Magyar Hírlap, 2010. augusztus (43. évfolyam, 178-202. szám)

2010-08-02 / 178. szám

MAGYAR HÍRLAP BELFÖLD 2010. AUGUSZTUS 2., HÉTFŐ A NEMZETI RADIKÁLISOK KÖZÜL SEM AZOK KERÜLTEK BE A PARLAMENTBE, AKIK AZ EGYÉNI VÁLASZTÓKERÜLETBEN A LEGTÖBB VOKSOT KAPTÁK Demokráciaféltő, hisztiző ellenzékiek BARANYA RÓBERT Nagyon féltette a demokráciát a Fidesz-KDNP-től a most lezáró­dott ciklusban az ellenzék, elfelejt­ve, hogy a kormánypártok több mint kétharmados parlamenti többsége éppen a demokratikus választások eredményeképpen alakult ki. Ráadá­sul megint azok voltak a leghango­sabbak, akik egyéniben meg sem merték magukat méretni a választók előtt, vagy ha megtették, csúfosan leszerepeltek. Az ellenzék a saját aktuális helyzetét azonosítja a demokrácia helyzeté­vel - mutatott rá a lapunknak adott interjúban Navracsics Tibor köz­­igazgatási és igazságügyi miniszter a kormánypártot ért támadásokra rea­gálva. Az ellenzék demokráciaféltése kapcsán érdemes felidézni a válasz­tási eredményeket. Mindenekelőtt azt, hogy az MSZP-n kívül a Jobbik és az LMP egyetlen egyéni képvise­lői helyet sem szerzett az áprilisi vá­lasztásokon, és a szocialisták is csak kettőt. A Fidesz-KDNP ezzel szemben a 176 - ból 173 körzetben győzött, és már az első fordulóban 119 egyéni mandá­tumot nyert el. Az ellenzéki pártokat a választási rendszer arányosító, lis­tás része mentette meg, így tudtak 122 helyet szerezni a parlamentben. Lendvai Ildikó MSZP-elnök és Mesterházy Attila frakcióvezető, akik naponta szónokoltak a demokrá­cia súlyos veszélyeztetéséről, meg se merték mérettetni magukat a válasz­tók előtt egyéni választókerületben. Előbbi a párt budapesti, utóbbi az or­szágos listájáról jutott a parlamentbe. Az alkotmányozó diktatúráról beszé­lő Harangozó Gábor legalább vállal­kozott erre Siófokon, de esélye sem volt a hatvan százalékot elérő fideszes Grúber Attilával szemben. Végül ő is listáról jutott az Országgyűlés­be, ahogy a jobbikos Farkas Gergely. Ő így nyilatkozott: „Látva a kormány politikáját, lassan a mindent elle­pő Fidesz-uralomtól kell visszaven­ni hazánkat a demokratikus értékek védelmében.” A nemzeti radikálisok közül is pont azok nem kerültek a parlamentbe, akik saját pártjukat tekintve a leg­több szavazatot kapták egyéni kör­zeteikben. A rájuk adott szavazatok­nak azonban nagy hasznát vették a pártban a kompenzációs helyek el­osztásánál, így maradt ki a frakció­ból például a Tiszavasváriban induló Császár József, aki az első fordulóban 33, a másodikban pedig több mint 37 százalékot ért el, vagy az Ózdon in­duló Kisgergely András, aki hasonló eredménnyel büszkélkedhetett. Ve­lük szemben listáról jutott be a par­lamentbe a mindössze 7,78 százalékot elérő Novák Előd, a 6,95 százalékot felmutató Pörzse Sándor, vagy az Or­szággyűlésben fenyegetőző, a máso­dik fordulóban 1199 szavazatig jutó Zagyva György Gyula. A narancsuralmi rendszert és jog­állami ellenforradalmat emlegető LMP frakcióvezető, Schiffer András az első fordulóban 2689 (12,45 szá­zalék) szavazatot kapott, körzetében nem volt szükség a második fordu­lóra. Az LMP eredményei magukért beszélnek. Budapestet leszámítva az egyéni körzetekben csak néhány ezer szavazatot kaptak. Volt olyan me­gye, ahol egyéni jelöltjeik összesen alig több mint háromezer szavazatot tudtak összekaparni. Tizenhat kép­viselőjükből csupán kilencen mé­rettették meg magukat, de közülük mindössze egyetlen jelölt jutott be a második fordulóba. A szocialisták demokráciáért aggódó nagyágyúi egyéni választókerületben nem mérették meg magukat FOTÓ: HEGEDŰS RÓBERT Józsefvárosban lesz a legtöbb kisebbségi választó Az október 3-i kisebbségi választáson Budapesten várhatóan a VIli. és a XVIII. kerületben szavaz majd a legtöbb kisebbségi választó, míg a legkevesebben az I. és a XII. kerület­ben jelentkeztek a jegyzékbe - derül