Magyar Hírlap, 2010. szeptember (43. évfolyam, 203-215. szám)

2010-09-01 / 203. szám

www.magyarhirlap.hu Tanácskozás a cigányság felemeléséért A magyarországi cigányság felemeléséért végzett egyházi szolgálatról folytatott megbeszélést Balog Zoltán (ké­pünkön) társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár tegnap a történelmi egyházak képviselőivel - közölte a közigazgatási és igazságügyi tárca. A tanácskozáson egyetértettek abban, hogy az egyházi közösségek az erköl­csi és lelki értékek közvetítésével ösztönözhetik a cigány közösség tagjait arra, hogy minél többen higgyenek a felzárkózás lehetőségében, és maguk is akarják azt. A felek megállapodtak, hogy a konkrét együttműködés el­mélyítésére, más egyházi közösségeket is bevonva, munkacsoportot hoznak létre, amely az egyenrangú part­nerség jegyében fogalmaz meg javaslatokat a kormány számára. (MTI) FOTÓ: HORVÁTH PÉTER GYULA A népharag elől menekülnének a szocialisták PIHDROCH TAMÁS A kormányzati lendület, a hatékony politika folytatódna Budapesten és a vidéki önkormányzatokban is, ha a Fidesz-KDNP-pártszövetség nyerné meg az önkormányzati választást - erről beszélt tegnapi belvárosi fó­rumán Navracsics Tibor miniszter­elnök-helyettes és Rogán Antal, az V. kerület polgármestere. A szocialisták, akik az elmúlt nyolc évben tönkretették az országot, most vissza akarnak húzódni az ön­­kormányzatokba, így próbálják meg túlélni a népharagot. Azt gondol­ják, hogy az önkormányzatokból új­já tudják építeni magukat - mondta Navracsics Tibor miniszterelnök- he­­­lyettes, az V. kerületi Kisgazda Polgá­ri Egyesület székházában. Szerinte ezt nem szabad megengedni. Kifej­tette, hogy aki a közpénzt magán­érdekekre fordítja, az nem jó vá­rosvezető. „Ezért Budapest mostani városvezetése rossz, az V. kerüle­té pedig jó” - jelentette ki a minisz­terelnök-helyettes. Arról is beszélt, hogy Budapest lemaradt a környező országok fővárosaival szembeni ver­senyben, s fel kell zárkózni a kiala­kulóban lévő Bécs-Pozsony-tengely mellé. „Budakesziről is meg lehet határozni Budapest jövőjét, csak az nem annyira szerencsés” - cél­zott Demszky Gábor főpolgármes­ter lakhelyére Navracsics. „Jobb az - folytatta -, ha egy budapesti veze­ti a fővárost, egy olyan ember, akinek víziója van, megfelelő kormányzati támogatással rendelkezik, s élvezi a kerületi polgármesterek támogatását is. ” Sikeres kerületnek minősítette a 2006-tól Rogán Antal vezette V. ke­rületet, hiszen az elmúlt időszakban a Gyurcsány -, majd Bajnai-kormány és a Demszky Gábor vezette fővá­ros ellenében kellett boldogulnia a Belváros vezetésének. Felhívta a fi­gyelmet, hogy a sikeres munkát csak úgy lehet folytatni az V. kerületben és megkezdeni a fővárosban, ha min­denki elmegy szavazni, és a fideszes jelöltekre adja voksát. Rogán Antal elmondta: egy ke­rület sem tud előbbre jutni a főváros nélkül. A polgármester igazi partne­ri viszonyt szeretne kialakítani az új főpolgármesterrel, hogy a Belváros­ban is jobban tudják végezni a saját munkájukat. Ehhez szerinte határozott város­­politikai elképzeléssel rendelkező po­litikusnak kell állnia Budapest élén, s nem olyannak, mint a mostani, nem­törődöm városvezetés. Navracsics Tibor és Rogán Antal a lakossági fórumon FOTÓ: BURGER ZSOLT 2006-BAN NEM VOLTAK TISZTÁBAN A LEHETŐSÉGEKKEL Beszűkült a rendőrök látásmódja folytatás az 1. oldalról A vezetőségben uralkodó káoszt jól jellemzi Miskolci Csanád, az egyik be­vetési osztály akkori helyettese, aki meghallgatásakor kijelentette: a törzs úgy hozott döntéseket, hogy nem volt tisztában azzal, milyen feltételekkel kell őket végrehajtani. „Ezért több­ször kaptunk olyan utasítást, amely fizikailag, illetve a gyakorlatban kivi­telezhetetlen volt. ” Az október 23-i biztosítás kap­csán Szabó Ferenc, a Köztársasá­gi Őrezred parancsnoka is rámuta­tott: a rendezvények vonatkozásában nincs tisztázva egyértelműen, hogy ki miért felelős. Azon