Magyar Hírlap, 2010. augusztus (43. évfolyam, 178-202. szám)
2010-08-02 / 178. szám
MAGYAR HÍRLAP BELFÖLD 2010. AUGUSZTUS 2., HÉTFŐ A NEMZETI RADIKÁLISOK KÖZÜL SEM AZOK KERÜLTEK BE A PARLAMENTBE, AKIK AZ EGYÉNI VÁLASZTÓKERÜLETBEN A LEGTÖBB VOKSOT KAPTÁK Demokráciaféltő, hisztiző ellenzékiek BARANYA RÓBERT Nagyon féltette a demokráciát a Fidesz-KDNP-től a most lezáródott ciklusban az ellenzék, elfelejtve, hogy a kormánypártok több mint kétharmados parlamenti többsége éppen a demokratikus választások eredményeképpen alakult ki. Ráadásul megint azok voltak a leghangosabbak, akik egyéniben meg sem merték magukat méretni a választók előtt, vagy ha megtették, csúfosan leszerepeltek. Az ellenzék a saját aktuális helyzetét azonosítja a demokrácia helyzetével - mutatott rá a lapunknak adott interjúban Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter a kormánypártot ért támadásokra reagálva. Az ellenzék demokráciaféltése kapcsán érdemes felidézni a választási eredményeket. Mindenekelőtt azt, hogy az MSZP-n kívül a Jobbik és az LMP egyetlen egyéni képviselői helyet sem szerzett az áprilisi választásokon, és a szocialisták is csak kettőt. A Fidesz-KDNP ezzel szemben a 176 - ból 173 körzetben győzött, és már az első fordulóban 119 egyéni mandátumot nyert el. Az ellenzéki pártokat a választási rendszer arányosító, listás része mentette meg, így tudtak 122 helyet szerezni a parlamentben. Lendvai Ildikó MSZP-elnök és Mesterházy Attila frakcióvezető, akik naponta szónokoltak a demokrácia súlyos veszélyeztetéséről, meg se merték mérettetni magukat a választók előtt egyéni választókerületben. Előbbi a párt budapesti, utóbbi az országos listájáról jutott a parlamentbe. Az alkotmányozó diktatúráról beszélő Harangozó Gábor legalább vállalkozott erre Siófokon, de esélye sem volt a hatvan százalékot elérő fideszes Grúber Attilával szemben. Végül ő is listáról jutott az Országgyűlésbe, ahogy a jobbikos Farkas Gergely. Ő így nyilatkozott: „Látva a kormány politikáját, lassan a mindent ellepő Fidesz-uralomtól kell visszavenni hazánkat a demokratikus értékek védelmében.” A nemzeti radikálisok közül is pont azok nem kerültek a parlamentbe, akik saját pártjukat tekintve a legtöbb szavazatot kapták egyéni körzeteikben. A rájuk adott szavazatoknak azonban nagy hasznát vették a pártban a kompenzációs helyek elosztásánál, így maradt ki a frakcióból például a Tiszavasváriban induló Császár József, aki az első fordulóban 33, a másodikban pedig több mint 37 százalékot ért el, vagy az Ózdon induló Kisgergely András, aki hasonló eredménnyel büszkélkedhetett. Velük szemben listáról jutott be a parlamentbe a mindössze 7,78 százalékot elérő Novák Előd, a 6,95 százalékot felmutató Pörzse Sándor, vagy az Országgyűlésben fenyegetőző, a második fordulóban 1199 szavazatig jutó Zagyva György Gyula. A narancsuralmi rendszert és jogállami ellenforradalmat emlegető LMP frakcióvezető, Schiffer András az első fordulóban 2689 (12,45 százalék) szavazatot kapott, körzetében nem volt szükség a második fordulóra. Az LMP eredményei magukért beszélnek. Budapestet leszámítva az egyéni körzetekben csak néhány ezer szavazatot kaptak. Volt olyan megye, ahol egyéni jelöltjeik összesen alig több mint háromezer szavazatot tudtak összekaparni. Tizenhat képviselőjükből csupán kilencen mérettették meg magukat, de közülük mindössze egyetlen jelölt jutott be a második fordulóba. A szocialisták demokráciáért aggódó nagyágyúi egyéni választókerületben nem mérették meg magukat FOTÓ: HEGEDŰS RÓBERT Józsefvárosban lesz a legtöbb kisebbségi választó Az október 3-i kisebbségi választáson Budapesten várhatóan a VIli. és a XVIII. kerületben szavaz majd a legtöbb kisebbségi választó, míg a legkevesebben az I. és a XII. kerületben jelentkeztek a jegyzékbe - derül ki