ki az Országos Választási Iroda adataiból. A legfris­sebb tájékoztatás szerint a főváros valamennyi kerületében tartanak majd kisebbségi választást az önkormányzati választással egy napon. A fővárosban 228 294-en szere­pelnek a 13 kisebbségi jegyzék valamelyikén, a legtöbben romák. (MTI) Élelmiszer-kommandót alapít a Jobbik Élelmiszer-kommandót hoz létre a Jobbik, amely szúrópróbaszerűen ellenőrzi a bol­tokat - mondta Z. Kárpát Dániel, a Jobbik országgyűlési képviselője. A politikus el­mondta, a kommandó már a nyáron megkezdheti működését annak érdekében, hogy felleljék a rossz minőségű élelmiszereket. Az utóbbi évek botrányai - az illegális hús­­feldolgozók, az átcímkézett élelmiszerek ügye - rávilágítanak arra, hogy kiterjedt élelmiszer-maffia működik - jelentette ki. Hangsúlyozta: a multinacionális cégeket is felelősség terheli a rossz minőségű, külföldről érkező élelmiszerek miatt. (MTI) Mesterházy víziója a kormánypárti mézeshetekről Elmúlnak a választások utáni kormánypárti mézeshetek, az emberek viszont megis­merik a Fidesz igazi arcát, és újra kíváncsiak lesznek az MSZP-re - állította Mesterházy Attila, az MSZP elnöke a Hetek című lapnak adott interjúban. Szerinte az MSZP lehet a Fidesz érdemi ellenzéke, hisz az LMP-t és a Jobbikot a Fidesz szatellitpártnak szánja. Úgy látja, a Fidesz működési mechanizmusa vegytiszta bolsevizmus, mert az Orbán­­kormányban markánsan jelen vannak a volt MSZMP-tagok. (Nol.hu) Személycserék a nemzeti parkok élén A hortobágyi, az őrségi és az aggteleki nemzeti park igazgatóját is meneszti posztjáról Illés Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium környezetügyi államtitkára. A politikus kö­zölte: a törvény szerint nem kell indokolnia a lépést, de nagyrészt gazdálkodási ügyek állnak a döntés hátterében. Az államtitkár a leváltott vezetők helyére nagy tapaszta­lat, korábban a környezet, illetve a természetvédelem területein dolgozó embere­ket tervez kinevezni. (Origo.hu) Aláírásgyűjtésbe kezd a vegyipari szakszervezet Bő két hét múlva kezdheti meg a vegyipari szakszervezet az aláírások összegyűjtését ahhoz a népszavazási kezdeményezéshez, amely szerint negyven év szolgálati idő után igénybe vehető lenne az öregségi nyugdíj, a nyugdíj összegének csökkentése nélkül. Székely Tamás, a szakszervezet elnöke közölte: javaslatuk lényege az, hogy akár már 54 évesen is elmehessen nyugdíjba az, aki letöltötte a szükséges szolgálati időt. A javaslat nem érinti a költségvetést, és a munkáltatók járulékfizetési fegyelmezettségén is javít­hat. AZ OVB pénteken hitelesítette a szakszervezet népszavazási kérdését. (MTI) Több mint hétmillió fotókért összesen 7,2 millió forintot fizetett ki egy magáncégnek 375 fényképért a területfejlesz­tési pályázatokat lebonyolító VÁTI Nonprofit Kht. 2008 őszén. Versenytárgyalás és pá­lyáztatás nem volt, amit a VÁTI illetékese azzal magyarázott, hogy a megbízás összege nem érte el a nyolcmillió forintos közbeszerzési értékhatárt. (Mno.hu) ROVATVEZETŐ: PETÁN PÉTER, E-MAIL: PETAN.PETER@­MAGYARHIRLAP.HU MSZP-s demokrata körök Megalakult az első Demokrata Kör, ahol fiatalok és kevésbé fiatalok oszthatják meg véleményüket a demokráciáról, illetve annak az Orbán-kormány által manap­ság egyre durvább megsértéséről - közölte az MSZP-frakció sajtóosztálya szomba­ton. Az MSZP reméli, hogy a kezdeményezés hatására minél több helyen jönnek lét­re Demokrata Körök, így is erősítve a fiatalság körében a demokrácia megóvása iránti igényt. A közlemény emlékeztet, fiatal baloldaliak az MSZP kongresszusán már felve­tették, hogy szükségét érzik demokrata klubok létrejöttének, ahol fiatal baloldaliak és nem baloldaliak oszthatják meg véleményüket a demokráciáról. (MTI) KICSIKNÉL KIS, NAGYOKNÁL NAGY GOND A BEISKOLÁZÁS Az idén is nőnek a tankönyvárak SZILLÉRY ÉVA Az idén is több tízezer