a napon az EDR- rádiórendszer csődöt mondott, és teljes forgalmazási káosz alakult ki a biztosításban. Az egyik legérdekesebb meghall­gatási jegyzőkönyvben a 23-i műve­letirányításért felelős Majoros Zoltán rendőr alezredes a brutalitás okairól azt mondta: a tömegoszlatáskor kö­zelharcban a hétköznapitól teljesen eltérő rendőri intézkedés valósul meg, ahol a tüntetők nem szabályszerűen küzdenek, hanem sok esetben „al­jas módon” igyekeznek a rendőrök­nek sérülést okozni. Ennek követ­keztében néhány rendőr vélhetően a türelmét is elvesztheti, és szükségte­lenül agresszívvá válhat. Ilyen esetek­­­ben beszűkülhet a rendőr látásmódja, gondolkodása, és ennek következ­tében rendkívül egyszerű, de haté­kony módját választja ellenfele harc­­képtelenné tételének. A rendőrökben ilyenkor az működik, hogy a lehető leggyorsabban és a leghatékonyabb módon tudják ellenfelüket ártalmat­lanná tenni. Ugyanakkor Majoros el­ismeri, ez nem jelentheti, hogy ők is ugyanolyan kegyetlenül járjanak el, mint ahogy velük szemben fellépnek. Majoros hivatkozik a hiányos védőfel­szerelésre és arra is, hogy az egysége­ket nem váltották le időben. ■ Vizsgálatra szoruló súlyos cselekmények A Fidesz szerint a Magyar Nemzet tegnapi számában ismertetett rendőrségi doku­mentumok azt bizonyítják, hogy a rendőrségen - az Ignácz-jelentés alapján - egy „összességében korrektnek nevezhető” jelentés született a 2006. szeptember 18-i tévéostromkor elkövetett „szakszerűtlenségekről”. Gulyás Gergely, a 2006-os ese­ményeket vizsgáló országgyűlési albizottság fideszes elnöke emlékeztetett arra: most kiderült, hogy a rendőrségen is úgy érezték, vizsgálatra szoruló súlyos cselekmények történtek, amelyek kapcsán meghallgatják Gergényi Pétert is. (MH) Támogatták Pető Tibor kinevezését A parlament nemzetbiztonsági bi­zottságának többsége támogatta teg­napi ülésén Pető Tibor kinevezését az Információs Hivatal élére. A jelölt, aki korábban egyébként már vezet­te a hivatalt, a meghallgatáson haté­kony, nemzeti alapon álló hírszerzés működtetését ígérte, amely képes megfelelni az előtte álló biztonság­­politikai kihívásoknak. Fontosnak nevezte, hogy a magyar gazdaságot és szereplőit kiszolgálják informá­ciókkal is. Pető szerint azonban a hivatal szá­mos gonddal küzd: a létszám elmarad a törvényben maghatározott lehető­ségektől, ám ennél is súlyosabb prob­léma, hogy kilencről hétmilliárdra csökkent a költségvetésük. Emiatt a hivatal felélte tartalékait, a megszű­nés határára került, fejlesztésekre, valamint a két évvel ezelőtt kialakí­tott középtávú stratégia véghezvite­lére egyáltalán nem volt lehetőség. A tegnapi napirendben szerepelt az új Terrorelhárítási Központ munká­járól szóló beszámoló is, ám a bizott­ság elfogadta Demeter Ervin fideszes alelnök javaslatát, amely szerint erre csak a testület létrejötte után kerül­jön sor. A központ mai alakuló állo­mánygyűlésén beszédet mond Orbán Viktor miniszterelnök is. BR 2010. SZEPTEMBER 1., SZERDA BELFÖLD MAGYAR HÍRLAP Pribékek ÁLLÁSPONT Bal- és jobboldalon egyaránt el kell még számolni azzal a ténnyel, hogy a köztévé székházát nem tudta volna elfoglalni a tüntetők néhány száz fős kemény magja, ha nem áll mögötte a sokezres, Gyurcsány Ferenc távozá­sát követelő, dühös, amúgy jól szituált középrétegbeli, illetve a budapesti egyetemekről összesereglett embertömeg, amely - ki kell mondani - ak­kor jogosnak találta a hazugság és a manipuláció szimbólumává vált MTV megostromlását. A Szabadság téren aznap este forradalmi hangulat volt, a kemény mag „harci sikereit”, például az emberek közé vontó vízágyús kocsi elfoglalását, tapsvihar, a szovjet címer leverését önfeledt ováció fo­gadta. Vélhetően sokan azok közül, akik most többéves börtönbüntetéssel fenyegetve a bíróság előtt állnak, egyfajta forradalmi indíttatásból érezték magukat feljogosítva az alkotmányos kereteket meghaladó cselekedetek­re - írtam 2006. október 