az Országos Választási Iroda adataiból. A legfrissebb tájékoztatás szerint a főváros valamennyi kerületében tartanak majd kisebbségi választást az önkormányzati választással egy napon. A fővárosban 228 294-en szerepelnek a 13 kisebbségi jegyzék valamelyikén, a legtöbben romák. (MTI) Élelmiszer-kommandót alapít a Jobbik Élelmiszer-kommandót hoz létre a Jobbik, amely szúrópróbaszerűen ellenőrzi a boltokat - mondta Z. Kárpát Dániel, a Jobbik országgyűlési képviselője. A politikus elmondta, a kommandó már a nyáron megkezdheti működését annak érdekében, hogy felleljék a rossz minőségű élelmiszereket. Az utóbbi évek botrányai - az illegális húsfeldolgozók, az átcímkézett élelmiszerek ügye - rávilágítanak arra, hogy kiterjedt élelmiszer-maffia működik - jelentette ki. Hangsúlyozta: a multinacionális cégeket is felelősség terheli a rossz minőségű, külföldről érkező élelmiszerek miatt. (MTI) Mesterházy víziója a kormánypárti mézeshetekről Elmúlnak a választások utáni kormánypárti mézeshetek, az emberek viszont megismerik a Fidesz igazi arcát, és újra kíváncsiak lesznek az MSZP-re - állította Mesterházy Attila, az MSZP elnöke a Hetek című lapnak adott interjúban. Szerinte az MSZP lehet a Fidesz érdemi ellenzéke, hisz az LMP-t és a Jobbikot a Fidesz szatellitpártnak szánja. Úgy látja, a Fidesz működési mechanizmusa vegytiszta bolsevizmus, mert az Orbánkormányban markánsan jelen vannak a volt MSZMP-tagok. (Nol.hu) Személycserék a nemzeti parkok élén A hortobágyi, az őrségi és az aggteleki nemzeti park igazgatóját is meneszti posztjáról Illés Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium környezetügyi államtitkára. A politikus közölte: a törvény szerint nem kell indokolnia a lépést, de nagyrészt gazdálkodási ügyek állnak a döntés hátterében. Az államtitkár a leváltott vezetők helyére nagy tapasztalat, korábban a környezet, illetve a természetvédelem területein dolgozó embereket tervez kinevezni. (Origo.hu) Aláírásgyűjtésbe kezd a vegyipari szakszervezet Bő két hét múlva kezdheti meg a vegyipari szakszervezet az aláírások összegyűjtését ahhoz a népszavazási kezdeményezéshez, amely szerint negyven év szolgálati idő után igénybe vehető lenne az öregségi nyugdíj, a nyugdíj összegének csökkentése nélkül. Székely Tamás, a szakszervezet elnöke közölte: javaslatuk lényege az, hogy akár már 54 évesen is elmehessen nyugdíjba az, aki letöltötte a szükséges szolgálati időt. A javaslat nem érinti a költségvetést, és a munkáltatók járulékfizetési fegyelmezettségén is javíthat. AZ OVB pénteken hitelesítette a szakszervezet népszavazási kérdését. (MTI) Több mint hétmillió fotókért összesen 7,2 millió forintot fizetett ki egy magáncégnek 375 fényképért a területfejlesztési pályázatokat lebonyolító VÁTI Nonprofit Kht. 2008 őszén. Versenytárgyalás és pályáztatás nem volt, amit a VÁTI illetékese azzal magyarázott, hogy a megbízás összege nem érte el a nyolcmillió forintos közbeszerzési értékhatárt. (Mno.hu) ROVATVEZETŐ: PETÁN PÉTER, E-MAIL: PETAN.PETER@MAGYARHIRLAP.HU MSZP-s demokrata körök Megalakult az első Demokrata Kör, ahol fiatalok és kevésbé fiatalok oszthatják meg véleményüket a demokráciáról, illetve annak az Orbán-kormány által manapság egyre durvább megsértéséről - közölte az MSZP-frakció sajtóosztálya szombaton. Az MSZP reméli, hogy a kezdeményezés hatására minél több helyen jönnek létre Demokrata Körök, így is erősítve a fiatalság körében a demokrácia megóvása iránti igényt. A közlemény emlékeztet, fiatal baloldaliak az MSZP kongresszusán már felvetették, hogy szükségét érzik demokrata klubok létrejöttének, ahol fiatal baloldaliak és nem baloldaliak oszthatják meg véleményüket a demokráciáról. (MTI) KICSIKNÉL KIS, NAGYOKNÁL NAGY GOND A BEISKOLÁZÁS Az idén is nőnek a tankönyvárak SZILLÉRY ÉVA Az idén is