forintba ke­rül a családoknak a tanévkezdés. Az elmúlt tanévben már forgalmazott tankönyvek ára maximum 5,3 szá­zalékkal emelkedhet. Nem változ­nak - egyebek közt - a közismereti, a nemzetiségi és a szakképzés szakmai tankönyveinek árai. Az idén is többet kell fizetniük a gyer­­­mekeiket közoktatásba beírató szü­lőknek. Egy átlagos tankönyvcsomag ára az első évfolyamon hatezer, a má­sodik évfolyamon csaknem nyolc­ezer, a harmadik évfolyamon nyolc­ezer, a negyedik évfolyamon pedig tízezer forintba kerül a következő tanévben. Az ötödik-hatodik osztá­lyosoknak a tankönyvcsomagok ára szintén tízezer, a hetedik és a nyol­cadik évfolyamon 13 ezer forint körül alakulhat. Ez azt jelenti, hogy az idén is több tízezer forintba kerül a csalá­doknak a tanévkezdés. Nem változnak a tavalyihoz képest a közismereti, a nemzetiségi tan­könyvek,­ a sajátos nevelési igényű tanulók új tankönyvei és a szakkép­zés szakmai tankönyveinek árai. Új­donság, hogy a következő tanévben megjelenik a digitális tananyagra ki­dolgozott ártábla is. A legolcsóbb tan­könyv az 1-2. évfolyam szövegértés­szövegalkotás feladatgyűjteménye, 106 forintba kerül, a legdrágább - az általános iskola 3. évfolyamán hasz­nálatos - Hétszínvirág olvasókönyv pedig 26 ezer forintot ér. A megren­delt összes tankönyv átlagárát te­kintve 2009/2010-ben a közismere­ti tankönyveknél 1001, a szakképzési tankönyveknél 1820 forintot mutat­tak ki, ez a 2010/2011-es tanévben 1060, illetve 2064 forint. Ingyen kaphat tankönyvet min­den olyan tanuló, aki tartósan beteg, fogyatékkal él vagy halmozottan fo­gyatékos, illetve ha pszichés fejlő­dési zavarai vannak. Nem kell fizetni a tankönyvért a három- vagy több­­gyermekes családban élő nagykorú diákoknak, akik saját jogon csalá­di pótlékra jogosultak, és rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt kap­nak. Támogatásban az előző tanév­ben 518 ezren részesültek. Az iskolák az oktatási programjukhoz más-más tantárgyakhoz különböző kiadók kí­nálatából is összeállíthatják a tan­könyvcsomagot. Az intézmények 3533-féle tankönyvből rendelhettek a 2010/2011-es tanév hivatalos közok­tatási tankönyvjegyzéke szerint. A tankönyvek ingyenességét - az elmúlt három évhez hasonlóan - a kormány 5,183 milliárd forinttal tá­mogatja. A Magyar Közlönyben meg­jelent, a 2010/2011-es tanév rendjé­ről szóló miniszteri rendelet szerint a szeptember 1 - jén kezdődő és június 15-ig tartó tanév 183 tanítási napból áll. Az országos közoktatási tanév­nyitót augusztus 28-án Hódmezővá­sárhelyen tartják. ■ A hiteladósok adataira leső, vadászó csalók Óvatosságra hívja fel a lakásvégrehaj­tás alá eső banki adósok figyelmét a Fehér Kéményseprők Országos Egye­sülete (FKOE), mert szerintük új - se­gítségnek álcázott - csalásnak vannak kitéve az érintettek. Megkeresések alapján a civilszervezet úgy értesült, hogy a szélhámosok az adósok adatait megszerzik a bankoktól, majd telefo­non vagy személyesen azzal keresik meg őket, hogy segítenek megoldani a problémájukat. A csalók azt állítják, tudnak megoldást arra, hogy a mora­tórium letelte után az adósoknak ne kelljen kiköltözniük az ingatlanból. Azt ígérik, hogy ők segítenek, mert az állam nem fogja megoldani ezt a társadalmi problémát. Az FKOE figyelmezteti az érintetteket, hogy ha ilyen adatok a bankoktól kikerülnek, az személyi adatokkal való visszaélés büntetőjogi cselekményét jelent­heti, ezért ennek előfordulását meg kell akadályozni. Szerintük a magyar banki-pénzügyi rendszer megingá­sához is vezethet a visszaélés, ugyan­is ahogyan a személyes adatokhoz hozzáférnek, megszerezhetik a fo­lyószámlaadatokat és azonosítókat is. A szervezet azzal a kéréssel fordul a nyomozó hatóságokhoz és a föld­hivatalokhoz, hogy fordítsanak ki­emelt figyelmet a csalók felderítésé­re. A bankok egyelőre nem reagáltak a felvetésre. SZE

Next