13-án. Most, hogy a rendőrség Gyurcsányék által titkosított belső jelentése végre nyilvánosságra került, és tudjuk, hogy Gergényi Péter akkori buda­pesti rendőrfőkapitány szándékosan többórás késéssel rendelte el a ria­dót, ami miatt számos rendőr az ostromlók gyűrűjében rekedt, és közülük 113 szenvedett kisebb-nagyobb sérülést, továbbá, hogy mindez Gergényi „fegyelmi felelősségét” is felveti, engedjék meg, hogy további részleteket osszak meg önökkel az emlékezetes éjszakáról. Órák óta tartott már a pankráció a székház előtt. A kemény mag már rég bent volt az épületben, és stúdiót keresett petíciója beolvasásához (lás­suk be, egy egész országnak szerzett volna örömet, ha ez megtörténik), amikor - úgy fél tizenkettő táján - közvetlenül mellettem elfutott né­hány egyforma, vadonatúj csuklyás pulóvert viselő alak, kezében szin­tén vadonatúj marmonkannákkal. Ezek az emberek akkor rögtön gyúj­togatni kezdtek, így vált a lángok martalékává például Baló György kocsija is. A gyújt­ogat­ók sehogy sem illettek az addig ott tomboló futballhuligá­­nok, nemzeti radikálisok és az őket biztató tüntetők sorába. Amikor a lán­­­gok felcsaptak, a tömeg nagy része eloldalgott, nem akarván asszisztálni a szándékos pusztításhoz. (Érdekes, hogy miközben a kődobálókat bíróság elé állították, a gyújtogat­ókat nem találta meg a rendőrség!) Gergényiék csak akkor engedélyezték a környező utcákban már órák óta gyülekező egységeknek a székház visszafoglalását, amikor már csupán néhány begőzölt radikális téblábolt az épületben. Őket rabomobilba tusz­kolták, a környéken pedig - az addig érthetetlenül visszatartott alakulatok - valóságos hajtóvadászatot indítottak a még fellelhető ellenzékiek után. Az egyik egység vezetője­­ szánalmas, pinceszagú, talán a második világ­háborúból megmaradt golyóálló mellényben, szedett-vetett felszereléssel - vörös fejjel üvöltött, hogy „rohadtak, kinyírtátok a kollégánkat”. Valaki ezt a hazugságot is beadagolta nekik... Nem sokkal később a szemem láttára fogott körbe két fiatal lányt egy osztagnyi, önmagából kivetkőzött egyenruhás, s miután elkapták, hoz­zácsapkodták őket az egyik irodaház falához. Amikor kívülállóként sem tolerálva mindezt, rájuk üvöltöttem, hogy hagyják abba, ellenem és még néhány Magyar Nemzet-es újságírótársam ellen rohamot vezényeltek. A Nagymező utcáig futottunk... Egyszóval piszkos játszma volt az a tévéostrom. Ami pedig azután kö­vetkezett, a 2006. október 23-i véres rendőri megtorlásig bezárólag, az a rendszerváltozás utáni időszak legszégyenteljesebb eseménysorozata­­ holtversenyben Gyurcsány Ferenc a határon túliak ellen uszító hadjára­tával. A „szolgáló és védő” rendőrség mítosza percek alatt szertefoszlott. Igen sok dolga lesz még Pintér Sándor belügyminiszternek, mire sikerül helyreállítania a kék egyenruha becsületét. Különösen úgy, hogy még mindig vannak a testületben, akik a rend­őrterrort letagadják. Itt van például a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezetének lapja. A T-Ma címre hallgató förmedvény nyári szá­mának címlapján ordít a szalagcím: Kártérítést a rendőröknek is! A har­mincoldalas lap fele a Gyurcsány-pribékké szegődött rendőrök ször­nyű megpróbáltatásait taglalja, annak apropóján, hogy - mily vérlázító - a kormány félmilliárd forintot költ a 2006. augusztus 20-i tűzijáték és az őszödi beszéd kiszivárgásától október 25-ig tartó rendőri erőszak áldoza­tainak kártalanítására. Kuss a sérült rendőr jussa?, Vért akartak. Provoká­ció, pofonok - sorakoznak a tendenciózus címek. Goebbels is megirigyel­­­te volna ezt a professzionálisan felépített történelemhamisítást. A kérdés csak az, hogyha a nemzetiszocialista és a kommunista rémtet­tek tagadása bűncselekmény, a gyurcsány­izmus bűneinek tagadása miért nem az? Továbbá, hogy mennyi közpénzt kap ez a belügyes szakszervezet és a Biszku-érdemrendre pályázó kiadványa?. HUTH GERGELY huth.gergelyta magyarhirlap.hu

Next