több tízezer forintba kerül a családoknak a tanévkezdés. Az elmúlt tanévben már forgalmazott tankönyvek ára maximum 5,3 százalékkal emelkedhet. Nem változnak - egyebek közt - a közismereti, a nemzetiségi és a szakképzés szakmai tankönyveinek árai. Az idén is többet kell fizetniük a gyermekeiket közoktatásba beírató szülőknek. Egy átlagos tankönyvcsomag ára az első évfolyamon hatezer, a második évfolyamon csaknem nyolcezer, a harmadik évfolyamon nyolcezer, a negyedik évfolyamon pedig tízezer forintba kerül a következő tanévben. Az ötödik-hatodik osztályosoknak a tankönyvcsomagok ára szintén tízezer, a hetedik és a nyolcadik évfolyamon 13 ezer forint körül alakulhat. Ez azt jelenti, hogy az idén is több tízezer forintba kerül a családoknak a tanévkezdés. Nem változnak a tavalyihoz képest a közismereti, a nemzetiségi tankönyvek, a sajátos nevelési igényű tanulók új tankönyvei és a szakképzés szakmai tankönyveinek árai. Újdonság, hogy a következő tanévben megjelenik a digitális tananyagra kidolgozott ártábla is. A legolcsóbb tankönyv az 1-2. évfolyam szövegértésszövegalkotás feladatgyűjteménye, 106 forintba kerül, a legdrágább - az általános iskola 3. évfolyamán használatos - Hétszínvirág olvasókönyv pedig 26 ezer forintot ér. A megrendelt összes tankönyv átlagárát tekintve 2009/2010-ben a közismereti tankönyveknél 1001, a szakképzési tankönyveknél 1820 forintot mutattak ki, ez a 2010/2011-es tanévben 1060, illetve 2064 forint. Ingyen kaphat tankönyvet minden olyan tanuló, aki tartósan beteg, fogyatékkal él vagy halmozottan fogyatékos, illetve ha pszichés fejlődési zavarai vannak. Nem kell fizetni a tankönyvért a három- vagy többgyermekes családban élő nagykorú diákoknak, akik saját jogon családi pótlékra jogosultak, és rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt kapnak. Támogatásban az előző tanévben 518 ezren részesültek. Az iskolák az oktatási programjukhoz más-más tantárgyakhoz különböző kiadók kínálatából is összeállíthatják a tankönyvcsomagot. Az intézmények 3533-féle tankönyvből rendelhettek a 2010/2011-es tanév hivatalos közoktatási tankönyvjegyzéke szerint. A tankönyvek ingyenességét - az elmúlt három évhez hasonlóan - a kormány 5,183 milliárd forinttal támogatja. A Magyar Közlönyben megjelent, a 2010/2011-es tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet szerint a szeptember 1 - jén kezdődő és június 15-ig tartó tanév 183 tanítási napból áll. Az országos közoktatási tanévnyitót augusztus 28-án Hódmezővásárhelyen tartják. ■ A hiteladósok adataira leső, vadászó csalók Óvatosságra hívja fel a lakásvégrehajtás alá eső banki adósok figyelmét a Fehér Kéményseprők Országos Egyesülete (FKOE), mert szerintük új - segítségnek álcázott - csalásnak vannak kitéve az érintettek. Megkeresések alapján a civilszervezet úgy értesült, hogy a szélhámosok az adósok adatait megszerzik a bankoktól, majd telefonon vagy személyesen azzal keresik meg őket, hogy segítenek megoldani a problémájukat. A csalók azt állítják, tudnak megoldást arra, hogy a moratórium letelte után az adósoknak ne kelljen kiköltözniük az ingatlanból. Azt ígérik, hogy ők segítenek, mert az állam nem fogja megoldani ezt a társadalmi problémát. Az FKOE figyelmezteti az érintetteket, hogy ha ilyen adatok a bankoktól kikerülnek, az személyi adatokkal való visszaélés büntetőjogi cselekményét jelentheti, ezért ennek előfordulását meg kell akadályozni. Szerintük a magyar banki-pénzügyi rendszer megingásához is vezethet a visszaélés, ugyanis ahogyan a személyes adatokhoz hozzáférnek, megszerezhetik a folyószámlaadatokat és azonosítókat is. A szervezet azzal a kéréssel fordul a nyomozó hatóságokhoz és a földhivatalokhoz, hogy fordítsanak kiemelt figyelmet a csalók felderítésére. A bankok egyelőre nem reagáltak a felvetésre. SZE