokan mások ellenben azt vall­ják és hirdetik, hogy a jelenlegi még mindig a régi kommunista alkot­mány toldozott-foldozott változata, ezért igazán indokolt és időszerű egy teljesen új Alkotmány megalkotása. Ön melyik véleményt osztja? - Tisztázzuk: nem az a szándék, hogy megváltozzék a Magyar Köztár­saság alkotmányos rendje, demokra­tikus államberendezkedése, ennél fogva nem kell teljesen új Alkotmányt készíteni. Az azonban kétségtelen, hogy a két évtizedes toldozás-foldo­zás után egy jelentős mértékben új műre lenne szükség, amely a jelenle­gi szövegnél világosabban és tömö­rebben fogalmaz. Emellett nagyon fontosnak tartom, hogy az Alkot­mány preambulumában tudományos és esztétikai értelemben is szép és igaz módon rögzítsük a jelenlegi társadal­mi szerződés mély történelmi gyö­kereit, a magyar alkotmányos fejlő­dés főbb állomásait, momentumait, eredményeit a honfoglalástól a Szent István-i államalapításon, az Arany­bullán és az 1848. áprilisi törvényeken át a demokratikus köztársaság meg­teremtéséig. Ezek mind olyan elemei a magyar történelemnek, amelyek­re mint a magyar nemzetet fenntartó és összetartó közös hagyományra uta­lnnk a dokumentumban. - A tanácsadó testület mandátuma a preambulum és a fő szöveg megala­­­pozására is szól? - Igen, abban az értelemben, hogy véleményt mondjunk a politikusok és a szakértők által elkészített tervezetről, valamint tanácsot adjunk a miniszter­­elnöknek abban, hogy mely kérdések szerepeljenek az új Alkotmányban, és esetleg melyek ne. Nekem az a határo­zott véleményem, hogy valóban a leg­fontosabb alapvetésekkel kell foglal­kozni az Alkotmányban, a közhatalmi intézmények, például a kormány fel­építésének és működésének részlete­it elegendő törvényekben szabályoz­ni. Az Egyesült Államok alkotmánya mindössze annyit tartalmaz a kor­mányzatról, hogy a végrehajtó hatal­mat az elnök gyakorolja.­­ Az önök testületével párhuza­mosan az Országgyűlés negyven­öt tagú eseti bizottsága is dolgozni kezd az új Alkotmány koncepcióján. Hogyan fognak együttműködni, és mikor lesz Magyarországnak új alaptörvénye?­­ Rövidesen kialakítjuk az együtt­működés, az egyeztetés rendjét és csatornáit. Amikor elkészül az alkot­mánytervezet vázlata, természetesen konzultálni fogunk az eldöntendő kér­désekről a parlamenti alkotmány-elő­készítő bizottsággal, majd ismertetjük a személyes és testületi álláspontun­kat, javaslatainkat a miniszterelnök­kel. Ami a határidőt illeti, nem kerget minket se török, se tatár, a jelenlegi al­kotmányos rend kielégítően működik, a kormány a helyén van. Ugyanakkor a munkát, ha már belevágtunk, ésszerű időn belül el kell végezni. Reményeim szerint az új Alkotmányt legkésőbb 2011. december végéig - de az sem le­hetetlen, hogy jóval hamarabb - elfo­gadja az Országgyűlés. - Lát esélyt arra, hogy a kéthar­madosnál jóval nagyobb többség­gel, ahogy a kettős állampolgárságról szóló törvényt? - Nem vagyok jós, de ezt nagyon fontosnak és szimbolikus értékűnek tartanám, mert az Alkotmány elfoga­dása nem lehet a kormánypárti-el­lenzéki törésvonal, illetve a pártpoliti­kai érdekek függvénye. A konszenzus létrejöttéhez mindkét oldalnak fele­lősséget és józanságot kell tanúsíta­nia az ország érdekében. Hogy milyen módon és arányban fogadja el majd az Országgyűlés az új Alkotmányt, az egyfajta tesztje lesz a magyar politikai kultúrának. ■ WWW.MAGYARHIRLAP.HU if FI7FCCFN FI fi ■ 1 hónapra 3672 Ft 3455 Ft 6,00% O | f [||||[7 UlMU Lr SB 22030 Ft 18480 Ft i tcvv elivieii I n fuiun 12»^ §. ««or »«»r »l. o Nev (cégnev):..................................................................................................................... | "^L | Település ........................... Magyar Hírlap * utca, házszám:.................................................................................................................. ______________il­jjjjjHHNHHBH itf* ^ «fr* ^ E-mail:..................................................................Tel.:....................................................... Gyurcsánytól " [1 .*3? 7 ^ Sf? ■ i­nde x elfogadta £*■ iw Ve _______SB B dátum aláírás B Kétoldalú tűzszünet Cazaban­a párt ff listáját JgT _il_ jg jjpSssSgg im I Akii n llil\RMI\ ssrS Kérjük a megrendelőlapot Lapunk megrendelhető még: gáláas=flmM ~ 1 M­­AUYAR nlKLAl az alábbi címre küldje: Tel.: (06 1)887 3200 =3= A“ ------ ... . 5 3 Magyar Hírlap Kiadói Kft. Fax: (06 1) 887 3203 S ' r --------- ^ POLGÁRI KÖZELÍTI NAPILAP^ gg ELŐFIZETÉS (06 80) 204 90, (ingyenes zöldszem) - rí BLIMSHSHI i Jg5 114S Budapest, Thököly út 105-107. E-mail: elofizetes(S)magyarhirlap.hu

Next